online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer Kozmetikumok Sport
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A gondozas-nevelés egysége

gyógyszer

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Gyógyító növények
Az Aloe Vera vegyi összetétele
KOKA-SZÁRMAZÉKOK
GYÓGY – ÉS FŰSZERNÖVÉNYEINK ÉS GYÓGYHATÁSUK
Penicillin
Omega- 3 zsírsavak
TERMESSZÜNK HOMOKTÖVIST
A fogaszat rövid története
 
 

A gondozás-nevelés egysége

1. Az ápolás, gondozás, nevelés, szocializáció fogalma és egysége

2. A gondozás, nevelés egysége

3. Szükségletek

4. A gondozás alapkövetelményei

Bármely 212h75c életkorban, amikor és ahogyan gondozzuk a gyermeket, akkor és úgy – akarva vagy akaratlanul – egyben neveljük is. Elsö lépésben vizsgáljuk meg konkrétan a gondozás és nevelés fogalmát kibövítve – a hozzájuk szorosan kapcsolódó - ápolás és szocializáció fogalmával.


1. Az ápolás, gondozás, nevelés, szocializáció fogalma és egysége (1. ábra)

Az ápolás fogalmát a hétköznapi nyelvben a gondozás szinonimájaként szokták használni. A szakmai szempontból azonban külön kell választanunk e két fogalmat. E nézöpont szerint:

Az ápolás a beteg gyermek körül végzett egészségügyi tevékenység, mely a gyermek egészégi állapotának helyreállítását célozza.

Gondozáson a hétköznapi gyakorlat a gyermek öltöztetését, pelenkázását, fürdetését, etetését, levegöztetését érti, vagyis a gyermek testi mivoltával való törödést. Ha belegondolunk ezt a tevékenységet végezzük akkor is, ha a gyermek egészséges, de akkor is ha beteg. Tehát a gondozás tágabb fogalom, mint ápolás.

A szakma, a hétköznapi nyelvtöl eltéröen a gondozás fogalmára szélesebb körü definíciót használ (Dr. Falk, Tananyag csecsemö- és gyermekgondozói szakosító tanfolyam hallgatói részére, 67p) :

A gondozás azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyekkel a felnött a csecsemö- és kisgyermek testi szükségleteit elégíti ki.

A nevelés a mindennapi szóhasználatban is többet jelent a gondozásnál. A nevelés a növelni igéböl származik, a gyermek szellemi, érzelmi fejlesztését, magatartásának alakítását, erkölcsi tulajdonságainak formálását jelenti. A nevelés valamilyen cél elérésére irányuló tevékenység. A gyermeket valamilyen irányba kívánjuk fejleszteni.

A szakma meghatározása szerint a nevelés bonyolult, összetett folyamat, fejlesztö hatások összessége, ezért definiálása nem könnyü feladat. A szakirodalomban számos meghatározása szerepel.

Dr. Fehér Irén és Dr. Lappints Árpád (1998, 59p) szerint:

A nevelés az ember céltudatos, tervszerü alakítása, ill. az ember számára azoknak a társadalmi – pedagógiai feltételeknek a biztosítása, melyek lehetövé teszik, hogy a személyiséget a maga lehetöségeihez mérten a legfelsö határig kimüvelje.

A szocializáció még a nevelésnél is tágabb fogalom. Magába foglalja mindazokat a tudatos és nem tudatos tevékenység formákat a gyermek körül, mely segíti öt abban, hogy személyiségfejlödése során a társadalom hasznos tagjává váljon, alkalmazkodni tudjon környezetéhez, és képes legyen azt alkotó módon alakítani, formálni. Egyben a társadalom hasznos tagjává váljon, de abban képes legyen egyénként is müködni.

A szocializáció az a folyamat, melynek segítségével a biológiai egyénböl társadalmi egyén válik. Segítségével elsajátítja a társadalom azon értékeit, normáit, kultúráját és azt alkotóan alkalmazza, melyhez tartozik vagy tartozni szeretne. (Dr. Fehér Irén és Dr. Lappints Árpád, 1998, 82p)

Target Diagram

1.ábra

Szocializáció, nevelés, gondozás, ápolás egysége

A fentiekben felvázoltakat figyelembe véve megállapíthatjuk:

   nem minden gondozási tevékenység ápolás, de minden ápolás egyben gondozás is,

  nem minden nevelés gondozás, de minden gondozás egyben nevelés is,

  nem minden szocializáció nevelés, de minden nevelés szocializáció.

Az elözö rész fogalom meghatározásaiból jól kitünik, hogy amikor egy gyermeket gondozunk, azt tesszük akkor is, amikor beteg, a gondozási müveletek közben neveljük is, tehát nevelési feladatokat is ellátunk és egyben szocializáljuk is öt, segítjük, hogy a társadalom hasznos tagjává váljon. Mindezekböl következöen a csecsemö- és kisgyermekgondozással kapcsolatosan a következö meghatározást tehetjük:

A csecsemö és kisgyermekgondozás azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyekkel a felnött a csecsemö- és gyermek alapvetö szükségleteit elégíti ki, mely meghatározza a gyermek közérzetét, önmagához, az öt gondozó személyhez és másokhoz, valamint a környezö világhoz füzödö kapcsolatát.

2. A gondozás, nevelés egysége

A nevelés és gondozás egymással szorosan összefüggö, egymással kapcsolatban álló tevékenységek. A kisgyermek személyiségének fejlödését a nevelés, gondozás segítségével alakíthatjuk. Mindkettö folyamatot képez, egymás után következö müveletek, akciók, történések sorozatából áll.

A gondozási feladatok megoldása alapja, feltétele a nevelésnek illetve a nevelés hatékonyságának. A gondozás a nevelés egyik mozzanata.

Nézzünk egy negatív példát, talán e felöl megközelítve érthetöbbé válik ez az összefüggés: a gondozatlan, elhanyagolt, ápolatlan, kialvatlan, rosszul táplált és öltöztetett, rendszertelen életet élö gyermek, akinek a családban nincsen játékszere, mozgástere, nehezebben fejleszthetö szellemileg, magatartásának, erkölcsi tulajdonságainak formálása akadályokba ütközik.

Nem mindegy, hogy a gyermek milyen módon, milyen mértékben vesz részt a gondozásban: csak elviseli, türi, ha gondozzák, vagy maga is tevékenyen, aktívan segít. Már az egészen kicsi csecsemö is, ha kérik, dicsérik, nyújtja kezét, lábát öltöztetéskor. Ha a gyermek aktív részese lehet annak folyamatnak amit gondozásnak nevezünk, fejleszti személyiségét.

A gondozás fogalmának meghatározása jól tükrözi, hogy a gondozás nemcsak a testi szükségletek kielégítését jelenti, hanem kapcsolatot is a gondozó és a gondozott között. Ez a kapcsolat lehet odafigyelö, érzelmekben gazdag, örömteli, beszédes – és lehet kínosan kötelességszerü, érdektelen, felületes, sivár, hangtalan.

3. Szükségletek

A gondozás fenti meghatározása szerint, „…a csecsemö és kisgyermek szükségleteink kielégítése…”.

A szükségletek a legösibb és legalapvetöbb motívumok. Az ember számára jelzik valaminek a hiányát, legyen az tárgy, dolog, fogalom, másik személy stb. Alapvetö funkciója, hogy cselekvésre ösztönöz, ill. az emberi magatartás hajtóereje.

Motívumok rendszere ® motiváció


                       Alapvetö                                                                                          Magasabbrendü

                       · szükségletek                                                                             · szándék

                       · homeosztatikus késztetések                                                       · kompetencia igény



                       · drive – hajtóerök

                       · érzelmek

                       · vágy

2. ábra

Motívumok rendszere

 A szükségletek hierarchikus rendszert alkotnak. A szükségletrendszer egyik legismertebb csoportosítása Abraham H. Maslow amerikai pszichológus nevéhez füzödik. Szerinte minden embert öt hierarchikusan egymásra épülö szükséglet kielégítése motivál.

Szükségletek:

· fiziológiai, biológiai,

· biztonság,                                           alacsonyabb rendü (primer) szükségletek

· szeretet,

· megbecsülés, elismerés,                       magasabb rendü (szekunder) szükségletek

· önmegvalósítás.

Alacsonyabb rendü szükségletek:

Fiziológiai (élettani, biológiai) szükségletek: éhség ® élelem, szomjúság ® víz, táplálkozás; pihenés, alvás; általános aktivitás ® mozgásigény; komfort szükségletek, ürítés; szexuális szükségletek, fajfenntartás; önfenntartás; anyai viselkedés; idöjárás viszontagságai elleni védelem.

Ezeknek a szükségleteknek a kielégítése alapvetö feltétele a fennmaradásnak. Ha ezek kielégítetlenül maradnak, minden más motívum háttérbe kerül. Ezeknek az embereknek életük lényege ® „ehess, ihass, alhass” stb. Semmi más nem érdekli.

Ha viszont ezek a szükségletek kiépülnek, magasabb rendü szükségletek jelennek meg.

Biztonsági szükségletek: védettség, állandóság, következetesség, helyes életritmus kialakítása, önálló gyakorlás lehetöségének biztosítása, fokozatos szoktatás, gyakorlás a tevékenységben, fizikai és pszichikai ártalmaktól való mentesség.

Kulcsszava: biztonság (lét, egészség, kiszámíthatóság, megbízhatóság, rendezettség, védettség).

Kisgyermeknél szükséges a rendszeres életvitel, napirend. Minden ami ettöl eltér, felboríthatja a gyermek biztonság érzetét (pl. válás, konfliktus a családban, anyától való elszakadás stb.), heves reakciókat válthat ki belöle.

Magasabb rendü szükségletek:

Szeretet szükséglete (valakihez tartozás szükséglete): ha mind a fiziológiai, mind a biztonsági igények kielégültek egy bizonyos %-ban, akkor jelenik meg a harmadik szint, a szeretet, gyengédség, valahová tartozás igénye, ide értve a szeretet átadását és elfogadását is.

Fontos a gondozónö és a gyermek közötti jó kapcsolat, a testközelség-, az élmények átélésének szükséglete.

Megbecsülés, elismerés szükséglete: ha mások elismernek - pozitív énkép, önbizalom alakul ki. Ha nem ismernek el - negatív énkép, kisebbrendüségi érzés, mely vagy kompenzálódik vagy érzelmi zavarok jöhetnek létre (pl. depresszió).

Lényeges a kisgyermekkel szembeni elfogadás, tolerancia; segítö, értékelö, bátorító nevelöi magatartás; elismerés, dicséret.

Önmegvalósulás szükséglete: arra ösztönzi az egyént, hogy olyan tevékenységet folytasson, amihez képességei vannak. Ez a legmagasabb szint, lehetöség arra, hogy kiteljesítse magát és megvalósítsa lehetöségeit. Ezt mindenki másképp teszi, pl. van aki könyvet ír vagy olimpiai bajnok akar lenni stb.

Ez a szükséglet maradéktalanul soha nem elégül ki. Ha a kitüzött célt elérjük, újabb kihívóbbat tüzünk ki magunk elé („minél magasabbra”).

Önállóság kialakulása, szokások, szokásrendszerek kiépülése, személyiségjeggyé alakulása.

Ez a hierarchia nem jelent merev rangsort. Miért?

· mert a kielégítettség soha nem 100%-os . Általában valahány %-ban kielégített, valahány %-ban azonban nem. Pl. ha egy szükséglet 10%-ban kielégített, nem jelenik meg a következö szint, de ha 50 – 70%-ban akkor igen.

· ha egy motívum hosszabb idön át kielégített, annak a jelentösége leértékelödik. 

A csecsemö- és gyermekgondozás – nevelés egységességét figyelembe véve, a gondozás feladata a szükségletek kielégítése, a nevelésé a kialakult szükségletek megismertetése, felhasználása és ezáltal fokozatosan új szükségletek kialakítása.

A következökben Maslow szükséglet hierachiáján keresztül vizsgáljuk meg és ábrázoljuk a csecsemö- és gyermek szükségleteinek rendszerét. (3. ábra)

                                                                         Ön-

                                                                       megvaló

                                                                       sulás: ön-

                                                                    magunk kitel-

                                                                 jesítése, lehetösé

                                                              geink megvalósítása.

                                                     

                                                                Megbecsülés, elismerés:

                                                         a gyermekkel szemben elfo-

                                                       gadás, tolerancia; segítö, értéke

                                                     lö, bátorító nevelöi magatartás; el-

                                                    ismerés, dicséret.



                                             

                                                   Szeretet: gyengédség, valakihez , valaho-

         vá tartozás igénye, ide értve a szeretet átadást

       és elfogadást is, valamint a gondozónö és gyer –

   mek közti jó kapcsolatot, a testközelség- és az élmé

  nyek átélésének szükségletét.


                                      Biztonság: védettség, állandóság, következetesség, helyes

                                   életritmus kialakítása, önálló gyakorlás lehetöségének biztosí-

      tása, fokozatos szoktatás, gyakorlás a tevékenységben, fizikai és

                                pszichikai ártalmaktól való mentesség. 

                           

                           Fiziológiai (élettani), biológiai: táplálkozás: evés, ivás; komfort szük-

                       ségletek: tisztálkodás, ürítés, idöjárás viszontagságai elleni védelem; pihenés,

                 alvás; szabad levegön tartózkodás: levegözés, napozás; általános aktivitás: moz-

               gás, játék.                   

            

3. ábra

Maslow: Szükséglet hierarchiájának felhasználásával a csecsemö-és gyermek szükségletei

A testi szükségleteket a csecsemö elöször kellemetlen élménynek éli meg. Nem tudja, hogy éhes, szomjas. Gondozója, a gondozás során megszabadítja ettöl a kellemetlen érzéstöl, megérti jelzéseit. Ezzel megtanítja arra, hogy kifejezze szükségleteit, hogy ö az aki éhes és szomjas.

A kellemetlen érzésektöl való megszabadulást a gyermek a felnötthöz asszociálja, kapcsolja. Ha fizikai szükségletei megfelelöen kielégítettek, ennek kielégítései egy állandó személyhez köthetöek, napirendje következetesen állandó, a gyermek biztonságságban érzi magát, mely hozzájárul ahhoz, hogy kialakulhasson a bizonságra való törekvés, a biztonság szükséglete. Az a személy, aki figyelembe véve a gyermek egyéni szükségleteit látja el öt, ezáltal biztonságot nyújt a számára, szeretetét is kifejezi feléje, melyböl a gyermek megtanulja elfogadni  a szeretetet és egy idö után képessé válik, hogy szeretetet adjon. Így alakul ki a szeretet szükséglete. A gondozás minösége, a gondozás közbeni nevelöi magatartás sok minden közvetít a gyermek számára. Az a gondozó, aki rendszeresen, igény szerint elégíti ki a gyermek fiziológiai szükségleteit, ezáltal biztonságot és szeretetet sugároz a gyermek felé, jó a kapcsolata a gyermekekkel, valószínüsíthetöleg sokat fogja dicsérni a gyermeket, bíztatni, bátorítani a szükségletek önálló kielégítésének útján. Ez a gyermek megbecsülési, elismerési szükségletének kialakulásához vezet, melynek kielégítettsége segíti az önmegvalósulás szükségletének létrejöttét.

Bár a magasabbrendü szükségletek kialakulása a késöbbi életkorokra tehetö, az alapok lerakása már a megszületéssel elkezdödik és ebben a legfontosabb szerepet - e korai életkorban – a gondozás közbeni nevelés játssza.

A szükségletek és a gondozás – nevelés föbb területei:

Szükségletek

Gondozás-nevelés föbb területei

Fiziológiai szükségletek

táplálkozás

etetés, önálló étkezésre nevelés

komfort szükségletek

tisztálkodás

fürösztés, mosdatás, fogápolás és ezekkel kapcsolatosan önállóságra nevelés

ürítés

pelenkázás, szobatisztaságra nevelés

idöjárás viszontagságai elleni védelem

öltöztetés, önálló öltözködésre nevelés

pihenés, alvás

pihenési, alvási nyugalom biztosítása

szabad levegön tartózkodás

levegöztetés, napoztatás

általános aktivitás

mozgás

szabad mozgás feltételeinek biztosítása

játék

szabad játék feltételeinek biztosítása

Biztonsági szükségletek



védettség, állandóság, következetesség, helyes életritmus kialakítása, önálló gyakorlás lehetöségének biztosítása, fokozatos szoktatás, fizikai és pszichikai ártalmaktól való mentesség

személyes kapcsolat – a gyermeket megismerni a maga igényrendszerével, eszköze az értö figyelem;

személyi és tárgyi állandóság biztosítása;

a gondozónö kommunikációja gondozás közben (verbális, nonverbális) - beszédkészség fejlesztése;

önállóság kialakulásának biztosítása – kompetencia fejlesztése;

a gondozás, mint örömforrás;

ismeretek nyújtása gondozás közben;

helyes nevelöi módszerek, eszközök (kiemelve a szokások kialakítását) alkalmazása gondozás közben;

napirend kialakítása;

Szeretet szükséglet

gyengédség, valakihez, valahová tartozás igénye, ide értve a szeretet átadást és elfogadást is, valamint a gondozónö és gyermek közti jó kapcsolatot, a testközelség- és az élmények átélésének szükségletét

Megbecsülés elismerés

a gyermekkel szemben elfogadás, tolerancia; segítö, értékelö, bátorító nevelöi magatartás; elismerés, dicséret

Önmegvaló-sulás

önmagunk kiteljesítése, lehetöségeink megvalósítása

4. A gondozás alapkövetelményei

A gondozó munkájának nagy részét a gondozási müveletek töltik ki. A gondozás része a nevelömunkának, ha nem megfelelö gátolja a személyiség alakulását.

A csecsemöt és kisgyermeket a családban egy személy, az édesanya gondozza. Intézményben ezt több személy végzi. Ahhoz, hogy itt is biztosítva legyen a gyermek optimális szomatopszichoszociális fejlödése a gondozás alapkövetelményeinek betartása elengedhetetlen követelmény.

  • Helyes technika – az intézményben a kellö gondozási színvonalat ez biztosítja, mivel itt sokféle gyermek van. Van, aki érzékeny és van, aki kevésbé.

A helyes technika elengedhetetlen feltétele, hogy az intézményben nevelkedö gyermekek fejlödése megközelítse, elérje a családban jól gondozottakét.

A helyes technika, azoknak a gondozási módszereknek az alkalmazása, melyek segítéségével a gondozónö, a csecsemö- és kisgyermek egyéni szükségleteit figyelembe véve támogatja a gyermek egészséges személyiségének kibontakozását.

  • Egységes technika a csecsemö- és kisgyermek egészséges fejlödésének, önmaga megismerésének, környezetéhez való alkalmazkodásának feltétele, hogy környezetének minél több tényezöje állandó legyen. Így pl. a módszer is, ahogy gondozzák. Mivel intézményben egy gyermeket kettö vagy több személy is gondozhat, ez csak az egységes technika elvével valósítható meg. Ez nem azt jelenti, hogy minden gyermeket ugyanazzal a módszerrel kell gondozni.

Az egységes technika alkalmazásával gyermekenként, az adott gyermek egyéni szükségleteinek figyelembe vételével a megfelelö gondozási módszert kell kiválasztani és alkalmazni, és ezt az adott gyermeket ellátó minden gondozónönek egységesen kell megvalósítania.

  • Gondozás megfelelö légköre – a gyermeket születése pillanatától befolyásolja, neveli mindaz, ami körülveszi, ami történik-, és ahogy történik vele, körülötte. A megfelö légkör megteremtéséért az a személy felelös, aki a gyermek szükségleteinek kielégítéséröl gondoskodik, azzal ahogy kapcsolatukat alakítja, befolyásolja. Ebben legföbb szerepet a gondozó saját személyisége játssza.
  • Gondozási müvelet, mint örömforrás – arra kell törekedni, hogy a gondozás kellemes legyen a gyermek számára, hiszen napjának jelentös részét ez tölti ki. Minél kellemesebben érzi magát annál mozgékonyabb, érdeklödöbb, jobb étvágyú lesz, ezáltal annál jobban fejlödik.
  • Együttmüködés-, önállósodás kialakítása gondozás közben – meg kell tanítani a gyermeket arra, hogy minél több müveletben együttmüködjön az öt gondozó felnöttel, majd mindezt önállóan végezze.
  • Egyéb nevelési lehetöségek biztosítása gondozás közben – a gondozónö gondozás közben egyénenként kerül kapcsolatba a gyermekekkel. Fel kell használnia a lehetöséget arra, hogy újszülött kortól kezdve beszéljen a gyermekhez, figyelje, hogy hogyan reagál a felnött beszédére, és ö maga milyen módon veszi fel a kapcsolatot hangadással. Ezáltal egyéniségüket figyelembe véve fejlessze öket: tárgyi ismereteket nyújtson, beszédet fejlesszen, jó szokásokat alakítson ki, megszerettesse a tisztaságot és a rendet stb.
  • Jó kapcsolat kialakítása a gyermek és a felnött között gondozás közben – ha jó kapcsolat alakul ki a gyermek és a gondozónö között, a gyermek örül a gondozás eseményeinek, elfogadja a gondozónö közeledését, amit kér töle, mosolyog rá.
  • Elegendö idö biztosítása – ahhoz, hogy a csecsemö és a kisgyermek egyre önállóbb legyen szükségletei kielégítésében sok gyakorlásra van szüksége. Ehhez azonban elegendö idöt kell biztosítani számára. Az elegendö idö mennyisége gyermekekntként változik, a gyermek egyéni szükségleteinek függvényében.

A nevelés-gondozás egységét, mint a szocializáció és individualizáció támogatóját, csak akkor tudjuk hatékonyan alkalmazni, ha a gyermek fiziológiai- és biztonság szükségleteinek kielégítésekor biztosítottak:

  • a gyermek egyéni szükségleteit figyelembe vevö nevelési, gondozási módszerek és eszközök, mint tárgyi feltételek;
  • a személyre szóló, egy személy által nyújtott jó gondozó-gyermek kapcsolat a „saját gondozónö” rendszeren keresztül, mint személyi feltétel;
  • a gondozási müveletek oly módon következnek egymásután, az egyén és a csoport élete, az abban bekövetkezö változások úgy vannak megszervezve, hogy az az adott gyermek illetve gyermekcsoport számára a legnagyobb biztonságot nyújtja.

Sokan azt gondolják, hogy a csecsemökor elmúltával a gondozás már nem olyan fontos terület. Valóban ez kissé háttérbe szorul, hiszen a gyermek egyre önállóbb lesz, de az érzelmi biztonságra, a megfelelö bánásmódra akkor is szüksége van a fejlödéshez.

Találat: 9253