online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Az agrargazdasagtan targya

mezőgazdaság

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Lencse
A mezőgazdasagi növények növekedési és fejlődési feltételei
MILYEN FELADATAI VANNAK A MEZŐGAZDASÁGNAK
Mézelö méhek nyúlós és enyhébb költésrothadasa
HOGYAN FIZETHETŐK MEG A MEZŐGAZDASÁG KÜLÖNBÖZŐ TELJESÍTMÉNYEI
A mezögazdasag és élelmiszerpiac altalanos és sajatos vonasai
Hüvelyesek
MIT TUD ÉS MIT NEM TUD EZEK KÖZÜL TELJESÍTENI AZ IPARSZERŰ MEZŐGAZDÁLKODÁS
Keveréktakarmanyok
Takarmanyrépa
 
 

 Az agrárgazdaságtan tárgya

        A közgazdaságtan olyan ágazati alrendszere, amely a mezögazdaság sajátosságainak közgazdasági, elsösorban a makroökonómiai kérdéseivel foglalkozik. Ma már ebben a felfogásban az agrárökonómia szót használják a közgazdaságtan speciális résztudományaként való elkülönült elnevezésére. Tudományszervezeti (tudományos, illetve kutatási munkamegosztási rendsze 737d33h rben is agrárökonómiaként szerepel: pl. MTA Agrárökonómiai Bizottsága). Az általános tudományterületi, és agrárközgazdasági szakmai felfogásban elsösorban a mezögazdaság gazdasági beilleszkedésének, müködésének és fejlödésének makroökonómiai vonatkozásaira értelmezik. A mai bonyolult társadalmi és gazdasági viszonyok között azonban az agrárgazdaságtan valódi tartalma szerteágazóbbá vált, gazdasági kategóriái is ennek megfelelöen a közgazdasági ismeretek kutatási, megismerési, vizsgálati orientációk, célok szerint alakulnak (pl.: élelmiszergazdaság, agrárium, agrárvilág, stb. közgazdasági kérdései). A gazdaságpolitikai és agrárpolitikai elvek és módszerek alátámasztásában ugyancsak sokféleképpen jelentkeznek az agrárközgazdasági ismeretek.



        A vizsgálatok, elemzések információs bázisa jelentös részben a mezögazdaság mikroökonómiai, vállalati forrásokhoz, másrészt az élelmiszeripari, bel- és külkereskedelmi, és egyéb nemzetgazdasági makro- és mikrogazdasági területekhez kapcsolódik. Ebböl következöen a mai agrárgazdaságtan tárgya és mélysége mind tudományterületként, mind ismeretkörként többféleképpen állítható fel.

Tananyagként elsösorban a képzési célok (mérnök, agrárközgazdász, vállalati menedzser stb. képzés) oktatási és kutatási munkamegosztásának szükségletei formálják az agrárgazdaságtan tárgyát és ismeretanyagát, müvelésének fö feladatköreit. Itt is jelentös azonban az interdiszciplináris téma. A kutatásban nagyobbrészt eleve nem határolódnak el a mikro- és makrogazdasági, köztük pénzügyi, vállalatgazdasági, marketing, gazdaság-irányírási stb. témák. Az oktatásban és az agrárközgazdasági kutatási tervekben napjainkban a legelterjedtebb agrárgazdaságtani (agrárközgazdasági) tárgykörök felépítése a következökben foglalható össze:

ˇ       Az élelmiszergazdaság, benne a mezögazdaság nemzetgazdasági szerepe, ágazati, gazdasági sajátosságai, piaci és intézményi kapcsolatai, az integráció és a kooperáció rendszere, természeti, ökológiai és közgazdasági adottságai, sajátosságai és konzekvenciái.

ˇ       A mezögazdaság versenyképességének, piaci és társadalmi alkalmazkodóképességének közgazdasági összefüggései. Az ökológiai és piaci versenypozíciók viszonya, a hagyományok és személyi pozíciók hatásai, a kompatibilitás reális közgazdasági megítélése, mezögazdasági termelési, növekedési koncepciók és agrárstratégiák.

ˇ       A mezögazdaság- és az élelmiszerpiac müködésének általános és sajátos vonásai. A nyersanyagok és élelmiszerek keresletének általános és sajátos vonásai. A kereslet rugalmasságának jellemzöi és tényezöi. A kereslet változásának hatásai a mezögazdasági termelésre. A mezögazdasági termékek kínálatának, termelési, vállalkozási és strukturális összefüggései. A mezögazdasági termelés színvonalának hatása a kínálat és a kereslet alakulására. A mezögazdasági és élelmiszerpiacok árviszonyainak változása, tényezöinek és hatásainak összefüggései. A költség- ár- és jövedelemviszonyok mezögazdasági sajátosságai. Az árviszonyok piaci hatásmechanizmusának jellemzöi (árformák, monopolhelyzetek regionális és nemzetközi árösszefüggések, stb.).

ˇ       A mezögazdaság nemzetgazdasági kapcsolódásai. Az input és output kapcsolatok közgazdasági megítélése. Piaci és szervezeti integrációk mezögazdasági lehetöségei és korlátai. A magyar mezögazdaság lehetöségei és korlátai. A magyar mezögazdaság világgazdasági megítélése. Az EU hatása a magyar mezögazdaságra. Az EU tagsági viszony közös és nemzeti érdekei a mezögazdasági és élelmiszer-termelésben.

ˇ       A mezögazdaság költség- ár- és jövedelemviszonyai. A vállalati és a nemzetgazdasági költség kategóriák összefüggései. A mezögazdasági költségszerkezet közgazdasági megítélése. A mezögazdasági árviszonyok általános és sajátos jellemzöi.

ˇ       A mezögazdasági árszínvonal, az árviszonyok, az árdiszparitás és az agrárolló összefüggései. A keresleti és kínálati piac árhatásai. A mezögazdasági árrendszer és az árpolitika lényege.

ˇ       A termelési tényezök piacának és közgazdasági hatásainak agrárközgazdasági kérdései. A föld és a földhasználat alapkérdései. A földhasználat sajátosságai. A föld termelési és piaci sajátosságai. A talaj termékenységének természeti és közgazdasági vonatkozásai. A földhasználat tulajdoni és vállalkozási háttere. A földhasználat makrogazdasági vizsgálatának kérdései. A földérték- és a földár a piacgazdaságban. A földpiac és a nemzeti földbirtok-politika.


ˇ       A mezögazdasági munkaeröviszonyok közgazdasági kérdései. A munkaerö létszám, struktúra, a vállalkozási és a személyi jövedelmek összefüggései a mezögazdaságban. Munkatermelékenységi kérdések.

ˇ       A mezögazdasági termelöeszközök közgazdasági kérdései. A termelöeszközök (inputok) struktúrája a mezögazdaságban. A müszaki fejlesztés és innováció a mezögazdaságban. A hazai mezögazdaság tulajdoni és vállalkozási átrendezödése, a termelési színvonal és a müszaki fejlesztés összefüggései. A mezögazdaság termelési színvonala, versenyképessége és a müszaki fejlesztés összefüggései.

ˇ       Az externáliák és a környezetvédelem alapvetö mezögazdasági vonatkozásai.

ˇ       A magyar mezögazdasági vállalkozások és a vállalatok struktúrájának jellemzöi, termelési és piaci konzekvenciái. A tulajdoni- és méretstruktúra változásának agrárközgazdasági jellemzöi és konzekvenciái. A kis- közép és nagyvállalkozások versenyképessége és agrárpolitikai megítélése.

ˇ       A mezögazdasági ágazatok tevékenységek, gazdaságtanának alapkérdései. A növénytermesztési, állattenyésztési ágazatok, szolgáltatások és egyéb tevékenységek müködésének, gazdasági pozíciójának vizsgálati, logikai rendszere és makrogazdasági kérdései.

ˇ       A hazai mezögazdaság európai és világgazdasági helyének közgazdasági megítélése. A makrogazdasági megközelítés módszertani és szakmai mutatói, a szabályozás, a színvonal és a verseny összefüggései.

        A felsorolt témakörök és kiemelt témarészek nem fogják át a mezögazdaság agrárközgazdasági (agrárgazdasági) anyagrészek ma ismert teljes körét. Csupán arra alkalmasak, hogy az agrárközgazdasági gondolkodásmódot megalapozzák, és további vizsgálatokra, elemzésekre ösztönözzék az elméleti és gyakorlati szakembereket. A legtöbb agrárközgazdasági elemzés, módszer és ismeret jó része a gazdaságpolitika, az agrárpolitika és vállalkozási, gazdálkodási gyakorlat megalapozását szolgálja. Nem véletlen, hogy a vázolt agrárközgazdasági témák jó része agrárpolitikai, vállalatgazdaságtani ismeretté vált.

        A kutatási és oktatási munkamegosztás nyomán az agrárpolitika önálló ismeretkörré vált. Az agrárpolitika cél- és eszközrendszerében persze az agrárgazdaságtani ismeretelemek, elvek, vizsgálati módszerek is megjelennek. Ezért a két ismeretkör sok átfedéssel jelenik meg a szakirodalomban. Könyvünk agrárpolitikai fejezetében a késöbbiekben az agrárpolitika alapkérdéseinek, cél- és eszközrendszerének az alapismereti szintü összefoglalására törekszünk.

Találat: 1111