online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer Kozmetikumok Sport
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A fürösztés és az ahhoz kapcsolódó kiegészítö gondozasi müveletek

gyógyszer

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Cyakorlati útmutató a betegségek feldolgozasahoz
Gyógyító növények
KOKA-SZÁRMAZÉKOK
Penicillin
A rostokról és a cukorbetegségről az aloe vera termékek tükrében
Rheumatoid arthritis ( Polyarthritis chronica progressiva )
 
 

A fürösztés és az ahhoz kapcsolódó kiegészítö

gondozási müveletek

1. A tisztántartás jelentösége

2. A fürdetés, tisztántartás tárgyi feltételei

2.1. Helyiség


2.2. Vízvételi hely

2.3. Fürökád

2.4. Zuhanyozó

2.5. Mosdó

2.6. Hömérö

2.7. Pó1yázóasztal

2.8. Öltöztetö asztal

2.9. Szennyestartók

2.10. Müanyagtálak

2.11. Vízhömérö

2.12. Tálkák, tégelyek

2.13. Szappantartó

2.14. Szappan

2.15. Törölközö

2.16. Törölközötartó

2.17. Körömvágó olló

2.18. Hajvágó olló

2.19. Hajkefe

2.20. Fésü

2.21. Gyermekfogkefe

2.22. Fogmosópohár

2.23. Fogkrém

2.24. Vatta.

2.25. Olaj

2.26. Börvédökrém

2.27. Törlökendö

2.28. Fürdetöszer

2.29. Gyermek sampon

2.30. Zsebkendö

2.31. Papírzsebkendötartó

2.32. Szemetes

3. A fürdetéshez kapcsolódó kiegészítö müveletek

3.1. Kéz- és arcmosás

3.1.1. A mosdatás gyakorlata

3.1.1.1. A csecsem& 212h75c #337; mosdatása

3.1.1.2. A kisgyemek mosdatása

3.2. Haj- és fejbör ápolás

3.3. Hajvágás

3.4. Fésülés

3.4.1. A fésülés gyakorlata

3.4.1.1. A csecsemök fésülése

3.4.1.2. Kisgyermekek fésülése

3.5. Körömvágás

3.5.1. A körömvágás gyakorlata

3.6. Orrtörlés

3.6.1. Az orrtörlés gyakorlata

3.6.1.1. A csecsemö orrának törlése

3.6.1.2. A kisgyermek orrának törlése

3.7. Fogmosás, fogápolás

3.7.1. A fogmosás gyakorlata

4. Fürösztés

4.1. Olajozás

4.2. A fürösztés módszerei

4.2.1. Fürösztés csap alatt

4.2.2. Fürösztés pólyázón szappanozva

4.2.3. Fürösztés kádban szappanozva

4.2.4. Fürösztés kádban ültetve

4.2.5. Zuhanyzás

4.3. Érzékeny börü csecsemök böráplása

4.3.1. Olajozás

4.3.2. Kenöcs

4.3.3. Hintöpor

4.4. A fürösztés gyakorlata

4.4.1. A fürösztés gyakorlati szempontjai

4.4.2. A fürdetés gyakorisága és idöpontja

4.4.3. A fürdetés menete

4.4.3.1. Elökészítés

4.3.4.2. Fürösztés

    4.3.4.3. Rendrakás

5. A tisztántartással kapcsolatos nevelési feladatok

Ebben a fejezetben a gyermek kültakarójának tisztán és épségben tartásáról, az ezzel kapcsolatos feladatokról lesz szó, elsösorban a fürösztéssel kapcsolatosan, de tárgyalja a fejezet mindazokat az egyéb tisztántartási módokat is, amelyek csecsemö- és kisgyermekkorban szokásosak.

1. A tisztántartás jelentösége

„A bör testünk fontos szerve. Számos funkciója van: szervezetünket védi; az egyetlen érzékszerv, amely a külvilág többfajta ingeréröl is tájékoztat bennünket, lénye­ges szerepe van a höszabályozásban, részt vesz a kiválasztásban. Ezeknek a feladatoknak az ellátásához egészséges börre van szükségünk. Ehhez pedig nemcsak védeni kell a bört a sérü­lések, höártalmak stb. ellen, hanem rendszeres tisztántartásáról is gondoskodnunk kell…

Az újszülött és csecsemö testfelszíne relatíve sokkal nagyobb, mint a felnötté. A bör át­eresztöképessége, sérülékenysége is kifejezettebb. Azok a baktériumok, melyek a felnött börén nem is okoznak elváltozást, a csecsemökön súlyos betegségek, börgennyedések elöidé­zöi lehetnek. Ez a kisebb ellenállóképességgel, a fertözö börgyulladások iránti nagyobb fogé­konysággal magyarázható. Ugyanakkor éppen az újszülött, csecsemö és kisgyerek böre van állandó fertözési lehetöségnek kitéve azáltal, hogy folyamatosan nagy felületen szennyezödik széklettel, vizelettel. A szervezetböl kiürülö salakanyagok egyrészt számos bomló és fertözö anyagot tartalmaznak, másrészt - és föként - feláztatják a bört, növelik áteresztöképes­ségét és ezzel a fertözések veszélyét. A csecsemö és kisgyerek böre tehát fokozottan gondos tisztántartást igényel.” (Pikler 1972, 237p.)

A fürösztés és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek olyan gondozási müveletek, melyekkel gondoskodunk testfelszínünk renszeres tisztántartásáról. Óvjuk velük szervezetünket a külvilág szennyzödéseitöl, a börön át bejutó kórokozóktól, a kiválasztódó bomlástermékektöl, salakanyagoktól, a levált hámsejtek felszívódó kórós anyagaitól és megkönyítjük a börlégzést.

2 A fürdetés, tisztántartás tárgyi feltételei

2.1. Helyiség

Fürdethetünk a szobában vagy a fürdöszobában. A helyiség legyen könnyen és jól szellöztethetö, megfelelö hömérsékletü. Azt a falrészt, amelyet nedvesség érhet, borítsa nedvességálló burkolat. A padlóbrurkolat is nedvességálló, csúszás menetes legyen.

 

2.2. Vízvételi hely

Jó, ha a fürdökádhoz tartozó csaptelep keverö csapos, a hideg-meleg víz állítható rajta.

2.3. Fürökád

Olyan alakú és nagyságú legyen, hogy a gyereket kényelmesen lehessen benne tartani, mosdatni. Ne legyen túl nagy, de túl kicsi se, a gyermek méreteinek megfeleljen. A nagyobb gyerek tudjon megfogódzni a két olda­lában, amikor megfordul, felül vagy feláll benne. Legyen stabil, a vizet könnyen lehessen benne cserélni és jól tisztán lehessen tartani. Olyan magasságban legyen, hogy a gondozó kényelmesen be tudja tenni és tartani a gye­reket. A fürdökád készülhet zománcozott kivitelben és müanyagból is.

2.4. Zuhanyozó

A gyermekzuhanyozó tálcájának alapja kb. 30 cm­nyire legyen a helyiség alapjától. Így a gondozdozónak nem kell mélyre hajolnia, ami­kor mosdat. Használatakor a gyerekek önállóan ki- és beléphessenek. A zuhanyrózsa kézi megoldású legyen, hogy a gyerekek önállóan is leöblíthessék magukat.

2.5. Mosdó

A cse­csemöket a felnötteknek megfelelö magasságban felszerelt, keveröcsap­pal ellátott mosdókagylónál mosdatjuk.

A kisgyerekek fürdöszobájában a mosakodáshoz 2-3 kisméretü mos­dókagyló szükséges. A gyerekeknek megfelelö magasságban, egy csap­pal legyenek felszerelve.

2.6. Hömérö

(Lsd. Pelenkázás)

2.7. Pó1yázóasztal

(Lsd. Pelenkázás)

2.8. Öltöztetö asztal

(Lsd. Öltöztetés)

2.9. Szennyestartók

(Lsd. Pelenkázás)

2.10. Müanyagtálak

(Lsd. Pelenkázás)

2.11. Vízhömérö

Külsö borítása lehet fából vagy müanyagból. A fából készülteket használat után gondosan meg kell szárítani, nehogy a fája megrothadjon vagy penészesed­jen.

2.12. Tálkák, tégelyek

A vatta számára széles és alacsony tégelyt használjunk. A kenöcsöket legjobb tubusban tartani, de ha nem lehet, akkor különbözö nagyságú tégelyekre van szükség.

2.13. Szappantartó

Változatos formában és különbözö anyagokból készül.

2.14. Szappan

A gyerekek kezét folyékony vagy babaszappannal mossuk.

2.15. Törölközö

Puha, jó nedvszívó anyagból készült törölközöket használjunk. Leg­célszerübbek a 75 x 45 cm-es frottír vagy tetra törölközök. Intézményben a törölközöbe hímezzük bele a gyermek jelét.

2.16. Törölközötartó

A törölközöt falra szerelt tartóra vagy rekeszesen elválasztott törölközötartóra akasszuk. Intézményben a gyermekek jelét – mely könnyen felismerhetö, egyszerü, egysíkban ábrá­zolt figurák legyenek - a kampók mellé vagy fölé, illetve a rekeszekre jól látható helyre tegyük fel, hogy tö­rölközöiket ne cseréljék el.

A törölközötartót a fürdöszoba méretétöl és beosztásától függöen a falon úgy helyezzük el, hogy azt a gyerekek elérjék és önállóan le-, illetve vissza tudják akasztani rá törölközöjüket.

2.17. Körömvágó olló

A csecsemök és kisgyermekek körmének levágásához egészen kes­keny, hajlított (ún. börvágó), rozsdamentes vagy nikkelezett ollót használunk. Hasz­nálat után mindig gondosan töröljük meg, és úgy tegyük száraz helyre, újszülöttek körmének vágása elött alkoholos vattával végig töröljük az ollót.

2.18. Hajvágó olló

Középnagy, tompavégü rozsdamentes ollót használunk, amit ugyanúgy kezelünk, mint a körömvágó ollót.

2.19. Hajkefe

Csecsemöket az elsö évben egészen puha, de sosem kemény hajkefével fésülünk. Minden gyereknek jól megkülönböztethetö, saját hajkeféje legyen. Hetente egyszer ki kell mosni, tisztítani.

2.20. Fésü

Már a dús hajú csecsemönek is szüksége lehet keskeny fésüre. Csak jóminöségü fésüt használjunk, nehony kaparja a gyerek fejbörét. Minden gyereknek legyen jól megkülönböztethetö, saját fésüje. A fésüt is legalább egy­szer hetenként alaposan meg kell mosni.

2.21. Gyermekfogkefe

Kisméretü, puha szörü és jó minöségü legyen. A fogkefét minden használat után mossuk ki langyos folyó vízzel, és nyelével lefelé állítsuk a pohárba.

2.22. Fogmosópohár

Fogmosópohárnak a különbözö színü müanyag poharak a legcélsze­rübbek. Családban mindenkinek legyen külön fogmosópohara, valamilyen megkülönböztetési lehetöséggel a gyermek számára. Intézményben a  gyermekek jelét mindegyikre fessük rá.

2.23. Fogkrém

A kisgyermekeknek a kereskedelemben széles körben kapható gyermek fogkrémeket vásároljunk. Ezek úgy vannak elöállítva, hogy a tejfogsor ápolásához a legmegfelelöbbek.

2.24. Vatta.

Újszülöttek fürdetéséhez csak steril vattát használjunk. Nagyobb csecsemöknél háztartási vattát. A vattát gondosan megtisztított kézzel apró darabokra szaggatva (vágva) készítjük elö a vatta­tartóba.

2.25. Olaj

A börápolásához használhatunk tisztított ásványi olajat (parafinolaj) vagy növényi olajat. Az elöbbinek elönye, hogy nem bomlik, de nem szívódik be a börbe. A növé­nyi olajakat jól felszívja a bör, de könnyen bomlanak, avasodnak, ezért csak frisset használjunk. Használhatunk kereskedelmi forgalomban kapható babaolajat is, azonban az ezekben lévö illóanyagok némelyike izgathatja a csecsemö börét.

2.26. Börvédökrém

(Lsd. Pelenkázás)

2.27. Törlökendö

(Lsd. Pelenkázás)

2.28. Fürdetöszer

A kereskedelemben kapható fürdetöszereket használhatjuk szappan helyett, azonban illoolaj tartalmuk miatt allergizáló hatásúak lehetnek egyes kisgyermekek esetében.

2.29. Gyermek sampon

A kereskedelemben többféle gyermek sampon kapható a csecsemö és kisgyermek hajának ápolására, melyek elönye, hogy szembe kerülve nem csípik a gyermek szemét.

2.30. Zsebkendö

A textilzsebkendö használata nem elég higiénikus, ezért a kisgyerek­nek két részre vágott papírzsebkendöt adjunk, melyet használat után a szemetesbe dobhat.

2.31. Papírzsebkendötartó

Müanyagból készült kis doboz, amibe a félbevégott papírzsebkendök kényelmesen elférnek.

2.32. Szemetes

Billenötetövel ellátott, amibe a gyermekek a használt papírzsebkendöt önállóan, könnyen ki tudják dobni.

3. A fürdetéshez kapcsolódó kiegészítö müveletek



Testünk tisztántartását nemcsak fürösztés közben végezzük. Számos olyan tisztálkodási müvelet is van, melyet a fürdetéshez kapcsolódóan, de napközben is végzünk: arc- és kézmosás, haj- és fejbörápolás, hajvágás, fésülés, körömvágás, orrtörlés, fogápolás.

3.1. Kéz- és arcmosás

A kisgyermek napirendjében minden étkezés elött és után, komfort szükségleteinek kielégítése után szerepel a kézmosás, valójában azonban többször mossuk meg a kezét. Hogy ez mikor szükséges, azt gondozójának kell eldöntenie.

Lényeges, hogy már csecsemökorától szoktassuk hozzá kézmosás nélkül ne egyen, bilizés után mindig mosson kezet. Így 2,5 – 3 éves korára megszokja, és - ha szükséges - társait, de még a felnötteket is figyelmezteti a kézmosásra.

Mosakodás kellélei: mosdó, szappan, törölközö, törölközötartó.

3.1.1. A mosdatás gyakorlata

3.1.1.1. A csecsemö mosdatása

Amíg a csecsemö biztosan nem tudja tartani a fejét (kb. 3 hónapos korig) az arcát és kezét általában fürde­tés közben mossuk meg. Csak akkor kell soron kívül megmosdatni, ha étkezés közben bemaszatolja magát, esetleg köp vagy hány. A párhónapos csecsemö arcát nem a mosdókagylónál, hanem a pólyázóra fektetve mosdókesztyüvel mossuk meg. Ha szükséges, a nyak ráncaiba csorgott ételmaradékot olajos vattaval távolítsuk el. Szappant ne használjunk az arcmosáshoz.

Ebben a kor­ban a csecsemö rendszerint ökölbe szorítja a kezét. Ha kinyitjuk, azt lát­juk, hogy a tenyere piszkos. A tenyér ráncaiból és az ujjai közül a fel­gyült szennyezödést olajos vattával távolítsuk el. Utána szappanos, majd kimosott, nedves mosdókesztyüvel töröljük meg. Arcát és kezét töröljük szárazra.

Amikor már biztosan tudja tartani a fejét (3 hónapos kor után) folyó vízzel mossuk a csecsemö kezét, majd utána az arcát. Ha mosdatáskor megszokja ezt a sorrendet, késöbb sem fordul elö, hogy maszatos kézzel mos arcot.

Mosdatás elött a csecsemö ingének az ujját kissé hajtsuk fel. Vigyük a mosdókagylóhoz, a törzsét döntsük elöre úgy, hogy a bal karunkkal átkaroljuk, tenyerünkkel a mellkasát tá­masztjuk. A karjait szabadon hagyjuk.

Hasonló fogással tartjuk a csecsemöt, ha már súlyosabb, de még nem tud állni. Eltérés, hogy a bal lábunkat feltesszük egy zsámolyra, és a térdben hajlított lábunkra ültetjük. Törzsét elöredöntjük. bal karunkkal átfogjuk, tenyeriinkkel a mellkasát tartjuk.

Ha a csecsemö már tud állni fontos, hogy elérje a mosdókagylót. Nyissuk meg a csapot, nedvesítsük be a kezét, szappanozzuk majd mossuk le. Ha közben a víz, a szappan vagy a törölközö után nyúl, engedjük önállósodni.

Arcmosáshoz továbbra sem használunk szappant. A kezünket vizez­zük meg, s olyan sorrendben mosdassuk a gyereket, mint a fiatalabb cse­csemöt. Vigyázzunk, mert ha sok vizet viszünk az arcához, megijedhet. Egy ilyen kellemetlen élményt nehezen felejt el a cse­csemö, s valahányszor mosdatjuk, sírni fog.

3.1.1.2. A kisgyemek mosdatása

A helyesen gondozott és nevelt gyermek 2 éves korban már ügyesen tud - kevés segítséggel - egyedül mosdani, ha a tárgyi feltetelek is megfele­löek. A csapot ki tudja nyitni, a törölközöt eléri.

Intézményben mosdáskor ügyeljünk arra, hogy egyszerre csak annyi gyerek tartózkodjon a fürdöszobában, ahány mosdókagyló van. Ha szükséges, segítsünk. A hibát tapintatosan javítsuk, a gyerekeket dicsérettel ösztönözzük. Ne hagyjuk öket egyedül, irányítás nélkül. Figyeljük, hogy jól választják-e ki a saját törölközöjü­ket. Gyözödjünk meg, hogy szárazra törölköztek-e. Ha végzett egy gyerek, hívjuk a következöt, így a mosakodás folyama­tosan zajlik le.

Helytelen, ha sok gyereket viszünk egyszerre a fürdöszobába, ilyenkor - játékszer hiányában - a maguk módján kezdeményeznek játékot, ami­böl baleset is származhat. A gondozónö kénytelen a sok gyereket sorba állítva fegyelmezni, és így az utolsónak 10- 15 percig is várakoznia kell.

A leghelytelenebb módszer az ún. „szalagrend­szer"-rel történö mosdatás, amikor egy gondozónö mosdat, egy törli a gyereket, egy fésüli és így tovább. Ilyen módszer mellett semmi öröme sincs a gyerek­nek a mosdásban, mert sietnie kell, nem ismerkedhet a szappannal és a vízzel.

3.2. Haj- és fejbör ápolás

Az újszülött és kiscsecsemö haját naponta a fürdetéskor mossuk meg. Óvatosan végezzük ezt a gondozási müveletet, mert a sampon – mégha nem is csíp – kellemetlen lehet a gyermek számára, ha a szemébe, arcába megy.

Ülni, állni tudó gyermek haját kissé ülöhelyzetben mossuk. Itt is vigyázzunk, hogy ne kerüljön a szemébe, arcába a sampon, ezért tanítsuk meg, hogy döljön hátra és hajtsa hátra a fejét. Kezdetben ehhez jól támasszuk alá a fejét és a hátát, késöbb már támasz nélkül – esetleg a kád peremét fogva – maga is tud támaszkodni.

1 éves kor után elég csak hetente egyszer- kétszer hajat mosni.

Elöfordulhat, hogy a gyermek fejböre apró száraz lemezekben hámlik, esetleg sárga lerakódást látunk rajta, rendszerint a nagykutacs területén. Ha ez a fürdö után is megmarad, akkor másnap a fürdetés elött 1-2 órával jó1 olajozzuk be a fejbört, esetleg fejkötövel is leköthetjük. Ezt a kötést közvetlenül a fürdetés elött vegyük le és a gyermek fejét tartkójánál rögzítve egy lapos fésüvel óvatosan válasszuk le a felrakódást.

3.3. Hajvágás

A csecsemö amíg állandóan a hátán fekszik, hajvégei helyenként összecsomósod­nak. E csomók kifésülése fájdalmas lenne, ezért fürdetés elött vagy után vágjuk le egy tompa végü ollóval.

Ha a csecsemö vagy a kisgyermek haja egyenetlenül nö vagy a szemébe lóg, vágjuk le, vagy fodrásszal nyirassuk le. A bölcsödés gyerekek haját csak a szülök beleegyezésével vághatjuk le.

3.4. Fésülés

A fésüléshez olyan fésüt használjunk, amelynek a foga tompa, nem sérti fel a gyermek fejbörét. Az újszülöttek és a rövid hajú gyerekek haját puha szörü kefével keféljük.

Intézményben minden csecsemönek és kisgyermeknek külön fésüje és keféje legyen. Jellel ellátott tartóba tegyük, amelyet csecsemök esetében a fürdöszobában a pólyázó oldalára akaszthatunk, kisgyermekeknél pedig a fürdöszoba falára, olyan magasan, hogy a gyerekek elérjék.

A fésüket és a keféket hetenként egyszer mossuk ki langyos mosósze­res vízzel, majd fertötlenítö oldatban áztassuk öket. Utána öblítsük és tetrapelenkára téve - a kefék sörtéjét lefelé fordítva - szárítsuk meg öket.

A 2-3 évesek fürdöszobájában, a gyerekek magasságának megfelelöen tükröt is akasszunk a falra.

3.4.1. A fésülés gyakorlata

3.4.1.1. A csecsemök fésülése

Az újszülöttek és hasra még nem forduló csecsemök haját fürdetéskor fésüljük, illetve ke­féljük. Amikor fürdetés után a megtörölt csecsemöre feladtuk az inget és a réklit, hasra fordítjuk a pólyázón. A hason fekvö csecsemö fejét - bal tenyerünkkel alulról az allát fogva - rögzítjük és a haját megkeféljük. Ez­után a visszafordított, hanyatt fekvö csecsemö fejét a bal tenyerünkbe fektetjük, és a haját elöl is megkeféljük.

Az ülni, iIletve állni tudó gyereket szembefordítjuk, a fejét bal kezünk­kel az álla alatt rögzítjük, és óvatosan fésüljük, hogy a haját ne húzzuk. A csecsemök hajába csatot, szalagot ne tegyünk, mert kiesik, egymás hajából kiveszik, és balesetet is okozhat.

A csecsemök fejbörét fésüléskor ellenörizzük!

3.4.1.2. Kisgyermekek fésülése

A 2-3 éveseknek biztosítsuk a feltételeket, hogy felügyelet mellett önállóan, tükör elött fésülködhessenek.

3.5. Körömvágás

A csecsemök és a kisgyermekek körmét heténként kétszer, hajlított bör­vágó ollóval vágjuk le. Az újszülöttek körmét is vágjuk le, ha hosszú, kü­lönben összekarmolják az arcukat.

3.5.1. A körömvágás gyakorlata

Körömvágáskor bal kezünkbe úgy fogjuk meg a csecsemö vagy a kis­gyermek ökölbe szorított kezét, hogy csak azt az egy ujjat hagyjuk szaba­don, amelyröl a körmöt vágjuk.

A kéz ujjain ív alakban és olyan rövidre kell vágni a körmöt, hogy az ujjhegyet ne érje el. Vigyázzunk, hogy a körömágyat meg ne sértsük! Kö­römvágás után ujjbegyünkkel simítsuk végig a körmök élét, hogy meg­gyözödjünk nem maradtak-e hegyes vagy éles részek.

Körövágáskor a láb ujjait is védjük a tenyerünkbe zárva, különben megsértjük az ollóval.

Használat után az ollót alkoholos vattával töröljük meg, s ha szüksé­ges, sterilizáljuk.

3.6. Orrtörlés

Az orrtörlés olyan gondozási müvelet, amely nem tartozik a napiren­den feltüntetett feladatok közé. A gondozó figyelmességén, igényes­ségén múlik, hogy naponta hányszor és mikor törli egy gyerek orrát.

Fürösztés elött mindennap ellenörizzük a csecsemök és a kisgyer­mekek orrát, s ha szükséges, a váladékot olajos vagy felforral és visszhütött vizes vattával távolít­suk el.

Napközben annyiszor kell megtörölni a gyerekek orrát, ahányszor csak észrevesszük, hogy váladékos. Télen és tavasszal, amikor a léguti megbetegedések gyakoriak, többször szükséges a gyerekek orrát törölni, mint egyébként.

Gyermekintézményben az orrtörléhez szükséges: papír­zsebkendö, papírzsebkendötartó, szemetes.

Nemcsak a szobában, hanem a kertben, az udvaron is gondoskodjunk papírzsebkendötartóról, ha a gyerekek ott tartózkodnak. Nagyobb gyermekek esetében olyan helyre tegyük, hogy ök is elérjék és próbálkozhassanak az önálló orrtörléssel.

3.6.1. Az orrtörlés gyakorlata

3.6.1.1. A csecsemö orrának törlése

Amíg a csecsemö nem tud ülni, legjobb, ha hanyatt fekvö helyzetben van, amikor az orrát töröljük. Fejét homlokára tett tenyerünkkel rögzít­jük. A kezünkbe vett papírzsebkendövel egyszerre csak az egyik orrnyilásból távolítsuk el a váladékot, fentröl lefelé haladó enyhe nyomással.

Az ülni és az állni tudó csecsemö fejét bal kezünkkel a tarkójánál meg­támasztjuk, és ugyanúgy töröljük meg az orrát, mint az ülni nem tudó csecsemöét.

Orrtörléskor ne fogjuk be egyszerre mindkét orrnyílását, mert nem kap levegöt, megrémül és sírni kezd.

Vigyázzunk arra is, hogy ne szorítsuk meg az orrát. Az is helytelen, ha túl óvatosan töröljük az orrot, mert a váladéktól az orrnyilás környéke felmarodik.

3.6.1.2. A kisgyermek orrának törlése

A kisgyermekeket már tanítjuk az orrfúvásra, de ez számukra még nehéz fel­adat. Eredményt csak 3 éves kor körül érhetünk el.

Az önállósodó kisgyerekek orrát is ellenörizzük, mert az elmulasz­tott vagy helytelen orrtörléstöl az orr környékén a bör felmaródhat. Ha ez elöfordul, óvatosan töröljük a gyerek orrát, és rendszeresen kenjük be az orvos által elöírt kenöccsel.

3.7. Fogmosás, fogápolás

A fogaknak a beszédben és rágásban van fontos szerepük. E funkciók megtartásának érdekében ápolni kell öket.

Fogmosáskor a fogak közé került ételmaradék eltávolításával a fogak épségét védjük. A fogak közt erjedö étel károsítja a fogzománcot, s en­nek szuvasodás a következménye.

A tejfogak (összesen 20) 6 éves kortól kezdenek kihullni, és helyük­be maradandó fogak nönek. A tejfogak épségét óvni kell, mert szuvas, fájó foggal a gyerek nem tud rágni. Ez károsan hat az egészségére és ezáltal fejlödésére is. A szuvasodás miatt korán elvesztett tejfog helyébe a maradandó fog rendellenesen nöhet. A romló fog különbözö fertözések és súlyos betegségek forrása is lehet. A hibás tejfogakat is kezelni kell, annak ellenére, hogy nem maradandóak. A tejfogak külsö felületén összefüggö szürkés csík jelenhet meg, aminek nincs kóros jelentösége, azonban nem árt megmutatni fogorvosnak, hogy van-e vele valamilyen teendö. 

A fogmosás kellékei: fogkefe, fogkrém, fogmosópohár.

3.7.1. A fogmosás gyakorlata

A fogak megfelelö ápolása igen fontos feladat, a velük kapcsolatos helyes szokások kialakítását pedig már kisgyermekkorban el kell kezdeni.

Feltétele, hogy a gyereknek zárt legyen a fogsora, és képes legyen megtanulni a fogmo­sást, érdeklödjön, szívesen utánozzon. Ez általaban 2 éves kor körül lehetséges, amikor már 16 tejfoga van.

A gyerme­kek a családban látják, hogy a szülök, testvérek fogat mosnak. A kisgyerek egyik sajátossága az utanzási hajlam, ennek következtében érdeklödni kezd a müvelet iránt. Ahhoz azonban, hogy helyesen mossa a fogát, a fogmosás elsajátításának különbözö lépcsöfokain kell keresztül mennie. Sok magyarázatra és hosszú gyakorlásra van szüksége.

A fogmosás tanulásának elsö lépcsöfoka a szájöblítés elsajátítása. Második lépcsöfok a fogkefével való ismerkedés, a helyes fogápolási technika elsajátítása, fogkrém nélkül. Harmadik a fogkrémmal való fogmosás.

A gyermekotthonban nevelkedö gyerekeknek is módot kell adni arra, hogy lássák és utánozzák a fogmosást.

A kisgyerekkel este lefekvés elött, de ha lehetöség van rá, minden ét­kezés után végeztessük el a fogak tisztogatását, a bölcsödében is.

Intézményben fogápoláskor se tartózkodjék több gyermek a fürdöszobában, mint ahány mosdókagyló van. Így figyelemmel tudja kísérni a gondozónö, hogy mit csi­nálnak, és nem fordulhat elö, hogy a fogkefét kicserélik vagy másra használják.

Ha azt akarjuk, hogy a fogmosás a gyermek számára szokássá váljon, legyünk követ­kezetesek. Mindennap ugyanabban az idöben, ugyanolyan módon vé­geztessük a fogmosást.

4. Fürösztés

4.1. Olajozás

Újszülötteken, fiatal csecsemökön és dundi gyerekeken késöbb is, elsösorban a hajlatokban és a ráncokban szennyezödés, hámfoszlány, váladék gyülhet össze (1.ábra). A kisebesedés, kipállás elkerülésére elsösorban ezeket a területeket, valamint a szemrés, orr-, végbélnyílás és nemi szerv környékét gondosabban kell tisztogatni a fürdetés alkalmával, mint a test többi részét. Ezt a gondozási részmüveletet a fürdetés elött a pólyázón végezzük.

Ahogy fejlödik a csecsemö a ráncok mélysége fokozatosan eltünik, a hajlatokban könyebbé válik a lerakódott szennyezödés eltávolítása, így az olajjal való tisztogatás müvelete fokozatosan elmarad a fürdetés során (8 – 10 hónapos korban).

Az újszülött és a csecsemö jellegzetes ráncai

1.ábra

Az olajozás szabályai:

○ mindig ugyanabban a sorrendben végezzük (testet felülröl lefelé: arc (szem, orr), hajas fejbör, fül, nyak; végtagokat kivülröl befelé: ujjak, tenyér, csukló, könyök hajlat, hónaj, lábujjak, boka hajlat, térd hajlat, alhasi ráncok, lágyék hajlat, nemi szervek, végbél tájék)  hogy a gyermek megszokhassa, alkalmazkodni tudjon hozzá.

○ tisztogatás közben óvatosan rögzítsük a tisztogatni kívánt testrészt,

○ a tisztogatást olajba mártott vattával végezzük, minden hajlathoz új, tiszta vattát használjunk,

○ a külsö testnyílásokba ne nyúljunk bele, mert gyulladást okozhatunk. Ezek önmaguktól tisztulnak. Csak a körülöttük lévö szennyezödést szedjük le.

○ mindig lássuk, hogy mit csinálunk, a müvelet elött tárjuk fel a tisztogatni kívánt területet és egy határozott mozdulattal távolítsuk el a váladékot.

4.2. A fürösztés módszerei



A fürösztés módszerei:

○ csap alatt

○ pólyázón szappanozva

○ kádban szappanozva

○ kádban ültetve

○ zuhanyoztatva

A fürösztés módját a gyermek kora, mozgásfejlettsége illetve egyéni szükségletei határozzák meg, általában:

újszülöttet fürdethetünk: csap alatt,

                                         ○ pólyázón szappanozva,

                                         ○ kádban szappanozva,

○ csecsemöt fürdethetünk: ○ pólyázón szappanozva,

                                         ○ kádban szappanozva,

○ kisgyermeket fürdethetünk: ○ kádban ültetve,

                                              ○ zuhanyoztatva.

4.2.1. Fürösztés csap alatt

A csap alatt történö fürdetés nagy gyakorlatot és szakértelmet kíván, nem könnyü feladat. Csak olyan feltételek mellett alkalmazható, ahol megbízható keveröcsap áll rendelkezésre.

Születéskor a szappanozás nélküli csap alatt történö lemosás a legmegfelelöbb, mivel az újszülött börét fedö zsírszerü anyag, a magzatmáz sok értékes börvédö anyagot tartalmaz. Ezt leáztatani, szappannal leoldani nem szabad. Azonban születéskor a gyermek börére különbözö váladék kerülhet, amit a fertözés veszélye miatt folyóvizzel el kell távolítani.

Születés után - újszülött korban - ritkán, csak kényszer megoldásként szokták alkalmazni a szappannal történö csap alatti fürdetést.

4.2.2. Fürösztés pólyázón szappanozva

Pólyázón szappanozva fürdethetünk újszülöttet és kiscsecsemöt. Ugyanúgy mint a csap alatt történö fürdetés esetében, ez a fürösztési mód is csak hosszabb gyakorlás után sajátítható el olyan mértékben, hogy a csecsemö biztonságban érezze magát.

A mai modern gyermek gondozási feltételek melett a fürdetésnek ez a formája igen ritka. Mégis elöfordulhatnak olyan körülmények melyek szükségessé teszik, pl. ha a látjuk, hogy az újszülött vagy a kiscsecsemö bizonytalanul érzi magát a fürdövízben vagy a gyermek böre nagyon száraz. Ez a mószer lerövidíti a kádvízben tartózkodás idejét, mivel a szappanozási müvelet nem a kádban, hanem a pólyázón történik.

4.2.3. Fürösztés kádban szappanozva

Kádban szappanozva fürdethetünk újszülöttet és csecsemöt. Napjaink gyermekgondozási gyakorlatában ezt a módszert alkalmazzák a leggyakrabban.

4.2.4. Fürösztés kádban ültetve

Kádban ültetve fürdethetünk nagyobb csecsemöt és kisgyermeket. A gyermek amikor már fel tud ülni, állni, biztonságosabban mozog a kádban, a vízben is meg tud ülni, esetleg állni és a fürösztés során már segít is.

4.2.5. Zuhanyzás

Kisgyermeket kb. 2 éves korától kezdve, amikor már biztosan jár elegendö, ha hetenként egyszer fürdetjük kádban, a többi napon pedig zuhanyoztatjuk.

A gyermeket fokozatosan ismertessük meg a zuhannyal. Ha a fürdökád csapján kézizuhanyzó van, azt a fürdés közben a gyermek kezébe veheti, ismerkedhet vele, anélkül, hogy a vizet megengednénk. Amikor már megbarátkozott vele, megnyithatjuk a csapot.

4.3. Érzékeny börü csecsemök böráplása

Az egészséges, jól gondozott csecsemö börének nincs szüksége különleges ápolásra. Azonban vannak olyan csecsemök, akiknek a böre érzékenyebb, száraz, kipállásra, kiütésre hajlamos, így szükségük lehet különleges börápolásra.

A szárazbörü csecsemöknek jobb az olaj vagy kenöcs. Az erösen verejtékezöknek inkább a hintöpor.

4.3.1. Olajozás

Ha száraz, hámló a csecsemö böre, fürdetés után kevés olajat dörzsöljünk szét a tenyerünkön, és ezzel simítsuk végig mindenütt a börét.

4.3.2. Kenöcs

Az egész testet csak orvosi elöírásra szabad kenöccsel bekenni. Az ülep és a hajlatok kenése általános. Nem szabad vastagon kenni a kenöcsöt és vigyázzunk, hogy a hajlatokba ne gyüljön össze és a szemérmrésbe ne kerüljön.

4.3.3. Hintöpor

A csecsemö börét csak lehelet vékonyan kenjük be hintöporral. A hajlatoknál ügyeljünk, hogy ne gyüljön össze, mert összecsomósodva kidörzsölheti a csecsemö börét. Ha kislányt hintöporozunk ügyeljünk, hogy a szeméremrésbe ne kerüljön hintöpor.

Kenöcsöt és hintöport ne használjunk együttesen!

4.4. A fürözstés gyakorlata

4.4.1. A fürösztés gyakorlati szempontjai

○ a fürösztés idöpontját úgy kell megválasztani, hogy ne álmából vegyük fel a csecsemöt, tehát ne zavarjuk meg a pihenését. Ha mindennap azonos idöben fürösztjük, már a fiatal csecsemö is várja gondozóját, míg ha naponként változtatjuk a fürdés idöpontját, csak nyugtalanná válik.

○ az újszülötteket még nagyon fárasztja a fürdetés; a höszabályozásuk sem tökéletes, hamar lehülnek, ezért a fürösztés közben mindennek a gondozó kezeügyében kell lennie, hogy a gyerek egy pillanatig se várjon, és minél kevesbé fáradjon el.

○ szem elött kell tartani, hogy még a párhetes-párhónapos, helyét változtatni nem tudó kis csecsemöt sem szabad egy pillanatra sem magára hagyni. A háton fekvö csecsemö is lecsúsz­hat a pólyázóról, magára ránthat valamit stb., ha a gondozó elfordul, vagy egy pillanatra elmegy valamiért, amit elfelejtett elérhetö helyre odakészíteni magának.

○ fontos a körültekintö, jól szervezett, gondos elökészítés. A gondozónak attól a pillanattól kezdve, amikor a csecsemöt felvette, addig, míg a fürdetés után visszateszi az ágyába vagy a hempergöbe, ne legyen más gondja, mint a kezében lévö gyermekkel foglalkozni.

4.4.2. A fürdetés gyakorisága és idöpontja

A csecsemöt és a kisgyermeket mindennap meg kell fürdetni, akkor is ha még nem kúszik, mászik, azért, mert:

○ fokozottan hámlik a böre,

○ szennyezödik vizelettel, széklettel,

○ a bör hajlatai, ráncai mélyek, a csecsemö keveset mozog, kevés levegö éri ezeket a területeket, ezáltal itt felgyülemlik a szennyezödés.

Az idö múlásával egyre fejlettebb lesz a gyerek, kúszik, mászik, mindent megfog, vizsgálgat, így a böre mégjobban szennyezödik, mint azelött.

Az újszülöttet, csecsemöt a nap bármely idöpontjában füröszhetjük étkezés elött, a lényeg csak az, hogy az idöpontot ne cserélgessük.

A kisgyermeket inkább este förüsszük, a meleg fürdö, a meleg víz segít ellazítani az izmokat és megteremteni az alváshangulatot.

4.4.3. A fürdetés menete

4.4.3.1. Elökészítés

1.  A helyiség hömérsékletének ellenörzése

Ellenörizzük, hogy a fürdetö helyiség hömérséklete megfelel-e a gyermek számára. Az újszülött höszabályozása még nem stabil, fázékony, ezért a fürdetö helyiség hömérsékletét 25 – 26 °C-ra kell felfütenünk. Ahogy múlnak a hetek a csecsemö höszabályozása egyre stabilabbá válik, fokozatosan csökkenthetjük a höfokot. 1 éves kor körül már a szoba és a fürdetö helyiség hömérséklete kb. azonos lehet, így a fürösztés utáni megfázás elkerülhetö.

2. Szennyestartók elökészítése

A pelenkázás módjának megfelelöen készítsük elö a badellákat.

3.  Kézmosás, kézfertötlenítés

Mossuk meg és fertötlenítsük a kezünket.

4.  Kád, pólyázó elökészítése

Ellenörizzük a kádat és a pólyázót, hogy sérülés mentes-e. A kádat mossuk ki és fertörlenítsük, ugyanígy a pólyázót is fertötlenítsük.

5.  A fürösztéshez szükséges kellékek elökészítése

A pólyázó elkülönített oldalrészébe, a gyermek szükségleteinek megfelelöen készítsük elö a börápoláshoz szükséges eszközöket (olajat, vattabucikat, müanyagtálakat; törlökendöt; börápoló krémet; hintöport vagy testápolót; hajkefét vagy fésüt; a kád mellé vízhöméröt, szappant vagy fürdetöt; szükség szerint körömvágó ollót, hajvágó ollót, babasampont, újszülött esetén az orvos utasításának megfelelöen a kölcsökcsonk ellátásához pl. alkoholt, steril gézt, sebhintöport; váladékos vagy hurutos szem esetén felforralt visszahütött vizet).

6.  Ruhanemü és egyéb textiliák elökészítése

A gyermek fejlettségének és a hömérsékletnek megfelelöen készítsük elö a ruhanemüket és egyéb textiliákat, olyan sorrendben, ahogy azt a fürdetés után a gyermekre adjuk. Pólyázón való szappanozáshoz készítsünk elö mósdókesztyüt.

7. Pelenka(k) elökészítése a pólyázóra

A pólyázóra tegyünk pelenkát, a pólyázó oldalsó részére pedig harmónika szerüen összehajtva a fürdölepedöt és egy pelenkát.

8. Mérleg elökészítése

Fertötlenítsük le a mérleget, majd tiszta pelenkát tegyünk rá. A tanult módon tárázzuk ki, a füzetböl nézzük meg a gyermek elözö mért súlyát és azt állítsuk be.

9. A fürdövíz elkészítése

Újszülött csap alatt történö fürdetése esetén a keverö csappal állítsuk be a víz hömérsékletét.

Kádban történö fürösztés esetén a kád aljára helyezzünk egy tiszta pelenkát vagy a kereskedelemben kapható csúszásgátlót. Újszülött esetében az optimális fürdövíz höfoka kb. 38°C, nagyobb csecsemönél kisgyermeknél 1-2°C-al hidegebb. A keverö csapos csapteleppel állítsuk be az optimális hömérsékletnél 2 °C-al magasabb vízhöfokot és engedjünk a kádba vizet. Minél fiatalabb a csecsemö, annál kevesebb vizet engedjünk a kádba. Újszülötteknél kb. 20 cm magasan, amíg nem tud ülni, annyi vízet engedjünk, hogy ne lebegjen benne. Ülni tudó gyermek esetén az alsó bordaívig érjen a víz. Tegyük bele a vízhöméröt és ellenörizzük a víz hömérsékletét. A víz höfokát könyökünkkel vagy a csuklónk belsö felületével is megállapíthatjuk.

4.3.4.2. Fürösztés

Miután mindent elökészítettünk a gyermekért megyünk és a pólyázóra visszük.

1. Tisztogatás olajozással

A tisztogatást, olajozást mindig az arc tisztogatásával kezdjük. Elöször megtekintjük a szemet. Ha váladékos, csípás, a gyermek fejét arra az oldalra fordítjuk amelyik szemét tisztítani szeretnénk, kezünkkel rögzítjük a fejét (2.ábra), majd felforralt visszahütött vízbe mártott vattával, a halánték felöl az orr irányába egy óvatos, de határozott mozdulattal kitöröljük – a kamillás kivonat allergizáló hatású lehet. Ha egyszeri végigsimításra nem sikerült, egy tiszta vattával      megismételjük.

A fej rögzítése  szem tisztításhoz

           2.ábra

Az arc tisztogatását az orrnyílás szemrevételezésével folytatjuk. Ha az orrnyílás körül odaszáradt vagy felgyülemlett váladékot látunk, azt el kell távolítanunk. Rögzítjük a gyermek fejét homlókára fektetett kezünkkel (3.ábra), majd felforralt, visszahütött vízbe mártott vagy olajos vattával körbe letöröljük az orrát. Az orrnyílás belsejébe nem nyúlunk, akkor sem, ha váladékot van benne. Ezt a csecsemö a nap folyamán az orrnyálkahártya öntisztító folyamatának segítségével ki fogja tüsszögni.

A fej rögzítése tisztításhoz

              3.ábra

Az orr tisztítása után a fül következik. A fülkagylóban, a hallójárat nyílásán valamint a fülkagyló és a fejbör közötti redöben gyülhet össze váladék, fülzsír, hámfoszlány. Épp úgy, mint a szem tisztogatásakor a gyermek fejét oldalra fordítva rögzítjük. Elöször a fülkagyló járatait töröljük ki olajos vattával. A hallójáratba nem nyúlunk bele, mert megsérthetjük a hámját, ami hallójárat gyulladáshoz vezethet. A fül öntisztító folyamatának köszönhetöen a hallójárat csillószörei a benne lévö fülzsírt kisodorják a hallójárat bejáratához. Az itt felgyülemlett fülzsírt azonban olajos vattával el kell távolítanunk. Ezután rögzítö kezünk hüvelykujjával visszahajlítjuk a fülkagylót, mutatóujjával kisimítjuk a mögötte lévö ráncot és felülröl lefelé olajos vattával tisztára töröljük (4.ábra).

Fogás a fülkagyló mögötti ránc tisztogatásához

4.ábra

Az arc tisztogatása után a nyak ráncait kell feltárnunk és kitisztítanunk. Ehhez azonban szabaddá kell tennünk a csecsemö felsötestét. Ruházatát levesszük, felsö testét betakarjuk vele, nehogy megfázzon.



Nyakránc tisztítása elöl és oldalt

5.ábra

Segítö kezünkkel a csecsemö állát finoman felfelé toljuk, majd mutató és hüvelykujjunkkal szétsimítjuk a ráncokat, végül olajos vattával kitöröljük a nyak hajlat elülsö és oldalsó részét (5.ábra).

A felsö végtag ráncainak tisztogatásakor elöször az ujjak közötti részeket töröljük ki gondosan. Ezután a csuklót, majd a könyökhajlatot és végül a hónajat. Minegyik müveletet úgy végezzük, hogy segítö kezünk hüvelyk- és mutatóujjával feltárjuk, kisimítjuk a ráncot, majd olajos vattával kitöröljük a szennyezödést (6.ábra).

A hónajránc tiszogításának két lehetséges módja

6.ábra

Az altest tisztogatásához szabaddá kell tenni az alsó testrészt. Levesszük a gyermekröl a pelenkát az elözöekben már megtanult módon. Fertötlenítjük a kezünket.

Újszülött esetében a köldök ellátása a gyermekorvos utasításai szerint történik.

A lágyékhajlat tisztogatásának jellegzetes helyzetei

    7.ábra

Az alsóvégtag tisztogatása a lábujjközök olajozásával kezdödik, majd a bokatájiráncok, a térdhajlat és a comb ráncainak feltárásával és kitörléséval folytatódik.

Az alhasi ránc/ok kisimítását a bör széthúzásával, mutató- és hüvelykujjunk segítségével végezzük. A lágyék hajlat tisztogatásához a combok helyzetét úgy változtatjuk, hogy a hajlat

minden részéhez hozzátudjunk férni. Elöször a csípö oldaláról simítjuk ki mutató- és hüvelykujjunkkal a bört, majd kitöröljük, utána a hajlat elülsö része következik, közben az alsó végtag térdben egyre jobban behajlított állapotba kerül és így végül az ülep részén is szabddá válik a tisztítandó ránc (7.ábra).

Kislányok nemi szervét nem kell tisztogatni, a szeméremrésbe nem szabad belenyúlni! Kisfiúknál a herezacskó mögötti hajlatot és a pénisz és a herezacskó közötti ráncot szükséges kitisztítani, ha szennyezödést látunk.

Utoljára a végbéltájékot tizstítjuk meg. Finoman felemeljük a csecsemö lábát, segítö kezünkkel kitámasztjuk a combok hátsó részét, hüvelyk- és mutatóujjal gyengéden szétszúzzuk a végbéltájékot, majd felülröl lefelé olajos vattával kitöröljük a szennyezödést (8.ábra)

Kezünket fertötlenítjük.

A végbélnyílás tisztogagatása

8. ábra

2. Fürdetés

Fürdetés csap alatt

Felvesszük a gyermeket, az alatta lévö pelenkát ledobjuk. Az odakészített, harmónika szerüen összehajtott tiszta pelenkát és fürdölepedöt kiterítjük a pólyázóasztalra. A gyermeket a mérleghez visszük és a tanult módon megmérjük a súlyát.

Az újszülöttet leemeljük a mérlegröl és megfordítjuk a tanult módon (9.ábra). A mosdókagylóhoz vagy fürdökádhoz visszük, megengedjük a keverö csapot és ellenörizzük a víz höfokát. Az újszülöttett nem tesszük a folyóvíz alá, hanem a vizet kezünkkel visszük a testére. Elöször az arcát mossuk meg tiszta vizzel, majd benedvesítjük az egész testét. Ezután a szappanozás sorrendjében minden egyes testrészt külön szappanozunk és utána rögtön vizzel leöblítünk.

                               

Az újszülött fogása csap alatt történö fürdetésnél

9.ábra

Szappanozás sorrendje: hajas fejbör, fül, nyak, kéz, kar, hónaj, hát, láb, lábszárak, comb, lágyékhajlat, nemi szervek, ülep, végbélnyílás.

Az újszülöttet a pólyázóra visszük és betakarjuk a fürdölepedöbe. A szappanozás sorrendjében, finoman felitatjuk testéröl a vizet.

A köldökcsonkot az orvos utasítása szerin ellátjuk.

Az olajozás sorrenjében az újszülöttet behintöporozzuk (fül, nyak, csukló-, könyök-, hónaj-, boka-, térdhajlat, alhas, lágyékhajlat), a hintöport kezünkkel a hajlatokban egyenletesen elsimítjuk. Az aktuálisan nem hintöporozott testterületet mindig betakarjuk.

A vizes fürdölepedöt ledodjuk, majd felöltöztetjük a tanult módon, közben a haját megkeféljük.

Fürdetés pólyázón szappanozva

Felvesszük a gyermeket, a mérleghez visszük és a tanult módon megmérjük a súlyát. Visszavisszük a pólyázóra, letesszük, felhúzzuk a mosókesztyüt és elkezdjük a szappanozást. A pólyázó mellé kis tálba készített megfelelö hömérsékletü vízbe benedvesítjük a mosdókesztyüt és megmossuk a gyermek arcát. Ezután újra benedvesítjük a mosdókesztyüt, beszappanozzuk és a szappanozás sorrendjében minden testrészét külön szappanozva beszappanozzuk.

Szappanozás sorrendje: hajas fejbör, fül, nyak, kéz, kar, hónaj, mellkas, has, hát, láb, lábszárak, comb, lágyékhajlat, nemi szervek, ülep, végbélnyílás.

Ha végeztünk, felvesszük a gyermekeket, ledobjuk a pólyázón lévö szennyes pelenkát, és az odakészített, harmónika szerüen összehajtott tiszta pelenkát és fürdölepedöt kiterítjük a pólyázóasztalra. Ellenörizzük a víz hömérsékletét és lassan, óvatosan a vízbe helyezzük.

Ülepe alól kivesszük a kezünket, másik kezünkkel pedig ugyannúgy tartjuk, mint a vízbetételkor. A szappant ugyanolyan sorrendben mossuk le a csecsemöröl, mint ahogy szappanoztuk.

Mikor végeztünk a pólyázóra tesszük és betakarjuk a fürdölepedöbe. A szappanozás sorrendjében, finoman felitatjuk testéröl a vizet. Behintöporozzuk, a vizes fürdölepedöt ledodjuk, az elözöekben tanult módon felöltöztetjük, bepelenkázzuk, közben a haját megkeféljük és vékony, pamut fejkötöt adunk a fejére.

Fürdetés kádban szappanozva

Felvesszük a gyermeket, az alatta lévö pelenkát ledobjuk. Az odakészített, harmónika szerüen összehajtott tiszta pelenkát és fürdölepedöt kiterítjük a pólyázóasztalra. A gyermeket a mérleghez visszük és a tanult módon megmérjük a súlyát.

Ellenörizzük a víz hömérsékletét, majd felvesszük a gyermeket. Megmossuk az arcát és beletesszük a vízbe. Egyik kezünkkel tartjuk, a másikkal a szappanozás sorrendjében minden testrészét kiemelve a vízböl külön - külön beszappanozzuk és lemossuk.

Szappanozás sorrendje: hajas fejbör, fül, nyak, kéz, kar, hónaj, mellkas, has, láb, lábszárak, comb, lágyékhajlat - megfordítjuk - hát, ülep – visszafordítjuk - nemi szervek, végbélnyílás.

A has és nemi szerv mosásakor kicsit kiemeljük a gyermeket a vízböl. A hát és ülep mosásakor pedig megfordítjuk és úgy emeljük ki finoman.

Kiemeljük a vízböl, a fürdölepedöre tesszük, a szappanozás sorrendjében finoman felitatajuk testéröl a vizet, behintöporozzuk, a vizes fürdölepedöt ledobjuk, felöltöztetjük, bepelenkázzuk közben haját megkefáljük.

Fürdetés kádban ültetve

Az ülni tudó, mozgó gyermeket már jól be tudjuk szappanozni, ezért a hajlatokat nem szükséges mindenütt tisztogatni. Egyes hajlatokban azonban mégsem hagyhatjuk el a szennyezödések eltávolítását. Így a fül tisztaságát mindig ellenörizni kell. A pelenkázott testrész hajlatait rendszersen tisztogatni kell, míg a gyermek nem lesz szobatiszta.

Levetköztetjük a gyermeket. A pelenka levétele után letisztítjuk a gyermek ülepét. Fertötlenítjük a kezünket. Felvesszük a gyermeket, ledobjuk az alatta lévö pelenkát és a tiszta pelenkát, valamint a fürdölepedöt kiterítjük. A gyermek súlyát ebben a korban már csak hetente illetve havonta mérjük. Ellenörizzük a víz hömérsékletét, megmossuk a gyermek arcát és beletesszük a vízbe. A gyermeket abban a helyzetben szappanozzuk és öblítjük le, amelyikben a legszívesebben tartózkodik.  

Szappanozás sorrendje: hajas fejbör, fül, nyak, kéz, kar, hónaj, mellkas, has, hát, láb, lábszárak – felállítjuk - comb, lágyékhajlat,  nemi szervek,  ülep, végbélnyílás.

Ebben az életkorban a gyermekek szívesen lubickolnak, játszanak a vízben, ezért biztosítanunk kell a játék lehetöséget, hogy élvezzék és minél jobban megszeressék a vízet. Próbálkoznak az önálló mosakodással is. Önállósági törekvéseiket támogatnunk kell, elegendö idöt kell biztosítanunk. Kivesszük a vízböl, megtöröljük, felöltöztetjük, bepelenkázzuk közben megfésüljük.

Zuhanyzás

Fülét ellenörizzük, ha szükséges kitisztítjuk. A gyermek közremüködésével levetköztetjük, ha pelenkás a pelenkával fedett részt letisztítjuk. Kezünket fertötlenítjük. Megengedjük a kézi zuhanyt és ellenörizzük a höfokát. Beállítjuk a gyermeket a zuhanyzóba vagy kádba, esetleg ha tud önállóan is bemászhat. Benedvesítjük a testét. Megmossuk arcát tenyerünkbe engedett vízzel, majd a kádban fürdetés szappanozási sorrendjében szappanozzuk és leöblítjük, közben engedjük öt is próbálkozni.

A szappan lemosása után becsavarjuk a fürdölepedöbe és a pólyázóra vagy öltöztetö padra tesszük, majd megtöröljük. Vele együttmüködve felöltöztetjük.

4.3.4.3. Rendrakás

Miután a gyermeket visszavittük a helyére, rendet rakunk a fürösztés helyén. Kiterítjük száradni a fürdötörölközöt, a pólyázót letöröljük, az ápolószereket rendbe rakjuk, kimossuk a fürdökádat. Intézményben a helyiség rendbe hozását, valamint az elökészítést is végezheti kisegítö személyzet, de a gyermek fürdetése csak a gondozónö feladata!

5. A tisztántartással kapcsolatos nevelési feladatok

„A fürdetés (de minden tisztázás is) a jól gondozott csecsemö életének na­ponta ismétlödö kellemes eseménye. A családban fejlödö gyerek számára ez a müvelet az anyával való szoros együttlét ideje, tehát már a fiatal csecsemöknek is öröm forrása. De a gondozónak is - akinek az intézményében naponta több gyereket kell fürösztenie - úgy kell végeznie munkáját, hogy a fürdés minden egyes gyereknek a nap örömét hozó, várt ese­ménye legyen. Ugyanakkor a fürdetésnek a gyerek napirendjébe beillö, rendszeres szokássá, jól ismert müveletsorrá is kell válnia.

Ez a két követelmény - hogy a fürdetés örömet okozzon, és ugyanakkor „szokás" is le­gyen - nem mond ellent egymásnak, söt! Minél jobban ismeri a csecsemö, a kisgyerek a tisz­togatás, a szappanozás, lemosás stb. rendjét, módját, annál inkább részt tud venni ezekben a müveletekben, s az önállósodás, a segítés a gondozónak, mindkettöjüknek örömet okoz.

Az anyától eltéröen a gondozó csak gondozás közben, elsösorban fürdetéskor, van huzamosan meghitt kettesben egy-egy gyerekkel, ez az idö a legalkalmasabb tehát a kapcso­latteremtésre.

Az a csecsemö, aki szeret fürdeni, akinek ez nem megpróbáltatás, a mindennapi élethez tartozó „szükséges rossz", nemcsak a felnöttel barátkozik meg közben, hanem rövidesen ismerkedni kezd a gondozási tárgyakkal, a ruhadarabokkal, a pólyázó, a fürdökád, majd az egész fürösztöhelyiség megfogható, elérhetö, megszerezhetö tárgyaival.

Ha jól irányítjuk, tanítjuk, idövel megtanulja rendeltetésüknek megfelelöen használni az egyes eszközöket. Ezáltal nemcsak érdeklödési köre tágul, ismeretanyaga bövül, beszédkész­sége fejlödik, hanem ügyesedik is, megteszi az elsö lépéseket az önállósodás útján.

Mindennek eléréséhez a gondozónak szaktudásra, sok türelemre és kedvességre van szüksége. Fürdetés közben számos egyéb nevelési feladatot is meg kell oldania. Minden élet­kor más problémák és nehézségek, más-más feladatok elé állítja öt és a fürdetett gyereket is.” (Pikler 1972, 238p)

Találat: 4484