online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer Kozmetikumok Sport
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

ALAPFOGALMAK A CSONTRÓL

gyógyszer

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Az Aloe Vera vegyi összetétele
Betegség és ri tua lé
Börcsomósodaskór
Idegrendszer, Endokrin szervek és Érzékszervek
Omega- 3 zsírsavak
Aloe Vera italok a szervezet taplalasara és tisztítasara
A fogaszat rövid története
Szív és a perikardium, Keringés, Nyirokrendszer
A nyak
A beteg ember csoportosítasa lélektani szempontból
 
 

ALAPFOGALMAK A CSONTRÓL

A csont nem csupán szilárd és változatlan vázszerkezet, hanem élõszövet. Életünk folyamán a régi csont folyamatosan bomlik, és helyette új csont képzõdik. A csontszövet alapanyagát egy szerves, nagyrészt kollagénbõl álló (jellegzetes, vízben nem oldódó fehérje) anyag képezi, amit ásványi anyag, hidroxiapatit azaz kalcium-foszfát beépülése tesz szilárddá, erõssé.
A csontok tömör külsõ rétege a csontkéreg, belsejükben a csontszerkezet szivacsos, lépesmézhez hasonló.
Gyermek-, serdülõ- és fiatal felnõttkorban több csont szövet képzõdik, mint amennyi lebomlik. 35 éves kor után azonban a csontbomlás nagyobb mértékû, mint az új csontképzõdés, és a csontváz tömege ezáltal folyamatosan csökken.

A CSONT ÉS AZ OSZTEOPORÓZIS
 


Normális csont

Oszteoporózisos csont

Az oszteoporózis szó szerint "porózus csont"-ot jelent. Az életkor növekedésével arányosan fokozatosan vékonyodik a csont kéregállománya, miközben a belsõ csontszerkezet még korábban és gyorsabban vékonyodik, az üregek nagyobbakká válnak és átlyukadnak, sõt felszívódnak. Ha a csonttömeg-csökkenés és a csontszerkezet felbomlása bizonyos mértéket elér, a csontok már kis terhelésre is könnyen eltörnek. Ezt az állapotot nevezzük oszteoporózisnak. 

A MENOPAUZA ES AZ OSZTEOPORÓZIS

A 40. életév elteltével arányosan csökken a csonttömeg és gyengül a csontszerkezet. Idõs korban gyakorlatilag mindenkinek lehet oszteoporózisa. 65. év fölött a nõk és a férfiak csonttömeg-vesztése csaknem azonos mértékû. A nõknél azonban a "változó korban" (menopauza) és utána a csontvesztés folyamata felgyorsul. Ez a nõi nemi hormon (ösztrogén) szintjének csökkenésével áll oki összefüggésben. 65 éves korig úgyszólván minden nõ elveszíti a menopauza elõtti csonttömegének legalább egyharmadát, ami a csonttörés veszélyét nagymértékben növeli.

NEM MINDEN CSONT EGYFORMA

A különbözõ csontok kérgi és szivacsos állományának mennyisége és aránya eltérõ. A gerincet alkotó csigolyatestek és a hosszú csöves csontok végrészei fõleg szivacsos csontállományt tartalmaznak.
Mivel a csontvesztés itt a leggyorsabb, oszteoporózis következtében a csigolyákon, a csuklón és a csípõtájon következik be leggyakrabban csonttörés.

A GERINC

A csigolyatest mar enyhe mértékû terhelés, mint pl. köhögés vagy nem túl nehéz súly emelése következtében is összeroppanhat. Következménye átmeneti erõs háti, vagy deréktáji fájdalom, a testmagasság csökkenése, mozgáskorlátozottság, nehéz légzés, egyes esetekben vizelet- vagy székletürítési zavar is lehet.

A CSUKLÓ

A csuklótörés többnyire azért keletkezik, mert az elesõ ember kinyújtott karral igyekszik kivédeni a nagyobb bajt. A csonttörés fájdalmas és 4-6 hetes gipszrögzítést tesz szükségessé. A csukló végleges alakváltozása is elképzelhetõ.

A CSÍPÕ

A csípõtáji törés (combnyaktörés) az oszteoporózis legsúlyosabb szövõdménye. Többnyire elesés következménye, de elõrehaladott esetben a legenyhébb ütés hatására is bekövetkezhet. A csípõtörött betegek kórházi kezelésre szorulnak, és fõként idõs korban végleges mozgáskorlátozottság, sõt halálozás is bekövetkezhet. 

MI OKOZZA AZ OSZTEOPORÓZIST?
Az oszteoporózis oka egyértelmûen még nem tisztázott, a következõ tényezõk azonban szerepet játszhatnak kialakulásában:

  • nõkben legalább négyszer gyakrabban fordul elõ oszteoporózis, mint a férfiakban;
  • korai menopauza (a havi vérzés korai elmaradása): minél korábban csökken a petefészek hormontermelése, annál korábban kezdõdik el a gyors csontvesztés;
  • alacsony, vékony alkat: minél kevesebb az úgynevezett csúcs csonttömeg (az élet során elért legnagyobb csonttömeg), annál hamarabb következik be a csonttörés veszélyével járó csontritkulás;
  • alkat: vékony alkatúak a kisebb csonttömeg következtében fokozottan veszélyeztetettek;
  • családi hajlam: a családon belüli halmozódás valószínûleg a kisebb csonttömeggel járó alkati örökség;
  • kalciumhiányos táplálkozás: a kalcium a csontok felépüléséhez és az erõs, teherbíró csontok felépüléséhez szükséges;
  • fizikai aktivitás hiánya: a torna és a fizikai aktivitás erõsíti a csontokat;
  • dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás: mindkettõ károsan hat a csontra is;
  • sok koffein bevitele a szervezetbe: a koffeinben gazdag táplálék, mint pl. a kávé túlzott fogyasztása kalcium veszteséget idézhet elõ;
    egyes gyógyszerek tartós szedése csökkentheti a csonttömeget

Ha kíváncsi arra, hogy érdemes-e szakorvoshoz fordulnia, döntse el, igazak-e Önre az alábbi állítások. Igaz válasz esetén kattintson a kérdés melletti jelölõnégyzet 525i84f re, nemleges válasz esetén hagyja úgy. A kérdések után látható "Eredmény" feliratú gombra kattintva választ kap a címben feltett kérdésre.

Az űrlap teteje

Állítás

Igaz

50 éven felüli vagyok.

Naponta legalább 5 csésze kávét iszom.

Naponta legalább egy csomag cigarettát szívok.

Naponta több mint 3 pohár alkoholt fogyasztok.

Keveset mozgok.

Ritkán fogyasztok tejterméket.

60 kilónál kevesebb a súlyom.

50 éves korom után volt csonttörésem.

Nõ vagyok.

Világos, áttetszõ hajam van.

Ritkán megyek a napra.

55 kilónál kevesebb a súlyom.

Családomban 45 éves koron túl gyakran volt csonttörés.

70 évnél idõsebb vagyok.

Vannak rokonaim, akik testmagassága lényegesen csökkent.

Testmagasságom több, mint 3 centivel csökkent.

Van egy betegségem a következõ három közül: 
pajzsmirigy-túlmûködés, cukorbetegség, májbetegség.

Hosszú ideig kortikoszteroidokat szedtem.

45 éves korom elõtt megszûnt vagy lényegesen csökkent a menstruációm, és nem szedtem (ösztrogén) hormonokat.

Az űrlap alja

TÁPLÁLKOZÁSI TANÁCSOK

 

Az õsember étkezése szûkös volt, és a túléléshez minden ehetõt meg kellett ragadnia. Az anyagcsere ehhez alkalmazkodott. A szervezet akkor is felhasználja amit kap, ha a táplálék bõségesen, sõt fölöslegesen is rendelkezésre áll, és akkor is, ha az élelmiszerek összetétele nem megfelelõ.

A magyar társadalom táplálkozásáról szóló jelentés szerint sokan túl sok zsírt, cukrot és fehérjét fogyasztanak. Ennek következménye egyeseknél a túlsúly, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a cukorbetegség vagy a köszvény. Ezeket az összefüggéseket sokan ismerjük. Minden magára valamit is adó folyóirat idõrõl idõre megjelentet közleményeket, amelyek felvilágosítanak arról, hogyan lehet a fölös kilóktól megszabadulni, vagy arról, hogy hogyan lehet magas kort jó egészségben megérni.

Mi most nem azt akarjuk taglalni, hogy mi jobb az embernek: a margarin vagy a vaj. Ezt már sokszor, sok helyen megírták, és még ma is vitáznak róla. Azonban az egészséges táplálkozással foglalkozó közleményekben az ásványi anyagok többnyire háttérbe szorulnak, akárcsak az oszteoporózis az egészségügyi felvilágosításban. Amilyen sok szó esik a vérzsírokról, a szívinfarktusról, annál kevesebbet hallunk a csontokról.

A vegyes étrend rendszerint kielégítõ mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat és nyomelemeket. Vannak persze kivételek. A fõleg hegyvidékeken elõforduló jódhiány a pajzsmirigy mûködési zavarát idézheti elõ.
Kalciumra a csont felépítéséhez van szükség. Az õsember fõleg növényi eredetû tápláléka, amely csak 20% húst tartalmazott, naponta mintegy 1500 mg kalciumot biztosított számára, még mielõtt a szarvasmarhát megszelídítette és tej, tejtermék rendelkezésére állt volna. Ebben a táplálékban a foszfor és a kalcium egészséges, 1:2 arányban volt jelen. A mi korunkra különbözõ káros táplálkozási szokások alakultak ki.
Sok zsírt, cukrot, fehérjét fogyasztunk, ugyanakkor táplálékunk kalciumban szegény. Többnyire a napi 600 mg-ot sem éri el, holott fõleg idõs emberek csontanyagcsere-egyensúlyának fenntartásához több mint kétszer ennyire volna szükség. A legfontosabb kalciumforrás a tej és a tejtermék, amibõl az idõs emberek többsége keveset fogyaszt.

Ezzel szemben általában több foszfort fogyasztunk, mint amennyi elõnyös volna. A hús, a hústermékek, a növekvõ mértékben fogyasztott kedvelt üdítõ italok, a Cola-félék és a tartósítószerek sok foszfort tartalmaznak. Az ideális napi 800 mg-mal szemben a nõk általában 1200 mg foszfort, a férfiak kb. 1500 mg-ot fogyasztanak.

Gyakori a D-vitamin hiánya is, fõleg idõskorban. A D-vitamin a napsugár hatására a bõrben keletkezik, vagy a táplálékkal jut a szervezetbe. Fõleg a halak és az olajos magvak tartalmaznak bõségesen D-vitamint. Az idõsek ritkán napimádók és ritkán, vagy sohasem fogyasztanak halat.

Az osteoporozis megelõzése, a csontanyagcsere javítása érdekében törekedni kell tehát arra, hogy napi 1000 mg (vagy idõskorban 1500 mg) kalciumot, fele mennyiségû foszfort és D-vitamint is tartalmazó ételeket fogyasszunk. Egészséges vegyes táplálkozás, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag zöldségek és gyümölcsök fogyasztása az egészség megõrzését szolgálja.

A KALCIUM oldalon található táblázatból megtudhatja, melyik élelmiszer mennyi kalciumot tartalmaz. Ezt felhasználva teheti egészségesebbé étrendjét.

A KALCIUM



 

Az emberi test súlyának 1,5-2%-a kalcium. Ez azt jelenti, hogy hogy testünk kb. 1 kg kalciumot tartalmaz. A kalcium 99%-a a csontokban és a fogakban található.

 

Az optimális napi kalcium-szükséglet (mg):

 

Csecsemõk

Újszülött-6 hónapos korig

400

6 hónapos kortól 1 éves korig

600

Gyermekek:

1-5 éves

800

6-10 év

800-1200

Serdülõk:

11-24 év

1200-1500

Férfiak:

25-65 év

1000

65 év felett

1500

Nõk:

25-50 év

1000

Terhesség, szoptatás

1200-1500

50 év felett

1500

Ösztrogén kezelés mellett

1000

Ösztrogén kezelés nélkül

1500

65 év felett

1500

 

Az élelmiszerek kalcium-tartalma:

 

Élelmiszer (100 g)

Ca-tartalom (mg)

Tej/tejtermékek

Tej (3,5 %-os)

120

Joghurt (3,5 %-os)

120

Író

109

Tejszín (30 %-os)

80

Tejföl (10 %-os)

100

Sürített tej (7,5 %-os)

242

Tejpor

920

Túró sovány

92

Krémsajt (50 %-os)

694

camamber sajt (60 %-s)

400

camamber sajt (45 %-os

570

ementáli sajt (45 %-os)

1020

edámi sajt (45 %-os)

678

edámi sajt (30 %-os)

800

Tojás/zsiradék

tojássárgája

140

1 db tojás

34

vaj

13

fél zsíros margarin

12

majonéz (80 %-os)

18

Hal

hering

34

tökehal

24

makréla

12

tonhal

40

lepényhal

61

angolna

17

pisztráng

18

tintahal

27

szardínia

330

füstölt angolna

19

kenyér/gabona magvak

zsemle

27

fehér kenyér

58

rozskenyér

29

kétszersült

42

vajas keksz

47

fényezett rizs

6

fényezetlen rizs

23

búzadara

17

zabpehely

54

búzaliszt

15

búzacsíra

69

búzakorpa



43

ELEGENDÕ KALCIUMOT FOGYASZTOK-E?

Ha kíváncsi arra, hogy elegendõ-e a napi kalciumbevitele, válaszoljon az alábbi kérdésekre. Igen válasz esetén kattintson a kérdés melletti jelölõnégyzet 525i84f re, nemleges válasz esetén hagyja úgy. A kérdések után látható "Eredmény" feliratú gombra kattintva választ kap a címben feltett kérdésre.

Az űrlap teteje

Állítás

Igen

Önt-e tejet a feketekávéba, vagy a teába?

Iszik-e egy pohár tejet hetente 4-nél több alkalommal?

Eszik-e reggelire búzacsirát tejjel legalább hetente 4-szer?

Eszik e sajtot hetente 5-nél több alkalommal?

Eszik e joghurtot  heti 3-nál többször?

Eszik- e halat, vagy szardíniát heti 2-nél  többször?

Eszik-e pudingot heti 2-nél  többször?

Eszik-e krémlevest heti 2-nél többször?

Eszik-e fagylaltot heti 2-nél  többször?

Eszik-e csokoládét heti 4-nél többször?

Az űrlap alja

GERINCVÉDÕ TORNA

 

A torna célja a gerincet védõ és terhelhetõségét növelõ "izomfûzõ" kialakítása, melyet a rövidült izmok nyújtásával, a gyengült izmok erõsítésével és a testtartást korrigáló gyakorlatokkal lehet elérni.
 
 

Nyújtózzon jól ki, a nyújtott helyzetet 3-5 mp-ig tartsa meg, azután lazítson. Rövid szünetekkel a gyakorlatot ötször ismételje meg.

Kar lazán nyújtva a törzs mellett, térd enyhén hajlítva. A lábfejet emelje felfelé, közben a sarkat nyomja a talajhoz. A hasizmokat és farizmokat feszítse meg, a feszítést tartsa meg 3-5 mp-ig, azután lazítson. Ismétlés ötször.

A könyököt erõsen nyomja a talajhoz, lapockát zárja, a feszítést tartsa meg 3-5 mp-ig, azután lazítson. Ismétlés ötször.

A zárt, kissé hajlított térdeket lassan elõbb jobbra majd balra fordítsa - az enyhén feszülõ véghelyzetet 3-5 mp-ig tartsa meg. (Ha nem okoz panaszt a gyakorlat közben a fejet kissé megemelheti.) Ismétlés mindkét oldalra ötször.

Hasonfekvésben nyújtott térddel emelje meg elõbb jobb, majd bal lábát kb. 20-30 cm-re a talajról. Tartsa meg a helyzetet 5-6 mp-ig, azután lazítson. Ismétlés minkét oldalra ötször.

Kar derékszögben hajlított könyökkel a törzs mellett. Feszítse meg hát- és hasizmait és mellkasát a karokkal együtt emelje fel. Tartsa meg a helyzetet 3-5 mp-ig, azután lazítson. Ismétlés ötször.

Homlok a talaj on, kéz hátul a keresztcsont felett. Feszítse meg a hasizmokat és a farizmokat, a sarkat nyomja hátrafelé, a fejet kissé emelje meg és nyújtsa elõre. Tartsa meg a helyzetet 3-5 mp-ig, azután lazítson. Ismétlés mindkét oldalra ötször.

Térdelõ helyzetben felváltva egyik kart elõre, az ellenoldali lábat pedig hátrafelé nyújtsa, közben feszítse meg a hát- és hasizmokat és a farizmokat. Tartsa meg a helyzetet 5 mp-ig, azután lazítson. Ismétlés mindkét oldalra ötször

FONTOS TANÁCSOK

Mivel a csontritkulás fokozott csonttörési kockázatot jelent (a csigolyák összeroppanása mellett elsõsorban combnyaktörés és csuklótörés lehetõsége); fontos tudni, hogyan tehetjük biztonságossá mindennapi életünket:
 

  • Csökkentsük a megbotlás lehetõségeit! (megbotlási veszélyt jelent: szõnyeg, elektromos vezeték, telefonzsinór, stb.)
  • Legyünk óvatosak csúszós padlófelületen (fõleg fürdõszobában, küszöbnél, járdaszegélynél).
  • Biztosítsunk jó látási lehetõséget - fõleg lépcsõházban, kapubejárónál.
  • Ne emeljünk nehéz tárgyat! (Ha ez feltétlenül szükséges, akkor a felemeléshez guggoljünk le és emelés közben a terhet tartsuk minél közelebb a törzshöz.)
  • A padló- vagy talajközeli tevékenységet egyenes törzzsel és kissé hajlított térddel végezzük - a szerszámok nyele ennek megfelelõ hosszúságú legyen! (Kerti munkánál fokozott óvatosság.)
  • Álló vagy ülõ elfoglaltságnál a munkafelület derékmagasságban legyen!
  • Ne utazzunk merev rugózású jármûvön!
    Kényelmes lábbelit viseljünk!
     

AJANLOTT SZABADIDÕ- ÉS SPORTFOGLALKOZÁSOK:

  • úszás (fõleg a hátúszás)
  • SÉTA (lehetõleg naponta)
  • lassú kocogás, futás (nem kemény talajon, rugalmas talpú edzõcipõben)
  • kerékpározás (a kormánymagasság bíztosítsa az egyenes testtartást)
  • tánc
  • sífutás (csak akkor, ha a technika már elõzõleg biztonságos volt)

 

VÁLTOZÓ KORBAN

A változó kor korai tünetei

A nõk többségénél 45 éves kor körül jelentkeznek a változó korra jellemzõ korai tünetek.  Ennek hátterében az áll, hogy a serdülõkor kezdete óta a nõi nemi hormonokat (ösztrogéneket és gesztagéneket) termelõ petefészkek mûködése fokozatosan csökken. Egyre ritkábbá válik a korábban minden havi ciklusban bekövetkezett peteérés (ovuláció). Bõségesebbé és elhúzódóbbá válik a menstruációs vérzés, az egyes vérzések közötti idõszak megnyúlhat vagy megrövidülhet, majd a peteérés teljes leállását követõen a havi vérzés nem jelentkezik többé. Azt az idõpontot, mely elõtt a havi vérzés már 12 hónapja nem jelentkezett, az orvosi szaknyelv menopauzának nevezi. Az elõzõekben leírt hormonális változások számos panaszt okozhatnak: leggyakrabban hõhullámokat, verejtékezést, visszatérõ fejfájást, álmatlanságot, szívdobogás-érzést és szédülékenységet. A tünetek gyakorisága és intenzítása változó. Az ösztrogén-hiány következtében a bõr elvékonyodik, szárazabbá válik és emiatt fokozottabban ráncosodik. A húgyhólyag és a hüvely nyálkahártyáján könnyebben alakul ki gyulladás.
A nemi közösülés során jelentkezõ fájdalom és a vizelet akarattól független elcsepegése (incontinentia) nagymértékben rontja a nõk életminõségét.
Egyáltalán nem meglepõ, hogy ezek a testi bajok gyakran mentális zavarok, pl. depresszió, ingerlékenység, indítékszegénység és idegesség kialakulásához vezetnek.

A nõi nemi hormonok hiányának késõi következményei

A hormonháztartás változásai nem csupán szubjektív panaszokban nyilvánulnak meg, hanem évekkel késõbb jelentkezõ szövõdményekhez, nevezetesen csontritkuláshoz, szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vezethetnek.

Csontritkulás (osteoporosis)

A csonttömeg fogyása kb. 40 éves kortól kezdve mindenkinél elkezdõdik, azonban ennek üteme felgyorsulhat a menopauzát követõ idõszakban.
Az életkor elõrehaladtával egyre csökken a csontok sûrûsége és ezzel párhuzamosan szilárdsága is, emiatt nagymértékben fokozódik a csonttörések elõfordulásának veszélye. A menopauza beálltát követõ 7 éves idõszakban legnagyobb a csontszövet mennyiségének csökkenése. A statisztikák szerint az osteoporosisban szenvedõ nõk 35%-ánál fordul elõ következményes csonttörés, melynek szövõdményei - különösen combnyaktörés esetén - rokkantságot okozhatnak, sõt életveszélyessé is válhatnak. A csigolyák összeroppanásának veszélye jelentõsen fokozódik, a hátgerinc görbülete pedig (az idõsebb nõk jellegzetes, hajlott háta) az osteoporosis egyértelmû kórjelzõ tünete. Fontos tehát a megelõzés és az idejében elkezdett terápia.

Formálja jövõjét, éljen a hormonpótló kezelés elõnyeivel

A változó korban levõ nõknek nem kell beletörõdniük a kellemetlen változásokba. A hormonhiány miatt jelentkezõ panaszok ösztrogén pótlásával enyhíthetõk. A hormonpótló kezelés jelentõsen javítja az életminõséget.
Hatásosan enyhíti a hõhullámokat, az éjszakai verejtékezést, sõt a hüvelyi irritációt, a nemi közösüléskor jelentkezõ fájdalmat, a vizelés nehezítettségét és a vizeléskor panaszolt égõ érzést is. Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy a megfelelõ idõben elkezdett hormonpótló kezeléssel megelõzhetõk a hormonhiány késõi következményei. Mintegy 60%-kal csökken a csípõtáji, ill. csuklótörések elõfordulási gyakorisága és jelentõsen csökken a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata.

A hormonpótló kezelés formái
A hormonpótló kezelés lényege, hogy a hiányzó nõi hormonok a szükséges, legkisebb hatékony mennyiségben kerüljenek be a szervezetbe. A kezelés célja, hogy az egyénnek megfelelõ módon és dózisban helyreállítsa a nõi nemi hormonok egyensúlyát, ezzel megszüntetve a korai panaszokat és megelõzve a késõi következményeket. Az ösztrogén-progeszteron kezelés többféle módon történhet:

  • Orális (szájon át alkalmazandó) hormonpótlás: Tabletta vagy drazsé formában, általában napi egyszeri dózisban, készítményenként más és más adagolási séma szerint alkalmazzák.
  • Transzdermális (bõrre felhelyezendõ tapasz) hormonpótlás: A nõi nemi hormonok a bõrön keresztül is felszívódnak. A hatóanyag a tapaszból egyenletesen szabadul fel, a májat és a tápcsatornát elkerülve jut be a vérkeringésbe. Általában heti két alkalommal kell cserélni a tapaszokat (3-4 naponként), de kifejlesztés alatt állnak egyheti hormonmennyiséget tartalmazó készítmények is.
  • Ösztrogén tartalmú hüvelykúp és krém: Hüvelysorvadás és enyhe incontinencia (vizeletcsepegés) esetén helyi alkalmazásra javasolják.
  • Ösztrogén tartalmú gél (meghatározott mennyiségben a bõrre kell kenni): Bõrön át felszívódó hatóanyag közvetlenül a keringésbe jut. Naponta adagolandó.

A méhnyálkahártya túlburjánzása ellen a menopausa elõtt a szervezet saját sárgatest hormona nyújt védelmet, ennek kiesését a hormonpótló kezelés gesztagén adagolással pótolja.



A kockázatról... Öntsünk tiszta vizet a pohárba!

Mint minden kezelésnek, természetesen a hormonpótlásnak is lehetnek mellékhatásai. A leggyakoribbak: mellfeszülés, vérezgetés, enyhe hasi görcsök és hangulati labilitás. A tüneteket fontos jelezni a kezelõorvosnak mert ezek többnyire dózis- és idõfüggõek. Az egyénnek megfelelõ terápia beállítását követõen a kezdeti néhány hónap után megszûnnek.
A gyógyszergyártók számára a betegtájékoztatókban kötelezõ minden lehetséges mellékhatás felsorolása, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a kezelés alatt ezek közül mindegyik vagy akár egy is jelentkezni fog.
Egyre több szó esik a hormonpótló kezelés kockázatáról. Az elmúlt néhány évben rangos tudományos közlemények egész sora foglalkozott a hormonpótló kezelés és az emlõdaganat elõfordulási gyakorisága közötti összefüggéssel, több ezer beteg adatai alapján.
A kérdés helyes megítéléséhez fontos tudni, hogy ezer 50-70 éves nõ közül hormonpótló kezelés nélkül 45 emlõrákos eset várható. Legújabb elemzések szerint 5 évi hormonpótló kezeléssel ez a szám mindössze 2 esettel nõ, ugyanakkor az emlõrák okozta halálozás a tapasztalatok szerint csökken. A halálozás csökkenésének legfõbb oka, hogy ezeket az eseteket - a betegek szoros ellenõrzése miatt - korai, gyógyítható stádiumban fedezik fel. A hormonpótló kezelés az emlõrák okozta halálozás szempontjából tehát ténylegesen nem jelent fokozott kockázatot.
A hosszútávú elõnyök várhatóan felülmúlják a kezelés okozta rizikót. A hosszútávú elõnyök között szereplõ szív és érrendszeri betegségek elõfordulási gyakoriságának és az ebbõl adódó halálozásnak a csökkenése, valamint a csontritkulás okozta életminõség romlásnak és a súlyos mozgáskorlátozottságnak a kivédése várhatóan felülmúlja a kezelés okozta kockázatot.
Mindezek mellett kevesen tudják, hogy a hormonpótló kezelés csökkenti a vastagbélrák elõfordulási gyakoriságát, továbbá jótékony hatással van az agyi érelmeszesedés kialakulásának ütemére és ezzel a szellemi aktivitás megõrzésére.
A kezelés elõtti szûrõvizsgálat, az öröklött családi betegségek és egyéb kórképek családi halmozódásának pontos ismerete segíti a kezelõorvost a megfelelõ terápia kiválasztásában, valamint az egyéni elõnyök és kockázati tényezõk megítélésében.
 

A kezelés sikeréhez elengedhetetlen az orvos és betege közötti bizalom, a rendszeres konzultáció, valamint a rendszeres ellenõrzõ vizsgálatokon való részvétel.

KISLEXIKON

Csigolyák
A gerincet alkotó csontok.

Csúcs csonttömeg
A csontok mérete és tömege a fiatal felnõttkorig növekszik és ekkor éri el a csúcs csonttömeget. 35 éves kor után a csontok tömege fokozatosan csökken. Minél nagyobb a csúcs csonttömeg, annál hosszabb idõ után következik be a csontok fokozott törékenysége.

Ékcsigolya
Néha a csigolyatestnek csak az egyik - általában elsõ oldala roppan össze, ami által ék alakúvá válik.

Kompressziós törés
Ha a csont törékennyé válik, a csigolyatest összetörhet, vagy összeroppanhat.

Kortikális csont
Kéregállomány a csontok tömör külsõ rétege.

Meopauza
A változás kora, átmenet a nõk fogamzóképes és már meddõ életszakasza között. Egyéb változások mellett a petefészek mûködése csökken, megszûnik a nõi nemi hormonok fõként az ösztrogén termelése. Az ösztrogénhiány következtében a nák csontszövet-anyagcseréje a változás kora után gyorsul, fokozódik a csontvesztés.

Osteoporosis
A csontrendszer szisztémás, progresszív betegsége, melyet a csonttömeg fogyása, a csont microarchitekturájának károsodása, mindezek következtében a csont törékenységének fokozódása, a törési kockázat növekedése jellemez.

Posztmenopauzás oszteoporózis
A menopauzát követõ fokozott csontvesztés következtében kialakuló csontritkulás, amely rendszerint 50-65 éves kor között fordul elõ.

Szenilis oszteoporózis (öregkori csontritkulás)
Ez a fogalom megkülönbözteti a poszmenopauzás oszteoporózist a korral járó fokozatos csontvesztés eredményeként kialakuló oszteoporózistól, amely férfiakban és nõkben egyaránt bekóvetkezhet. Általában 70 éves kor után észlelhetõ.

Mi a csontritkulás?   A csontritkulás, osteoporosis olyan betegség, amelynek következtében a csontszövet mennyisége csökken. Ennek következtében csökken a csontok teherbíró képessége is, amelyek így könnyebben is törnek. Az osteoporosis okozta törések leggyakoribb  helyei: a csukló, a csípõtájék és a csigolyák.

Melyek a csontritkulás  tünetei?          

 betegség „lappangó kór”, „néma járvány”, lopakodó tolvaj” elnevezésként is ismert, hiszen tünetmentesen zajlik. Mire a betegség jellegzetes tünete: a hajlott testtartás, testmagasság csökkenés, a törések  jelentkeznek, a betegség rendszerint elõrehaladott stádiumban van. Éppen ezért a megelõzés és a betegség korai felismerése nagyon fontos annak érdekében, hogy a súlyosabb következményeket elkerülhessük.

Kiket fenyeget a betegség?

A csont ugyanúgy testünkben mûködõ élõ szövet, mint bármelyik egyéb szervünk. A csontszövet a csontképzõ sejtek (osteoblastok) mûködése folytán folyamatosan újdon  képzõdik és a csontszövetet lebontó sejtek (osteoclastok) mûködése folytán folyamatosan lebomlik. A csontképzés és csont lebomlás folyamatát számtalan tényezõ befolyásolja,  ezek nagy részét ma már pontosan ismerjük. (genetikai adottságok, életkor, hormonok, életmód…stb.) 
Életünk során kb. 30 éves korunkban érjük el csúcs csonttömegünket; eddig a korig a csontépítõ folyamatok túlsúlyban vannak a csont bontó folyamatokkal szemben. 30 éves kor után a csontok anyagcsere folyamatai a csont bontás irányába tolódnak el, s ezzel megkezdõdik a csontszövet állományának fokozatos leépülése, amely bizonyos mértékig az öregedés folyamatának részjelenségeként is felfogható. Nõknél a változó kor idején a csontvesztés felgyorsul, a csont integritásának megõrzésében legfontosabb szerepet játszó hormon, az ösztrogén csökkent termelõdésének következtében 
A férfiaknál kicsit másképpen alakul ki a betegség. A férfiak csúcs csonttömegüket 35-40 éves korukra érik el, ezt követõen lassú, egyenletes csonttömeg csökkenés játszódik le. A korábbi hiedelemmel ellentétben a férfiaknál is egyre gyakoribb a betegség. a nõ, férfi arány 2:1.

Mennyire elterjedt a betegség?

Az osteoporosis világszerte népegészségügyi probléma, amely elsõsorban azokat a fejlett államokat érint, ahol a lakosság életkorának növekedése kapcsán az idõskor betegségeinek aránya – köztük az osteoporosis is – nõ. Az osteoporosis minden harmadik nõnél és minden negyedik férfinál biztosan kialakul. Az osteoporosis szövõdménye a csonttörés 70 éves kor felett az egyének több mint felénél bekövetkezik. A nõknek csupán 25-30%-ának nem alakul ki törés élete folyamán. 
Világszerte több, mint 200 millióra becsülik az osteoporosisban szenvedõ egyének számát. Magyarországon kb. 600 ezer nõ és 300 ezer férfi szenved csontritkulásban.

Milyen csontokat érint az osteoporosis?     

A különbözõ csontok kérgi és szivacsos állományának mennyisége és aránya eltérõ. A gerincet alkotó csigolyatestek és a hosszú csöves csontok végrészei fõleg szivacsos állományt tartalmaznak. Mivel a csontvesztés a szivacsos állomány területén a leggyorsabb, az osteoporosis következtében a csigolyákon, csuklón és a csípõtájékon következik be leggyakrabban a csonttörés. 
Gerinc: 
A csigolyatest már enyhe mértékû terhelés, mint pl. köhögés, vagy nem túl nehéz súly emelése következtében is összeroppanhat. Következménye átmeneti erõs háti, vagy deréktájéki fájdalom, a testmagasság csökkenése, mozgáskorlátozottság, nehézlégzés, egyes esetekben vizelet, vagy székletürítési zavar, ritkán alsóvégtag bénulás lehet. 
Csukló: 
A csuklótörés többnyire azért keletkezik, mert az elesõ ember kinyújtott karral igyekszik kivédeni a nagyobb bajt. A csonttörés fájdalmas és 4-6 hetes rögzítést tesz szükségessé. A csukló végleges alakváltozása is elképzelhetõ. 
Csípõ: 
Csípõtájéki törés az osteoporosis legsúlyosabb szövõdménye. Többnyire elesés következménye, de elõrehaladott esetben a legenyhébb ütés hatására bekövetkezhet. A csípõtájéki törést szenvedett betegek kórházi kezelésre, mûtétre szorulnak, és fõként idõs korban végleges mozgáskorlátozottság, sõt halálozás is bekövetkezhet.

Milyen diagnosztikai   módszerekkel állapítható  meg a csontritkulás?

A csontritkulás kialakulásának egyik legfontosabb meghatározó eleme: a csont ásványi-anyagtartalom, vagy csonttömeg ma már pontosan mérhetõ. A mérésre alkalmas mûszerek a csontok sugárelnyelõdésén alapulnak, újabban ultrahangos mûszerek is elterjedõben vannak. A csonttömeg mérésének orvosi neve: osteodensitometria. A vizsgálat fájdalmatlan, sugárterhelése elhanyagolhatóan alacsony.  
Az osteodensitometria során kapott értéket összehasonlítjuk a fiatalkori csúcs csonttömeggel, az attól való eltérés arányos az adott egyén törési rizikójával. A fiatalkori csúcs csonttömegtõl való eltérést százalékban, vagy az un. „T-score” értékben fejezzük ki.  
Többféle csontsûrûséget mérõ készülék létezik, amelyekkel a mérést az alkar csonton, vagy a gerincen, a csípõcsonton, vagy sarokcsonton végzik.  
Magyarországon több mint 100 Osteoporosis Centrum mûködik. Az itt dolgozó szakorvosok – háziorvosi beutaló alapján – elvégzik a szükséges vizsgálatokat, kiegészítõ röntgen vizsgálatokat, szükség esetén laboratóriumi vizsgálatokat. Ha valakinél beigazolódik a csontritkulás gyanúja, akkor megfelelõ gyógyszeres kezelésrõl, ezek ellenõrzésérõl is gondoskodnak. 
Az Osteoporosis Centrumok többsége megelõzõ tevékenységet is folytat, nem csak a már betegségben szenvedõ osteoporoticus betegeket kezelik, hanem a betegségre veszélyezetteket is kezelik és ellenõrzik.

Hogyan elõzhetõ mega csontritkulás?

A legfontosabb a testmozgás, amely serkentõleg hat a csont újdon képzõdésre. Fiatal korban a testedzés magasabb csúcs csonttömeget segít elérni, idõsebb korban  pedig a csontállomány megtartását segíti elõ. Hetente legalább háromszor 30 perces séta, kocogás, vagy egyéb mechanikai terheléssel járó mozgás javasolt. Az úszás a csontok állagára ugyan nem hat közvetlenül, viszont kiválóan erõsíti a megfelelõ testtartáshoz nélkülözhetetlen izmokat, így a mozgás sokkal biztosabbá válik, megelõzhetõek az elesések. 
Kalciumban gazdag ételek fogyasztása – már fiatal kortól kezdve – elengedhetetlen ahhoz, hogy csontjaink erõsek legyenek és azok is maradjanak.
Szükséges a megfelelõ mennyiségû D-vitamin bevitele is (napi 400 NE), amely segíti a szervezetben a kalcium felszívódását és hasznosulását. Megfelelõ táplálkozással és napfényben való tartózkodással (már hetente háromszor 10 perc is elég) ez fiatal korban biztosítható.
Kerülni kell az alkoholtartalmú italok fogyasztását. Kerülni kell a dohányzást és a mértéktelen kávéfogyasztást-

Kell-e félni attól, hogy a  kalcium, azaz a mész   a szervezetben majd rossz  helyen rakódik le?           

Nincs ok az aggodalomra. Ha az orvos a csontanyagcserét javító gyógyszeres kezelés során kalciumot és D-vitamint is rendel, ez az újonnan képzõdõ csontba beépül. Ez gyógyszer és megfelelõ adagban nincsenek káros mellékhatásai. Ugyanígy a természetes és szükséges élelmiszerek alkotóelemeiként sem jelentenek veszélyt.

Hogyan üljek?

Magasan ülni egészségesebb, mint alacsonyan. A szék ne lejtsen hátrafelé, inkább elõrefelé. Amennyiben ilyen székkel nem rendelkezik, ékalakú párnával helyettesítse mind otthon, mind a munkahelyén, sõt az autójában is.

Reggelente hátfájással ébredekMit tegyek, hogy megszûnjön?        

Változtassa a fekvõ pozíciókat! Ezzel lazítja a derékizmokat, csökkenti a derékfájdalmat. Fontos a kemény fekhely, ami felveszi testünk minden pontját, s megfelelõen alátámasztja. A pha ágy derékfájáshoz vezet.

Okozhat-e rákot a  hormonkezelés?  

Kombinált ösztrogén-gesztagén kezelés mellett a méhtestrák rizikója nem növekszik. Sõt, mivel a hormonkezelt nõk ellenõrzése sokkal gyakoribb, így ha bármilyen eltérés van, annak giagnózisa idõben történik.

Hormonkezelés hatására  hogyan változik a nemi vágy?           

Az ösztrogén hatására az addig csökkent libido fokozódik és hasonló lesz, mint a menopausa elõtt.

Okoz-e elhízást a  hormonkezelés?   

Maga a menopausa okozza az elhízást. A hormonpótló kezelés a testsúlyt lényegesen nem befolyásolja.

Találat: 2634