online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   

kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer Kozmetikumok Sport
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 
 

 
 

 

 

Gyógyító növények

gyógyszer

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt

egyéb tételek

 
Cyakorlati útmutató a betegségek feldolgozasahoz
A CUKORBETEGSÉG SZEMÉSZETI SZÖVŐDMÉNYEI: A DIABÉTESZES RETINOPÁTIA
Gyógyító növények
 
 
 


Gyógyító növények

Tizenkettedik kiadás

EX LIBRIS HIAWATHA

Medicina Könyvkiadó R t . • B u d a p e s t , 1997


TARTALOM

Előszó a tizedik kiadáshoz                                                7

Bevezetés                                                                         9

ELSŐ F E J E Z E T

A gyógynövényekről általában                                         11

A magyar gyógynövény-kereskedelem kialakulása           19

A gyógynövény és a drog fogalma                                   22

A drogok hatóanyagairól és azok hatásáról                      26

A drogok legismertebb hatóanyagai                           27

A haladó tudomány a gyógynövényekről                         42

MÁSODIK FEJEZET

A gyógynövénygyűjtésről általában                                  45

A gyógynövénygyűjtés, -szárítás, -kezelés gyakorlata      49

A gyógynövényáruk csomagolása, szállítása, minősítése   58

A gyógynövények üzemi feldolgozása. Minőségi követelmények            61

HARMADIK FEJEZET

Hazai gyógynövényeink részletes ismertetése                    68

Gyógynövénytermesztés                                                 290

Hazai gyógynövényeink helye a növényrendszerben         293

A   drogokról                                                                 298

A VI. Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos drogok jegy­
zéke
                                                                          298
A könyvben szereplő drogok, szervek szerinti csoportosí­
tásokban
                                                                   299
A külföldi eredetű drogok ismertetése                        305

5


Az ábrák CSAPODY VERA, a borító URAI ERIKA munkája

) Rápóti Jenő és Romváry Vilmos 1977

ISBN 963 242 494 8


ELŐSZÓ

Napjainkban a gyógynövények iránti érdeklődés világ­szerte, hazánkban pedig különösen nagymértékben növek­szik. Szaporodik mind a gyógynövénygyűjtők, mind pedig a gyógyteákat fogyasztó közönség tábora. A gyógyszer­ipar is egyre gyakrabban fordul a gyógynövényvilág szinte kimeríthetetlen forrásaihoz.

A „Gyógyító növények" c. könyv iránt megnyilvánult nagy érdeklődés következtében az utolsó kiadás rövid idő alatt elfogyott. Ez a körülmény tette szükségessé, hogy ismét megjelenjék.

Őszintén kívánjuk, hogy aki áttanulmányozta e köny­vet és kipróbálja a benne leírt teákat, egy életre híve lesz ennek a gyógyítási módnak.

Romváry     Vilmos

7


NEGYEDIK FEJEZET

A      gyógy      teák      elkészítéséről      és      alkalmazásáról   331

Gyógynövényeink betegségek szerinti alkalmazása          336

Gyógynövényeink hatás szerinti felsorolása                     344

Gyógyteakeverékek                                                      353

ÖTÖDIK FEJEZET

A gyógynövények felhasználása                                     401
A gyógynövények mint gyógyszeripari alapanyagok   401
Gyógyszeriparunk gyakoribb növényi drog alapanyagai..
402
A gyógynövények mint fűszerek                                404
Gyógynövények a kozmetikában                               408
A gyógyfüvek mint likőrfűszerek és italalapanyagok
   410
A gyógynövények mint az ipar által felhasználható alap­
anyagok
                                                                   413


HATODIK FEJEZET

Gyűjtési naptár és a száradási arány táblázata                 415

Gyógynövény-herbárium készítése                  %            421

Gyógyszerkönyvek, szabványok                                    426

A gyógynövényáruk raktározása és a raktári kártevők elleni

védekezés                                                                430

Aruraktározási feladatok, óvórendszabályok             431

Állati kártevők és károkozók ismertetése                  433

Az állati kártevők elleni védekezés                            438

Gyógynövényekkel foglalkozó intézményeink és szerveink. .  444

Magyar — l a t i n —német —orosz gyógynövényszótár 447

Összevont rész                                                         447

Latin gyógynövénynevek                                           470

Német gyógynövénynevek                                        475

Orosz  gyógynövénynevek                                        480

Irodalom                                                                       485

.487

Név- és tárgymutató


BEVEZETÉS

Általában a hasznos ismereteit gyarapítani kívánó közönségnek, köztük a gyógynövénygyűjtőknek, a gyógy­növényekkel foglalkozó dolgozóknak, valamint a gyógy-teákat fogyasztóknak ajánljuk könyvünket azzal a céllal, hogy érdeklődésüket mindinkább felkeltve kivívjuk meg­becsülésüket a gyógynövények, mint a legősibb, de egyben a legmodernebb természetes gyógyszereinket is szolgáltatók iránt.

Könyvünk további rendeltetése, hogy megismertesse az olvasókat erdőink-mezőink gyógynövénykincsével. Az érdeklődők e könyvből megismerhetik gyógynövényein­ket, termelőhelyüket, mikor és hogyan kell a szükséges szervüket — virágaikat, leveleiket, gyökérzetüket stb. — gyűjteni, megszárítani, tárolni, becsomagolni és elszállí­tani.

Könnyebb és biztosabb felismerésük megkönnyítése érdekében az egyes gyógynövények leírását hűen meg­rajzolt  ábrák illusztrálják.

Tájékozódást szerez az olvasó a gyógynövények törté­netéről, a gyógynövény-kereskedelem kialakulásáról, a hazai gyógynövény-forgalmazás szervezeti felépítéséről. A tájékozódottság teljesebbé tétele érdekében ismertet­jük azokat a különlegesen értékes hatóanyagokat tartal­mazó, főleg az egzotikus tájakról származó drogokat is, amelyeket addig is kénytelenek vagyunk importálni, amíg azokat hazai drogokkal vagy más módon pótolni még nem tudjuk. Ezek pl. a fűszerként is használt fahéj, gyömbér   és   szegfűszeg,   továbbá a  kizárólag  gyógyszer-

9


FIGYELEM!

Védett növény, jogellenes gyűjtése szabálysértés

""fokozottan védett növény, jogellenes gyűjtése bűncselekmény


ként  alkalmazott  szennalevél,  kínafakéreg,   a  különféle gyanták és balzsamok stb.

Hazánkban több mint háromezer növényfaj él, s azok kb. egyharmadának tulajdonít gyógyító hatást a népi ismeret. Ezek közül mintegy kétszáznak részeit gyűjteti ez idő szerint kereskedelmünk — olyanokét, amelyeket a tudomány és a tapasztalat kiszűrt, mint gyógyításra alkalmas hatóanyagokat tartalmazókat.

Ismertetést nyújtunk gyógyteáinkról, mint hivatalos gyógyszerekről és mint széltében elterjedt házi teaszerek­ről, azok elkészítési módjáról. Bevált hazai és külföldi, hivatalos és népi teakeverékek előírásait közöljük, vala­mint ismertetjük, hogy még mire használhatók a gyógy-teák —a drogok — a teázáson kívül a háztartásban.

Könyvünk nem kíván öngyógyítókat nevelni, de tár­gyilagosan tárja az olvasó elé gyógynövényeinknek mint természeti kincsünknek jelentős gazdasági és egészség­ügyi értékét. A gyógyteák fogyasztását illetően pedig éppen arra figyelmeztetünk, hogy az általánosan ismert teaszereken kívül csakis a betegség ismeretében, leghe­lyesebben pedig orvosi tanácsra folyamodjunk másféle teákhoz.

Gyógynövényeink részletes ismertetését a legelterjed­tebben használt magyar elnevezésük alfabetikus rendjé­ben soroljuk fel.

A gyógynövények rajzai dr. Csapody Vera hozzáértő és művészi munkáját dicsérik.

A szerzők

10


Első fejezet

A GYÓGYNÖVÉNYEKRŐL ÁLTALÁBAN

„Fűben, fában orvosság" — tartja a régi, bölcs és igaz mondás.

Az ember a növényekben találhatta meg első orvosságát, és tovább keresi azokban még a mai napig is, hiszen a gyógy­növényeknek nagy múltjuk után gazdag a jelenük, és még sokat ígérő a jövőjük is.

A gyógynövényekről annyit már biztosan tudunk, hogy használatuk eredete régebbi időkre nyúlik vissza, mint az ember írott története. Feltehetően már az őskorok embere is rátalált a gyógyító hatású növényekre, miközben táplálék után kuta­tott, s kóstolgatásuk, fogyasztásuk után feltűnhetett némelyik növény sajátos biológiai hatása. Az idők folyamán megfigyel­hették, hogy valamelyiktől csillapodott a köhögésük, és olya­nokra is rátalálhattak, melyek elrágcsálása után mély, pihen­tető álomba merültek.

A gyógynövények megismerése a felfedezésük óta eltelt év­ezredek folyamán egyre bővült; a szerzett tapasztalatok újabb és újabb felfedezésekkel gyarapodva szálltak nemzedékről nem­zedékre. Számuk ma már világszerte sok ezerre tehető; mint hivatalos gyógyszerek, gyógyszeripari nyers- és alapanyagok, jelentős részükben pedig mint egyszerű természetes teaszerek különösen megbecsültek.

A természet igen sok növényi gyógyszert rejt, amelyek fel­kutatása során különösen értékesek azok az újonnan felfede­zettek, amelyek korunkban a már szinte népbetegségként el­terjedt egészségkárosodások — szív- és keringési bántalmak, ideg- és cukorbetegség, daganatos kórok stb. — elleni védeke­zésre alkalmas hatóanyagokat tartalmaznak. Egyes kutatók

11


még a ráknak is a növényi hatóanyagok között vélik megtalálni az ellenszerét.

Olyan gyógynövények is kerülnek a kutatók laboratóriumá­ba, amelyek már régen feledésbe mentek. Gyakran kiderül, hogy néhányuk ismét előléphet gyógynövénnyé, sokkal becse­sebbé, mint előzőleg volt. Ilyen gyógynövények pl. az erdei örökzöld kismeténg és a kapotnyak is. A meténg teáját régebben inkább gyomorpanaszok esetén itták; a kapotnyak pedig a „szippantóporok" idején volt burnót-alkotórész. Ma a meténg érelmeszesedés elleni és nyugtató hatású gyógyszert: a Devin-cant, a kapotnyak pedig az Amropect néven forgalomba került asztma elleni cseppeket szolgáltatja.

Néhány évtizeddel ezelőtt a gyógyszervegyészet rohamos fej­lődése azt próbálta igazolni, hogy a növényi eredetű gyógy­szerek, így a gyógyteák használata is megszűnik — részben azért, mert a növényi eredetű hatóanyagokat szintetikusan olcsón és korlátlanul tudják majd gyártani, részben pedig új, a természetben elő nem forduló vegyianyagokat fognak gyógy­szerként felhasználni. Mégsem így történt, mert minél inkább fejlődött a gyógyszerkutatás, annál inkább nőtt a gyógynövé­nyek jelentősége: bebizonyosodott, hogy vissza kell térnünk a természethez, mert nem nélkülözhetjük ezt a kutatási terü­letet.

Ne csak gyűjtsük, hanem használjuk is gyógyfüveinketi Mi, akik szinte a fél világot ellátjuk gyógynövényeinkkel, ma­gunk is részesítsük őket kellő megbecsülésben.

Sajnálatos, hogy a legtöbb magyar család gyógytea ismerete a kamillavirágéval már ki is merül, amit nem is kell csodálni, mert nálunk nincs a gyógyteának széles körű és hivatalos propagandája.

Külföldön — mind a szocialista, mind a kapitalista országok­ban — tudományos és népszerű szinten szerkesztett szakiroda­lom egész sora támogatja a gyógyteákat fogyasztani óhajtó közönséget, illetve a teákat alkalmazni kívánó orvosokat. A tudományos intézetek olyan tájékoztatókkal is ellátják az orvosokat, amelyben a gyógyszerkészítmények mellett ismer­tetik azok gyógytea-kiegészítőjét vagy teljes megfelelőjét. Hazai,  hivatalosan  is elismert gyógytea-előiratokkal,  illetve

12


készítményekkel ugyan mi is rendelkezünk, azonban azok számát és változatait tekintve a külföldiektől el vagyunk maradva. A kellő tájékoztatás és az orvostársadalom ilyen irányú felkészülésének hiányában főként a közönség terjeszti a gyógyteák jó hírét, hasznát. Nem kuruzslás, amikor jóbarát, rokon vagy szomszéd teljesen önzetlenül, minden ellenszolgál­tatás nélkül, csupán a jószándéktól vezéreltetve ajánl valakinek hasonló betegségére olyan teát, amelytől maga is meggyógyult. Ellenszolgáltatásként, elismerésként örömmel látja majd az ajánló, hogy tanácsa hasznosnak bizonyult.

A gyógynövények hatását — megfigyelésekkel — általában előbb ismertük meg, mint a hatóanyagaikat. Ez a megállapítás a régebbi idők óta használt gyógynövényekre szinte kivétel nélkül vonatkozik. Ma azonban a fejlett biológiai és kémiai tudpmányok segítségével, további megfigyelésekkel és kísérle­tekkel, a hatóanyagaik felismerésével nyernek gyógyítási indi­kációt a kiszemelt növények.

Ismételjük, hogy a gyógynövények nem „csodaszerek", nem a csodaerejükkel, hanem a bennük rejlő értékes hatóanyagok­kal, helyes indokkal és helyes módszerrel alkalmazva gyógyí­tanak.

Páratlanul nagy jelentőségű dolog, hogy a gyógynövények jelentősebb része minden emberi beavatkozás nélkül, magától is (vadon) megterem. Nagyra értékelendő továbbá, hogy a legtöbbjük egyszerűen teaként elkészítve is már kész, felhasz­nálható gyógyszert nyújt, s ezért nem is indokolt, hogy minden gyógynövényünket feldolgozza a gyógyszeripar. Tehát népgaz­dasági szempontból igen lényeges, hogy ahol csak lehetséges, gyógyteákat használjunk a drága, vagy a külföldi, esetleg a mieinkénél csupán csak csinosabban „felöltöztetett" gyógyszer­készítmények helyett.

Annak dacára, hogy a gyógyszertárban és a gyógyteaüzletek-ben beszerezhető gyógyteák mindegyike ártalmatlan gyógy­növények részeiből áll, mégsem tanácsos a mindenáron való öngyógyításra törekedni, mert esetleg egy nem megfelelően megválasztott gyógyteával (ha magunknak különösebben nem is ártunk) gyógyulásunkat késleltethetjük. Ezért javasoljuk, hogy az általánosan ismert háziszereken kívül — kamillavirág,

13


hársfavirág, bodzavirág, csipkebogyó, pemetefű, kakukkfű stb. — ne használjunk gyógyteákat orvosunk megkérdezése nélkül. Az az orvos, aki ismeri, tehát értékeli is a gyógynövényeket, gyógyteákat is felír betegeinek, különösen akkor, ha erre meg is kérik.

A különböző növények gyógyhatásának ismerete hatalmat adott az ezt felhasználó ember kezébe, s gyakorlói legtöbbször a vallási és szellemi élet vezetői lettek, ősrégi szanszkrit iratokból megállapítható, hogy Indiában a növények ismeretét összekapcsolták a hit tanításával, és a gyógyítás úgyszólván kizárólag gyógynövénnyel történt. így születtek meg az első gyógyszerekről szóló mítoszok, s váltak részeivé a vallásos szertartásoknak is.

A legrégibb időkben az egyiptomiaknál is a terápia fontos részét képezte a növényekkel való gyógyítás: fürdők, lemosások és a széklet szabályozásán át. Az Ebers-féle papirusztekercsek, amelyeket kb. 3500 évvel ezelőtt írtak, több mint 800 különböző receptet tartalmaznak. Ezek, és a hieroglifák is igazolják a re­tek, a hagyma, a fokhagyma és számos más növény gyógyításra és megelőzésre való felhasználását. Tudományos vizsgálatok bizonyítják e három növény biokémiai és erőteljes antibakteriá­lis hatását.

A babiloniak felfedezték a cékla, a zsázsa, a kökörcsin, a csí­rázó gabona stb. gyógy hatását. Az ezután következő ősi zsidó kultúra csak igazolta és szélesítette ezen növények gyógyászati felhasználását.

Az ősindiai Védákban, az indiaiak legrégibb irodalmi emléké­ben találkozunk egy „soma" nevű növénnyel, amelynek levét tejjel és liszttel keverték össze, majd erjedni hagyták. Az így nyert italnak gyógyító és pezsdítő hatása volt. Korunk botani­kusainak sikerült meghatározni, hogy ez a növény az Ephedra vulgáris (csikófarkfű)++ volt, amelyről nemrég fedezték fel an­ti biotikus hatását.

A kelet-ázsiai, illetve kínai és japán ősi gyógyászatban már ismerték a mandragoragyökér, a rebarbaragyökér, a fokhagyma és sok más, ma is használt növény gyógyító hatását.

Az inka gyógyászatban használták a „chillia" cserje levelé­ből készült főzetet malária ellen, a „granadilla" virágainak

14


főzetét lázas hasmenés, és a különböző fák balzsamait fertőzé­sek ellen.

A klasszikus görög-római kultúra orvosai közül Hippokra­tész, Arisztotelész, Galenus értékes könyvei már rendszerezik bizonyos növények ismeretét és gyógyszerként való helyes fel­használását. Sőt Galenus már vizes és szeszes kivonatokat ké­szített, amelyek a hatóanyagokat koncentráltabb formában tartalmazták. Gyakran már helyes fogalmuk volt a gyógy­növények hatásáról, mert néhányat közülük a mai kor embere is többé-kevésbé ugyanarra a célra használ. Az ismertebbek közül több ezer év óta használt gyógyszerek, fűszerek: fehér­üröm, maszlag, beléndek, kálmos, ricinus, mustár, sáfrány, rebarbara stb.

Az ausztráliai Dóltengeri-szigeteken utazók megfigyelték, hogy e minden civilizációtól távoli primitív bennszülöttek ked­velt itala egy piszkos-szürkésbarna színű és nem különösen kel­lemes ízű folyadék, az ún. „kava-kava". Aki ivott belőle, az megkönnyebbült, a beteg test újra egészségessé vált, és végül mély harkotikus álomba merült. A gyökér, amelyből készítik, a borsfajtákhoz tartozó félcserje (Piper merthysticum), az ún. altatóbors szerve. Hatóanyaga növényi nedv, egy gyantaféle­ség, amelyről ma már tudjuk, hogy többféle antibiotikus anya­got tartalmaz.

A római birodalom bukása és a kereszténység kialakulása után, mint általában minden tudomány, a gyógyítás tudomá­nya is a kolostorokban élt tovább, és főleg szerzetesek, apácák foglalkoztak  gyógyteák  készítésével.

Ebben az időben a természettudomány lényegében csak az arab tudományban haladt előre. Ennek képviselői közül Avicenna — korának legkiválóbb tudósa — leírta az orvosi jelentőségű keleti növényeket.

Nyugaton a XII. században kezdődött meg a gyógynövények szélesebb körű ismertetése. Később, a középkorban már sok füvészkönyv is megjelent, amelyekben különböző recepteket és felhasználási tanácsokat találhatunk a gyógynövényekre vonatkozóan; ugyanakkor felújították, lefordították a görög­római—arab ismereteket is.

Amerika felfedezése és az onnan behozott értékes gyógynövé-15


nyék beözönlése ismét első helyet biztosított a növényi gyógy­szerek tekintélyének.

A gyógynövény-terápiában fontos lépést jelent később Paracelsus, Mathiolus, a Bauhinok, Clusius, Hahnemann, Hufeland és Kneipp munkássága, melynek következtében meg­jelentek a régi füvészkönyvek, herbáriumok, és bevezették a különböző rendszeres kúrákat'.

A XIX. és XX. századot már részben a kémiai feldolgozás és a kemoterápia jellemzi. Ennek következtében rengeteg gyógyszer került forgalomba. Ugyanakkor a fejlődő vegyészei­nek mindinkább sikerült a gyógynövényekből a hatóanyagokat izolálni, és ezeket különböző alakban gyógyítás céljára felhasz­nálni.

A vitaminok és újabban az antibiotikumok felfedezése mind jobban felkeltette az orvosok figyelmét a gyógynövényekkel való természetes gyógymód iránt. Ma is szép számmal vannak tudósok, orvosok, akik a gyógynövényeket gyógytényezőként alkalmazzák egyes betegségekben.

A második világháború utáni időszakban ismét fellángolt a vita, különösen a gyógynövények antibiotikus hatását ille­tően. Kérdés volt, hogy a gyógynövények fogyasztásakor ke­rülhetnek-e antibiotikus hatóanyagok az ember szervezetébe?

Erre a kérdésre választ kellett adni!

H. Böttcher „Csodagyógyszerek" című könyvében olvashat­juk, hogy 1950-ben Winter német professzor és asszisztensei: Lisel és Wűlke, valamint az orvosjelöltek nagy csoportja 1248 fajta növényt gyűjtöttek össze, és valamennyit megvizsgálták. 378 növény, tehát a vizsgált fajták 29,5 százaléka antibiotikus hatású volt. Ez a megdöbbentően magas szám azt igazolja, hogy szinte minden harmadik növény segíthet az emberen, feltételezve, hogy „megfelelő" baktériumok okozták a beteg­séget. Ilyen tapasztalatok ismeretében szinte egyik napról a másikra új értelmet nyertek — mondhatnánk rehabilitálód­tak — a régi gyógynövények, s ezzel elsősorban Bock és Mathio-lus munkája.

A további kutatómunka folyamán sikerült néhány fontos

16


hatóanyagot felfedezni, így többek között a tomatint, a rafa-nint és az allicint.

Az eredmények tehát bizonyították, hogy Winter helyes úton járt, amikor azt remélte, hogy magasabb rendű növények hatóanyagaival antibakteriális gyógyszerkincsünket kibővít­heti, a modern tudomány eszközeivel felszerelt kutatóorvos pedig hasznosíthatja ezeket.

A növényekben rejlő gyógyhatásokat igazolja az antibioti­kumok (a penicillin, a streptomycin, az aureomycin stb.) fel­fedezése is, amelyeket alacsonyabb rendű növények termelnek. Gátolják más mikroorganizmusok növekedését, illetve elpusz­títják azokat. Rendkívül hatásos gyógyszerek készülnek belő­lük a fertőző és gyulladásos betegségek ellen.

Szakmánk nagy harcosai és tudósai közül meg kell említenünk dr. Augustin Béla, Oiovannini Rudolf és dr. Rom Pál nevét, akik fáradhatatlan tudományos és gyakorlati munkájukkal hozzá­járultak a magyar gyógynövényszakma megalapozásához és a hazai gyógynövények világhírnevének elismertetéséhez.

Oroszországban a XVI. században indul meg az érdeklődés a gyógynövények iránt. Sok füvészkönyv és herbárium jelenik meg, melyek ismertetik a növényeket és gyógyhatásúkat. Fü­vészkertek létesülnek, megindítják a gyógynövények gyűj­tését, és cári rendeletre gyógyszertárakat szerveznek, amelyek a gyógynövények gyűjtését is irányítják. Később a XVIII— XIX. században megindult a gyógynövények termesztése és intézményezett kereskedelme. Vegyészeti üzemek létesültek, ahol a gyógynövénykészletek egy része feldolgozásra került. Híressé vált az édesgyökér ós santonin feldolgozása.

A magyar gyógynövényirodalom Melius Juhász Péter nevé­vel indul, aki a XVI. században írt füvészkönyveiben ismerteti a fák, füvek neveit és használhatóságukat.

Majd Frankovich, Beythe és A. Csapó, Vali, Veszelszky, Diószegi, Wagner, Kováts munkái járultak hozzá, hogy itthon is meginduljon a hazai gyógynövények kutatása.

1871-ben megjelent az Első Magyar Gyógyszerkönyv, 1895-ben    Issekutz—Jakabházy—Nyíredi:    „Gyógyszerismeret"     c.

17


könyve. 1904-ben Kolozsvárott kísérleti gyógynövénytelep létesült, és így a gyógynövény mindinkább tért hódított. Felhasználásuk az iparban és a népgyógyászatban állandóan növekszik. Fellendül a gyógynövényexport, és a magyar gyógynövény híressé válik az egész világon. A tudomány meg­indítja a növények hatóanyagának vizsgálatát.

A második világháború után a hatalmas fejlődésnek induló vegyipar és a közegészségügy szocialista felkarolása megköve­teli a gyógynövénybegyűjtés és termesztés új alapokon történő fejlesztését.


A MAGYAR G Y Ó G Y N Ö V É N Y - K E R E S K E D E L E M KIALAKULÁSA

A gyógynövény-kereskedelem és a gyógynövénytermesztés egyidős lehet az általános kereskedelem és a növénytermesztés kialakulásával, tehát több ezer éves.

Az egyes földrészek vadontermő és termesztett gyógynövé­nyeit az általános kereskedelem cserélte vagy adta el addig, amíg hosszú évszázadok folyamán ki nem fejlődött a direkt gyógyszer-, növény- és fűszerkereskedelem. Mind a termesztés­ben, mind a kereskedelemben még máig sem különülhetett el teljesen a gyógyszer- fűszer- és illatszernövényekkel való fog­lalkozás, mert azok — fogalmukat, illetve felhasználásukat il­letően — gyakran átmennek az egyikből a másikba. A gyógyí­tásra felhasználható növényi rész vagy növényi származék sokszor fűszer vagy illatszer és viszont (pl. levendula, majorán­na, koriander stb.).

Az elmúlt időkben sok olyan gyógynövény szerepelt a keres­kedelemben, illetve a használatban, amelyek hatásosságát csupán a hozzájuk fűzött hiedelmek támasztották alá. A mai kereskedelem gyógynövényei általában is jó hatásúak, és nagy részük egyik vagy másik ország hivatalos gyógyszerei között szerepel.

A gyógynövény-kereskedelmet inkább a szükséglet, mint a kínálat irányítja; az a szükséglet, amely hivatott minden ország gyógyszeriparát megfelelő gyógyhatású növényekkel vagy azok származékaival ellátni.

Hazánk földje vadontermő gyógynövényekben igen gazdag. Ezt a természeti adottságot jól kihasználva hozzájárulhatunk életszínvonalunk emeléséhez, gazdasági terveink sikeres meg­valósításához, illetve közegészségügyi érdekeink megsegítésé-19


hez. Országunk iránti kötelességünknek teszünk eleget, amikor évenként a több millió forint értékű vadon termett gyógynövé­nyeket begyújtjuk és a szükségeseket megtermeljük, mert gyógyszeriparunk nyersanyaggal való ellátásával drogkereske­delmünk fejlődését és a fogyasztók igényeinek maximábs ki­elégítését segítjük elő.

A magyar gyógynövény-kereskedelem világhírű, és története még az 1880-as években veszi kezdetét, amikor a falut járó ke­reskedők — sok minden egyéb mellett — kezdték összevásárolni az egyes gyógynövényeket is, és ezeket Budapestre szállították értékesítés céljából.

A hosszú évtizedek alatti fokozatos fejlődés, propaganda és hatósági intézkedések következtében a magyar gyógynövény ismertté vált a világpiacon, kiváló minősége és magas ható­anyag-tartalma következtében. Az állam támogatásával ké­sőbb szervezetté vált gyógynövény-kereskedelmünk. Megkezdő­dött a vadontermő gyógynövények rendszeres gyűjtése, fel­vásárlása és egyes gyógynövények termesztése is. Már a múlt század végén külkereskedelmünk utat talált a nyugati, sőt tengerentúli piacokra is.

Az első világháború derékba törte szakmai fejlődésünket. Az 1920-ban megindult propaganda és szervezeti intézkedések következtében azonban ismét fellendült drogkereskedelmünk. Gyógynövénykísérleti állomás, botanikus kert, szaklap stb. segíti a szakma további kibontakozását. Nagy népszerűségre tett szert a gyógynövény népgyógyászati vonatkozásban is. A drogériák és gyógyszertárak forgalmában jelentős mennyi­séget képez a gyógynövényforgalom, és megindul a gyógynövé­nyek hazai feldolgozása is. Rövid idő alatt ismét nagy tekin­télye lett a magyar drogkereskedelemnek, olyannyira, hogy 1928-ban a Második Nemzetközi Gyógynövénykongresszust — 18 európai állam részvételével — Budapesten tartották meg. A fejlődést mutatja az is, hogy az 1937—1940-es években már 21 országba exportáltunk gyógynövényt.

Sajnos a második világháború ezt a fejlődést rendkívül ká­rosan befolyásolta. 1945-ben a kormány támogatásával min­dent elölről kellett kezdeni. Újból kellett szervezni a gyűjtőket, beváltókat, kereskedőket. Szamba kellett venni a még fellel-

20


hető árukészleteket, megkeresni és helyreállítani a bel- és kül­földi összeköttetéseket, újból bizalmat szerezni a magyar gyógy­növény-kereskedelemnek .

1949-ig a magánkereskedelem csak korlátozott formákban foglalkozott a szakma helyreállításával. Az államosítások során alakult Herbária Központ új alapokon indította meg a gyógy­növényszakma újjászervezését. A régi beváltok helyét a földművesszövetkezetek foglalták el, amelyek gondoskodtak, hogy egységes, hivatalos áron jó minőségű vadon termő és termesz­tett gyógynövény álljon rendelkezésre, kellő mennyiségben. Modem feldolgozó üzemek létesültek, amelyekben biztosították a korszerű feldolgozás és tárolás feltételeit.

Az államosítások következtében rohamosan fejlődő gyógy­szeriparunk is hatalmas igényeket támaszt. A megszűnt drogé­riák helyett modern gyógynövény-szaküzletek létesülnek. Kibontakoznak egyéb értékesítési lehetőségeink, új alapon indul meg gyógynövénykivitelünk, és így kialakul — a szocia­lista kereskedelem irányelveinek megfelelően — bel- és külföldi gyógynövény-kereskedelmünk. Hogy olvasóinknak fogalmuk legyen a gyógynövények fontosságáról, megemlítjük, hogy Európa évi gyógynövényforgalma meghaladja a 100 000 va­gont. Ebből hazánk — beleértve a belföldi felhasználást — kb. 1000 vagonnal vesz részt; az exportáló államok sorában pedig az elsők között szerepelünk.


A GYÓGYNÖVÉNY ÉS A DROG FOGALMA

Ismeretes, hogy a növényvilág létünk fenntartására és külön­féle szükségleteink kielégítésére számos lehetőséget nyújt. Így a növények számos faja szerveikben — virágaikban, leve­lükben, gyökérzetükben stb. — foglalt, orvoslásra felhasznál­ható anyagokat, hatóanyagokat tartalmaz. Ezeket a növénye­ket gyógynövényeknek nevezzük.

A gyógynövények vadon termők, vagy termesztettek. Gyűjtésük vagy betakarításuk, feldolgozásuk, forgalomba hozataluk — amint azt majd később részletesen tárgyaljuk — meghatáro­zott előírások szerint történik.

A gyógynövények gyűjtött és szárítással tartósított ható­anyag-tartalmú részeit a kereskedelem és a tudomány is drogok­nak nevezi. A drogok fogalmába gyógyításra felhasználható állati szervek egyes részei is beletartoznak.

Bizonyos gyógynövényeknek csupán a levele vagy csak a gyökere szolgáltat drogot, másoknak azonban két, sőt három szerve is hasznos. így pl. a maszlag nevű gyógynövényünknek csak a levele tartalmaz drogot, míg a fehérmályvának a virága, levele és gyökere is.

Hazai kereskedelmünkben ez idő szerint mintegy 250 féle itthoni és kb. 50 féle importból származó drog van forgalom­ban. A drogok száma a kutatási eredmények következtében egyre gyarapodik, de változik a propaganda, illetve a „divat" hatására is. Bizonyos drogok iránt az egyik évben igen élénk lehet a kereslet, ugyanakkor a következő esztendőkben lanyhul az irántuk való érdeklődés.

A szakkereskedelemben a drogok nemzetközi nevét latinul határozzák meg.

22


Magyar elnevezésüknél a hivatalos növényelnevezések az irányadók.

A Brüsszelben 1929-ben tartott II. nemzetközi gyógyszerészi értekezlet határozata szerint latin megnevezésnél először a drog anyanövényének a neve egyes szám birtokos esetben, majd a használt rész neve egyes szám alanyesetben és esetleg a szük­séges jelző következik, amely így meghatározza a drog szárma­zását, alakját stb.

Pl.: Calami rhizoma mundatum  = kálmos gyökértörzs,

hámozott.
Malvae folium scissum
       =  papsajtlevél, vágott.

Szakkereskedelemben a drog latin és magyar neve egyértel­mű, azonos jelentésű. A magyar nyelvhasználatra — népgyó­gyászati vonatkozásban — nincsenek kötelező szabályok, hi­szen a legtöbb drog neve tájegységenként is változik.

sei:

A kereskedelmi forgalomban levő drogformák szakszerű magyar—latin elnevezé

scissus, -a, -um

frons (frondes*)

summitas (summitates)

amentum

pulpa (pulpae)

stigma, stigmata

stylus

spóra (sporae)

bacca (baccae)

nux (nuces)

dÍ8sepimentum(dissepimenta)

grossus, -a, -um

totus, -a, -um

dulcis, -e

maturus, -a, -um

immaturus, -a, -um

aprított

ágvégek, lomb

Ágvég, virágzó

barka

bél

bibe

bibeszál

bibepor

bogyó

diótermés

dióközfal

durva (por)

egész (nem aprított)

édes

érett

éretlen

* Zárójelben a többesszém


23


fa,  faforgács

fehér

fekete

friss új, zsenge

futószár, inda

gumó

gubacs

gyanta

gyökér

gyökértörzs

hagyma

hajtáscsúcs

hámqzott

hüvelytermés illatos kalász

kehely, csésze keheÚyel kehely nélkül kéreg, héj kerek, kerekded,

gömbölyded keserű keserédes közönséges levél mag makk murvalevél növénynedv nyers

nyers, természetes orvosi célra, gyógyászati orvosi szerekhez tartozó összezúzott pelyva, polyva por

24


  lignum (ligna)

  albus, -a, -um

  niger, nigra, -um

  recens

  stolo (stolones)

  tuber (tubera)

  galla (gallae)

  resina (resinae)

  radix (radices)

  rhizoma (rhizomata)

  bulbus (bulbi)

  turio (turiones)

  mondatus, -a, -um, v. decorticatus, -a, -um

  legumen

  odoratus, -a, -um

  spica (spicae)

  calyx (calyces)

  cum calycibus

  sine calycibus

  cortex (cortices)

  rotundus, -a, -um

  amarus, -a, -um

  dulcamarus, -a, -um

  vulgáris, -e

  folium (fólia)

  semen (semina)

  glans (glandes)

  bractea (bracteae)

  succus (succi)

  crudus, -a, -um

  naturális, -e

       • medicinalis, - e

  officinalis, -e

  contusus, -a, -um

  palea (paleae)

  pulvis (pulveres)


por, durva

por, középfinom

por, egész finom

por, legfinomabb

pörkölt, pirított, égetett

rügyek, bimbók

sárga

száraz

szárított

szárképletek, kocsányok

szemcsés, szemcsézett

széna

szénapelyva

szirom

szitálmány

szitált

termés

termésfej

terméshéj

terméshéj belső fehér része

terméshéj külső sárga része

tisztított

tobozok, termésfüzér

toktermés

tüske

tüszőtermés

vágott, normál

vágott, középfinom

vágott, apró

válogatott

virág

virágzó növény (föld

feletti része) zöld zuzmó


  pulvis grossus

  pulvis

  pulvis subtilis

  pulvis alcoholisatus

  tostus, -a, -um

  gemma (gemmae)

  flavus, -a, -um

  siccus, -a, -um

  siccatus, -a, -um

  stipes (stipites)

  granulatus, -a, -um

  foenum (foena)

  palea, paleae feni

  petalum, -a

  cribratum (cribrata)

  cribratus, -a, -um

  fructus (fructus)

  caput (capita)

  pericarpium (pericarpia)

  albedo, -ines

  flavedo, -ines

  depuratus, -a, -um

  strobulus (strobuli)

  capsula (capsulae)

  spina (spinae)

  folliculus, -i

  scissus, -a, -um

  conscissus, -a, -um

  minutim conscissus, -a, -um

  electus, -a, -um

  flos  (flores)

herba (herbae) viridis, -e lichen (lichenes)


A DROGOK HATÓANYAGAIRÓL ÉS AZOK HATÁSÁRÓL

A drogok különféle élettani hatást kifejtő hatóanyagokat tartalmaznak: ezek szabják meg gyógyászati hasznukat. A ha­tóanyagok a növény általános anyagcseréje során képződnek, kémiai és biológiai vizsgálattal kimutathatók.

A drogokat hatóanyagaik alapján sorolják a vizelethajtók, az izzasztók, a hashajtók, a nyálkaoldók, a szívműködésre hatók stb. csoportjába. A növényi hatóanyagok az egészséges emberi és állati szervezet tevékenységére éltetőleg hatnak, illetve az életfolyamatok zavarait gyógyítják. Ebből következik, hogy gyógyító tevékenységet csakis a drogok, illetve a ható­anyagok teljes és biztonságos ismeretében lehet gyakorolni.

A drog fő hatóanyagai mellett más anyagokat is juttat a szervezetbe, amelynek eredményeként komplex hatás érvé­nyesül, ami a gyógyítás szempontjából igen előnyös. Az egyes drogokkal, vagy az „összehangoltan" készített gyógyteakeve-rékekkel olyan összhatást érhetünk el, amilyet az izolált ható­anyag nem mindig nyújt. Ismeretes, hogy a C-vitamin a csipke­bogyóban vagy a citromban sokkal hatásosabb, mint a mester­ségesen előállított tiszta C-vitamin (aszkorbinsav). A szintetikus atropin sem ugyanaz, mint az a nadragulya gyökerében stb. Természetesen ez az elv nem lehet általános.

A drognak azt a hatóanyagát, amelyik a legintenzívebb ha­tást fejti kifő hatóanyagnak, a többit pedig mdlékhatóanyag-nak nevezzük. Számos drog egymástól eltérő, de nem ellentétes hatású hatóanyagokat is tartalmazhat, ezért egy-egy drog többféle betegség ellen is felhasználható.

A mindenkor érvényes Magyar Gyógyszerkönyv, illetve a Magyar Szabványok minőségi követelményei határozzák meg,

26


hogy valamely drognak milyen mennyiségű és minőségű ható­anyag-tartalommal kell rendelkeznie, hogy forgalomba, illetve feldolgozásra vagy felhasználásra kerülhessen. A drogok minő­ségi előállítása érdekében tudni kell, hogy mikor, milyen fej­lettségi állapotukban kell a növényi részeket begyűjteni, meg­szárítani, elsődlegesen kimunkálni, kezelni, csomagolni és tá­rolni. A nem előírásosan előállított drogok minőségükben nem is felelhetnek meg a velük szemben támasztott követelmények­nek. A gyógynövénygyűjtést irányító szakembernek oda kell hatnia, hogy a gyűjtők — kellően kioktatva — lelkiismeretes munkával járuljanak hozzá a magyar gyógynövényáruk ismert jó hírnevének a megőrzéséhez.

A DROGOK LEGISMERTEBB HATÓANYAGAI

Alkaloidák. A növényvilágban nagyon elterjedtek. Bonyolult összetételű, szervesnitrogén tartalmú, lúgos kémhatású (innen a nevük is) vegyületek. Az emberi és az állati szervezetbe jutva erős élettani hatást fejtenek ki; nagyobb adagolásokban mér­gezők is lehetnek. Savakban vízben jól oldódó sókat alkotnak. A növényekben legtöbbször savakhoz kötve mint sók fordul­nak elő. A növényi részekből könnyen kivonhatók és vegytisz­ta, kristályos (a nikotin és a koniin folyékony) állapotban is előállíthatók. Többféle alkaloida szintetikus alakja is ismeretes. Bódító, nyugtató, fájdalomcsillapító, élénkítő hatást kifejtő gyógyszerek előállításában van szerepük.

Alkaloidákat tartalmazó drogok:

aggófű                                farkasalmalevél

anyarozs                             fecskefű és -gyökér

beléndeklevél                     fehér zászpagyökér

csüngőbelénd-gyökértörzs  fehérbors

ebnyelvűfű                          feketebors

ebvészmag                         gránátalmafa gyökórkérge

27


gvarána

mételmaszlag-levél

hánytatógyökér

meténgffi

hidrasztiszgyökér

nadragulyagyökér

hólyagos porhonrojtfű

és -levél

hosszúbors

olajfűzfalevél

kakaómag

őszikikericsmag

kávémag

rauwolfia-gyökér

kokalevél

rózsameténgfű

kolamag

seprőzanótiomb

kínakéreg

sóskaborbolya-termés

máktok

és -gyökér

mátétea

sóskaborbolya-gyökérkéreg

maszlaglevél

tealevél

Gtlikozidok. Nitrogént nem tartalmazó, többnyire kristályos, erős élettani hatást kifejtő, cukor tartalmú vegyületek. Bizo­nyos fermentek, híg savak, lúgok hatására cukorra és több más vegyületre (alkohol) bomlanak.

Fontosabb glikozidacsoportok: szívre hatók, hashajtók, köptetők, vizelethajtók.

Olikozidákat tartalmazó drogok.


aloé

aprószulákfű

bakfű

boldólevél

borvirágfű

csarabfű

csikorkafű

csöves kasszia

erdei méhfű

fehér   fagyöngy

fehér mustármag

feketeáfonya-levél

fekete mustármag

földibodzagyökér

28


nyírfalevél

nyúlszapukafű

orbáncfű

orvosi csucsorlomb

orvosi  veronikafű

ösztörüs veronikafű

pásztortaskafű

piros   gyűszűviráglevél

pozsgás   zsázsafű

ragadós   galajfű

rebarbara-gyökértörzs

rutafű

sáfránybibe

spilanteszfű


Szaponinok. Szintén glikozidaszerű anyagok, jellemző tulaj­donságuk, hogy vízzel összerázva a szappanhoz hasonlóan erősen és tartósan habzanak. Elnevezésük is innen ered. Fo­kozzák a nyálképződést, a légutak, a gyomor és bél váladék­kiválasztását. Segítik más hatóanyagok felszívódását, ezért szaponintartalmú drogokat alkalmaznak különféle teakeveré­kekben is. Szaponint használnak habzóitalok, habcukor (tö­rökméz), borotvaszappanok, mosószerek gyártásánál is.

ginzenggyökér

görvélyfű

gyapjas    gyöngyajakfű

gyapjas   gyűszűviráglevél

gyöngyviráglevél

gyújtoványfű

harmatfű

hársfavirág

homoktövislevél

hunyorgyökér

jalapagyökér és -gyanta

j apánakác virág-bimbó

káprivirágbimbó

kapotnyakfű

kaszkarakéreg

kecskerutafű

kerekrepkényfű

keserűmandula-mag

keskenylevelű  útifű

kígyósziszfű

kondurangókéreg

kökényvirág

koszó virág

kőrisfalevél

krizarobin

kutyabengekóreg


legyezőfű

lóherevirág

májfű

medveszőlőlevél

mocsári molyűzőfű

napraforgóvirág

nyárfarügy

salamonpecsét-gyökértörzs

sártök

somkórófű és -virág

szagosmügefű

százszorszépvirág

szemvidítófű

szennalevél és -termés

szentperjefű

sztrofantuszmag

széleslevelű  útifű

szúrós   gyöngyajakfű

tavaszi héricsfű

tejoltó  galajfű

tengeri hagyma

tisztesfű

tövises igliogyökér és -fű

vadárváoskafű

vasfű

vörös áfonyalevél


29


Szaponint tartalmazó drogok :


borzas porcikafű édesgyökér édesgyökerűpáfrány-gyökértörzs egynyári szélfű fehér árvacsalánfű és -virág fehér szappangyökér galagonya virág, -levél, -termés gímharaszt gombernyőfű ibolyagyökér és -levél kankalingyökér és -virág


kék iringófű

kopasz porcikafű

köptetőgyökér

körömvirág

mezei iringófű és

orvosi szappanfű

ördögharaptafű

panamakéreg

salátaboglárka-fű

szárcsagyökér

tyúkhúr

vadgesztenye


•gyökér


Keserűanyagok. Nitrogénmentes, különböző összetételű szer­ves vegyületek: glikozidák, alkaloidák, szeszkviterpén-laktonok vagy más ismeretlen szerkezetű anyagok, amelyekről csak annyit tudunk, hogy keserű ízűek. Amint valamely keserű­anyagnak a kémiai szerkezetét megismerjük, a megfelelő is­mert vegyületek csoportjába kerül. A keserűanyagot tartalma­zó drogok étvágygerjesztő, emésztést serkentő, májra epére és lépre ható teákat és tinkturákat szolgáltatnak. A keserűanya­gokat a tiszta és aromás keserűanyagok csoportjaiba sorolják.

Keserűanyagokat tartalmazó drogok:


alpesi cickafark

angoszturakéreg

árticsókafű

benedekfű

cickafarkfű és -virágdrog

ezerjófű

éretlen narancstermés

fehórpemetefű

fehérürömfű és -levél


feketepemete-fű feketeürömfű füstikefű gyermekláncfű-gyökér

és -levél homokigyopár-virág kálmosgyökértörzs kárdifű katángkórófű és -gyökér


30


kolombógyökér

komlótobozkák

kvebrakókéreg

légyforgáos

lupulin


máriatövis-levél

narancshéj

pacsirtafű

tárnicsgyökér

vidrafű


ós -termés


Cserzőanyagok. A növényvilágban nagyon elterjedt, nitro­génmentes szerves vegyületek (általában fenolszármazékok), amelyek a növényeket a korhadástól megóvják, az állati bőrö­ket megcserzik. Vízben jól oldódnak, ízük fanyar, hatásuk összehúzó. (Kisebb mennyiségű cseranyagot minden drog tar­talmaz.) A csersavtartalmú drogok teáit belsőleg gyomor- és bélvérzés, gyomor- és bélhurut ellen, hasmenés megszünteté­sére használják. Külsőleg fogíny ecsetelésére, toroköblögetésre, fagyott vagy gyulladásos testrészek borogatására, izzadság meggátlására, aranyerés képződmények fürdetésére használ­ják.

Oserzőanyag-drogok:


apróbojtorjánfű

cseresznye- és meggy­gyümölcs, -kocsányok

cserszömörcelevól

diófalevél és -termésburok

falgyomfű

feketenadály-gyökér és -levél

gémorrfű

gesztenyefalevél

gólyaorrfű

hamameliszkéreg és -levél

katesu

kökénytermés

übapimpófű

lóromgyökér ós -termés


mogyorófalevél

palástfű

őszivérfű

ratániagyökér

rétifüzényfű

sarlósgamandorfű

szamócalevél

matikólevél

szederlevél

szilfakéreg

tölgyfakéreg és -levél

tölgyfamakk

tölgyfagubacs

vadgesztenyefa-levél

vadgyömbérgyökér

vérhasgyökér


31


Szénhidrátok. A növényekben előforduló szerves vegyületek egyik legfontosabb és legelterjedtebb csoportja: a cukrok és polimerizált származékaik: nyalkák, keményítők, pektin, méz­ga, cellulóz. Majdnem minden drog tartalmaz szénhidrátot vagy szénhidrátszármazékot. A gyógyteák nyálkatartalma a gyul­ladásos nyálkahártyát vékonyan bevonja, s ezáltal megvédi az izgató anyagok hatásától. Ezeket a teákat gyakran használják légzőszervi ós emésztőszervi hurutok ellen, külsőleg pedig torok­öblítőül vagy borogatóul.

Szénhidrátokat tartalmazó drogok:


agar-agar

arabgumi

acsalapulevél és -gyökér

bábakalácsgyökér

bodzavirág

bolhamag

babhüvely

bojtorjángyökér

csillagpázsit-gyökértörzs

édesgyökér és kivonata

édesgyökerű páfrány gyökér -

törzse fehérmályvalevél és  -gyökér festőmályva v i r á g gyapot hársfavirág izlandi zuzmó


karragén

katángkóró fű és -gyökér

keskenylevelű útifű

kosbórgumó

lenmag

lepkeszegmag

likopódium spóra

martikapuvirág és -levél

ökörfarkkóró virág és -levél

örvénygyökér

papsajtlevél erdeimályva-virág és -levél

széleslevelű útifű tarackbúza gyökértörzs tölgyfazuzmó tragakanta


Szerves savak. A növényekben előforduló szerves savakat növényi savaknak nevezzük. Főleg a gyümölcsökben fordulnak elő, leggyakrabban a sóskasav, az almasav, a citromsav, a bor­kősav, a csersav, a borostyánkősav. Ezek részben szabadon, részben sók alakjában (pl. oxálsavas kalcium) találhatók; a drogokból készült teák ízét és hatását gyakran befolyásolják, valamint elősegítik más anyagok kioldódását is.

32


Szervet savakat tartalmazó drogok:

erdeipajzsika-gyökértörzs  gilisztavirág-bimbó

feketeáfonya-termés (fő     kayenei bors

jellemzője az antocián)    málnalevél és -termés

feketebodza-termés           paprika

földibodza-termés              podofillumgyökér és -gyanta

Eovasav. Szervetlen sav, amely bizonyos növényekben az anyagcsere-folyamatra gyakorol jelentős befolyást, a növények sejtfalát szilárdítja, miáltal a szöveteket erősíti. A kovasav­drogok a vizelethajó és köszvényes bántalmak elleni teák ha­tásos alkotórészei. Külsőleg a szájüreggyulladás esetén öblöge-tőnek, gyulladásos testrészekre és bőrbajokra pedig borogató-nak is használják. A kovasavtartalmú drogokból tuberkulózis­elleni teát is készítenek, mivel a kovasav a tüdőben is lerakód­hat, s amennyiben a gócok jóindulatúak és hegedésre hajlamo­sak, bevonódva gyógyulhatnak.

Kovasavat tartalmazó drogok:

erdei gyöngykölesmag         pásztortáskafű

kenderkefű                          tüdőfűlevél

mezei zsurlófű

Festékanyagok. A festékanyagot tartalmazó drogokat színe­ző hatásuk miatt alkalmazzák mind a gyógyszerészetben, mind az ipar különféle más területén, mint pl. élelmiszerek, üdítő italok, szeszes italok gyártásánál. A növényi színanyagok fonto-sabb csoportjai: klorofillok, karotinoidok, antocianinok, flavo-nok, kinonszármazékok. Gyárilag állítják elő a csalánlevélből a klorofillt zsírban és szeszben oldható minőségben. A pirosító-gyökér festékanyagának szeszes kivonata savaktól élénkpiros lesz, lúgoktól azonban megkékül, ezért indikátorként is alkal­mazzák.

33


Festéket tartalmazó drogok:


Zsírokat, zsírolajokaí tartalmazó drogok, valamint ilyen anya­gokat szolgáltató növények:


búzavirág

csalánlevél

erdeimályvavirág

feketeáfonya-termés

festőbuzérgyökér

festőmályvavirág

festőrekettyefű

feketebodza-bogyó

földibodzabogyó

henna levél

homokigyopár-virág

kékberzseny-faforgács


körömvirág

kurkuma-gyökértörzs

napraforgóvirág

pipacsszirom

pirosítógyökér

ratániagyökér

sáfránybibe

sáfrányos  szeklicevirág

szarkalábvirág

vörös  berzsenyfaforgács

vörös szantálfaforgács


fehérmustármag

len

ricinusz

feketemustármag

nárcisz

szerecsendió

kukorica

napraforgó

szezám

kender

repce

Tejnedvek. Bizonyos növények tejcsöveiben bezárt, a növény megsebzésekor menten kicsurranó fehér vagy sárga színű, ra­gadós, esetenként keserű ízű, tej szerűen folyó anyagok. Lénye­gében különféle anyagoknak vízzel képezett emulziói. Finom eloszlásban, szilárd szemcsék alakjában tartalmaznak kemé­nyítőt, zsírt, cukrot, gumit, kaucsukot, inulint, alkaloidákat, gyantákat stb. A tejnedvek szilárd állapotban kerülnek for­galomba.

Tejnedvek és tejnedveket tartalmazó drogok:

euforbium

katángkóró

fecskefű

kaucsuk

gyermekláncfű

laktukárium

guttapercsa

ópium

34


Illóolajok (éterikus olajok). Bizonyos növényekből leggyak­rabban vízgőz-desztülációval előállított jellegzetes illatú vagy „szagú" és ízű, szobahőmérsékleten (a zsírosolajokkal ellentét­ben) maradék nélkül elillanó folyadékok. Nem egységes anya­gok, hanem különféle szerves szénhidrogén természetű vegyü­letek keverékei. A növények kellemes illatukat leggyakrabban az illóolajoktól, ritkábban más kristályos anyagoktól, pl. ku-marintól, vanülintől stb. nyerik. Előfordulnak a növények kü­lönböző részeiben: virágokban, levelekben, gyökerekben, termé­sekben, magvakban; ülóolajtartókban, illóolaj járatokban, sej­tekben, a növény felületén levő mirigyszőrökben folyékony állapotban. Egyes növények az illóolajat glikozida alakjában tartalmazzák (keserűmandula, mustár), amelyből víz jelenlété­ben a növényekben levő különleges enzim hatására hasad­nak le.

Az illóolajak hatása, alkalmazása igen nagy területre kiter­jedő; mint gyógyító anyagok, baktériumölő szerek, mint íz- és szag javítók használatosak.

Sokféle illóolajat használ fel az illatszeripar, a fog- és száj­ápolási cikkeket, a kozmetikai szereket, nemkülönben a gyógy­szereket, élelmiszereket, szeszesitalokat és üdítőitalokat, cu­korkákat gyártó iparok. Az illóolajokat a gyógyászatban egye­bek között mint bőrizgatókat, étvágy- és emésztést serkentőket, vizelet hajtókát, köptetőket, szag- és ízjavítókat, baktérium­ölőket, féregűzőket alkalmazzák, többnyire készítményekben.

Illóolajokat és egyéb aromás anyagokat tartalmazó drogok:

ábelmósuszmag                  ceyloni fahéj

angyalfűlevél, -gyökér,        cickafarkvirág és -fű

-termés                           citromhéj
árnikavirág, -levél, -gyökér    citromfű és -levél

ánizstermés                         császárgyökér

babérlevél és -termés          csillagánizs

boldólevél                          csombormenta

borókalevél és -termés       édeskömény

borsfű                                egyiptomi kömény

borsmentafű és -levél          erdei fenyőlevél

35


Kámforok, balzsamok, gyanták. Egyes illóolajokból intenzí­vebb lehűtésükkor — az ánízsból már 16 "C alatt is — illatos, aromás, hatásos kristályok válnak ki (sztearoptének), amelyeket gyűjtőnéven fcám/oro&nak nevezünk. így az ánizs és az édes­kömény illóolajából az anétol, a borsosmentaolajból a mentől, a kertikakukkfű-olajból a timol, az eukaliptuszolajból az euka-liptol, a kámforolajból pedig a „valódi" kámfor válik ki, amelyet

erdei méhfű

eukaliptuszlevél

fehér bors

fehér libatopfű

fehérfahéj

fehér szantálfa

fekete bors

fekete kömény

fodormentalevél

féregűző libatopfű

földitömj éngyökér

gyömbérgyökértörzs

illatos szentperje

izsópfű

kamillavirág

kálmosgyökértörzs

kaporlevél és -termés

kardamomtermés és -mag

kaszkarülakéreg

kerti kakukkfű

kínai fahéj

koriandertermés

köménytermés

kubebabors

kurkumagyökértörzs

lestyángyökér és -levél

levendula virág

mácisz

macskagyökér


majoránna

mezei kakukkfű

muskotály zsályafű

narancshéj és -virág

nőszirom-gyökértörzs

orvosi zsályalevél

pacsulifű

petrezselyemgyökér és  -levél

római kamillavirág

rovarporvirág

rozmaringlevél és -virág

rózsaszirom

somkórófű és -virág

szagos libatopfű

szagosmügefű

szantafű

szasszafrászfaforgács

szegfűbors

szegfűszeg

szerecsendió

szikiürömfű

szurokfű

tárkonyürömfű

vanília

varádicskórófű és -virág

vízimentafű

vörösgyömbér-gyökértörzs

zamatos turbolyafű

zedoáriagyökér


36


sok téren a terpentinolajból előállított szintetikus kámfor he­lyettesít.

Az illóolajokból a kámforok kiválása után visszamaradó fo­lyékony anyag (eleoptén) többé már nem kristályosítható. A kámforokkal részletesebben a növényeiknél foglalkozunk.

A balzsamok bizonyos fák vagy cserjék kérgéből, vagy kéreg alatti részeiből önként vagy megsebzés következtében kiszaba­duló, sűrűn folyó nedvek, amelyek illóolajok, gyanták és más anyagok keverékéből állnak. Több fajtájuk az illatszerészet gyakran alkalmazott illatot adó vagy illatot rögzítő anyaga. A gyógyszerészeiben tapaszok, kenőcsök, bedörzsölőszerek, haj­vizek és többféle más készítmények alkotórészeként szerepel­nek.

Gyakrabban alkalmazott balzsamok: a kanadai, a kopaiva-, a perui és a tolui balzsamok.

A gyanták az egyes növényekből önként vagy mesterségesen megsebzett helyeken kiszivárgó, majd levegőn lágyabb vagy keményebb állományúra megszilárduló aromás anyagok. Tulaj­donképpen a balzsamoknak a nem illó részük, amelyek a bal­zsamokból illóolajuk vízgőzzel való lepárlásával is kinyerhetők. A legismertebb gyantánk a fenyőgyanta (hegedűgyanta, kolo-fonium), amelyet fenyőfák megcsapolásával nyert fenyőbal­zsamról a terpentinolaj (terpentinszesz) lepárlásánál mint nem illó, szilárd anyag marad vissza.

A gyantákat gyógyászati, kozmetikai és illatszeripari célokra, bőrizgatók, hashajtószerek, ragtapaszok stb. készítésére hasz­nálják. Gyantákat az ipar több más területén is alkalmaznak.

Gyanták és gyantákat tartalmazó drogok:

ammóniák                          szandaraka

ászát                                  tömjéngyanták
benzoé
                               gvajákfaforgács

gvaják                                jalapagyökérgumó

hegedűgyanta                     kamala

jalapa                                lupulin

Masztix                              podofillingyökér

mirrha                                 sédkenderfű

PodofiUin                          indiai kenderfű
stirax

37


Vitaminok. Olyan, egymástól igen eltérő szerkezetű szerves anyagok, amelyek az emberi és állati szervezet életfolyamatai­nak zavartalan fenntartásához feltétlenül szükségesek. Ha táp­lálkozásunkban nem veszünk magunkhoz elegendő vitamint, sok esetben súlyos .egészségi zavarok, táplálkozási hiánybeteg­ségek léphetnek fel (avitaminozis). Napi vitaminszükségletün­ket táplálkozásunkkal kell biztosítani; de gyógyszeres készít­mények formájában is pótolható.

A növényi táplálékokkal gyakran csak az elővitaminhoz jut a szervezet (provitamin), s azt alakítja át vitaminná.

Az egyes vitaminokat felfedezésük sorrendjében — mivel kémiai szerkezetük még ismeretlen volt — az ABC betűivel jelölték. Ma már valamennyi vitamin kémiai szerkezete ismert, de a betűvel való jelölés továbbra is fennmaradt. Néhány egy­ségesnek vélt vitaminról kiderült, hogy többféle hatóanyagra bontható, ezért ezeket a betűk mellé tett számokkal különböz­tették meg, pl. Bj-, B2-, B12- stb. vitamin.

Ma már a betűs megjelölés mellett éppen olyan kémiai névvel jelölik a vitaminokat is, mint a többi vegyületet (pl. C-vita­min = aszkorbinsav).

Vitaminok sokféle drogunkban előfordulnak ugyan, azonban csak igen minimális mennyiségben, főként csupán nyomokban. Vitamindrogoknak tekinthetők: a csipkebogyó, madárberke­nye-termés, a családlevél, a feketeribizli-levél, a homoktövis­termés, valamint az abesszíniai hibiszkuszvirág húsos csészéje.

Oldékonyságuk alapján zsírban vagy vízben oldódok cso­portjába soroljuk a vitaminokat.

ZSÍRBAN OLDÓDÓ VITAMINOK

A-vitamin

Hiánya a bőr és a nyálkahártyák megbetegedését váltja ki. A növekedés lelassul, a bőr durvává válik, a nyálkahártyák lobosodnak. Különösen a szem kötőhártyája válik gyulladá­sossá. A-vitamin gyümölcsökben, főzeléknövényekben, tejter­mékekben, tojásban és állati májban van jelentősebb mennyi­ségben. A sárgarépában provitaminja (karotin) fordul elő.

38


D-vitamin

Erősíti a csontrendszert, megszünteti az angolkórt, az izom­gyengeséget. Provitaminjai az ember bőrében vannak, amelyek a Nap ibolyántúli sugarainak behatására (kvarcfény) alakulnak át D-vitaminná.

Sok D-vitamin található a tőkehal májában („csukamájolaj"), a tojássárgájában,  a vajban.

E-vitamin

Az idegrendszer, az izomzat, az ivarmirigyek normális mű­ködésében, a terhesség kihordásában játszik szerepet. Tartal­mazzák a növényi magvak és olajok, a zöldfőzelékek, a tej­termékek, a kukoricacsíra olaja stb.

F-vitamin

Hiánya májkárosodást, bőrgyulladást, a növekedésben vissza­maradást okoz. Jó hatású furunkulus és ekcéma kezelése esetén. Nagy mennyiségben tartalmazza a lenolaj.

K-vitamin

Hiánya a vér alvadási idejét erősen megnyújtja, aminek kö­vetkeztében vérzékenység és sárgaság keletkezik. Anyagcsere­zavarok, gombás fertőzések és túlzott havivérzések ellen hasz­nálják.

Lucerna, paraj, kelvirág, csalán, fenyőtű stb. tartalmazza. Az emberi és állati bélsárban is megtalálható.

VÍZBEN OLDÓDÓ VITAMINOK

B-vitamin

A szénhidrátok elégetésénél az ideg- és az izomműködésnél nélkülözhetetlen. Hiánya a beri-beri betegséget, idegbántalmat, szívizomkárosodást is okozhat. Nagyobb mennyiségben előfor­dul: a sörélesztőben, a gabonacsírában, gabona- és rizskorpában, a hüvelyesekben, a paprikában, a káposztában, a parajban, a csipkebogyóban  stb.

39


B2-vitamin

Különböző anyagosere-folyamatokban van fontos szerepe. Tej, tojás, hús, zöldfőzelékek, gyümölcsök, csipkebogyó, élesztő tartalmazza.

B-vitamin

Idegbénulások és más idegbántalmak ellen használják, vala­mint vészes vérszegénység gyógyszere. Állati fehérjékből állítják elő. Tartalmazza még a bélsár, az iszap, a máj.

C-vitamin

Savanyú ízű, fehér, kristályos vegyület. Hiánya a hajszálerek vérzékenységét és skorbutot okoz amely foghúsvérzéssel, bőr alatti vérzésekkel, izomsorvadással, vérkeringési zavarokkal, csonttörékenységgel jár.

Fokozza a szervezet ellenállását fertőző és más betegségek ellen.

Jelentékeny mennyiségben tartalmazza a zöldpaprika, a csipkebogyó, a citrom, a savanyúkáposzta, a paradicsom, a dinnye, sokféle gyümölcs, a burgonya, a saláta és általában a zöldfőzelékek.

Hőre érzékeny, főzve könnyen bomlik. A C-vitamint nagyban mesterségesen állítják elő.

H-vitamin

Élesztőben, burgonyában, tejben, tojásban, májban fordul elő; baktériumok is termelik. Zsíros, fehérjedús táplálkozás mellett hiánya fokozott faggyútermelést, szeborreát, bőrgyulla­dást, furunkulózist, valamin a növekedés megállását is okoz­hatja.

P-vitamin

Jelentősebb mennyiségben a citrom, a csipkebogyó és a pap­rika tartalmazza. Növeli a hajszálerek ellenállását, csökkenti az áteresztőképességét, emeli a vér mészszintjét, fokozza a vér­alvadást.

40


Antibiotikumok. Olyan gombák és baktériumok anyagcsere­termékei, amelyek a szervezetben gyulladást okozó (pl. genny­keltő) mikroorganizmusok szaporodását gátolják vagy axdkat megölik anélkül, hogy magát a szervezetet károsítanák.

A már számos felfedezett antibiotikum kö2ül ismertebbek: a penicillin, a sztreptomicin, a terramrcm, a klorocid stb.

Fitoncidák. A virágos növények testnedveinek baktérium- és gombaölő anyagai, amelyek bizonyos mikroszervezetek szapo­rodását gátolják. Erős hatású fitoncidot termel a fokhagyma és a vöröshagyma is. A legismertebb fitoncid a fokhagymából elő­állított allicin. Ismertek továbbá a paradicsomból előállított tomatin, a retekből előállított rafanin, a tölgyfazuzmóból elő­állított  uzninsav.

Fitoncid hatást észleltek továbbá a szabini borókában, a fehérnyárban, a feketeribizliben, a repcsényben, a mustárokban, a keskenylevelű útifűben, a pozsgás zsázsában.


A HALADÓ TUDOMÁNY A GYÓGYNÖVÉNYEKRŐL

Ha feltesszük a kérdést, hogy a gyógynövényeknek van-e jövőjük és létjogosultságuk az izotópok és az űrutazás korában a mind jobban fejlődő vegyészet mellett, akkor egyértelműen kell felelnünk rá: igen!

A modern orvostudomány és a fejlett gyógyszeripar sem tudja nélkülözni a gyógynövényeket: a gyógynövények örök és kimeríthetetlen kincsesbányái  a medikamentációnak.

Winter német professzor a növényi anyagok gyógyító és táp­láló hatását életet védőnek nevezte, és a sopánkodók „Vissza a középkorba?" kérdésére a következőket válaszolta:

„A középkori orvos ismeretlen hatóanyagú növényekkel is­meretlen eredetű betegségeket gyógyított. A jelenkor orvosa ismert kórt kezel ismert szerrel. Ez alapvető különbség. A kö­zépkorban csak tapogatóztak, a jelenben viszont már annyival előbbre jutottunk, hogy a múlt eszközeivel is céltudatos terá­piát folytathatunk. S mivel ezek az ezközök a maguk idejében is jók voltak, a mi terápiánk is jó lesz."

Pavlov szovjet professzor több ízben a gyógyteákat, általában a növényekben rejlő gyógyértékeket az anyatejjel hasonlítja össze, mert mindezekben nem csupán tápanyagok, de az év­milliós önvédelmi harc és fejlődés eredményeképpen rendkívül változatos, egymást kompenzáló, méregtelenítő stb. gyógy-és védőanyagok rejlenek. Ezek az ember számára készen állnak, csak éppen érte kell nyúlni.

E. Freerksen svéd professzor 1954-ben arról számolt be a müncheni Antibiotikum Szimpozionon, hogy a lándzsás útifű (Plantago lanceolata) alkalmazásával — úgy, ahogyan azt a mezőről szedte — hatásos effektusokat sikerült elérnie.

42


Dr. Völgyesi F. ideggyógyász, szakorvos, aki a haladó világ­szakirodalom figyelembevételével, valamint a saját betegei kö­rében szerzett tapasztalatok felhasználásával már többféle gya­koribb betegségre állított össze jó gyógyhatást kifejtő teakeve­réket, a „Gyógyszereink" c. kiadvány 1958/32. számában a következőket  írja:

„A legutóbbi évtizedekben úgy látszott, hogy a szintetikus szerek megnyerték a csatát, és behozhatatlan fölényt biztosí­tottak a kémiai vonalak számára. És mégis, még ezekkel szem­ben is »kiugrottak« a sokszor még hatásosabb növényi eredetű természetes gyógyanyagok, mint pl. az antibiotikumok. Senki sem vonhatja kétségbe a százvagonseámra exportált hazai gyógynövényekben rejlő gyógyászati értékeket. Világszerte mérhetetlenül fejlődik a gyógynövények kultusza, s talán egyetlen állam gyógynövényeit sem becsülik meg jobban kül­földön, mint az itthon termeiteket."

Dr. Buga L. főorvos a „Gyógynövényeinkről" c. könyvecske előszavában írja a következőket:

„A gyógyteáknak — elsősorban a hazai teakeverékeknek —­a hipnoszuggesztív, tehát a megnyugtató, rábeszélő, lelki gyógy-hatásokon kívül olyan bizonyíthatóan komplex hatásuk van, amik főleg gyermekek, öregek, legyengültek és túlérzékenyek esetében kémiai gyógyszerekkel, tablettákkal, porokkal, de még gyógyfüvekből készült kivonatanyagokkal sem helyettesíthe­tők. Ma látjuk tehát, hogy a teagyógyítás hozzáférhető, ártal­matlan komplex hatású eljárás, és természetes előnyeit a mo­dern orvos sem nélkülözheti. Igazuk van azoknak, akik a füves gyógyítás ügyét az Egészségügyi Minisztérium vezetése mellett a magyar orvosi kar szívügyévé akarják tenni, már csak azért is, mert hazánk gyógynövénytermelése bőséges és változatos."

R. Willstatter Nobel-díjas müncheni professzor a klorofillal kapcsolatos tanulmányában írja, hogy a növény levele parányi kémiai gyár, s egyben az élet forrása.

Bizony nyilvánvaló, hogy nincs növény, amely ne védekezne az ismert és ismeretlen ellenség ellen. Ezért termelnek, tartalé­kolnak és készítenek elő szükség esetére különböző gátló és védő anyagokat.

Aligha akad más fajtájú receptlehetőség, amelyben a leg-

43


különfélébb hatóanyagokat, az éppen felmerülő szükségletnek megfelelően olyan komplex módon, egyénileg és egyidejűleg lehetne kombinálni, mint a gyógyteákban.

Gondoljunk arra, hogy sok-sok divatos laboratóriumi termék milyen rövid idő alatt süllyedt a feledés homályába, miközben a gyógyteák állják az évezredek próbáit. Helytelen volna azon­ban a csak gyógyteákkal való kritikátlan gyógykezelés hangoz­tatása, mert ez túlzott elfogultságot jelentene.

Vitázni nem érdemes. Az a cél, hogy minden anyag és eszköz, gyógynövény vagy szintetikus gyógyszer, amely gyógyításra alkalmas, rendelkezésre álljon, szolgálja mindenkor és minden­hol az emberiség javát.

Mindentől függetlenül mi is csak azt a régi jó szokást taná­csoljuk : minden háznál legyen kamillavirág, hársfavirág, bodza­virág meghűléses betegségek esetére, és borsosmenta, ezerjófű gyomojrontások házi kezelésére.

Igaz a közmondás, hogy: „Contra vim mortis, non est medi-camen in hortis". (A halál ellen nincs orvosság a kertekben.) A halál ellen valóban nincs orvosság a kertekben sem, de van bőven olyanokból, amelyek védik egészségünket és hasznos segítőtársaink a betegségek ellen.


Második fejezet

A GYÓGYNÖVÉNYGYÜJTÉSRÖL ÁLTALÁBAN

Hazánkban a gyógynövénygyűjtésnek már nagy múltja van. A jó minőségükről híressé vált magyar gyógynövények régóta világszerte keresett árucikkek. Gyógynövénytermésünk a hazai szükségleteket bőven fedezi, sőt jut belőle kivitelre is. Éven­kénti gyógynövényexportunk több ezer tonnányi, sok millió forint értékű.

Gazdag gyógynövénytermésünk begyűjtése érdekében el is kell követnünk mindent, mert tetemes népgazdasági kárt okoz, ami belőlük felhasználatlanul elkallódik.

A növényvilág a gyógynövényeknek olyan gazdag forrása, amelyből nemcsak korunk igyekszik minél többet meríteni, ha­nem a jövő társadalma sem fogja tudni nélkülözni azokat.

Egyre újabb növények kerülnek a gyógynövények megtisz­telő sorába, mert a növényi gyógyító anyagok további felkuta­tása mindenfelé szüntelenül folyik. A magyar gyógyszerkutatók is azon fáradoznak, hogy hazai flóránk eddig ismeretlen értékeit még felderítsék, minél több és jobb növényi hatóanyagot alkal­mazhassanak a betegségek gyógyítására.

A gyógynövények nem csodaszerek, kellő szakszerűséggel alkalmazva reális orvosi értékűek. Ezt a tényt bizonyítja, hogy a kulturált népeknél mindenütt igen elterjedt mind a gyógy­szeripari, mind a háztartási felhasználásuk. Nem lekicsinylendő sok gyógynövénynek az az értékes tulajdonsága sem, hogy egy­szerű teaként elkészítve is már kész gyógyszert nyújt. Az, hogy drága ipari ráfordítás nélkül is szolgáltathatnak kész gyógy-

45


szereket, még hatványozottabban emeli népegészségi és nép­gazdasági értéküket.

Ahol csak növényi élet van, ott mindenütt terem gyógynö­vény is. Vadon termő gyógynövényekkel mindenütt találkoz­hatunk, hiszen évről évre, minden különösebb emberi beavat­kozás nélkül, maguktól is megteremnek. Fellelhetők hegyeken, sík vidékeken, erdőkben, réteken, legelőkön, utak és folyók mentén, árkok és csatornák partjain, mocsarakban, lápokon, gyakran kapásokban és vetések szélén is.

Erdők és kapcsolatos részeik (erdőszélek, tisztások, vágások, bozótosok) fontosabb gyógynövényei: gyöngyvirág, szagos­müge, tüdőfű, vérehulló fecskéfű, aranyvessző, csípős csalán, erdei ibolya, kankalin, kapotnyakfű, májfű, meténg, nadra­gulya, zamatos turbolya, vadárvácska, veronikafű, apróbojtor­ján, bodza, csipkerózsa, galagonya, kutyabenge, fehér fagyöngy, boróka, ezerjófű, fehér árvacsalán, csarabfű, fekete áfonya, macskagyökönke, szamóca, szeder, tavaszi hérics, tölgyfazuz­mó, bakfű stb.

Legelők és rétek fontosabb gyógynövényei: cickafarkfű, ka­kukkfű, kamilla, pemetefű, somkórófű, pásztortáskafű, belén-dek, maszlag, ökörfarkkóró, fehér üröm, gyermekláncfű, füstike-fű, tövises iglic, orbáncfű, tejoltófű, őszi kikerics, útifű, vas­fű stb.

Vizek mentén, nyirkosabb réteken, árkokban és árkok mentén élő fontosabb gyógynövények: fehér mályva, fekete nadálytő, fehér zászpa, fűzfa, kecskeruta, földi bodza, martilapu, acsa-lapu, ebszőlő, komló, útilapu, földitök, szúrós gyöngyajak, ken-derkefű, libapimpó, sédkender, örvénygyökér, mezei zsurló, papsajt stb.

Ingó lápokon terem a vidrafű; mocsarakban, folyók ártereiben, álló vizek partján pedig az orvosi kálmos.

Homokbuckák gyógynövényei: homoki pirosító, homoki szal­magyopár, fátyolvirág. Jelentős futóhomokos területeinket bo­rókával telepítettük be.

Művelés alatt álló területek és tájak gyógynövényei: pipacs, szarkaláb, búzavirág, aggófű, tarackbúza, édesgyökér, tisztesfű, porcikafű, porcsinfű stb.

Haszonfák, diszfák mint gyógynövények: hársak, fehér akác,

46


tölgyek, fekete nyárfa, fehér nyírfa, kőrisfa, szelídgesztenye, vadgesztenye, mandulák, japánakác.

Kultúrnövényeink melléktermékei mint drogok: diófalevél, dió-kopács, dióközfal, kukoricabajusz, babhüvely, cseresznye- és meggyszár, mákgumó, fűzfavesszőháncs, napraforgóvirág, mál­nalevél, szamócalevél, fekete ribizlilevél stb.

A gyógynövénygyűjtés a falvak lakóinak a feladata, ők jár­hatják az erdőt, a mezőt. Nem csupán szabad idejüket haszno­síthatják jól jövedelmezően gyógynövénygyűjtéssel, hanem mindennapi feladataik mellé célszerűen beilleszthetik ezt a munkát is.

Gyógynövényt bárki gyűjthet, nem kell hozzá semmiféle engedély.^ Aki gyógynövényt kíván gyűjteni, egyedül csak a községe Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetét (az­előtt Földművesszövetkezet) kell felkeresnie, ahol tájékoztat­ják, hogy milyen fajtából, mennyit kell gyűjteni, mit lehet érte kapni. Ugyanis a gyógynövénygyűjtés falusi irányítói, valamint a gyűjtött anyag felvásárlói is a fenti szövetkezetek. Ország­szerte mintegy félezer szövetkezet irányítja sok ezer gyűjtő munkáját.

A gyógynövényáruk előállításának tervfeladatait a gyűjtéssel és termeléssel foglalkozó szakvállalatok állítják össze a Medim-pex Gyógyszerkülkereskedelmi Vállalattal egyetértésben. Figye­lembe kell venni mind a belföldi, mind pedig a külföldi igény­léseket. A terv fel van bontva a végrehajtószervekre, a községi szövetkezetekre.

A szövetkezet arra kijelölt, szaktanfolyamot végzett aktivis­tája gyógynövény-felvásárlói minőségben szervezi meg a gyűj­tést, veszi át a gyűjtött anyagot, gondoskodik megszárításáról, kezeléséről, csomagolásáról és elszállításáról.

Találat: 2021