online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A tavaszi arpa termesztése

mezőgazdaság

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Takarmanycirkok
Vöröshere
Csicsóka
Burgonya
HOGYAN FIZETHETŐK MEG A MEZŐGAZDASÁG KÜLÖNBÖZŐ TELJESÍTMÉNYEI
Vetésforgó és vetésvaltas
MIT TUD ÉS MIT NEM TUD EZEK KÖZÜL TELJESÍTENI AZ IPARSZERŰ MEZŐGAZDÁLKODÁS
Pillangós viragú szalas takarmanyok
 
 

A tavaszi árpa termesztése

A tavaszi árpát takarmányozás, sör- és malátagyártás céljára termesztjük. A kétféle hasznosításon alapuló tavaszi árpa termesztés agrotechnikája - a környezeti igények és a termesztési technológiák szerint - kisebb mértékben eltér egymástól. Ezért mindenütt, ahol az éghajlati- és talajviszonyok alkalmasak a sörárpatermesztésre, ott nagyobbrészt sörárpát termesztünk.

Fajtaválasztás. A termesztési cél szerint kell megválasztani a fajtákat. A termesztési cél mellett fontos a termeszt 717i88h ési feltételek és a fajták igényeinek a figyelembevétele. Különösen fontos ez a sörárpatermesztésnél, mivel a sörgyártás nagyobb kívánalmat támaszt a sörárpafajták iránt, mint az állattenyésztés a takarmányárpa fajtákkal szemben.

De bármilyen célra termesztjük is a tavaszi árpát, fontos, hogy bőtermő, korán érő, szárazságtűrő, szilárdszárú és a betegségekkel szemben ellenálló legyen a fajta.


Éghajlat, talajigény és vetésváltás

Éghajlatigény. A sörárpa az éghajlat és az időjárási elemek iránt igényesebb, mint a takarmányárpa. Ezért a takarmányárpa - az aszályos tájak kivételével - hazánk minden területén termeszthető. A sörárpa viszont csak a mérsékelten meleg, csapadékos tájakon termeszthető eredményesen. A kedvezőtlen éghajlati tényezők egyébként nemcsak a termés mennyiségére hatnak károsan, hanem a minőséget is rontják. A sörárpa szénhidráttartalma csökken, fehérjetartalma pedig a kívántnál nagyobb lesz.


Hazánkban két nagyobb, sörárpa-termesztésre alkalmas táj van: az Észak-Magyarországi és a Nyugat-Magyarországi táj. Az északi termőtáj a Mátra előterében kezdődik; a Bükk alja, a Sajó és a Hernád völgye tartozik ide Sátoraljaújhelyig. A nyugati termőtájhoz Sopron vidéke és a Rába völgye tartozik Pápáig.

A két fő tájon kívül a Dunántúli-Középhegység egyes részei (Tapolcai és Veszprémi járás) is alkalmasak sörárpatermesztésre. De az évjáratoktól függően az ország más részein (Mecsek magasabb részei és Délnyugat-Somogy) is termeszthető jóminőségű sörárpa.

Az éghajlat egyébként hatással van a takarmányárpa minőségére is; ahol jó minőségű búza terem, ott a takarmányárpa is gazdagabb lesz fehérjében.

Talajigény. A tavaszi árpa gyengén fejlett gyökérzete miatt a talaj iránt igényes növény. Ezért csak a tápanyagokban gazdag, jó vízgazdálkodású talajokon termeszthető gazdaságosan. Termesztésére legalkalmasabbak a középkötött, mélyrétegű, tápanyagokban gazdag talajok: a mezőségi talajok, barna erdőtalajok, könnyű öntés- és könnyű agyagtalajok. A hideg, terméketlen, savanyú, erősen kötött agyag, vagy laza homok és láptalajok a tavaszi árpa, főleg a sörárpa termesztésére alkalmatlanok.

Vetésváltás. A tavaszi árpa az előveteményekre is igényes. Azok a jó előveteményei, amelyek jó kultúrállapotban gyommentesen hagyják vissza a talajt. A legjobb elővetemények a jól ápolt kapásnövények: a cukor- és takarmányrépa, burgonya, silókukorica, stb. (A sörárpa részére pl. a cukorrépa.) Megfelelő elővetemény még a repce, len és a korai vagy középkorai érésű szemeskukorica is, ha a kukorica után nem maradt vissza káros vegyszerhatás a talajban.

A hüvelyesek és pillangósok, valamint a kalászosok rossz előveteményei a tavaszi árpának, főleg a sörárpának (a nitrogén miatt).

A tavaszi árpa elővetemény értéke csekély, főleg tavaszi vetésű növények vethetők utána. A tavaszi takarmányárpa egyébként gyakori előveteménye, illetve takarónövénye az évelő pillangósoknak is (vöröshere, stb.), mivel a tavaszi árpát takarónövényként is felhasználhatjuk a pillangós takarmányok telepítésénél.


Tápanyagigény és trágyázás

A tavaszi árpa rövid tenyészidejű, gyengén fejlett gyökérzetű gabonaféle, ezért sok és könnyen felvehető tápanyagokra van szüksége. A nagy és jó minőségű termés biztosításához igen fontos az optimális mennyiségű és tápanyagarányú, a termesztési célnak megfelelő műtrágyázás.

A tápanyagellátás és az egyes tápelemek (NPK) mennyisége és aránya alapvetően befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét. Az optimális N-arány főleg a sörárpatermesztésnél fontos, mert a túladagolás káros következményekkel járhat. Minőségromlás, vagyis fehérjetartalom növekedés, de termés csökkenés is előfordulhat.

A sörárpatermesztésnél a kedvező nitrogén hatás úgy érhető el, ha a nitrogént szervestrágyázással az elővetemények alá adjuk.

A foszfor és kálium műtrágyázás jelentősége is nagy a tavaszi árpa tápanyagellátásánál; különösen a kálium hatása kedvező a sörárpa minőségére.

A tavaszi árpa fajlagos tápanyagigénye 100 kg termés biztosításához: 2,3 kg N, 0,9 kg P2O5, 2,1 kg K2O, vagyis 5,3 kg vegyes (NPK) hatóanyag. A fajlagos műtrágyaigény, hatóanyag kg/t: jó és közepes N, P, K ellátottságú talajokon 10-21 kg N, 16-28 kg P és 24-35 kg K, amely 50-84 kg/t vegyes (NPK) hatóanyagnak felel meg.

Természetes, hogy a konkrét tápanyagellátást, vagyis a trágyázást - a többi gabonafélékhez hasonlóan - különböző tényezők módosítják. De a tényezők mellett mindenkor a termesztési célt - takarmány vagy sörárpa - tekintsük a legfontosabbnak a konkrét trágyázás során.

A műtrágyázás módja hasonló a többi kalászoséhoz. A foszfor és kálium műtrágyákat a lejtős és sekély termőrétegű talajok kivételével ősszel alaptrágyázásra kell felhasználni. A nitrogén műtrágyázás megosztása a tavaszi árpánál is célszerű. A talajok kötöttségétől függően a N-műtrágya 30-50%-át már ősszel ki lehet juttatni, mert a nagyobb mennyiségű tavaszi N-műtrágya a sörárpa fehérjetartalmát a kívántnál jobban növeli.

A tavaszi trágyázásra visszamaradt nitrogént, valamint lejtős területeken a P és a K egy részét, kb. 25-30%-át vetés előtt kell kiszórni és magágykészítéssel a talajba dolgozni. De ha a N-adag 50 kg/ha-nál kevesebb, akkor az egészet tavasszal szórjuk ki.


Talajelőkészítés

A talajelőkészítés ideje, módja és eszközei az előveteménytől és a talaj tulajdonságaitól függően határozhatók meg. A korábban betakarított elővetemények után tarlóhántással kezdődik, majd őszi szántással folytatódik a talajelőkészítés. A tavaszi árpa alapvető talajelőkészítő munkája az őszi szántás, amelyet a nyáron lekerülő elővetemények után szeptemberben, az ősszel betakarított növényeket követően pedig október végéig célszerű elvégezni. A szántást a lejtős területek kivételével még az ősszel munkáljuk el.

Tavasszal, mihelyt lehet, simítózással, fogassal vagy - a talaj tömődöttségétől függően - kombinátorral készíthető el a vetőágy.




Vetés

A gazdaságos tavaszi árpatermesztés fontos feltétele a jó minőségű vetőmag és a korai vetés. Vetés előtt a vetőmagot fedett üszög ellen csávázni kell.

A vetésidő mindig a kitavaszodástól és a talaj állapotától függ. Ezért kora tavasszal - február végén március elején - mihelyt annyira megszikkad a talaj, hogy rá lehet menni, készítsük elő a magágyat és vessük el a tavaszi árpát. A korán elvetett árpa gyorsan kel, jól bokrosodik és kevesebbet szenved a szárazságtól. De ha csak későn tudunk vetni, nem bokrosodik, alacsonyabb marad, és az érése is elhúzódik, ami a sörárpánál a termés csökkenésén kívül minőségi romlást is okozhat.

A tavaszi árpát is gabonasortávolságra vetjük. A vetés mélysége a talaj kötöttségétől függően 3-5 cm.

Vetőmagmennyiség. A vetendő csíraszám 4-5 millió csíra/ha között váltakozik (ez kb. 160-200 kg/ha vetőmagnak felel meg). A vetés után magtakaró boronát járassunk és ha szükséges, le is hengerezhetjük a vetést.

Ha a pillangósok telepítésénél takarónövényként használjuk a tavaszi árpát, akkor a szokásosnál kevesebb (30-50%) vetőmagot vessünk, hogy a ritkább állomány kevésbé károsítsa a pillangós takarmánynövényeket. Söripari célra termesztett árpát ne használjunk takarónövénynek.


Növényápolás és gyomirtás

Jó minőségű magágyban a tavaszi árpa gyorsan kikel, de ha a talaj cserepesedésre hajló, a kelést simahengerrel segítsük elő.

A tavaszi árpa érzékeny a gyomokra is. Ezért az árpa fontos ápoló munkája a gyomirtás. De hormonhatású herbicidekkel csak a takarmányárpában védekezhetünk. A sörárpában, a fehérjetartalom növekedése miatt, tilos a hormonhatású vegyszerek használata.

A sörárpánál, ha csak elkerülhető, ne használjunk vegyszereket, de ha mégis szükséges, akkor választhatunk kontakt hatású szerek vagy modern mikroherbicidek közül, a gyomok 2-4 leveles fejlettségénél.

Leggyakoribb gyomok: apró szulák, repcsényretek, vadzab, kamillafajok, pipitérfajok, mezei acat, vadrepce.

Betegségei: árpaporüszög és lisztharmat. Előfordul sárgarozsda és levélfoltosság is.

Kártevői közül a vetésfehérítő árpabogár, a drót féreg és a gabonaszipolyok a legveszélyesebbek.


Betakarítás és tárolás

A sörárpa és takarmányárpa aratási ideje eltérő. A takarmányárpát viaszérésben is lehet aratni. A teljes érést csak akkor várjuk meg, ha kombájnnal aratunk. A sörárpa aratásával meg kell várni a teljes érést, mert a sörárpát - a többi gabonafélétől eltérően - csak teljes érésben takaríthatjuk be, mivel csak így kapunk jó minőségű, fehérjeszegény, keményítőben gazdag termést.

A takarmányárpa aratása csak akkor módosul, ha évelő pillangóst vetettünk alá. Ilyenkor az a helyes, ha kétmenetes aratással takarítjuk be a takarmányárpát.

A sörárpánál arra is vigyázni kell, hogy meg ne ázzon, mert csak így kapunk jó minőségű, jól csírázó, világossárga színű sörárpát. A minőség megóvása céljából a kombájn beállítására is vigyázni kell, fontos a toklászoló helyes beállítása, mert a túlzottan toklászolt árpa csírázóképessége csökken, ami szintén rontja a sörárpa minőségét.

A tavaszi árpa szárítása, tárolása azonos a többi gabonánál leírt irányelvekkel. A szalmatermés a szemtermés 0,8-1,3-szerese. A tavaszi árpa szalmája értékes takarmányszalma, ezért begyűjtéséről, tárolásáról gondoskodni kell. Begyűjtése és tárolása azonos a többi kalászos gabonánál leírtakkal.

A termés minősége. A sörárpa minőségét fizikai és élettani tulajdonságai, valamint kémiai összetétele határozza meg.

A fizikai és élettani tulajdonságok közül főleg az árpa színe, szaga, tisztasága, osztályozottsága, (2,2 mm-es hasítékrostán) szemnagysága, héjfinomsága és a szemek lisztessége a meghatározó; az élettani tulajdonságok közül a csírázóképesség és a csírázási erély befolyásolja legjobban a sörárpa minőségét.

A kémiai összetétel alapján a maláta- és sörgyártás legfőbb minőségi fokmérője: a fehérje- (9-11,5% legyen) és keményítőtartalom aránya, valamint a kivonható (extrakt) anyag mennyisége és az oldhatósági fok.

Találat: 5971