online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A MEGVALÓSÍTÁS KERETE: A NEMZETI AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (NAKP)

mezőgazdaság

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Az őszi arpa termesztése
Takarmanycirkok
Búza
Csicsóka
HOGYAN FIZETHETŐK MEG A MEZŐGAZDASÁG KÜLÖNBÖZŐ TELJESÍTMÉNYEI
A mezögazdasag és élelmiszerpiac altalanos és sajatos vonasai
Hüvelyesek
Tragyazas
Takarmanyrépa
Zab
 
 

A megvalósítás kerete: a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP)

1.1.   Az NAKP célkitüzései és alaptörekvései

A vázolt többfunkciós agrármodell és ennek alapjául szolgáló földhasználati zónarendszer gyakorlati megvalósítását célozza a Kormány 2253/1999 (X.7.) számú határozatával elfogadott Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP), az európai agrármodell elterjesztésének magyar kerete. A továbbiakban e kormányhatározat szakmai anyagára támaszkodva, annak megfelelöen ismertetjük az NAKP-t. Ez tehát egy olyan új agrárstratégiai rendszer, amely:

·      többfunkciós mezögazdaságot céloz, amely mindazon – élelmiszertermelési, ökológiai-kör­nyezeti valamint regionális, társadalmi – funkcióját betölti, melyeket a társadalom elvár töle;


·      fenntartható mezögazdálkodást céloz, amely tartósan abban a helyzetben van, hogy e többféle funkcióját egyaránt el tudja látni azáltal, hogy fenntartható termelési módszereket alkalmaz, valamint annak beismerése által, hogy e termelési, gazdálkodási mód környezeti valamint társadalmi, regionális teljesítményeit honorálnunk kell;

·      alkalmazkodó mezögazdaságot céloz, amely a tájak adottságainak megfelelö gazdálkodási rendszereket és intenzitási fokot használ a tájra, termöhelyre jellemzö, minöségi termékek elöállítására;

·      egész területünkre kiterjedö („területfedö”) mezögazdaságot céloz, amely védett vagy hátrányos helyzetü térségeinkben ugyanúgy jelen van, mint agrártermelési régióinkban, de itt ökoszociális feladatai kerülnek elötérbe; végezetül

·      versenyképes mezögazdaságot céloz, amely megállja a helyét a piacokon is; a verseny azonban tisztességes versenyt jelent, vagyis azokat az „ökoszociális játékszabályokat”, amelyeket az európai s benne a magyar mezögazdaság modellje magába foglal és gyakorlata betart, azokat valamennyi agrárgazdálkodó számára, a WTO[1] keretei között is rögzíteni kell

A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) elsödleges törekvése tehát olyan mezögazdasági gyakorlat kialakítása, amely a természeti eröforrások fenntartható használatán, a természeti értékek, a biodiverzitás megörzésén, a táj értékeinek megóvásán valamint egészséges termékek elöállításán és élhetö vidék, az embereknek munkát és megélhetést biztosító gazdálkodási 838g68i rendszer megteremtésén alapszik. Ennek megfelelöen nem egyes termelési ágazatokat, hanem a felsorolt igényeknek egyaránt megfelelö gazdálkodási rendszereket támogat, és az alábbi célkitüzéseket fogalmazza meg:

·      „a környezetkímélö mezögazdasági termelési módszerek és ezeket megtestesítö rendszerek széleskörü elterjesztése, ezáltal természeti értékeink, a biodiverzitás, a táj, a termöföld és a vízkészletek állapotának megörzése és javítása;

·      hozzájárulás egy fenntartható mezögazdasági földhasználati, ésszerü területhasználati rendszer, illetve Magyarország agro-ökológiai adottságainak megfelelö kiegyensúlyozott és stabil földhasználati, termelési struktúra kialakításához;

·      piacképes, kiváló minöségü, értékes termékek termelésének növelése, és ezáltal a mezögazdasági exportlehetöségek javítása;

·      a vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetöségek bövítése, a vidéki életminöség javulásához való hozzájárulás, alternatív jövedelemszerzési lehetöségek kialakítása;

·      a turisztikai potenciál fejlesztése, kihasználása elsösorban a vidék, a táj képének javítása, az ökoturizmus, falusi turizmus feltételeinek javulása révén;

·      hozzájárulás egyéb vidékfejlesztési intézkedések sikeréhez, a vidéki népesség, a gazdálkodók termelési-környezeti ismereteinek fejlödéséhez, szemléletváltás elösegítéséhez.”

Miután minden EU-tagállamnak kötelezöen kell, hogy ilyen müködö programja legyen, belépésünk alapkritériuma az NAKP indítása. Mindemellett kedvezö európai fogadtatása lehetöséget biztosít egy olyan országimázs kialakítására, melynek mottója: „Tiszta, élö környezetböl egészséges és biztonságos élelmiszert!” lehet. Elkerülhetetlen és érdekeinknek megfelelö bevezetését ezen túl az is indokolja, hogy:

·      megteremti a forrásait a sokszínü, minöségi termékkínálat és környezet biztosításának és az ökológiai szempontból tartamos („fenntartható”) agrár- és vidékfejlesztésnek;

·      a vidéken élö emberek és családok, közösségek számára munkalehetöséget, megélhetést biztosít különösen azokban a térségekben, amelyek környezeti szempontból sérülékenyek, agrárpotenciáljuk és így piaci versenyképességük alacsonyabb, és már ma is jelentös munkanélküliséggel, foglalkoztatási gondokkal küzdenek;

·      a kultúrtájak és a környezeti elemek fenntartásával alapvetöen meghatározza a Nemzeti Környe­zetvédelmi Program céljai megvalósításának sikerét a vidéki térségekben;

·      egészséges élelemmel, tiszta ivóvízzel és élö, egészséges környezettel jelentösen hozzájárul az „Egészséges Nemzetért” Népegészségügyi Program – a hangsúlyt a prevencióra helyezö – törekvéseinek megvalósításához; valamint

·      hozzájárul, konkrét formába önti és forrásokat teremt a „Magyarország Középtávú Gazda­ságpolitikai Programja (az uniós csatlakozás megalapozásához)” kormánydoku­men­tumban megfogalmazott agrár- és vidékfejlesztési, regionális fejlesztési és környezetvédelmi programelemekhez, valamint foglalkoztatáspolitikai célokhoz; mindezen túl

·      a két pillér mentén megcélzott EU forrásbevonás mértéke és esélye lényegesen nagyobb, mint az elsö pillér termelési kvóták mentén megnyíló lehetösége.

Mindezek alapján joggal mondhatjuk, hogy a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program az ökoszociális piacgazdaság közegébe ágyazott fenntartható, többfunkciós európai agrármodell, a környezet- és tájgazdálkodás hazai megvalósításának széleskörü elterjesztésének magyar keretét, nagyléptékü hazai programját adja, és így a termelés-, a környezet- és a vidékpolitika területileg differenciált összekapcsolásának, az agrárpolitika stratégiaváltásának alapvetö jelentöségü kerete és eszköze.

1.2.   Az NAKP szerkezete, alkotóelemei és célprogramjai

A NAKP célkitüzéseiben a különbözö térségek adottságainak megfelelö, ahhoz igazodó fenntartható mezögazdasági földhasználat kialakítása fogalmazódik meg olyan módon, hogy az megfeleljen az EU 2078/92 számú agrár-környezetvédelmi és 1257/1999. számú vidékfejlesztési rendeletében foglaltaknak. A program jelentös támogatási prioritást biztosít az ökológiai adottságokon alapuló, multifunkcionális mezögazdasági földhasználatnak, az EU-ban is megcélzott agrár-vidékfejlesztési politika célkitüzéseinek. Célprogramjai két fö típusba sorolhatók. 

Az elsö fö típust az úgynevezett horizontális vagy országos célprogramok alkotják, amelyek a hazai mezögazdasági földhasználat teljes területére kiterjednek. Ezen programok célkitüzése az, hogy támogatást nyújtsanak a különféle földhasználati ágakban a környezetbarát termelési, gazdálkodási eljárások terjedéséhez. Ennek érdekében különbözö támogatási programok révén segítik, az integrált növény-, zöldség- ill. gyümölcs­termesztés, az ökológiai gazdálkodás terjedését, a gyepterületek és vizes élöhelyek ökológiai feltételeknek megfelelö hasznosítását valamint a környezetbarát állattartás kialakulását.

A célprogramok másik fö típusát a zonális vagy térségi célprogramok adják, amelyek az adott térség környezet- és természetvédelmi szempontú mezögazdasági földhasználatát segítik, hozzájárulva az adottságaikhoz illeszkedö gazdálkodási formák elterjedéséhez, a tájgazdálkodás kialakulásához, a terület környezeti, természeti értékeinek megörzéséhez és fejlesztéséhez. Ezen programok célterületei közé olyan térségek tartozhatnak, amelyek természetvédelmi, talajvédelmi és/vagy vízvédelmi szempontok miatt valamilyen speciális hasznosítást igényelnek. A térségenként kidolgozott földhasznosítási formák, gazdálkodási módszerek alkalmazását támogatják az egyes célprogramok, amelyek hálózatot alkotnak, így kialakulhat az ún. Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) hálózata.

A NAKP felépítését a 6. ábra szemlélteti. Célprogramok formájában megfogalmazott, intézkedései az alábbiak:

·      agrár-környezetgazdálkodási alapprogram,

·      integrált gazdálkodási célprogram,

·      ökológiai gazdálkodási célprogram,

·      extenzív gyephasznosítási célprogram,

·      vizes élöhely-hasznosítási célprogram,

·      az Érzékeny Természeti Területek célprogramjai,

·      képzési, kutatási-fejlesztési, szaktanácsadási és demonstrációs programok.

6. ábra: A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program felépítése

A felsorolt célprogramokon kívül (amelyek hektáralapú támogatásokat illetve költségtérítésre alapuló projekt-támogatásokat tartalmaznak) szükség van az agrár-környezetvédelmi intézkedésekhez kapcsolódó beruházás jellegü támogatásokra. Ezek körébe olyanok tartozhatnak, mint pl. szántó/gyep konverzió, gyümölcsös, illetve ártéri gyümölcsös telepítése, öshonos állatok beszerzése, az állattartáshoz kapcsolódó legeltetési berendezések helyreállítása, létesítése (karámépítés, villanypásztor rendszer kialakítás, itatók, stb), agrár-környezet­védelemhez kapcsolódó eszköz illetve járulékos munkagép beszerzése, talajvízháztartás helyreállítása, épületberuházások, feldolgozási, marketing támogatások stb.

1.2.1.     Agrár-környezetgazdálkodási alapprogram

Az alapprogram intézkedései között a gazdálkodás körülményeit feltáró felmérés végrehajtása, a környezeti szempontokat figyelembe vevö, a teljes gazdaságra kiterjedö középtávú gazdálkodási terv elkészítése, és bizonyos táj-, természet-, talaj- és vízvédelmi alapintézkedések végrehajtása szerepel. A farmszintü agrár-környezetgazdálkodási terv magában foglalja a farm adottságain alapuló és a tájgazdálkodás lehetöségeit figyelembe vevö környezetkímélö növénytermesztés (tápanyag-gazdálkodás, növényvédelem, talajmüvelés, vetésforgó, fajtahasználat) és állattartás tervének kialakítását. A terv elkészítését a megfelelö szaktanácsadási hálózat igénybevételével a gazdálkodó és regisztrált szaktanácsadó ill. szaktanácsadó szervezet közösen végzi. Az alapprogramban való részvétel együtt jár képzési programban való részvétellel is, és bizonyos elemei (felmérés, tervezés, képzés) minden további célprogramban is szerepelnek.

1.2.2.     Integrált gazdálkodási célprogram

Az ökonómiai és ökológiai szempontok együttes érvényesítése révén a mezögazdasági termelésben a környezetkímélö „integrált termesztés” gyakorlata alakult ki Európában. Ez a célprogram az integrált termesztési eljárások (ICM[2]) elterjedését kívánja elösegíteni. Különbözö szakmai követelmények vonatkoznak a szántóföldi kultúrákra, a zöldségtermesztésre  és az ültetvényekre (szölö, gyümölcs). A programban részt vevök vállalják az integrált termesztés elöírásainak betartását. Alapvetöen a következö intézkedéseket kell alkalmazni:

·      vetésforgó és talajmüvelés tervének kialakítása és végrehajtása,

·      talajvizsgálaton alapuló tápanyag-gazdálkodás (trágyázás) tervének kialakítása és végrehaj­tása,

·      integrált, megelözésen alapuló növényvédelem szabályainak alkalmazása,

·      az állatlétszám és az állateltartó-képesség összehangolása,

·      alapvetö talaj- és tájvédelem,

·      a gazdálkodási tevékenységekröl nyilvántartás vezetése,

·      képzési programban való részvétel.

Az elsö két célprogramnak elsösorban a környezeti elemek (víz, talaj, levegö, élövilág) ill. az elöállított termékek minöségére van kedvezö hatása, a következö horizontális célprogramok ezentúl a természetes élöhelyek védelmét illetve a biodiverzitás megörzését is szolgálják.

1.2.3.     Ökológiai gazdálkodási célprogram

Ez a célprogram az ökológiai növénytermesztést és állattartást folytató gazdálkodóknak ill. az arra átállni szándékozóknak nyújt támogatást. A támogatások a különbözö müvelési ágak (szántó, gyep, zöldség, szölö, gyümölcs) ill. állatfajok szerint eltéröek lehetnek. Az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó EU (2092/91 rendelet) szabályok betartását feltételezi a program. A célprogramban az alábbi fö intézkedéseket kell alkalmazni:

Növénytermesztés

·      vetésforgó és talajmüvelés tervének kialakítása,

·      ökológiai módszerekkel termeszthetö, ellenálló, általában tájfajták használata,

·      ökológiai tápanyag-gazdálkodás (trágyázás) tervének kialakítása és végrehajtása,

·      ökológiai növényvédelem alkalmazása,

·      talajvédelmi, tájvédelmi intézkedések elvégzése (pl. eróziófogó sáv, talajvédö mulcsozás, élöhelyfejlesztés, biotóphálózati rendszer kialakítása a gazdaság bizonyos területén, legalább 7-12 %-án, stb.),

·      a gazdálkodási tevékenységekröl nyilvántartás vezetése,

·      képzési programban való részvétel.

Állattartás

·      gyephasznosítási, legeltetési terv készítése és végrehajtása,

·      az ökológiai módszerekhez alkalmazható – általában öshonos – fajták használata,

·      az agro-ökológiai adottságokhoz igazodó állatsürüség kialakítása,

·      állatvédelmi szabályok betartása,

·      ökológiai úton elöállított takarmány etetése,

·      az állatok szabad vagy félszabad tartása,

·      a gazdálkodási tevékenységekröl nyilvántartás vezetése,

·      képzési programban való részvétel.

Őshonos állatok tartása esetén állatonként extra prémium kifizetése jár. Az átállási periódusban az átállás miatti jövedelemveszteséget kompenzálandó, magasabb támogatási összeg kifizetése indokolt. 

1.2.4.     Gyephasznosítási célprogram

A magyarországi extenzív mezögazdálkodási rendszerek közül mind gazdasági, mind természetvédelmi szempontból a legnagyobb jelentösége a gyepgazdálkodási rendszereknek van, ugyanis ezekhez kötödik a védett növény- és állatfajok mintegy egyharmada. Magyarországon ma az ország területének kb. 11 %-a, mintegy 1,1 millió hektár terület tartozik a gyep müvelési ágba. A gyepek túlnyomó részét legelöként, kisebbik hányadát pedig kaszálóként és legelöként vegyesen hasznosítják. A kifejezetten rét hasznosítású területek (ahol csak kaszálást végeznek) aránya és maga a rétgazdálkodás - a vízrendezés és az utóbbi évek csapadékhiánya miatt - ma már elenyészö. Nem elhanyagolható a - korábban súlyosan erodált lejtökön elhelyezkedö - talajvédö gyepek aránya sem. Ezek igen kis produktivitásuk és sérülékenységük miatt a termelésben alig játszanak szerepet. A magyarországi gyepek csaknem 70 %-a kis produktivitású, és csak 5 %-a jó termöképességü. A becslések szerint több mint 50 %-uk még extenzíven kezelt, és így természetvédelmi szempontból potenciálisan értékesek. Ez több mint 500 ezer hektár. Ebböl csak mintegy 200 ezer hektár áll természetvédelmi oltalom alatt.

A gyephasznosítási horizontális program részben a meglévö értékes gyepek – mint füves élöhelyek – megörzését, másrészt a szántó müvelési ágból kikerülö mintegy 3-400 ezer ha-os terület visszagyepesítését valamint e területek extenzív állattartási hasznosítását szolgálja. A program a különbözö gyeptípusokra eltérö kezelési, gazdálkodási elöíráscsomagokat tartalmaz és részesít kifizetésben, a legelökön pedig az állattartás rendszerét is meghatározza az alábbi kategorizálás szerint:

·      száraz és félszáraz gyepek fenntartása;

·      szikes legelök és legeltetési rendszerek fenntartása;

·      domb- és hegyvidéki gyepek fenntartása;

·      rétgazdálkodási rendszerek fenntartása;

·      legelöerdök és fás legelök hasznosítása, fenntartása;

·      füves mezsgyék, vegyszermentes szegélyek létesítése és fenntartása.

1.2.5.     Vizes élöhely célprogram

A mezögazdasági müveléssel kapcsolatba hozható vizes élöhelyek szintén nagy jelentöségüek. Hatásuk termelési, környezeti-ökológiai (természetvédelmi) valamint tájvédelmi szempontból egyaránt kedvezö. Több területre terjed ki e célprogram: árterek, vízfolyások parti sávja, egyéb természetes vizes élöhelyek, halastavak, nádgazdálkodás, rizstelepek és termelésböl kivont területeken (pl. belvízzel veszélyeztetett területek), vizes élöhelyek kialakítása és extenzív mezögazdasági hasznosítása. A felsorolásra kerülö élöhely­típusokon eltérö gazdálkodási módok alkalmazásával valósulhatnak meg a környezet- és természetvédelmi célkitüzések.

1.2.6.     Térségi célprogramok: az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendszere

A térségi célprogramok keretében egy-egy térség ökológiai adottságainak és védelmi szükségletének megfelelö elöíráscsomagok betartása fejében kaphatnak támogatást illetve kifizetést azok a gazdálkodók, akik az adott térségben, érzékeny területen gazdálkodnak. Ezek a programok azokon a területeken kerülnek lépcsözetesen bevezetésre, ahol speciális intézkedések szükségesek a fennálló környezeti problémák megszüntetésére, a természeti értékek megörzésére.

Az érzékeny természeti területeket a természetvédelmi támogatás fontossága alapján értékelve az alábbi három kategóriát állíthatjuk fel.

l. Kiemelt területek: ahol nemzetközi viszonylatban is kiemelkedö természeti érté­kek jelentös állománya fordul elö, amelynek fennmaradása már középtávon (5-10 év) is kétséges, amennyiben a természetkímélö gazdálko­dás nem részesül támogatásban.

2. Fontos területek: ahol országos viszonylatban jelentös természeti, táji és kultúrtör­téneti értékek fordulnak elö, amelyek fennmaradása, vagy állapotának javítása érde­kében a természetkímélö gazdálkodás támogatása szükséges.

3. Lehetséges területek: ahol jelentös az extenzív mezögazdasági élöhelyek aránya, de a természeti, táji és kultúrtörténeti értékek jelentösége kisebb, illetve olyan területek, hol az extenzív gazdálkodás ösztönzésével a terület természeti értéke növelhetö len­ne.

Az érintet terület nagysága mintegy 3,3 millió ha, ami az ország összterületének 35 %-a. Területi lehatárolásukat a 4. térkép szemlélteti. Fontossági sorrend szerinti megoszlásukat a 15. táblázat mutatja.

15. táblázat: Az ÉTT kategóriák területe és aránya

ÉTT kategória

Terület (1000 ha)

Arány (%)

Mintaterület

162,2

1,7

Igen fontos

1 900,4

20,4

Fontos

936,4

10,1

Lehetséges

294,4

3,2

Összesen

3 293,7

35,4

Ország összesen

9 300,8

100,0

4. térkép

2002-ben 11 mintaterületen, elsösorban természetvédelmi, tájvédelmi, talajvédelmi, valamint komplex (víz, természet és talajvédelmi) vonzatú program indult. A késöbbiekben évente – a prioritási sorrendnek megfelelöen és a rendelkezésre álló költségvetési valamint EU-források arányában – újabb területi programok indulhatnak.

1.3.   Az NAKP müködésmódja és támogatási rendszere

A program müködésmódja és támogatási rendszere jelentösen eltér a Magyarországon ma alkalmazott agrártámogatási rendszertöl.

A célprogramokban való részvétel önkéntes, a gazdálkodók maguk döntik el, hogy részt kívánnak-e azokban venni. Az országos programokhoz bárki csatlakozhat, akinek – 0,5-300 ha – saját tulajdonú termöföldje vagy erre vonatkozó tartós földbérlete van, a térségi (zonális) programokhoz természetszerüleg csak azok, akik a meghatározott régióban vagy kistérségben gazdálkodnak.

A gazdálkodó, miután megismerkedik a feltételekkel, és úgy dönt, hogy csatlakozni kíván, 5 éves szerzödést köt az állammal, amelyben vállalja, hogy a szerzödésben foglalt feltételeket (az adott célprogramban megfogalmazott gazdálkodási „szabályokat”) betartja. Ennek fejében évente rögzített hektáronkénti kifizetést kap a szerzödött idöszakban. Ez fedezi a felvállalt intézkedések miatti esetleges jövedelemkiesést, a felmerülö többletköltségeket, és tartalmaz további 20 % ösztönzöt, amely az esetleges gazdasági hátrányok kiegyenlítésén túl a gazdálkodási rendszer ökoszociális szolgáltatásait honorálja, és így a környezetbarát gazdálkodási formákat versenyképessé, vonzóvá teszi a gazdálkodók számára.

Célprogramok formájában megfogalmazódó támogatott gazdálkodási rendszereit, azok becsült területét és finanszírozását a 16. táblázat foglalja össze.

16. táblázat: A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program potenciális kiterjedése
és tervezett felhasználható támogatási forrásai (2006)

Támogatási célprogram

Potenciális célterület

(2006-2007)

ezer hektár

Támogatási forrás nagysága
(jelenlegi EU normák szerinti minimummal számolva)

ezer Ft/hektár

milliárd Ft

Agrár-környezetgazdálkodási alapprogram

600

35

21

Integrált gazdálkodási célprogram

2700

45

122

Ökológiai gazdálkodási célprogram

300

50

15

Gyephasznosítási célprogram

400

25

10

Vizes élöhely célprogram

80

75

6

Érzékeny Természeti Területek célprogramja

1980

80

158

Összesen

6060

-

332

Társfinanszírozás megoszlása

EU forrás (80 %)

266 milliárd Ft

Nemzeti költségvetés (20 %)

66 milliárd Ft

Támogatásra jogosultak: az agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló környezet- és természetkímélö mezögazdasági termelési módszerek és tevékenységek alkalmazását felvállaló, 300 ha-t meg nem haladó területen mezögaz­dasági tevékenységet folytató, földhasználó

a)      természetes személyek,

b)   jogi személyiségü és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, és

c)      egyéb mezögazdasági tevékenységet folytató szervezetek.

A támogatási jogosultság további feltételei:

a)      a pályázó földhasználó földtulajdonnal, vagy az érintett területre vonatkozó, legalább 5 évre szóló – a Földhasználati rendeletben foglaltaknak megfelelö – érvényes földhasználati szerzödéssel rendelkezzen;

b)      tulajdonában vagy használatában van

-     legalább 1 hektár szántó vagy gyepterület; illetve

-     legalább 0,5 hektár zöldség-, vagy gyümölcs-, vagy szölöterület; vagy

-     legalább 5 ha halastó.

A program támogatására a 2002. évi agrártámogatási keretböl az agrártárca önálló soron 2,2 milliárd Ft-ot, a környezetvédelmi tárca pedig 0,3 milliárd Ft-ot különített el. Az egyes célprogramok induló, 2002-es területalapú támogatásainak mértékét a 17. táblázatban összefoglalt adatok mutatják.

Jelen kísérleti tananyag részletes részében („B” modul) e célprogramok közül a C.1.3, C.1.4., C.1.5., C.2.3., C.2.4., C.2.5. valamint a D.1. célprogramok ismeretanyagát foglaljuk össze (lásd késöbb).


17. táblázat: Az NAKP célprogramjainak területalapú támogatásai (2002)

Agrár-környezetvédelmi célprogramok

Támogatási összeg

(Ft/ha)

A

A 1.

Agrár-környezetvédelmi alapprogram



Talajvédö gazdálkodás

18 000

B

B 1.

B 2.

B 3.

B 4.

Integrált növénytermesztési célprogram

Szántóföldi zöldségek

Almatermésüek

Csonthéjasok és bogyósok

Szölö

30 000

50 000

40 000

40 000

C

C 1.1.

C 1.2.

C 1.3.

C 1.4.

C 1.5.

C 2.1.

C 2.2.

C 2.3.

C 2.4.

C 2.5.

Ökológiai gazdálkodási célprogram

átállási idöszakban            Szántóföldi növények

Zöldségek

Gyümölcs

Szölö

Rét-legelö

a már átállt területekre      Szántóföldi növények

Zöldségek

Gyümölcs

Szölö

Rét-legelö

25 000

30 000

40 000

40 000

10 000

15 000

18 000

20 000

20 000

8 000

D

D 1.

Gyepgazdálkodási célprogram

Legeltetésre alapozott gyepgazdálkodás

8 000

E

E 1.

Vizes élöhely célprogram

Halastó

8 000

F

Zonális agrár-környezetvédelmi célprogramok[3], amelyek az alábbi érzékeny természeti mintaterületeken kerülnek bevezetésre: Szatmár-Bereg, Észak Cserehát, Őrség-Vendvidék, Hevesi sík, Borsodi Mezöség, Marcal medence, Drávazug, Dunavölgyi sík, Dévaványa, Turjánvidék, Szentendrei sziget

10-40 000[4]

A területalapú támogatásokat kiegészítö agrár-környezetvédelmi támogatások az alábbiak:

1.) Agrár-környezetgazdálkodási üzemterv készítéséhez nyújtott támogatás, melynek mértéke: komplex üzemtervenként

a)      10 ha gazdaság méretig legfeljebb 50 000 Ft,

b)      10-100 ha gazdaság méretig legfeljebb 70 000 Ft,

c)      100 ha feletti méret esetén legfeljebb 100 000 Ft.

2.) Kiegészítö állat-beállítási támogatás az alábbiak szerint:

Támogatott haszonállat

Őshonos fajta esetén[5]

Ft/db

Nem öshonos fajta esetén Ft/db

szarvasmarha

10 000

6 000

juh

2 000

1 000

sertés

2 000

 -

3.) Agrár-környezetvédelmi tanfolyamok, képzések támogatása képzési tanfolyamon­ként maximum 400 000 Ft. A képzések/tanfolyamok minimális idötartama (nettó) 12 óra, a résztvevök minimális száma 10 fö.

4.) Agrár-környezetvédelmi mintagazdaságok támogatása pályázatonként legfeljebb 8 millió Ft vissza nem térítendö támogatás formájában.

1.4.   Az NAKP értékorientációja és területi irányultsága

Az NAKP pályázatok elbírálásának rendszere is jelzi annak értékorientációját, egyúttal jelentösen eltér az eddigi magyar gyakorlattól, amennyiben normativitást visz azok megítélésébe. A 100 pontos EU-konform rendszer szempontjait a 18. táblázat foglalja össze.

18. táblázat: Az NAKP pályázatok elbírálásának szempontrendszere

Megnevezés

Adható pontszám

1. A pályázó gazdálkodási formája:

-            természetes személy

-            jogi személyiségü vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,

-            egyéb mezögazdasági tevékenységet folytató szervezet

10

6

4

2. Piaci kapcsolat:

-            terméktanács és TÉSZ tagja

-            terméktanács vagy TÉSZ tagja

-            nem tagja termelöi szervezetnek

10

5

0

3. Kedvezötlen adottságú térségben való gazdálkodás[6]:

-            hegyvidéki, dombvidéki térségek

-            alacsony termöképességü, gyenge földterület (17 AK alatt)

-            egyéb, környezetvédelmi korlátozás

-            2 vagy több tényezö együttes fennállása

5

5

5

10

4. Környezetkímélö gazdálkodás megléte (ökológiai gazdálkodás, integrált növény­termesztés, extenzív gyepgazdálkodás, halgazdálkodás, egyéb):

-            több mint 3 éve

-            kevesebb mint 3 éve

-            nincs

10

5

0

5. A gazdaság területének környezeti (természet-, talaj-, vízvédelmi) érzékenysége[7]:

-            hármas érzékenység

-            kettös érzékenység

-            egyszeres érzékenység

30

20

10

6. Vidéki foglakoztatáshoz való hozzájárulás (munkanélküliségi ráta alapján):

-            országos átlag alatt vagy egyenlö

-            azt meghaladja       10 %-kal

                                         20 %-kal

                                         30 %-kal

3

7

10

15

7. Agrár-környezetvédelmi mintagazdasági szerepkör betöltése, felvállalása

(térségi bemutató, képzési, szaktanácsadási, információs feladatok):

-            igen

-            nem

5

0

8. Agrár-környezetvédelmi célprogramban a pályázó:

-            teljes területével részt vesz

-            területe több mint 50 %-ával vesz részt

-            területének kevesebb mint 50 %-ával vesz részt

10

6

2

Összesen

100

A pályázat elbírálása a pályázó egyéni gazdálkodási adottságai (összesen 45 pont) és területének adottságai (összesen 55 pont) alapján normatív módon történik. Minél nagyobb egy adott településen ez a területi pontszám (vagyis hátrányos helyzetü, környezetileg érzékeny és/vagy munkanélküliséggel súlytott térségben helyezkedik el a település), annál inkább számíthat e program támogatására.

5. térkép

A termelés ökológiai feltételeinek korlátozottságát az úgynevezett kedvezötlen adottságú térség (LFA) (18. táblázat, 3. bírálati szempont) európai kategóriája határozza meg. Ide a hegyvidéki, dombvidéki térségek, valamint az alacsony (17 AK alatti) termöképességü, kis agrárpotenciálú és/vagy egyéb – környezet- és/vagy természetvédelmi – korlátozás alá esö (védett természeti vagy vízbázisvédelmi) területek tartoznak. Ennek településenkénti alakulását mutatja az 5. térkép.

A település/gazdaság területének környezeti (természetvédelmi, talaj-, vízvédelmi) érzékenysége[8] (18. táblázat, 5. bírálati szempont) (6. térkép) szintén korlátokat szab a termelés intenzitásának, és annál jelentösebb a szerepe, minél több szempontból minösül a terület sérülékenynek. Az érzékeny térségekben, településeken fokozottan felértékelödik a mezögazdaság környezeti teljesítménye.

6. térkép

Végül a vidéki foglakoztatáshoz való hozzájárulás (18. táblázat, 6. bírálati szempont) (munkanélküliségi ráta figyelembe­vétele) (7. térkép) adja e területileg differenciált, többfunkciós agrár- és vidékfejlesztési stratégia társadalmi, szociális elemét.

7. térkép

Ha e három szempontot a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) pontrendszere szerint összegezzük, akkor értjük meg igazán, hogy milyen nagy térségekben válhat létkérdéssé egy ilyen megközelítésü agrár-, környezet-  és vidékfejlesztési stratégia követése, a többfunkciós európai agrármodell megvalósítását segítö program gyors ütemü fejlesztése és e pillér mentén európai források bevonása. Településenkénti területi megoszlását a 8. térkép szemlélteti, pontos értékei pedig a http://www.nakp.hu   http://nakp.gau.hu/palyazat_elbiralas.php internetcímen tudhatók meg.

8. térkép

Minél nagyobb pontszámot ér el (a térképen minél sötétebb) egy település e minösítési rendszerben, annál fontosabb, annál több lehetöséget kínál az agrár-környezet­gazdálkodás valamint az ennek hazai keretit megteremtö NAKP a település és gazdálkodó közössége számára.

1.5.   A 2002. évi pályázatok elözetes értékelése, tapasztalatai

A program 2002. évi – az agrártámogatások között önálló fejezetben megjelenö – pályázati kiírására több mint 5000 pályázat érkezett, a pályázott terület meghaladta a 270 ezer ha-t, az igényelt területalapú támogatási összeg pedig megközelítette a 4,5 milliárd forintot. Egy pályázat átlagos területe 51,4 ha, összege 839 eFt. Az 1 ha pályázott területre jutó átlagos támogatásigény 16 320 Ft/ha. A pályázatok célprogramonkénti statisztikai adatait a 19. táblázatban foglaltuk össze.


19. táblázat: az NAKP-2002 pályázatok értékelésének statisztikai adatai

Célprogram

Pályázott terület



Pályázatok száma

Pályázott támogatás

ha

%

db

%

eFt

%

Agrár-környezetgazdálkodási alapprogram

18 184

7

154

3

327 428

7

Integrált gazdálkodási célprogram

18 913

7

1633

31

804 965

18

Ökológiai gazdálkodási célprogram

átállási terület

41 386

15

692

13

773 982

17

átállt terület

33 967

12

351

7

399 148

9

Gyephasznosítási célprogram

94 911

35

1770

33

759 368

17

Vizes élöhely célprogram

17 536

6

80

2

140 344

3

ÉTT célprogram

46 854

17

641

12

1 247 692

28

Összesen

271 751

100

5 321

100

4 452 927

100

A program rendelkezésére álló 2,5 milliárd Ft keret célprogramok közötti szétosztása a pályázott terület arányában történt. A területalapú kifizetések és az ezekhez kapcsolódó üzemtervkészítési és oktatási feladatok elvégzésének költségei a 20. táblázatban összefoglaltak szerint oszlanak meg a célprogramok között.

20. táblázat: Az NAKP-2002 forráskereteinek célprogramok szerinti megoszlása

 

Célprogram

Támogatás

 

 

Ft

%

Agrár-környezetgazdálkodási alapprogram

111 361 440

5,2

 

Integrált gazdálkodási célprogram

128 790 000

6,0

 

Ökológiai gazdálkodási célprogram

         átállási terület

         átállt terület

293 573 700

231 939 230

13,7

10,8

 

Gyephasznosítási célprogram

645 513 280

30,1

 

Vizes élöhely célprogram



116 856 720

5,5

 

ÉTT célprogram

613 340 846

28,6

 

Összesen

2 140 375 206

100,0

 

A nyertes – támogatásban részesülö – pályázatok száma és a program-föcsoportonkénti ponthatárok alakulása a 21. táblázatban tanulmányozható.

21. táblázat: A támogatásban részesülö pályázatok programonkénti alakulása

Célprogram

Ponthatár

Nyertes

Kimaradt

Összes

 

pályázatok száma (db)

Agrár-környezetvédelmi alapprogram

43

100

54

154

Integrált növénytermesztési célprogram

72

320

1 313

1 633

Ökológiai gazdálkodási célprogram

         átállási terület

         átállt terület

63

63

332

238

360

113

692

351

Gyepgazdálkodási célprogram

50

1 320

449

1 769

Vizes élöhely célprogram

52

55

25

80

Zonális célprogram

62

326

316

642

Összesen

2 691

2 630

5 321

A 22. táblázatban összefoglaltuk a NAKP-2002 forráskereteinek támogatási jogcímek szerinti megoszlását.


22. táblázat: Az NAKP-2002 forráskereteinek támogatási jogcímek szerinti megoszlása

Támogatási jogcím

Támogatás

Ft

%

Területalapú támogatás

2 008 925 216

80,4

Üzemterv-készítés támogatása

41 050 000

1,6

Oktatás, képzési tanfolyamok támogatása

91 400 000

3,7

Állatbeállítási (beruházási) támogatás

144 624 784

5,8

Mintagazdaságok támogatása

184 000 000

7,4

Program-müködtetés költsége

30 000 000

1,2

Összesen

2 500 000 000

100,0

A rendelkezésre álló területalapú támogatási forráskeret a pályázók által igényelt összegnek csak mintegy 45 %-át fedezi, más szavakkal az igény a rendelkezésre bocsátott keret mintegy 2,2-szerese már úgy is, hogy az agrárium a programot és annak lehetöségeit szinte nem is ismeri. Ez önmagában – EU forrásbevonási szándékainkon túl – is feltétlenül indokolja a program költségvetésének gyors ütemü emelését, és minimális célként 7,5 milliárd Ft biztosítását a 2003. évi agrártámogatási rendszerben.



[1] WTO: World Trade Organisation (Világkereskedelmi Szervezet)

[2] ICM: Integrated Crop Management

[3]     A természet védelméröl szóló 1996 évi LIII. Törvény 53. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelöen közös KöM-FVM rendelet készül az Érzékeny Természeti Területek rendszerének kialakításáról. A hivatkozott mintaterületeken a késöbb teljes körüen bevezetett rendszer kipróbálása történik 2002 során.

[4]     A támogatási összegek a felsorolt területeken szántó- és gyephasznosítási programokra vonatkoznak.

[5]     Az alábbi fajták esetében: magyar szürkemarha (szarvasmarha), hortobágyi és gyimesi racka, cigája, cikta (juh), szöke, vörös, fecskehasú mangalica (sertés)

[6]     Az EU  1257/1999 EU tanácsi rendeletének LFA – Kedvezötlen Adottságú Területek – besorolása alapján.

[7]     A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program kialakításához elkészült földhasználati zonációs adatbázis alapján.

[8] A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program kialakításához elkészült földhasználati zonációs adatbázis alapján.

Találat: 1879