Kabítószerek

Kábítószerek

1. Tények és adatok

A szenvedélybetegség vagy függőség az emberi lélek kóros állapota. Az emberi öntudat egyidős az emberiséggel, ez különbözteti meg az állatvilágtól. Az öntudat kialakulása, az önmagunkra ismerés ténye teremtette meg a külső erők feletti hatalom igényét, ami befolyásolta tetteinket és érzelmeinket, megjelenik álmainkban és felhasználható az ellenségeinkkel szemben. A mágusok, kuruzslók a révület elérése céljából különböző hallucinogéneket, a pszichés állapotot befolyásoló szereket alkalmaztak azért, hogy tudatuk határait kitágítsák, el 353g62d őre lássák a történéseket vagy az eltitkolt vágyakat, felszínre hozzák a gondolatokat. A korai kultúrák misztikusai is használták ezeket a szereket, és azóta is fennmaradt az igény: a módosult tudat megismerésének vágya.

A kábítószerek elsősorban az idegsejtekre és az idegi kapcsolatokra hatnak. Bénítják a gátló funkciókat, és ezzel felszabadítanak olyan kapcsolatokat, amelyek normális körülmények között nem realizálódhatnak. A kábítószerek hatására megváltozik az "éntudat", csökkennek vagy megszűnnek a gátlások, és a gyönyörközpont aktiválásával földöntúli élvezetet biztosítanak használói számára. Az agy funkciói a kábítószerek hatására elveszítik legfőbb szerepüket, nevezetesen a motoros, az emocionális és a kognitív (megismerési) tevékenységek irányítását.

A kábítószerek a központi idegrendszer működését befolyásoló úgynevezett pszichoaktív anyagok, melyek hozzászokáshoz, függőséghez (dependencia) vezetnek. A függőség következménye a szerek túlzott és helytelen használata (abúzus). A kábítószerfüggőség jellegzetes következményei:

(1) egyre fokozódó igény a szer bevételére és folyamatos használatára, illetve hiánya esetén a szer megszerzésére bármilyen eszközzel;

(2) az ugyanolyan hatás kiváltásához szükséges dózis fokozatosan emelkedése;
(3) az egyén magánéletét és szociális kapcsolatait romboló, s ezáltal az egész társadalmat károsító hatás.

Tágabb értelemben a kábítószerek közé sorolhatók az előző fejezetekben ismertetett nikotin és alkohol is, mivel függőséghez és túlzott használathoz vezethetnek. Szűkebb értelemben azonban csak azok a függőségre vezető anyagok tartoznak a kábítószerekhez, melyek termelése vagy előállítása, forgalmazása és használata jogi eszközökkel tiltott vagy erősen korlátozott (orvosi ellenőrzés mellett vagy kizárólag egészségügyi intézményekben gyógyszerként adható).

A legfontosabb kábítószerek a természetben előforduló, elsősorban növényekből izolálható vegyületek, ma már azonban forgalomban vannak ezek szintetikusan módosított változatai és a természetben elő nem forduló, mesterséges pszichoaktív vegyületek is. A központi idegrendszer működését befolyásoló gyógyszerek, illetve vegyületek nagy része egyben kábítószernek is minősül, ugyanakkor a központi idegrendszer működését befolyásoló gyógyszerek, illetve vegyületek mindennapi életünk részei: például pszichiátriai, neurológiai megbetegedések kezelésére szolgáló gyógyszerek, nyugtatók, szorongásgátlók, depresszió elleni szerek, altatók, érzéstelenítők, koffein, részegítő hatású oldószerek (alkohol, éter stb.).

2. A kábítószerek főbb csoportjai

A természetes anyagokból származó kábítószerek közül az ópiátok (ezek között is elsősorban a heroin) és a kokain a legfontosabbak. Ezek igen erős függőséget okoznak, ennél fogva a kábítószerfogyasztók mindent elkövetnek, hogy hozzájussanak. Mivel illegális előállításuk és forgalmazásuk igen nagy haszonnal jár, az utóbbi évtizedekben a világ minden táját behálózó, egyre erősödő illegális kereskedelmük figyelhető meg. A kábítószerek elterjedésében nagy szerepe volt egyes helyi háborúknak is, amikor a katonák a fizikai és pszichikai megterhelések elviselésére kábítószerekhez nyúltak.

3. Kábítószerpótló anyagok (pszichotróp szerek)

Az orvosi gyakorlatban és a mindennapi életben gyakran alkalmaznak olyan anyagokat, melyek hatásaiban a kábítószerekre emlékeztetnek, a pszichikai állapotot befolyásolják és hatásukra függőség is kialakulhat. Hatásmechanizmusuk alapján azonban nem minősülnek kábítószereknek, és gyakran könnyű elérhetőségük vagy alacsony áruk miatt kábítószerek pótlására használják őket. A valódi kábítószerekkel ellentétben a függőség mellett gyakran komoly szervkárosító toxikus hatásaik is vannak.

Dinitrogén-oxid

1776-ban szintetizálta Priestley, de az 1800-as évekig pusztán élvezeti célokat szolgált (nevetőgáz, kéjgáz). A szervezetbe jutva erotikus víziókkal kísért, bódult állapotot okoz. Rövid idő alatt függőséget idéz elő. A legnagyobb veszély azonban abban rejlik, hogy amennyiben a gáz belégzését nem követi oxigén belégzése, hipoxia és ennek következtében szívelégtelenség, valamint agykárosodás alakul ki.

Amil-nitrit

Fokozza a szexuális élvezetet, mert értágító hatása növeli az erekciót. Rendszeres használata függőséget okoz.

Szerves oldószerek

Az ipari oldószerek (pl. toluol, triklór-etilén, hexén, heptán, metil-etil-keton stb.) csoportjában számos aromás vegyület is található, és ilyenek a háztartásban használt egyes szerek (ragasztók, lakkok, oldószerek, folttisztítók stb.) alkotóelemei is. Szipuzás alatt a kereskedelemben kapható, erősen párolgó fenti vegyületeket tartalmazó szerek belégzését értjük, melyek hatása a drogok hatásához nagyon hasonló. A felszívódás után a tünetek (fesztelenség, feldobottság, szédülés, látás- és egyensúlyzavarok, a beszéd artikulációjának változása, motoros koordináció zavarai) szinte azonnal megjelennek és néhány óráig tartanak. Fogyasztásuk során kellemes élmények gyakran nem is alakulnak ki, mivel azok nagymértékben függnek a használó lelki állapotától. Főleg a szegényebb emberek, utcagyerekek, hajléktalanok használják a könnyű hozzáférhetőség és az alacsony ár miatt.

A szerves oldószerek nagyon toxikus anyagok, túladagolásuk mérgezéssel, szívritmuszavarral, krónikus esetben máj- és veseelváltozásokkal jár. Súlyos idegrendszeri károsodások alakulnak ki, elsősorban fejlődésben lévő gyermekek idegrendszerének pusztulását, az intellektus leépülését és maradandó demenciát okoznak. A kábító és a mérgező hatás igen közel van egymáshoz, ezért a dózis emelése gyakran halálos kimenetelű, főleg gyermekeknél. A fulladás következtében fellépő halálesetek sem ritkák.