online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Zab

mezőgazdaság

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Egynyari, nem pillangós szalas takarmanyok
Lucerna
Rostlen és olajlen
Szója
Cukorrépa
Gyökér és gumós növények
Vetésforgó és vetésvaltas
Keveréktakarmanyok
Pillangós viragú szalas takarmanyok
Az agrarpolitikai és az agrarpiaci tényezök kapcsolatrendszere
 
 

Zab

A zab nagyon értékes takarmánygabona. Termesztésére főleg a hűvösebb, mérsékelt éghajlatú országok alkalmasak. A legtöbb zabot Észak-Amerikában és Oroszországban termesztik. A zab azonban nem csak értékes abraktakarmány, emberi táplálkozás céljára és élelmiszeripari feldolgozásra is termesztik a sajátos kémiai összetétele miatt.

A zab takarmányértéke nagyon jó, amely jól hasznosuló fehérje-, keményítő- és zsírtartalmának köszönhető. Gazdag a mész és foszfortartalma, amely a csontképződést segíti elő. De mindezek mellett még E-vitamint is tartalmaz, ami az apaállatok tenyészképességét növeli. Így a zab főleg a fiatal és tenyészállatok takarmányozására használható takarmánygabona.

A zab értékes beltartalma alapján emberi táplálkozásra is alkalmas. A zabpehely, zabliszt, stb. mellett csecsemőtápszerek készítésére is felhasználják. 151i86b

A zab azonban nemcsak fontos abraktakarmány, hanem értékes szálastakarmánynövény is. A tavaszi bükkönnyel együtt vetett zab - a zabos bükköny - fontos tavaszi keveréktakarmány. Ezenkívül a zabszalma is értékes, a tavaszi árpa szalmájához hasonló értékű takarmányszalma.


Rendszertan és biológiai jellemzés



A zab (Avena sativa L.) az Avena nemzetségbe tartozik, ahol vad- és kultúrfajok egyaránt találhatók.

A kultúrzab-fajok közül legfontosabb és legelterjedtebb az abrakzab (Avena sativa L.). Az abrakzabnak bugatípusa alapján pedig két alfaja különböztethető meg: a bugás zab (A. sativa L. subsp. difussa Asch. et Graeb) és a zászlós zab (A. sativa L. subsp. orientalis Schreb.) (A termesztett zabok két típusra oszthatók: pelyvászabok és csupaszzabok csoportjára.)

A vadzabok veszélyes gyomnövények, amelyek közül legismertebb a hélazab (Avena fatua L.), amely egyébként az abrakzab ősének is tekinthető.

Biológiai jellemzés. A zabnak fejlett, mélyrehatoló, jó tápanyagfeltáró képességű gyökérzete van. A zab gyökerének szívóereje a kalászosok közül a legnagyobb a talajvíz és tápanyagkészletét a többi gabonához hasonlítva jobban hasznosítja. Egyéb biológiai sajátosságai - a virágzatán kívül - azonosak az előzőekben tárgyalt gabonafélével.

Virágzata laza bugavirágzat. A bugán az oldalágak elágazásának iránya és főtengely állás-szöge szerint két bugatípust különböztethetünk meg: a zászlós és a piramis alakú bugát.

Hazai zabfajtáink a zászlós és a bugás zab közötti átmeneti alakhoz tartoznak.

A zab kalászkáiban a virágok száma 2-3, melyek közül rendszerint csak kettő termékenyül meg. Elhelyezkedés szerint - van egy nagyobb külső vagy alsó, és egy kisebb belső vagy felső szemtermés. A buga virágzása - és a szemek érése - a buga csúcsán kezdődik és onnan halad lefelé. Egy buga virágzása kb. 1 hétig tart. A zab öntermékenyülő, de kis mértékben (1-3%) idegen megporzás is előfordul.

Szemtermése pelyvás szemtermés. A szemtermés alakja hosszúkás, vége felé elhegyesedő. A pelyvás szemtermés színe a fajtától függően változó, leginkább sárgásfehér. Ezerszemtömege 25-40 g.

A szemtermésnek biológiailag értékes beltartalma van. Nagy a fehérjetartalma, ezen kívül elég sok zsírt (kb. 5%) és ásványi anyagokat (kalcium, foszfor), valamint E-vitamint tartalmaz.

A zabnak is vannak tavaszi és őszi fajtái, melyek közül hazánkban csak a tavaszi zab fajtákat termesztjük.


Éghajlat és talajigény, vetésváltás

Éghajlatigény. A zab a hűvösebb, csapadékosabb éghajlat növénye, ilyen viszonyok között bővebben terem. A zab hazánkban mindenütt megterem, de a hűvösebb és csapadékosabb Dunántúlon, valamint az észak-keleti dombvidéken többet terem. Így ezeken a területeken nagyobb arányokban termesztik, mint az ország többi tájain.

Talajigény. A zab a szélsőségesebb talajok kivételével minden talajon termeszthető, de nagyobb termés csak a jobb vályogtalajokon várható. Különösen jól terem a humuszban és nitrogénben gazdag talajokon. A zab számára a talaj pH optimuma 5,3-6,4 pH.

Jól terem még a gyeptörésben és erdőirtásban is. A mélyített talajokon pedig a felhozott nyerstalajra sem kényes. Az enyhén savanyú talajokon, valamint erősen kötött talajon is termeszthető. A talajok kultúrállapotára sem igényes, mert a gyomokat elnyomja.

Vetésváltás. A zab nem kényes az előveteményekre sem, ezért gyakran visszaélnek igénytelenségével, mert sovány talajokon, és rossz elővetemények után vetik. A zab is meghálálja a jó előveteményeket. Legjobb előveteményei a zabnak is az istállótrágyázott kapások, valamint az évelő pillangósok és füvesherék, de önmaga után ne következzen, mert erre érzékeny.


Tápanyagellátás és trágyázás

Sovány talajokon kedvezően reagál az istállótrágyára is. Műtrágyázása pedig mindenben hasonló és csak nagyon kis mértékben tér el a többi kalászos gabona műtrágyázási irányelveitől. A tavaszi takarmányárpa műtrágyázásához hasonlítható leginkább.


A műtrágyák közül a zab a nitrogénre a legigényesebb, ezért a zab nitrogén-igényes növénynek tekinthető. A foszfor és kálium igénye - gyökérzetének jó tápanyag-feltáróképessége miatt - kisebb, mint a többi gabonaféléé. A foszfor és kálium-műtrágyázás pedig csak megfelelő nitrogénellátottság esetén gazdaságos.

A zab fajlagos tápanyagigénye 100 kg termésre vonatkoztatva: 2,5 kg N, 1,5 kg P2O5, 1,8 kg K2O, vagyis 5,8 kg vegyes - NPK - hatóanyag.

A zab nitrogénfelvétele a tenyészidő kezdeti szakaszától egészen a virágzásig élénk. A többi kalászosokhoz képest asszimiláló képességét hosszabb ideig megtartja. A foszforigény a növekedés első szakaszában nagyobb. A kalcium felvétel maximuma a szárbaindulás és a bugahányás között van.


Talajelőkészítés

Mindenben megegyezik a tavaszi árpa talajelőkészítésével.


Vetés

Nagyon fontos a jól előkészített vetőmag. A zabot a fedett és porüszög ellen csávázni kell.

Vetési idő azonos a tavaszi árpa vetésidejével, kora tavasz - az időjárástól függően március eleje, közepe -, vagyis minél korábban vessük el, mert csak a korán vetett zabtól várható bő és jó minőségű termés.

A zabot is gabonasortávolságra vetjük. Vetési mélység: 4-5 cm. A vetőmag mennyiség: 4,5-5 millió csíra/ha; 55-60 szem folyóméterenként, (ez 130-150 kg/ha vetőmagnak felel meg.)


Növényápolás

A zab ápolása mindenben azonos a tavaszi árpáéval.


Betakarítás és tárolás

A zab a legkésőbben érő gabonaféle, általában július közepén érik. Mivel a szemek egyenlőtlenül érnek, az aratás idejének a megállapítása nagy figyelmet kíván. Akkor arassunk, amikor a buga hegyén már kemények, a buga közepén viaszérésben, a buga alján pedig viaszérés elején vannak a szemek. A zab szára ilyenkor még nedves, színe sárga, a szárcsomók még zöldek.

A zab aratására legmegfelelőbb a kétmenetes kombájnos aratás, amikor a zabot 1-2 napig a tarlón hagyjuk száradni és csak azután szedjük fel és csépeljük el rendfelszedő kombájnnal. Az egymenetes kombájnos aratás esetén meg kell várni, amíg a buga közepén lévő szemek is a teljes érés kezdetén vannak.

A learatott és elcsépelt termés kezelése, esetleges szárítása és tárolása mindenben azonos a többi gabonaféléknél leírtakkal.

A zab szalmatermése a szemtermés 1,5-2-szerese. A zabszalma - amely értékes takarmányszalma - betakarítása, kazlazása mindenben azonos a többi gabonaféléknél leírtakkal, főleg a tavaszi árpaszalma betakarításával.

Találat: 1636