online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom Gyermekek Játék Könyvek Mesék Nyelvtan Oktatás óvoda Személyiségek Történelem Versek
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

AZ ABSZURD ÉS GROTESZK A MAGYAR IRODALOMBAN

irodalom

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Pilinszky Janos 1921-1981
Katona József és a korabeli színjatszas
SAMANIZMUS
Edgar Allan Poe - Bice-béka (Hop-Frog)
ZRÍNYI MIKLÓS: SZIGETI VESZEDELEM
Jules Verne: Kétévi vakació
Bertolt Brecht Koldusopera
Jelek és jelrendszerek a nyelv, mint jelrendszer
IMITÁCIÓ A HUMANISTA KÖLTÉSZETBEN
 
 

AZ ABSZURD ÉS GROTESZK A MAGYAR IRODALOMBAN

A groteszk összetett fogalom: esztétikai minőség, melyben a fenséges, a félelmetes, és a torz elemek a mulatságos, nevetséges vonásokkal ötvöződnek. 1. lehet a komikum egy fajtája, a szélsőségesen össze nem illő elemek bizarr társítása, ami nevetséges és borzongató hatást kelt, 2. komikumban feloldódnak az ellentétek, míg a groteszkben ez központi jellegű és feloldhatatlan. A gro 525f56f teszk mű egy a józan ész szabályait nem tisztelő világot tár az olvasó elé. Olyan zárt világot teremt, amelyben minden lehetséges, reális és irreális elvesztik jelentésüket.

ÖRKÉNY ISTVÁN: Tóték 1964-ben keletkezett kisregénnyel valami új kezdődött Örkény írói pályáján. A második világháború folyamán egy hegyvidéki faluban Tót Lajos tűzoltóparancsnok és családja vendégül látja az orosz fronton katonáskodó fiuk parancsnokát, egy őrnagyot, aki szabadságra érkezik haza. Tóték abban reménykednek, hogy megnyerik az őrnagy jóindulatát, és így biztonságosabb beosztást szerezhetnek a fronton fiuknak. A tiszt idegeit azonban igencsak megviselte a partizánok ellen viselt háború, és furcsa kívánságaival teljesen átalakítja a család életét. Tóték folyton "dobozolnak" (dobozokat gyártanak kötszereknek), hogy a vendég kedvébe járjanak. Csak a regény végén lázadnak fel: Tót Lajos a dobozkészítéshez használt hatalmas margóvágóval négy darabra aprítja a visszatérő őrnagyot.

A kezdeti szituáció tulajdonképpen teljesen reális, csak egyes vonásait rajzolja el az író a történet elbeszélése folyamán fokozatosan a mulatságos felé. A helyzet képtelenségét fokozza, hogy az olvasó már az elbeszélés elején megtudja: a fiú, Tót Gyula zászlós halott, a család áldozatvállalása tehát teljesen értelmetlen. Tóték azonban ezt nem tudják Az abszurd itt az élet valóságos helyzeteiben jelentkezik, a valószerűséget dokumentumok - levél- és táviratszövegek - erősítik. A regény legtöbb szereplője is alig tér el a valóságos emberek átlagától. A történet tehát konkrét időben és térben játszódik ugyan, de leszűkítenénk és elszegényítenénk a jelentését, ha egyszerűen a háborús időknek és a Horthy-rendszernek a modelljét látnánk benne. A nyomasztó kiszolgáltatottság és a lázadás kétségbeesett és nevetséges módja érzékelteti, hogy Kelet-Közép-Európáról van szó.


Örkény műve azonban ennél is több és általánosabb értelemmel bír: az őrnagy és Tóték viszonyában a hatalom és az áldozat viszonyát vizsgálja. Az őrnagy nem érzi magát felsőbbrendű embernek, aki már eleve lenézi a civileket. Éppen ellentéte a vele érkező másik őrnagynak. Mintha maga is áldozat volna. Elesett, eltorzult, beteg ember. Alacsony termetéért próbálja magát kárpótolni torz mániáival (guggolva kell mellette menni, hogy ne látszódjon kicsinek). Mikor valamennyire kipihente magát, tevékenységre vágyik. Úgy gondolja, hogy a munka még akkor is megoldja az emberi problémákat, ha értelmetlen. Azért válik önkényúrrá, mert Tóték szolgai készsége, alázata szinte felkínálja neki ezt a lehetőséget. Butaságukkal, naiv reményeikkel szinte ők hívják elő, nemegyszer ők teremtik és formálják agresszivitását, ők adják az ötleteket szeszélyeihez. Tót Lajos ugyan bensőleg kezdettől fogva ellenáll az őrnagy erőszakos kívánságainak, mindig csak egy hajszálnyit enged, azt is legtöbbször csak felesége és leánya unszolására teszi. A regény tehát a hatalom és áldozat viszonya több értelmezési lehetőséggel bír:

A) Az őrnagy alakjában maga a h ború jelenik meg, a háború tébolya, mely az emberben éppen emberi tartását rombolja szét.

B) A regény a fasizmus és a kisember viszonyáról szól. Megmutatja, hogy az eredetileg egészséges gondolkodású tömegek milyen buzgalommal szolgálják ki a történelem agresszív erőit, a hatalomra került őrülteket.

C) A mű a kommunista diktatúra világát idézi fel. Az őrnagy tulajdonképpen jót akar, meg van arról győződve, hogy a dobozolást társadalmi mértékben kell megszervezni. Ennek a nagy célnak az érdekében szentesíti az eszközöket.

D) A hatalom és az áldozat viszonya nemcsak nagyobb társadalmi méretekben alakulhat ki, hanem kisebb közösségekben, egy családon belül, egy munkahelyen, sőt mindenféle emberi kapcsolatban is.

E) A mű kétféle életminőség ütközéséről is szól: a mániákus, "értelmiségi" őrnagy behatolásáról Tóték tespedő kispolgáriságába.

F) Az elbeszélés érzékelteti a konzervatív, hagyományosan kialakult hierarchiák nagy szerepét és erejét a társadalmi életben.

G) Örkény regénye azt mutatja be, hogyan vált át a hatalom - hatalmaskodásba, s az elnyomottak szolgalelkűsége, gyávasága, saját nyugalmas életvegetációjuk védelme hogyan segíti az önkényt létrejönni. Az emberi természet hajlamos arra, hogy úgy próbálja saját vélt érdekeit "megvédeni", hogy önmagát alárendeli a rossznak, alkalmazkodik hozzá, és alantas megalázkodásának magyarázatául még valami magasabb értelmet is keres. Csak végső esetben lázad fel.



H) Arról szól a regény, hogy mennyire eltorzulhat az ember függő helyzetében, hogy a félelem présében hogyan omolhat össze a jellem, hogyan változhat meg az emberi természet. Mindannyian belenyomorodnak, beletorzulnak az önként vállalt szolgaságba. A nevetséges helyzetek sokaságában érződik valami borzongató abszurdum: az ember önfeladásának lehetősége. Tót kivetkőzik régi önmagából, önmaga teljes elvesztését éli meg. A végső, sokszorosan elkésett kísérlet a megszabadulásra már csupán groteszk csattanó, mert ilyen kétségbeesett és hebehurgya gesztusokkal nem szabadíthatnánk meg magunkat őrnagyainktól.

I)                   Az írónak a cselekvésbe vetett hitét fejezi ki a regény

ÖRKÉNY ISTVÁN az Egyperces novelláiban megtalált egy hangot, ami egészen az övé, szinte egy új műfajt teremtett. Ezek az írások teljes értékű alkotások. Az író szerint "nem azért rövidek, mert kevés a mondanivalójuk, hanem mert kevés szóval szeretnének sokat mondani". Ilyen tömören, a közlést jelzéssé sűrítve többet s megrázóbbat árulnak el a világról, mint amennyit több szóval lehetne mondani. Groteszk látásmód jellemzi őket. „a groteszk megingatja a végérvényest, de nem állít egy másik érvényességet a helyébe. Pont helyett mindig kérdőjelet tesz, tehát nem lezár, befejez, hanem utat nyit." Örkény külön is figyelmeztet a novellák rejtélyességére, arra, hogy az olvasónak kevés jelből a novellák megoldására, rejtett lényegére következtetnie.

Találat: 7044