|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
1.kép:A virus által fenyegetett területek
A lazacok fertözö vérszegénység (ISA)
egy vírusos betegség, amely a tenyésztett atlanti-óceáni lazac Salmo salar
állományaiban jelentös károkat képes okozn 656h71g i. Érintett országok a
következöek: Norvégia,
Továbbá, az 1999-es nevelötelepeken élö halak között megjelenö fertözö lazacvérszegénység által okozott kár a következö: 11 millió USA dollár Norvégiában, 14 millió dollár Kanadában, és az 1998 - 1999 között lezajlott járványok okozta kart Skóciában 32 millió dollárra becsülték
Atlanti-óceáni lazacok, amik meg voltak fertözve Infectious Salmon Anemia vírussal, (ISAV), mutatták magukon a betegség lefolyására utaló tüneteket; letargia, felfelé úszás képességének elvesztése, a vízfelszín közelében való úszás, kiütéses vérzés a börön-és az uszonyokon. Ahogy a betegség elnevezése is mutatja, az állatok, amelyek megfertözödtek ezzel a vírussal vérszegénységben szenvednek, valamint a beleik összeszükülnek, petechia a zsigeri zsírokon. A klinikai tünetei között található még a kopoltyúk enyhe duzzanata, a máj sötét barna vagy fekete elszínezödése, a lép környékén kiterjedt kiütéses vérzések, végül de nem utolsó sorban az úszóhólyag gyulladása.
1995-ben különbözö kísérletek során vizsgálták a lazacok fertözö vérszegénységét okozó vírust, és a vírus elizolált sejtkultúráján végzett megfigyelések feltárták a kórokozó etológiáját. Rájöttek, hogy a vírus abba a családba tartozik, amelybe az influenza vírusok is tartoznak, ez pedig az Orthomyxoviridae vírus család. Orthomyxovirusokat RNS és egy fehérjeburok építi fel, melyen olyan részek találhatóak, amelyek képesek a gazdatesten megtapadni, majd belefecskendezni a vírus örökítöanyagát a gazdasejtbe.
(A gömb vagy ovális alakú vírus mintegy 100 -150 nm-es átméröjü, és rojtos felszíni vetülete 10-12 nm-es hosszú)
Amint a gazda cellájába jut az RNS, beépül a sejt örökítöanyagába, és a sejt rögtön az új vírusokat kezdi el gyártani, miközben teljesen felhasználja az elraktározott tápanyagjait, végül o a gazdasejt megsemmisíti önmagát ( másnéven apoptosis). Amikor a sejt meghal,megreped a sejthártyája, és kibocsátja az újonnan gyártott vírusrészecskéket, így azok képesek arra, hogy szomszédos sejteket és szomszédos halakat fertözzenek meg.
Azt tudjuk, hogy magát a betegséget egy vírus okozza, de azt nem hogy pontosan hogyan terjed(t) el a vírus. A lazacok csak egy adott kohorszon belül képesek megfertözni egymást, míg a szülök nem adják át az utódaiknak a fertözést. Nagy a valószínüsége, hogy a vírust átadhatják egymásnak az ürülékükön keresztül is.
A kutatók befogtak pár vadon élö vándorló pisztrángot és lazacot, ezeket laboratóriumi körülmények között megfertözték a vírussal, ám a tenyésztett halakon látott tüneteket nem produkálták, csak úgy mint azok a példányok sem amelyeket szintén a vadon élö állományokból fogtak ki, és a befogás után diagnosztizálták a fertözö vérszegénységet. Azt még nem tudják, hogy a vadon és a telepeken élö lazacokat egyaránt megtámadó vírus miért csak a nevelötelepeken élö halakra jelent nagy veszélyt, valamint az sem, hogy ennek a vírusnak vannak-e hordozói (madarak, halak, rovarok).
Jelenleg a vírus két megkülönböztethetö törzzsel rendelkezik, az egyik vírustörzs hivatalos elnevezése New Brunswick ISA vírustörzsnek nevezzük. A másik fajtája a norvégiai állományo-kat tizedeli.
Mint az influenza vírusoknak, az ISAV.nak is több változata is lehet, ez úgy éehetséges, hogy a vírus örökítöanyagjának egy része kicserélödik egy másik vírustörzsének az RNS-vel, így "örökli" annak a rossz és jó tulajdonságait is egyaránt. Ezt a jelenséget Orthomyxovirusoknál "shift and drift"névvel látták el.
Még mindig sok megoldatlan rejtély öleli körül az ISAV-t. A betegség kutatás át az USA-ban vezeti, míg az oltóanyagok fejlesztésében Kanada és Norvégia jár elöl. Föleg a vadon élö halakat tanulmányozzák, hogy az immunitásukért felelös gent vagy más egyéb okokat megtalálják
Szó magyarázat:
Petechia parányi, hajszálpontos, nem kiemelkedö, lilás-pirosas foltok, melyek intradermalis vagy submucalis vérzések.
Ecchymosis a vérzéses helyszínen nagyobb petechia.
Találat: 1958
