online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

HOGYAN FIZETHETŐK MEG A MEZŐGAZDASÁG KÜLÖNBÖZŐ TELJESÍTMÉNYEI

mezőgazdaság

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Az őszi arpa termesztése
Csillagfürt
Takarmanycirkok
Őszi keveréktakarmanyok
Csicsóka
Rozs
Burgonya
Kender
 
 

Hogyan fizethetök meg a mezögazdaság különbözö teljesítményei?

Láttuk, hogy a mennyiségi termelésre figyelö, iparszerü mezögazdaságnak igen rosszak a környezeti és társadalmi hatásai. Ha tehát a mezögazdaságot kizárólag a méretökonómiai, termeléshatékonysági, tökemegtérülési szempontok vezérlik, akkor annak katasztrofális következményei lehetnek a vidéki környezetre és társadalomra. Ezt felismerve határozta el 1992-ben az európai agrár- és vidékpolitika támogatási rendszerének fokozatos átalakítását. 757g64h

Az EU Közös Agrárpolitikájának (CAP[1]) 1992-es reformja óta zajlik annak agrár- és vidékpolitikává alakítása, vagyis épül a közös agrár- és vidékpolitika második, a termeléspolitikai pillért kiegészítö – környezeti, társadalmi, regionális, szociális és foglalkoztatási elemekre épülö – vidékpolitikai (ökoszociális) pillére. E feladatok megoldása tehát – ellentétben sok magyar „agrárstratéga” elképzelésével – nem másra (pl. a szociálpolitikára, foglalkoztatáspolitikára, környezetpolitikára, stb.), hanem a mezögazdaságra és az agrárpolitikára tartozik. Ezek a mezögazdaságnak olyan – termeléssel egyenrangú – szolgáltatásai, amelyek helyben keletkezö, „nem importálható közjavak”, a társadalom számára nélkülözhetetlenek, így e teljesítményeiért a parasztságot fizetség illeti meg.


A Közös Agrár- és Vidékpolitika (CARPE[2]) „két lábra állításának” zajló folyamata a támogatások oldaláról úgy jelenik meg, hogy csökkennek a termeléshez (kvótákhoz, mennyiségek­hez), az elsö pillérhez kötödö támogatások, és az így felszabaduló források fokozatosan átkerülnek a második – agrár-környezeti és vidékfejlesztési – pillérhez kapcsolódó kifizetésekre (4. ábra).

4. ábra: Az EU Közös Agrárpolitikájának átalakítási folyamata
(Forrás: Buckwell Report, 1998)

Vagyis: az EU a termelési ágazatok mennyiségekhez kötött támogatásáról fokozatosan áttér olyan gazdálkodási rendszerek területalapú támogatására, amelyeknek jók az élelmiszerminöségi és -biztonsági, a környezeti és a társadalmi, regionális foglalkoztatási teljesítményei.

E folyamat jegyében és a 2000-2006-os idöszakra vonatkozó EU Közösségi Költségvetés, az AGENDA 2000 részeként született meg a 1257/1999. számú EU tanácsi rendelet, amely az Európai Mezögazdasági Orientációs és Garancia Alapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatás formáiról és módszereiröl intézkedik. A rendelet – amely a korábbi 2078/92 EU agrár-környezeti rendeletet teljes egészében magába emelte – lényege, hogy az eddigiekben elszórtan és többnyire egymás ellenében is „dolgozó” agrár-környezeti és vidékfejlesztési – a közös agrár- és vidékpolitika második (ökoszociális) pilléréhez kapcsolódó – intézkedéseket egységes rendszerbe foglalta, és meghatározta a vidékfejlesztés célkitüzéseit, eszközeit, intézkedéseit. A támogatások fö területei tehát az alábbiak:

·      agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási támogatások, melyek célja:

-        a környezet védelmét, a táj és annak összetevöi (a talaj, a természeti eröforrások és a genetikai sokféleség) megóvását elösegítö mezögazdasági földhasznosítási módszerek alkalmazása,

-        a gazdálkodás környezetbarát módon történö extenzifikálása és alacsony intenzitású legeltetési rendszerek alkalmazása,

-        a veszélyeztetett, nagy természeti értékü mezögazdasági területek megóvása,

-        a mezögazdasági táj karakterének és történelmi jellegzetességeinek fenntartása,

-        környezeti  szempontú tervezés alkalmazása a gazdálkodási üzemi gyakorlatban;

·      kedvezötlen adottságú területek (LFA[3]) normatív támogatása, melynek célja:

(a)   kompenzáció a kedvezötlen természeti adottságú térségek számára:

-        a folyamatos földhasznosítás biztosítása és ezáltal hozzájárulás a vidéki közösségek életképességének megörzéséhez,

-        a tájjelleg megóvása,

-        olyan fenntartható gazdálkodási rendszerek megörzése és támogatása, amelyek különösképpen figyelembe veszik a természetvédelmi elvárásokat;

(b)   kompenzáció a környezet- és/vagy természetvédelmi korlátozások alá tartozó térségek számára:

-        e térségekben a környezet- és/vagy természetvédelmi elvárások betartása és a gazdálkodás folytatásának biztosítása;

·      mezögazdasági beruházások támogatása, melyek célja:

-        a minöség javítása, a termelés átalakítása, költségeinek csökkentése,

-        a természeti környezet fenntartása,

-        a higiéniai és az állatjóléti körülmények javítása,

-        a gazdálkodási tevékenységek diverzifikációja;



·      mezögazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének támogatása, melynek célja:

-        az elöre látható piaci fejlödési irányok jelzése a termelés számára,

-        a mezögazdasági termékek új értékesítési lehetöségeinek fejlesztése,

-        az értékesítési csatornák és/vagy a feldolgozási eljárások javítása, ésszerüsítése,

-        a termékek feldolgozásának és megjelenésének javítása,

-        a melléktermékek és hulladékok jobb felhasználásának vagy megsemmisítésének ösztönzése,

-        új technológiák, innovatív befektetések elönyben részesítése,

-        a minöség és ellenörzésének javítása,

-        az egészségügyi körülmények javítása és nyomon követése,

-        a környezet és természet védelme;

·      erdötelepítési támogatások, melyek célja:

-        a fenntartható erdögazdálkodás és az erdészet fejlesztése,

-        az erdészeti eröforrások megóvása és javítása,

-        az erdösített térségek kiterjesztése;

·      a vidéki térségek alkalmazkodásának és fejlödésének elösegítése, úgymint pl.:

-        falumegújítás, vidéki (agrár)infrastruktúrák fejlesztése,

-        jövedelem diverzifikáció elösegítése,

-        mezögazdasági vízgazdálkodás támogatása,

-        falusi turizmus és kézmüves tevékenységek támogatása,

-        birtokrendezés támogatása,

-        minöségi termékek marketingje,

-        életkörülmények javítása stb.;

·      idös gazdálkodók korai nyugdíjazásának támogatása, melynek célja:

-        jövedelem biztosítása azoknak az idösebb gazdálkodóknak, akik úgy határoznak, hogy beszüntetik gazdálkodási tevékenységüket, ­

-        az idösebb gazdálkodók felváltásának ösztönzése olyan gazdálkodókkal, akik képesek szükség esetén javítani a rájuk hagyott gazdaság életképességét, ­

-        mezögazdasági terület nem mezögazdasági hasznosítású területté alakítása olyan esetekben, amikor a gazdálkodás nem folytatható a gazdasági életképesség szempontjából kielégítö módon;

·      fiatal gazdálkodók támogatása, amely megvalósulhat:



-        a jogosultság mértékéig terjedö egyszeri támogatás, illetve

-        az indulás költségeinek fedezésére felvett hitelre adott kamattámogatás formájában, amely nem haladhatja meg az egyszeri támogatás összegét;

·      gazdálkodók oktatása, képzése, melynek keretében:

-        fel kell készíteni a gazdálkodókat a termelés minöségi irányváltására, a tájat fenntartó termelési módszerek alkalmazására, a környezet védelmére, a higiéniai és állatjóléti követelményekre, a gazdaságilag életképes mezögazdasági vállalkozás müködtetéséhez szükséges szakismeretek megszerzésére, és

-        fel kell készíteni az erdötulajdonosokat és az erdészeti tevékenységet végzö más személyeket az erdök gazdasági, ökológiai és társadalmi funkcióit fejlesztö erdögazdálkodási gyakorlat alkalmazására.

A felsorolt intézkedések „menülistájáról” a tagországok maguk választhatnak, közülük azonban az agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási támogatások alkalmazása kötelezö elem.

Ha a magyar vidék és agrárium érdekeit szem elött tartó agrárfejlesztést akarunk megvalósítani, akkor nekünk is a többfunkciós gazdálkodási modellnek megfelelö megoldásokat kell alkalmaznunk, és nagyobb figyelmet kell fordítanunk e második, ökoszociális, vidékfejlesztési pillér nyújtotta lehetöségekre. Az európai folyamatok más típusú fejlesztésre várhatóan egyre kevésbé biztosítanak lehetöséget és forrásokat. Magyarország szempontjából ez a helyzet az EU-csatlakozást illetöen kettös stratégia kialakítását kívánja meg, „egyszerre két pályán kell játszanunk”.

·      Egyrészt a szükülö elsö– termelési – pillér mentén is törekednünk kell a megfelelö kvóták és az ezekhez kötödö normatív kompenzációs kifizetések (pl. a gabonánál ma 63 Euro/tonna) megszerzésére. Ha minden kívánságunkat elfogadnák, amire a szükülö elsö pilléres költségvetés ismeretében szinte esélyünk sincs, akkor ez maximálisan 350 milliárd Ft éves forrást jelenthetne. Reális megítélés szerint azonban ha ennek az egyharmadát-egynegyedét (80-100 milliárd Ft-t) meg tudnánk szerezni, az komoly sikernek számítana. Az EU Bizottság ajánlata e pillér mentén éppen 25 %!

·      Másrészt a CARPE épülö és növekvö költségvetésü második pillére mentén a következö, 2007-2013-as EU költségvetési tervezési idöszakra jelenlegi értéken évi mintegy 270 milliárd Ft forráskeretet tudunk az országba behozni, ha e pillér agrár-környezeti és egyéb vidékfejlesztési elemeire programok készülnek, indulnak, és ezekre a nemzeti költségvetésben forrásokat különítünk el. Minden egyes elkülönített és e progra­mokban felhasznált forinthoz – agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási intézkedés esetén – négy forint – de az egyéb intézkedések esetén is legalább egy forint – normatív közösségi támogatási forrás szerezhetö. Az EU Bizottság 2002. januári ajánlata itt felsö korlátot nem szabott meg, hanem úgy fogalmazott, hogy „a csatlakozásra váró országok e pillér mentén felkészültségük arányában juthatnak forrásokhoz”, vagyis a támogatás mértéke attól függ, hogy vannak-e ilyen második pilléres programjaik, és azokra mennyi saját nemzeti forrást kölünítünk el költségvetésünkben.

Mindez úgy valósulhat meg, hogy nem termeléspolitikai, ágazati programokat („gabona­programot”, „húsprogramot”, „tejprogramot” stb.), hanem olyan gazdálkodási rendszereket (ökológiai gazdálkodás, integrált gazdálkodás, extenzív gyepre alapozott állattartás, vizes élöhelyek – árterek, belvizes területek, volt rizstelepek, tógazdaságok stb. – extenzív mezögazdasági hasznosítása, Érzékeny Természeti Területek mezögazdálkodása, stb.) támogatunk, amelyek:

·      termelési oldalról jó minöségü, szermaradvány mentes, egészséges, biztonságos élelmisze­reket és egyéb nyersanyagokat állítanak elö,

·      a második pillérhez tartozó környezeti valamint regionálisan eltérö, társadalmi, szociális, foglalkoz­tatási teljesítményeik, összhatékonyságuk pedig jobb, mint a mennyiségi termelési orien­tációjú rendszereké.

Magyarországon ennek kereteit a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) teremti meg. Mielött azonban e programot ismertetnénk, lássuk elöbb földhasználati alapjait, a magyar zonációs programot.



[1] CAP:    Common Agricultural Policy (Közös Agrárpolitika)

[2] CARPE:    Common Agri­cultural and Rural Policy for Europe (Európai Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politika)

[3] LFA: Less Favourable Areas, az EU 1257/1999 sz. tanácsi rendeletének LFA besorolása alapján.


: 1574