online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer Kozmetikumok Sport
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A fogak anatómiaja - A caries következményes betegségei és konzervaló fogaszati ellatasuk

gyógyszer

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
GYÓGY – ÉS FŰSZERNÖVÉNYEINK ÉS GYÓGYHATÁSUK
GYÓGYSZEREINK ÉS A SZIMMETRIA
A fürösztés és az ahhoz kapcsolódó kiegészítö gondozasi müveletek
A JOGI SZABÁLYOZÁSSAL KAPCSOLATOS MEGÁLLAPÍTÁSOK
A has
Bechterew kór ( Spondilytis ankylopoetika )
Küzdd le a betegséget antioxidansokkal
Idegrendszer, Endokrin szervek és Érzékszervek
Omega- 3 zsírsavak
TERMESSZÜNK HOMOKTÖVIST
 
 

 

a)A fogak anatómiája

b)A caries következményes betegségei és konzerváló fogászati ellátásuk

Fogak (dentes)

A szájüreg orvosi szempontból speciális jelentőségű képződményei a fogak. A szájüreg hámképződményeiből alakulnak ki kötőszöveti elemek közbejöttével. A fogak a csontnál jóval keményebb, a felső állcsont és az állkapocs fogmedri nyúlványába csapszerűen beékelt képződmények. Parabolához hasonló ívben egy-egy sort alkotnak, felső ill. alsó fogsor (arcus dentalis superior et inferior). Az élet folyamán két sorozatban jelennek meg, előbb mint tejfogak (dentes decidui, 20 db), majd maradandó fogak (dentes permanentes, 32 db). A fogak négy quadrans-ban helyezkednek el, az egy-egy sorhoz tartozó két quadrans fogai egymásnak tükörképei. Egy quadrans-ban – a középvonaltól számítva – a maradandó fogaknál megkülönböztetünk 2 metszőfogat (dentes incisivi), 1 szemfog (dens caninus), 2 kisőrlő (dentes premolares), 3 nagyőrlő (dentes molares). A fogon kívülről a zománccal borított koronát, a foghússal körülvett fognyakat és a fogmedri nyúlványba beékelt csapszerű gyökeret különböztetjük meg. A gyökerek száma lehet 1,2 ill.3 amelyek egymástól különböző fokban válhatnak el. Belül a fog koronájába benyúló fogüreget találunk, melyet a fogbél tölt ki. A gyökéren keresztül a fogüregből egy vagy több gyökércsatorna vezet a foggyökér csúcsához, amely pontszerű nyílással nyílik és itt lépnek ki a fogat ellátó erek és idegek.


A fog és fogágy részei :

Maradandó fogak :

Metszőfogak (dentes incisivi) :

§         2 db van egy quadrans-b 858g67i an

§         véső alakú korona, labialis felszínük kissé domború, linqualis ill. palatinalis felszínük homorú

§         a nyak határán alacsony gumó emelkedik be (foramen coecum)

§         a felsők az alsóknál nagyobbak, a felső fogaknál az első metsző, az alsóknál a második metsző nagyobb

§         2^2  alakja egy kicsit hasonlít a szemfogéhoz, nem teljesen véső

§         egy gyökerük van, felsőké átmetszetben kerek, alsóké ellipszis

§         alul a gyökércsatorna gyakran kettős, de közös a nyílásuk

§         metszőfogak rágó élei összezárt fogsornál nem találkoznak, alsók élei a felsők mögé kerülnek

Szemfogak (dentes canini) :

§         1 db van egy quadrans-b 858g67i an, hordó idomú csúcsos korona

§         felsőnek erősebb a gyökere, maxillán kiemelkedést (jugum)okoz

§         alsó szemfog kisebb, gyökere rövidebb, gyakran kettős csatorna de közös nyílás

§         kevésbé romlanak, állatoknál tépő funkciója is van

Kisőrlők (dentes premolares):

§         2 db egy quadrans-ban

§         kívülről nézve szemfoghoz hasonló idom, de rágófelszín felől más alakot mutatnak

§         két gumójuk van :buccalis et palatinalis vagy lingualis, melyeket egy mesiodistalis barázda választ el

§         az alsókon a buccalis tuberculum kifejezettebb

§         a felsők oldalról kissé lapítottak, az alsók kör alakú átmetszetűek

§         4^4  ált. kétgyökerű (buccalis et palatinalis), ha mégsem, akkor is jelzetten osztott

§         5^5  sokszor jelzetten előfordul a két gyökér



§         az alsók gyökerei egységesek, aránylag ritkán kettőzött csatornával

§         a táplálék durvább szétdarabolását végzik

Nagyőrlők (dentes molares):

§         3 db egy quadrans-ban

§         négyzet alakú koronájuk van, felsőknél inkább rombusz

§         a felső nagyőrlők háromgyökerűek, 2 buccalis, 1 palatinalis, három gyökércsatorna van

§         a gyökerek egymástól kissé divergáló irányúak, de csúcsaik gyengén egymás felé hajlanak

§         6^6  négy gumója van, két buccalis és két palatinalis, a palatinalis-ok kicsit hátrébb helyezkednek el, ezek közül is a mesialis a kifejezettebb, a distalis csökevényes

§         7^7  palatinodistalis gumója gyakran elmarad vagy csökevényes, palatomesialis gumó nagy, így a fog ferde ellipszis alakot mutat a rágófelszín felől, gyökerei néha összenőnek

§         8^8  bölcsességfog (dens serotinus), hasonló a 7-eshez de még csökevényesebb, gyökerei gyakran összenőnek, gyökércsatornák nagyon szűkek, ferdék, nehéz kezelni !

§         az alsó nagyőrlőknek két gyökerük van, 1 mesialis, 1 distalis, előröl hátrafelé lapítottak, distal felé homorúak, mesialis gyökér hosszabb és erősebben görbül, néha függőleges barázdával jelzetten pillérré válnak, gyökércsúcsok közelednek egymáshoz, mindegyik gyökérben egy-egy gyökércsatorna van

§         6T6  5 db gumója van, 2 buccalis, 2 lingualis, 1 distalis, a négy fő gumót elválasztó keresztbarázda hosszanti szára hátul ketté válva fogja közre a distalis gumót

§         7T7  szabályosabb négyszög négy gumóval, 8T8  hasonlít a 7-eshez, csak kicsit szabálytalanabb

A tejfogak, igen sokban eltérnek a maradó fogaktól, ami befolyásolja a fogbetegségek lefolyását és a kezelés lehetőségeit is. Egy quadránsban öt fog van, két metsző, egy szemfog és két őrlőfog. A tejfogak anatómiájával kapcsolatban általában elmondható, hogy minden tejfog hasonlít valamelyik maradó fogra, kivéve az első tejőrlőket, melyek speciális tejfognak tekinthetők. Így a tejmetszők, ill. szemfogak hasonlítanak a maradó frontfogakhoz. A második tejőrlők hasonlítanak az első maradó molarisokra. A felső tejőrlők négy csücskűek (előfordul a palatinálisan elhelyezkedő számfeletti Carabelli-csücsök). A három gyökér elhelyezkedése is megegyezik a hatosok gyökereivel, bár a distobuccalis és a palatinalis gyökér gyakran összenő. Az alsó második tejőrlő öt csücskű (három buccalis, két lingualis), két gyökere mesialis és distalis elhelyezkedésű. A felső első tejőrlő koronája kocka alakú, rágófelszíne négyzet vagy trapéz, de sokszor háromszög alakú, barázdarendszere nem kifejezett. Csücskeinek száma sem állandó. Jellegzetessége a mesiobuccalis részen lévő zománcmegvastagodás (tuberculum molare). Három gyökere közül a distobuccalis és a palatinalis gyakran összeolvad. Az alsó első tejőrlő rágófelszíne is szabálytalan, tégla vagy buccolingualis irányban összenyomott ellipszis formájú. Mesiobuccalis részen, a gingiva mentén ugyancsak megfigyelhető a már említett zománcdudor, a tuberculum molare. Mesialis és distalis gyökere erősen divergál. A tejőrlők gyökércsatornáinak szövevényes lefutása, gyakran átjárhatatlansága emelendő ki. Figyelemmel kell lennünk az anatómiában és a színben lévő különbségekre, a tejfogak színe kékes-fehér, a maradóké inkább sárgás-fehér.



Vékonyabb zománcréteg: A tejfogat borító zománcréteg hozzávetőlegesen 1 mm vastag, ez alig fele a maradófogak zománcvastagságának.

Nagyobb pulpaszarvak: A tejfogak pulpakamrája aránytalanul nagyobb, és a pulpaszarvak fejlettebbek. Ez azt jelenti, hogy a carieses elváltozások sokkal hamarabb érik el a pulpát, mint a maradófogakban. Cavitasalakítás során is nagyobb pulpasérülés veszélye.

Keskenyebb rágófelszín: A buccalis és lingualis fal nagyobb összetartása miatt a rágófelszínek arányosan keskenyebbek, ezért a cavitas nagyfokú kiterjesztése meggyengíti a csücsköket.

Szélesebb kontaktpont: Megnehezíti a kezdődő interproximalis cariesek kimutatását.

Hordó alakú koronák: A tejmolárisok koronája sokkal inkább hordószerű, mint a maradófogaké. Ez megnehezíti a matrica felhelyezését.

Az alveolaris csont permeabilitása: Fiatal gyermekkorban lényegesen nagyobb, így az alsó tejmolarisokat is érzésteleníthetjük infiltrációs érzéstelenítéssel 6 éves kor alatt.

A gyökér formája: A tejmolárisok aránytalanul hosszabb gyökerűek, mint a maradómolárisok. A gyökerek szétállóak, hogy helyet adjanak a közöttük fejlődő maradócsíráknak.

Gyökérpulpa: Lefutása igen szabálytalan és tekervényes, ami a gyökérkezelést majdnem lehetetlenné teszi. Mivel a gyökér idővel felszívódik, más gyökérkezelési elveket kell követnünk a tejfogak esetében, mint a maradóknál.

A caries következményes megbetegedései

Az életkor előrehaladtával fiziológiás körülmények között is végbemehetnek változások a pulpaszövetben. Általában a sejtes állomány csökken, kötőszöveti rostok megszaporodnak. A fogat ért ingerekre bekövetkező változások egy része szubjektív panaszokat nem okoz, a fog funkcióképességét nem befolyásolja. Ezeket a pulpa „néma reakcióinak” nevezzük. Az erősebb és hosszabb ideig ható ingerek a pulpadegeneráció különböző formáit hozza létre. A pulpa reakcióképessége csökken, védekező reakciók lelassulnak és teljesen alkalmatlanná válik a védekezésre. A degeneráció lehet: zsíros, hialinos, vakuolás, meszes és a pulpa hálózatos sorvadása.

Caries okozta megbetegedések

A pulpára ható károsító tényezők közül a legsúlyosabb következményekkel a carieses kórfolyamat ill. az abban fellelhető baktériumok és azok toxinjai járnak.

1.       Pulpahyperaemia

A pulpa ereinek normális működését a carieses kórfolyamat ill. az abban jelen levő baktériumok és azok toxinjai megzavarják, a pulpában pangás jön létre. A pulpa ilyenkor spontán nem fáj, nappal néha sajog, az éjszakai nyugalmat nem zavarja. Hidegre-melegre és édes-sós ingerre heves fájdalom jelentkezik. Diagnózis felállításában segít, hogy a fog csak ingerlésre jelez fájdalmat, kopogtatásra nem és a páciens lokalizálni tudja a fájdalmas fogát. Röntgenvizsgálat elváltozást nem mutat. A pulpa általában életben tartható.

2.       Pulpitis

A pulpa gyulladása általában fertőzés következménye. A fertőzés leggyakoribb útja a kemény fogszöveteket roncsoló caries. A pulpitis lehet zárt vagy nyitott attól függően, hogy a pulpaűr már megnyílt e vagy sem a szájüreg felé. Lehet részleges vagy teljes – pulpitis acuta partialis (csak a károsító tényezők közelében alakul ki), pulpitis acuta totalis (a gyulladás az egész fogbélre ráterjed). Lehet acut vagy chronicus: Acut (serosa, purulenta, fibrinosa, haemorrhagica, ichorosa, gangraenosa), Chronicus (polypus pulpae, ulcerosa, proliferativa).

Pulpitis acuta

Oka lehet fertőzés, huzamosabb ideig tartó hőingerek (alábélelés hiánya), feszültségkiegyenlítődés (fémből készült fogpótlás miatt), fogászati cementek, kompozitok pulpakárosító hatása. Jellemző az erős fájdalom, a fog kopogtatásra nem érzékeny, purulens folyamatnál tompa, lüktető fájdalom, mely melegre fokozódik.

Pulpitis chronica ulcerosa

A nyitott pulpakamrában szabadon fekszik a kifekélyesedett fogbél, a fekély mélyén rostos sarjszövet helyezkedik el. Irreverzibilis folyamat. A betegnek panasza nincs. Az idült folyamat hevennyé alakulhat.

3.       Polypus pulpae

Pulpa hypertrophia, általában gyerekeknél fordul elő. A carieses üreg alján rózsaszín fogbél szövegburjánzás látható. Ha szondával felemeljük, látható az összeköttetés a fogbéllel.

4.       Pulpagangraena

A pulpitis progressziója következtében az egész pulpa lobossá válik, a baktériumok és toxinjaik a dentinbe is behatolnak, a foramen apicalén keresztül a periapicalis térbe jutnak. A páciens a fog környezetében kisugárzó, feszítő fájdalmat érez. Gangraena sicca esetében a pulpaüreg zárt, a fogbél száraz, összezsugorodott és szagtalan. Gangraena humida pulpaüreg nyitott, a fogbél szövete mállékony, kékes-zöldes-fekete és bűzös, mivel a pulpa rothadási folyamaton megy át.

5.       Periodontitis acuta – heveny gyökérhártya gyulladás

Periodontitis acuta periapicalis – pulpitis acuta vagy fogbélelhalás következménye. Kezdetben savós gyulladás, majd később tályog alakul ki (abscessus alveolaris), amelyet a periapicalis csontszövet kisebb-nagyobb gyulladása kísér (ostitis alveolaris). Lüktető fájdalom, mely hidegre csökken, melegre fokozódik. Kopogtatásra és rágásra érzékeny fog.



Periodontitis acuta diffusa – kiterjedt heveny gyökérhártya gyulladás, mely periodontitis acuta periapicalis következménye. Ide sorolható a traumás gyökérhártya-gyulladás is. A tünetek sokkal erőteljesebbek, oldalirányú kopogtatásra is érzékeny a fog.

Periodontitis acuta marginalis – a fognyaki gyökérhártya-gyulladás parodontális úton, az íny felől, fertőzés következtében jön létre. A fogágy duzzadt, hyperaemiás, tapintásra érzékeny.

6.       Periodontitis chronica – a kórkép heveny gyökérhártya-gyulladásból alakulhat ki vagy pulpagangraenához esetleg elégtelen gyökértöméshez társul.

7.       Periostitis (csonthártyagyull.)

Amikor a hirtelen támadt fertőzés erősebb, mint a szervezet lokális védekezőképessége és a folyamat viszonylag könnyen behatol a fog körüli szivacsos csontba. A fájdalom rendkívül heves, kisugárzó mindaddig amíg a gyulladás át nem tör a külső corticalison. A fog meglazul, mozgatható, érintésre fájdalmas. A csonthártya alatt tályog alakul ki. A folyamatot láz, hidegrázás kíséri.

8.       Odontogén osteomyelitis – dentális eredetű csontvelőgyulladás

9.       Odontogén sinusitis – dentális eredetű arcüreggyulladás

Konzerváló fogászati ellátásuk

A pulpa életben tartásának lehetőségei:

Indirekt pulpasapkázás

Akkor alkalmazzuk ha a carieses üreget a pulpától csak vékony, de ép és határozott dentinfal választja el és a tünetek alapján a pulpának csak enyhébb irritációja áll fenn (hyperaemia vagy csak rövid ideje -1-2 nap- fennálló spontán jelentkező fájdalom). A beavatkozás hasonlatos az alábélelő módszerhez, de az itt alkalmazott anyagoknak a szigetelésen kívül gyógyhatásuk is van, mind a dentinre mind a pulpára (kalciumhidoxid, cinkoxid-eugenol, széles spektrumú antibiotikum és kortikoszteroidok kombinációja). Elvégezheti az orvos egy ülésben, ilyenkor a végleges tömés is elkészül, vagy két ülésben az orvos gyógyszerrel impregnálja a dentint és 2-3 hónap múlva gyógyszeres alábélelés után elkészíti a végleges tömést

Direkt pulpasapkázás

Amennyiben a pulpaűr megnyílik, a gyógyszert közvetlenül a pulpasebre helyezi az orvos. Oka lehet caries, trauma, cavitás alakításkor véletlenül megnyílik. A szuvas részek eltávolítása után tisztítja a cavitast és csillapítja a vérzést, majd nyomásmentesen közvetlenül a pulpára helyezi a gyógyszert az orvos. Ez esetben is cinkoxid alapú anyagot használunk. Az orvos a puha sapkázó anyagokat félgömbszerű ónfóliával veszi körül, a túlcsorduló pasztát eltávolítja, hogy az a cementalap behelyezését ne nehezítse. Ha a fog szubjektív panaszokat nem okoz, a végleges tömés elkészíthető. Ha korábban gyulladásra, fertőzésre utaló szubjektív panaszok jelentkeztek, akkor helyesebb 2-3 hónapra cinkoxid-eugenol cementtel lezárni, s csak ezután elkészíteni a végleges tömést.

Vitálamputáció (Pulpaamputáció)

Lényege, hogy a gyulladt, roncsolt koronai pulparészt az orvos éles műszerrel eltávolítja, ezzel megelőzve a fertőzés tovaterjedését. Ily módon a gyökérpulpa életben maradhat a gyógyszeres kötés alatt, mert az odontoblast sejtek tevékenysége következtében dentinhíd kialakulására van remény, amely az amputált pulpát a pulpakamra felé fedi. Ezt az eljárást akkor alkalmazza az orvos, ha a pulpa sapkázással már nem tartható életben és a fog gyökérkezelésre nem alkalmas. A pulpaseb fedésére alkalmazható Kalciumhidoxid, Cinkoxid-eugenol cement- Antibiotikum- Kortikoszteroid keverék –Sanit N2.

A fog megtartásának lehetősége a gyökérkezelés

A pulpa kiterjedt gyulladása vagy elhalása esetén, a fog megtartásának egyetlen lehetséges módja a gyökérkezelés. Ez a pulpa, ill. a pulpamaradványok teljes eltávolítását (exstirpátióját) és a gyökércsatorna hermetikus tömését jelenti, a pulpaűr kitöltése, a „holt tér” megszüntetése végett. Célja, hogy megelőzze és megakadályozza a pulpa fertőzésének tovaterjedését a periapicalis szövetekre.

Gyökérkezelési eljárások:

1.       Vitalexstirpatio - ha a pulpa még él, függetlenül attól, hogy gyulladásmentes vagy gyulladásos. Ilyen esetekben a gyökércsatornát sterilnek tekintjük, mert a fertőzés csak a pulpára, esetleg a dentin felszínes rétegére terjed. A gyökértömést tanácsos azonnal elvégezni, mert a komplikációk esélye kisebb, mint gyógyszeres lezárás vagy nyitva kezelés során.

2.       Mortalexstirpatio - ha a fogbél már elhalt, necrotizált. Ilyen esetekben a gyökértömés csak a fertőzés megszüntetése után végezhető el.  A két eljárásban sok a közös mozzanat, mivel azonos eszközöket, anyagokat, és módszereket alkalmazunk.

Gyökérkezelés alapvető lépései: A pulpakamra feltárása (trepanatio) és a fogbélűr tartalmának eltávolítása (exstirpatio). A gyökércsatorna feltárása, tágítása, fertőtlenítése és szárítása. A gyökércsatorna csúcsig érő, falálló gyökértöméssel való zárása.

Mortalamputatio – lényege, hogy valamilyen vegyszerrel nekrotizáljuk a sérült pulpát, s a koronai pulparész eltávolítása után a csatornában visszahagyott fogbélmaradványt egy fehérjét kicsapó és egyúttal antibakteriális anyaggal fedjük. Mivel a necrotizált pulpa nem tölti ki hermetikusan a gyökércsatornát, az eljárás csak tejfogak kezelésére alkalmazható.

Extractio – fog eltávolítása (legvégső esetben)

Találat: 13209