online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A magyar kastélyépítészet történeti attekintése

turizmus

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Utazasi vallalkozasok fajtai, jellemzői
Az utazasi vallalkozasok rendszere és folyamatai
E-turizmus és utazasszervezés
Megatrendek az EU turizmusaban
Rendezvények szervezése a kastélyban
Az utazasi irodai üzletagak (utazasszervezési üzletagak)
Tengerpart és sok minden mas
Amerikai utazasi irodakban valósagban megtörtént parbeszédek
 
 

A magyar kastélyépítészet történeti áttekintése

1.1. A kastély fogalma

A kastély olyan nagyméretü és díszes, általában emeletes épület, amelyet park választ el a szomszédos településektöl, vagy lakott helyektöl távol, de minden esetben parkkal körülvéve épült.[1]

1.1.1. A kastély eredetének vizsgálata

Az elsö kastélyépítés emlékei Európában a 14. században születtek meg Franciaországban. A magyar nyelvben a kastély szót elöször egy 1263-ból maradt oklevél örzi. A szó a latin castellum 13. századi magyarítása, amely kisméretü várat jelent és feltételezhetöen észak itáliai közvetítéssel honosodott meg. Ott nevezték castelnek a latin castrum szóval jelölt, nagyméretü, várnál kisebb, erödítéssel körülvett nemesi l 141b18b akóhelyeket.

1.2. A kastélyok kialakulása

Az európai nemesség kezdetekben Angliától Magyarországig mindenütt vizesárokkal és földsánccal, azon belül fatörzsekböl épített palánkkal körülvett, fából ácsolt házakban lakott.

Ezek a kis palánkvárak voltak a kastélyok elözményei. A kövárakban található lakótornyokban csak a királyok és tartományurak laktak. Őket utánozva, idövel megjelentek a palánkvárakon belül a nemesi tornyok, eleinte azok is fából ácsolva.

Az Árpád-házi királyok európai kapcsolatai nyomán jutottak el Magyarországra a 13. században a vidéki lakóhelyek ezen nemesi formái.

A kövárak nagyméretü építése az 1241-1242-es tatárjárás után indult meg. Ebben a háborús veszélyben lendült fel azoknak a kastélynak nevezett palánkváraknak az építése, amelyeket a latin nyelvü oklevelek castellum néven emlegetnek.

A kastélyok kialakulása kezdetekben az ellenség elleni védelemben és a királyok, valamint a gazdagabb nemesség hatalmának fitogtatásában volt szerepe, ma már föként turisztikai kuriózumnak számítanak. Kialakulásuk az építészeti stílusok létrejöttében is nagy szerepet játszik hiszen az egyes stílusokat jellemzö elemek föként ezen építmények díszítésében és szebbé tételében játszottak szerepet és mind a mai napig befolyásolják az épületek berendezését, valamint külsö és belsö arculatának kialakítását.

1.3. A kastélyok „feltámadása”

A 14. század második felétöl az oklevelek újból említik a nemesek castellumait.[2] Ezeket is sánc, árok és palánk, késöbb már kö- vagy téglafal vette körül. Megjelenésük, föleg belsö alakításuk már igényesebb volt, és a 15. század elejétöl kezdve egyre inkább érezhetö volt rajtuk Európa nyugati és déli tájairól származó építészeti hatás.

Építésükhöz, úgy mint a várakéhoz is, írásba foglalt királyi engedély kellett. A királyi és országgyülési törvények a 13. századtól kezdve szólnak engedély nélkül emelt várak és kastélyok kötelezö lerontásáról.

I. Lajos Anjou király 1382-ben történt halálával felborult a király és a nemesség között lévö egyensúly. Luxemburgi Zsigmond, az új uralkodó hatalma fenntartása érdekében a királyi vagyon egy részét, várakat és uradalmaikat hívei között osztotta szét, de nekik a század végétöl számtalan kastélyépítési engedélyt is kiadott, így a 15. század elsö évtizedeiben nagyon sok új kastély épült. 1526-ig, vagyis a mohácsi vészig több mint ötszáz egykori kastély ismert, melyek a gótikus stílus szerint épültek. Európai mintára megjelentek körülöttük a kertek, melyekröl az oklevelek alig tesznek említést.

A mohácsi vész után továbbra is szükségessé vált a kastélyok erödítése annak dacára, hogy a 16. században indult hódító útjára a reneszánsz, amely új kastélyformákat hozott. A török hódoltság területén fekvö középkori kastélyok elpusztultak, a megmaradtak az új stílus formáival épültek át. Az 1550-es évek után sok középkori várat építettek át az új stílus jegyében. A vidéki kastélyok körül az árkokat, sáncokat, és külsö falakat felváltották a díszkertek.

A barokk kastélyok fénykora az 1720-1730-as évekkel kezdödött. Tágas parkban helyezkedtek el. Ez Franciaországból terjedt el, hazánkba pedig Bécsen át jutott.

A késö középkor és a török hódoltság idején föúri kastélyaink a müveltség nagy hatású, helyi központjai voltak.

A kastélyépítés jelentös anyagi áldozattal jár. Egy-egy nagyobb építkezéshez még a nagybirtok jövedelme sem volt mindig elég.

A nemesség nagyobb része kölcsönböl építkezett, némely adatok szerint már a középkorban is. Ezért, ha szükséges volt lekötötte birtokait, vagy azok jövedelmét, hivatalt vállat a szükséges pénz elöteremtése érdekében. Megérte, hiszen így elöbbre lehetett jutni a nemesi raglétrán, ugyanis az ország legfelsöbb rétegébe a nemesi felfogás szerint csak a kastélyos urak tartoztak.

A legtöbb kastélyt még a 18. században is azok emeltették, akik társadalmi felemelkedésük reményében vállalkoztak arra. Így volt ez, még a 19. században, söt a 20. század elején is, amikor az újgazdag bankárok, kereskedök és iparmágnások építettek újonnan vásárolt birtokaik központjában kastélyokat.

1.3.1. Romantikus kastélyok és kertek

A magyarországi klasszicista építészetben a 19. század elejétöl új irányzatként jelentkezett a gótikus stílus jegyeit használó formavilág, melyet a reformkor Angliát megjárt nemzedéke honosított meg 1840 körül. [3]



Rövid divatja nem alkotott egységes müvészetet. A berendezés terén kezdettöl fogva keveredett az egyre eröteljesebb neobarokkal. Romantikus stílusban egységesen berendezett kastély nem sok volt. Az épületek belsejét általában a sötétre festett falfelületek, vagy gótizáló faburkolatok, fából készült lépcsök és súlyos bútorok jellemezték. A falakon fegyverek, vadásztrófeák, keleti dísztárgyak voltak találhatók a képek mellett. Jelentös szerepet kapott az arabmór és más keleti müvészetek motívumvilága, föként a falak burkolatában és a mennyezetekben. A berendezés egyre zsúfoltabb lett. A korszak kastélyainak berendezési tárgyai ma inkább múzeumokban láthatók, a romantika legjellegzetesebb emlékei ugyanis eltüntek Magyarországról.

Eleinte romantikus elemekkel gazdagították az angolkerteket, de az 1840-es években megjelentek az épületek elötti gyepfelületen az alacsonyra nyírt tiszafákból és bukszusokból kialakított labirintusok, virágágyások, kosarakba helyezett virágok.

Ismét divatba jöttek a szobrok, dísz kutak, a ládákba, vagy cserepekbe ültetett virágok, az egzotikus növények, vagyis a reneszánsz és barokk elemei. Újból megjelent a kastély elött virágágyakból összetett parter, benne vízmedencével, szökökutakkal, néhol mértani útrendszerrel, azok mentén azonban most már rózsalugasok pompáztak. Ezeket a kertrészeket a parkon belül elkerítették.

A század közepe után valóságos szenvedéllyé vált a ritka növények gyüjtése.

A kastélykertekben változatlanul fontos szerepet töltöttek be az üvegházak, a füthetö pálmaházak és télikertek. Az utóbbiak építéséhez a század második felében sok helyen használtak öntöttvasat.

Erre ma már csak a súlyos bútorok, cserepes virágok, sötétre festett falfelületek emlékeztetnek.

1.3.2. A historizáló és elektrikus kastélyok és kertjeik

1867 után Magyarországon mindenütt fellendült az építkezés.[4] A kastélyok építésében ekkor jelentek meg új megrendelöként az arisztokráciába beépülni kívánó gazdag pénzemberek és gyáriparosok. Számukra a kastély inkább már hatalmi szimbólum volt.

Az egész Európában végigvonuló divat hatására a 19. század utolsó negyedétöl a kastélyok építészetében a gótikából, a reneszánszból, és a barokkból válogató irányzatot historizmusnak – korábban elektrikának - nevezik. Az 1870-es évektöl hazánkban legszembetünöbb az alaprajzok változása volt. A helyiségeket funkciójuk alapján csoportosították, ezáltal az épületek változatosabb megjelenésüvé váltak. Ennek következtében a kastélyok nagyon különbözöek. A századfordulón megjelentek rajtuk a szecesszió és söt a magyar népmüvészet elemei is.

A technika fejlödésével a kastélyokba bevonult a világítás, a központi fütés, a melegvíz-szolgáltatás és a telefon. Egyre több kastély vált jelentös mügyüjtemény otthonává. A technikai újdonságok és az újabb igények megsokszorozták a helyiségek számát, néha túlméretezetté téve az épületeket. A belsö terek is zsúfoltak voltak. Kevés szerepe volt a festészetnek és a szobrászatnak.

Korabeli osztrák és dél- német hatásra a jelentösebb kastélyokat bécsi építészek és lakberendezö cégek bútorozták be. A telezsúfolt szobákat és termeket faburkolatok, sötétre festett falak, nehéz függönyök és drapériák, valamint súlyosan faragott bútorok keretezték, amelyeket képek és dísztárgyak sokasága töltött meg. A berendezési tárgyak egyre gyakrabban gyári termékek.

 A kézmüipart felváltotta az olcsó tömegáru. A berendezéseket tekintve leggyakoribb stílusok a német késö reneszánsz és barokk, a dísztermekben a francia rokokó, a századfordulón az akkor divatos szecesszió.

A parkoknál még megfigyelhetö az olasz reneszánsz és a francia barokk, föleg a kastélyok közvetlen környezetében, itt alakították ki ugyanis a nyírt sövényekkel keretezett virágoskertet, melyek szintén zsúfolttá váltak. Ennek ellenére ezek a zsúfolt növényzetü gyüjteményes kerteknek is megvan az értékük és helyük a kertmüvészetben.

 A kastélyra ezek alapján nem jellemzö a túlzsúfoltság, a faburkolatok, valamint a súlyosan faragott bútorok.

1.3.3. Az Almásy Kastélyhotel építészeti stílusának összehasonlítása más építészeti stílusokkal

Az Almásy Kastélyhotel eredeti stílusát tekintve a historizáló és romantikus díszítöelemeket hordozta, de jelenlegi állapotában már inkább a historizáló stílusjegyek jellemzik, a romantikus elemek mára nem lelhetök fel benne, amiben nagy szerepet játszott, hogy a felújításkor már nem lehetett ezt figyelembe venni, mert a gazdasági helyiségek kialakítását is szemmel kellett tartani.



A gótika jegyei a mai kialakításában egyáltalán nem jellemzök, ezek pedig a következök: fehérre meszelt falakra akasztott állatbörök és szönyegek; faburkolatok; kandallók vagy mázatlan cserépkályhák; gerendás mennyezet virágmintás festéssel, vagy faragással; padlóburkolat mintásan rakott téglával; faragott és festett fapadok székek és asztalok; ruhanemüt tároló ládák; mennyezetes ágyak; az értéktárgyakat képezö tálak, kancsók, ékszerek, üvegpoharak, palackok.

A reneszánsz stílusra csak a festmények, szekrények, színes virágok, nyírt sövények, a kisebb tó hatalmas fák és családi arcképek emlékeztetnek. Ezeken kívül erre a stílusra semmi más nem utal a kastélyból, tehát a következö jellemzök sem lelhetök fel a szállodában: négyzetes, vagy ötszögü bástyák; földsánc; árok; palánk; kaputorony; felvonóhidas kapu; pilléres és oszlopos árkádsorok; falra akasztott szönyegek és állatbörök; faburkolatok; gazdagon tagolt ajtó és ablakkeretek; köböl faragott kandallók; díszes boltozati vállkövek; színes mázú cserépkályhák; üvegtárcsából összerakott és ónkeretes ablakok; a falakra akasztott csataképek; nyomtatott könyvek; hangszerek; faragott pohárszékek; nemesfém és üvegtárgyak; ösök képsora; mitológiai képek; istállók; kocsiszínek; személyzeti lakóépületek; zöldséges- és gyümölcsöskertek; vizes árkok; lugasok; vázák; szobrok; szökökutak; hüsölöház; vadaskert; díszkert.

A barokk stílusjegyre csak a belsö folyosóról nyíló helyiségek, a nagyméretü díszterem, a kis szalon, a felvezetö lépcsöház, a külön részt alkotó vendégszobák és lakosztályok, börböl és textilböl készült kárpitok, papírkárpit, valamint a gazdasági helyiségek emlékeztetnek. A barokkra utaló többi jellemzö sem található meg, mint például: a díszes homlokzat; a kapu fölött oszlopokon nyugvó erkély; a homlokzatot lezáró föpárkány fölötti íves és tört vonalú homlokzat; építtetö köböl faragott címere; zeneterem; játékterem; nyári fogadóterem; kápolna; könyvtárterem; dolgozószobák; dohányzók; családi levéltár; mügyüjtemény; képtár; fegyver- és trófeagyüjtemény; színházterem; melléképületek; istállók; kocsiszínek; lovas iskola; drága gobelinek a falakon; gazdagon faragott bútor; tükörborítás a fogadótermekben; házi kápolna mümárvány és festett mennyezettel; szobrok; szökökutak; vízesések; antik templomok a parkban; labirintusok; állatkert; vadaskert; üvegházak; narancsfák; formára nyírt bokrok.

A klasszicista jegyekböl a szálloda már többet hordoz magában. A fogadószalon, festett párkányok, kényelmesebb bútorok, fali tükrök és festmények, kevésbé jelentös szobrászat, lombos fák, kisbútorok, emlékeztetnek erre, de sok olyan jellemzö van amelyben a kastély hiányt szenved. Ilyenek a földszinti díszterem; könyvtár; növényi motívumokkal díszített falfestés és kárpitozás; fehér meszelés; kápolna; könyvtárak mennyezetfreskókkal; mesterséges romok és mübarlangok; kerti patak; vízesés; mesterséges sziget; obeliszkek.

1.4. A szálloda építészetéböl eredö elönyök és hátrányok

Egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy a vendégek nyugodt és igényes környezetben töltsék el a szabadidejüket, hiszen ez a szálláshely viszonylag távol esik a nagyvárosoktól. Ma már egyre nagyobb divatnak számít ilyen környezetben eltölteni pár napot, ezért is olyan népszerü a konferenciák és esküvök színhelyéül, másrészt vannak olyan szolgáltatások, programok, melyek kimondottan a kastélysághoz tartoznak, és igazodnak jellegéhez, mint például a toronyvacsora, ami szinté vonzó lehet az idelátogatók számára.

Hátránya az, amely az elönye is egyben, tehát a nagyobb városoktól való távolság miatt az útviszonyok is rosszabbak, mint általában és ez az árurendelésre is kihatással van, hiszen ebben az esetben egy hónapra elöre kell rendelni, valamint a dolgozók fuvarozását is meg kell oldani. A jellegéböl adódóan a fenntartáshoz szükséges költségei is magasabbak, ami müemlékvédelmi jellegéböl is adódik.



[1] Dercsényi Tibor-Kaiser Ottó-Koppány Tibor: Magyar Kastélyok Officina ’96 Kiadó Budapest 1999  9.-10. p.

[2] Dercsényi Tibor-Kaiser Ottó-Koppány Tibor: Magyar kastélyok Officina ’96 Kiadó 1999 11.-12.p.

[3] Dercsényi Tibor-Kaiser Ottó-Koppány Tibor: Magyar kastélyok Officina ’96 Kiadó Budapest 1999 37.p.

[4] Dercsényi Tibor-Kaiser Ottó-Koppány Tibor: Magyar kastélyok Officina ’96 Kiadó Budapest 1999 38.p  40.p.


: 2206