online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer Kozmetikumok Sport
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMÁVAL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK, AJÁNLÁSOK ÉS HAZAI JOGI SZABÁLYOZÁS ÖSSZEVETÉSE:

gyógyszer

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Betegség és ri tua lé
Rheumatoid arthritis ( Polyarthritis chronica progressiva )
A JOGI SZABÁLYOZÁSSAL KAPCSOLATOS MEGÁLLAPÍTÁSOK
Életmódvaltas II
A la baza r
A labfej
A vaPl
Szív és a perikardium, Keringés, Nyirokrendszer
A beteg ember csoportosítasa lélektani szempontból
 
 

A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMÁVAL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK, AJÁNLÁSOK ÉS HAZAI JOGI SZABÁLYOZÁS ÖSSZEVETÉSE:   

     A kábítószer-probléma jogi szabályozásának területén hazánkban is meghatározó szerepe van a nemzetközi egyezményeknek és dokumentumoknak. Magyarország a tárgykörrel összefüggő mindhárom ENSZ egyezményhez csatlakozott, amelyek a következők:

-A fejezet alapjául a „Jelentéstervezet a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében létrehozott országgyűlési eseti bizottság munkájáról” című kiadvány szolgál.-

-a NEW YORKban, 1961. március 30.-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény, amelyet a Genfben, 1972. március 25.-én kelt jegyzőkönyvvel módosítottak és kiegészítettek.

-a pszichotrop anyagokról szóló, Bécsben 1971. február 21.-én aláírt Egyezmény és – a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni-, 1988. december 20.-án, Bécsben kelt ENSZ Egyezmény.

     Az 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezményt hazánkban 1965. évi 4. tvr hirdette ki, amelyett a már említett genfi jegyzőkönyvet jogrendünkbe iktató 1988. évi 17. tvr módosított.


     A kábítószer-probléma alapszabálya a módosított 196 515h79f 5. évi 4. tvr. A törvényerejű rendelettel kihirdetett Egységes Kábítószer Egyezmény 4. Cikke alapján többek között kötelezettséget vállalnak, hogy az Egyezmény alapján kizárólag gyógyászati és tudományos célokra korlátozzák a kábítószerek termelését, gyártását, kivitelét, behozatalát, elosztását, kereskedelmi forgalmát, használatát és tárolását. Az Egyezményhez csatlakozó államok a 20. Cikkben felsorolt tényekre vonatkozóan (jellemzően a termelt, gyártott, felhasznált, behozott, kivitt, lefoglalt kábítószer mennyiségekre és azok sorsáról, továbbá a folyó év dec.31-i készletről) rendszeresen adatokat kell szolgáltatniuk. Az Egyezmény szerint a kábítószerek gyártása (29.Cikk), a kábítószerek kereskedelme, elosztása (30. Cikk) állami engedélyhez kötött olyan tevékenység, amely igen szoros és folyamatos állami felügyelettel párosul. Az Egyezmény 36. Cikke a megalkotandó büntető rendelkezésekre vonatkozó ajánlásokat tartalmazza. Az ajánlások lényege, hogy az államnak mindazt a kábítószerrel kapcsolatos tevékenységet büntetnie kell, amely Egyezmény-ellenes. Ugyanakkor a 36. Cikk 1.b. pontja arra teremt lehetőséget a részes államoknak, hogy amennyiben a kábítószerekkel kapcsolatos jogsértéseket kábítószereket visszaélésszerűen használó személyek követik el, akkor elítélés helyett vagy a büntető jogkövetkezmény  kiegészítéseképpen, az említett személyeket a reszocializációjukat szolgáló kezelésnek, nevelésnek lehet alávetni. Ezzel összefüggésben meg kell említeni az Egyezmény 38. Cikkének 2. pontját, amely a részes államnak azt ajánlja, hogy amennyire lehetséges, segítsék elő a kábítószereket élvező személyek kezelésének, utógondozásának, társadalmi beilleszkedésének előmozdítása céljából a szakszemélyek kiképzését. Végül a 37. Cikket idézem, amely kimondja, hogy kábítószerekkel kapcsolatos jogsértések elkövetésére felhasznált, vagy felhasználni szándékozott kábítószerek, anyagok és felszerelések lefoglalhatók és elkobozhatók. Az Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátását a 8/1968.(II.9.) Korm.rendelet és az 1/1968.(V.12.) BM-EüM együttes rendelet szabályozzák.

Ezek a következők:

      A hivatkozott Kormány rendelet 1. §-a rögzíti, hogy kábítószer termelése, gyártása, feldolgozása, forgalomba hozatala, raktározása és használata kizárólag gyógyászati és tudományos célra engedélyezhető, továbbá, hogy kábítószer termelésével, gyártásával, feldolgozásával, forgalomba hozatalával és raktározásával csak állami szervek (vállalatok) foglalkozhatnak. A Kormány rendelet az előző tevékenységek felügyeletét és ellenőrzését a belügyminiszter és a népjóléti miniszter együttes hatáskörébe utalja. A kábítószerrel kapcsolatos eljárásokban a Népjóléti Minisztérium, a Belügyminisztériummal egyetértésben, adja ki az engedélyt.

      Az 1/1968. (V.12.) BM-EüM együttes rendelet többek között meghatározza a „kábítószer" fogalmát, 1-3. mellékletei tartalmazzák a kábítószernek minősülő anyagok és készítményei jegyzékeit. A rendelet 1. § (1) bekezdése szerint „kábítószer-élvezetre alkalmas anyagnak (a továbbiakban: kábítószer) az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel ' kihirdetett" 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezmény" alapján nemzetközileg kábítószernek nyilvánított, továbbá a Magyar Köztársaságban kábítószernek minősített anyagokat és készítményeket, valamint azok bármilyen töménységű folyékony vagy szilárd hígítását kell tekinteni. "

      A szakemberek szerint az 1988-as Egyezmény mérföldkőnek tekinthető az illegális kábítószer-kereskedelemmel szembeni fellépésben, sőt a kábítószer-fogyasztás terjedése elleni küzdelemben is. Az Egyezmény arra kötelezi a csatlakozó államokat, hogy az illegális drogkereskedelem és terjesztés minden formáját, csakúgy mint a kábítószerekből származó "piszkos pénzek" tisztára mosását büntessék és hozzanak - jogrendjük elveivel összhangban - olyan intézkedéseket, amelyek eredményesebbé teszik a nyomozást és megkönnyítik a hatóság számára a bizonyítást. Az Egyezmény érinti a kábítószer-használóit is.

Cselekményeik szankcionálása, büntetés helyett vagy mellett a kezelést, társadalmi beilleszkedést szolgáló eszközök alkalmazására ösztönzi.



     Az ENSZ segíti a tagállamokat a kábítószer-probléma elleni fellépés legcélravezetőbb intézményhálózata és törvényi megoldásai kialakításában. Különösen hasznosak az ENSZ Nemzetközi Drogellenőrzési Programjának (UNDCP) modell szabályzatai. A modell arra ösztönzi az egyes államokat, hozzanak létre tárcák között, fölött működő bizottságot kormányuk drogpolitikájának a kialakítására, végrehajtására és az ellenőrzés koordinálására. A modell rendelet szerint a testület elnöke a miniszterelnök, az operatív irányítást azonban a miniszterelnök által kinevezett személy látja el, akinek munkáját a titkárság segíti.

     Az Európa Tanácson belül a Pompidou Csoport felelős a szervezet kábítószer-problémával kapcsolatos tevékenységéért. Ez a testület készíti elő az Európa Tanács kábítószer-ügyben elfogadott ajánlásait és konvencióit.

     Az Európai Unió Egyezménye (Maastrichti Egyezmény) lehetővé tette a tagállamok közös fellépését és jogszabályaik egyeztetését a kábítószer ­ellenőrzés területén is.

     A Maastrichti Szerződés eredményeképpen létrejött Európai Unió három pillére közül az első és a harmadik tartalmaz a kábítószerüggyel kapcsolatos rendelkezést. Az első pillér 129. ,Cikke, a kábítószer-kérdést a közegészségügy közé sorolja és kiemeli a prevenciót, mint a kábítószer­ visszaélés elleni küzdelem Közösség szintjén preferált területét. A bel- és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos harmadik pillér Cikkelyének 4. és 9. pontja az együttműködés keretébe eső területek között említi a kábítószer-függőség elleni küzdelmet és a rendőri együttműködést az illegális kábítószer-kereskedelem megelőzése és leküzdése érdekében.

     A Bűntető Törvénykönyv büntetni rendeli a kábítószerrel visszaélést (282. §). Tiltott a hatósági előírások megszegésével kábítószert termeszteni, eláállítani, megszerezni, tartani, kínálni, átadni, forgalomba hozni, az országba behozni, onnan kivinni, az ország területén átvinni vagy azzal kereskedni. Az alapeset büntetési tétele öt évig terjedő szabadságvesztés.

     A "visszaélés kábítószerrel" minősítő körülményei közé tartoznak az üzletszerűen és a fegyveresen elkövetés, valamint ha fiatalkorú vagy gyermekkorú személy felhasználásával követik el, illetve az elkövetés folytán ilyen személy jut kábítószerhez. Ezekben az esetekben a cselekmény büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. Még súlyosabb, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés vár azokra, akik a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerrel, bűnszervezet tagjaként vagy megbízásából követik el.

     A kábítószer-fogyasztás ugyan nem szerepel a tiltott magatartások között, azonban a "megszerzés" büntetendősége és az erre vonatkozó jogértelmezés alapján gyakorlatilag a fogyasztás is büntetendő cselekmény. A Legfelsőbb Bíróság _I55. sz. bűntető kollégiumi (BK) állásfoglalásában (1995. március 27.) megállapítja: "a kábítószer fogyasztója a kábítószerrel visszaélés bűncselekményét akkor is elköveti, ha nem maga termesztette, állította. elő vagy tartotta a kábítószert, hanem mástól, a saját használatára szerezte meg".

     A fogyasztó azonban enyhébb elbánásban részesülhet mint a kereskedő.

     A Btk. 282/A. §-a lehetővé teszi a csekély kábítószer-mennyiséget saját használatra termesztő, előállító, megszerző vagy tartó elkövető büntethetőségének megszűnését, ha az első fokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer­ függőséget megelőző vagy gyógyító kezelésben részesült. A törvényhozó büntethetőséget megszüntető körülménynek tekinti a kezelésben részvételt még a kábítószer fogyasztásával összefüggő – két évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő – bűncselekmény esetében is.



     Büntető Törvénykönyvünk kóros szenvedélykeltésnek (283. §) nevezi és büntetni rendeli, ha tizennyolcadik életévét betöltött személy tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábító hatású anyag vagy szer kóros élvezetéhez segítséget nyújt vagy őt arra rábírni törekszik.

     A kábítószer fogalmát a Btk. nem határozza meg. A kábítószernek minősülő anyagok felsorolását a kábítószer termelésének, gyártásának, feldolgozásának, forgalomba hozatalának, raktározásának és használatának szabályozásáról a már említett 1 / 1968. (V .12. ) BM-EüM együttes rendelet mellékletében közzétett jegyzékek tartalmazzák.

     A Btk. 286/A. §-a értelmében kábítószeren a visszaélés szempontjából veszélyes pszichotrop anyagot is érteni kell. A pszichotrop anyagok listája a 4/1980. (VL24.) EüM-BM együttes rendelet mellékletét képező I-V. , jegyzékben található.

     A Legfelsőbb Bíróság hivatkozott állásfoglalása szerint kábítószernek a Btk. 282. § és 282/A. § (visszaélés kábítószerrel) alkalmazásában csak az I-­II. jegyzékben szereplő pszichotrop anyagok tekinthetők. A III-V. jegyzékben felsorolt pszichotrop anyagok és törzskönyvezett gyógyszerkészítmények, valamint a jegyzékben nem szereplő különböző ragasztók, szerves oldószerek stb. a kóros szenvedélykeltés (Btk. 283. §) bűncselekménye szempontjából kábító hatású anyagok lehetnek.

     A Btk. 282. § (5) büntetni rendeli a kábítószerrel visszaélésre irányuló előkészületet. "Ellenőrzött" anyagoknak kábítószer tiltott előállítására szolgáló gyártása, beszerzése, forgalmazása és kábítószerrel visszaélésre irányuló előkészületnek minősül és bünteti miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

     A Btk. 282. § (3) a visszaélés kábítószerrel bűntette minősített esetének tekinti, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerrel követik el. A 282/A. § szerint nem büntethető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatára termeszt, állít elő, megszerez vagy tart, ha az első fokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget megelőző vagy gyógyító kezelésben részesül. A "jelentős" és a "csekély" mennyiség mértékét viszont nem a Btk. hanem a Legfelsőbb Bíróság már idézett állásfoglalása határozza meg.

     A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának 155. számú állásfoglalása "csekély" mennyiségűnek értékelte a Btk. 282. §-áriak alkalmazásában a kábítószerhez hozzá nem szokott fogyasztóra vonatkoztatott halálos (letális), illetve mérgező (toxikus) adag legfeljebb tízszeresét és "jelentős" mennyiségűnek az ilyen adag több mint százszorosát. A csekély mennyiségre elkövetett bűncselekmény egyébként továbbra is vétségnek számít, melynek büntetése két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés.


: 2217