online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Nemzetközi bíraskodas

jogi

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
JOGI ALAPISMERETEK AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPÍTÉSE
EGYES SZERZŐDÉSFAJTÁK
Polgari jog tulajdonvédelmi eszközei
VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK
KÖZTISZTVISELŐI JOGVISZONY
A nyomozas lefolytatasa
JOGI ALAPFOGALMAK
 
 

Nemzetközi bíráskodás

  • jogviták konfliktusainak megoldása a cél, nem pedig a politikai viták rendezése
  • két megoldási mód alakult ki a történelem során: választott bíróságok és állandó nemzetközi fórumok
  • szuverén a szuverén felett nem bíráskodhat, a nemzetek közötti bíráskodás első kérdése, hogy a bírói hatalom honnan veszi a felhatalmazást, a legitimitást arra, hogy bíráskodjon
  • nemzetközi jogvita az is, ha állam kontra nemzetközi szervezet, vagy nemzetközi szervezet kontra nemzetközi szervezet
  • választott bíróságok: régi hagyományai vannak, arbitrázsnak nevezik, nem működnek egyetlen konkrét szervezetrendszerben sem, nem bírák stabil tanácsát jelenti, lehetőség arra, hogy a felek a konfliktusokat a bíróság közreműködésével oldják meg, Magyarországon működik a tőzsdei és az állandó választott bíróság, a bíróság a felek felkérésén alapszik, a két világháború között erősen igénybevett volt a nemzetközi választott bíróság, a hidegháború idején azonban sem a szocialista országok nem ismerték el, sem az el nem kötelezettek mozgalma, maradt a kapitalista országoknak, tulajdonképpen egy lista, amelynek tagjait kijelölik, nem feltétlen bírók, csupán nemzetközi jogi szakértők, minden állam 4 választott bírót javasolhat, amelyből 2 saját állampolgár, 2 külföldi, ezt a listát egy iroda vezeti Hágában, az államok megegyeznek a választott bíróságban, a listát közösen állítják fel – 1 saját (összesen 2), 1 külföldi (összesen 2), az 5. bírót a 4 kiválasztott bíró választja, előnye, hogy nagy szaktudású bírákból áll, a bíróságok megkeresése nem sűrű, az ügyeknek nincsen kapcsolódó esetjoga, ezért a választott bíróság döntése nem kiszámítható, gyors, de drága, nincsenek segédeszközök a bírósági eljárásban, sokszor előfordul, hogy a felek semmisnek ítélik az ítéletet, mert a kérdés nem volt a két fél részéről egyértelmű, maga a kérdés eldöntése is igen nehézkes, ami az előnye az a hátránya…végrehajtási lehetőségek hiánya, precedensjog hiánya, kiszámíthatatlanság
  • nemzetközi bíróságok:
    1. Hágai Nemzetközi Bíróság: ENSZ bírósága, államok vitájában dönt, nemzetközi szervezetek csak tanáccsal, véleményezéssel működnek közre, nem nemzetek feletti
    2. Hágai Nemzetközi Büntető Törvényszék: új intézmény, állandó működő bíróság, már létrejött, de még nem működik, 1998-as diplomáciai konferencián hozták létre Rómában, a 60. ratifikáció után lépett érvénybe
    3. Ad hoc Büntető Törvényszék: Hágában, amit az ENSZ hozott létre és a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök elkövetésével foglalkozik, Milosevics is ott van
    4. Ruandai mészárlások ügyét vizsgáló ad hoc nemzetközi büntetőbíróság
    5. Sierra leonei mészárlásokkal foglalkozó ad hoc büntetőbíróság
    6. Nemzetközi Tengerjogi Bíróság
    7. Strassbourgi Emberjogi Bíróság: regionális hatáskörű, jelenleg 45 államra terjed ki, 1950-ben létrejött emberjogi egyezmény monitoringja
    8. Szuperbíróság: Luxemburgban működő EU-s bíróság, vannak olyan hatáskörei, amelyek alkotmánybírósági, versenybírósági és gazdasági bírósági jellegűek, szupranacionális jellegű

 


 

Állandó Nemzetközi Bíróság = Hágai Nemzetközi Bíróság

  • kétirányú tevékenysége volt: államok vitájának eldöntése, tanácsadás
  • egyfajta joggyakorlatot megfogalmazott, a mai napig hivatkoznak az ítéleteire
  • az ENSZ megalakulásával vetődött fel egy új nemzetközi bíróság megalakítása is, ez akkor jött létre, amikor elfogadták a hágai nemzetközi bíróság statútumát
  • mi alapozza meg a joghatóságát? Nincs hatáskör és illetékesség a nemzetközi jogban. A joghatóság kifejezést használjuk.

1. fakultatív klauzula (tetszőlegesen választott záradék – egy szerződésben kikötik, hogy választott bíróság vagy a hágai nemzetközi bíróság lép-e életébe konfliktus esetén, ha nem kötik ki, akkor nincs joghatóság, és elsőként ezt kell megállapítani) és…

2. külön megállapodás (akkor kötötték, ha 939b17j nem volt joghatóság, két fajtája van: ha olyan jogvita van, aminek nincsen szerződéses alapja-határok kérdése vagy ha a szerződés alkalmazásából származik a jogvita ® szerződést kell kötni, hogy például elismerik a Hágai Nemzetközi Bíróság joghatóságát

  • fórum-prologátum: már elkezdődik a per, és a felek tudomásul veszik a joghatóságot, például Quatar és Bahrein között nem ugyanazt az anyagot küldték be a bírósághoz
  • kétségbe lehet-e vonni a joghatóságot, ha már egyszer elismertük? Pergátló kifogást kell ilyenkor benyújtani, ami olyan eljárási cselekmény, amikor valamelyik állam kétségbe vonja a joghatóság, amikor már folyik a per. Cél: a joghatóság vitássá tétele. Ekkor a bíróság első döntése a joghatóság tárgyában fejeződik ki, nem pedig az érdemi problémában.
  • nemzetközi bíróság eljárása: írásbeli és szóbeli, jogforrások (statútum 38. cikke) és az elvek (jog előtti elvek, erkölcsiek, teológiaiak) alapján dönt, speciális eljárásra van lehetőség, erre azonban még nem volt példa, ex aequo et bono = méltányosságból, igazságosságtól vezérelve, pacta sund servanda = a szerződéseket tiszteletben kell tartani, 15 tagból áll, tagjait a Közgyűlés és a BT választja abszolút többséggel, így az erős legitimáció biztosítva látszik, a csere úgy történik, hogy minden 3 évben választanak 5-öt, ha valaki meghal vagy lemond, akit a helyére választanak, az csak a mandátumban visszamaradt időt töltheti le, így a kontinuitás megoldható, minden bírónak valamennyi jogi civilizációt ismernie kell
  • ad hoc bíró: a per időtartamára választják
  • a bíróság ítéletei ellen fellebbezni nem lehet, de a perújrafelvétel (perújítás) lehetséges, ha valami olyan tényt, körülményt tár fel az egyik fél, amit a bíróság nem vett figyelembe, res iudicate = ítélt dolog, a bíróság ítéletének az értelmezését lehet kérni
  • a bíróság ítéleteit a BT hajtja végre

6. előadás – 2004. 03. 16.

A háborúzás joga

  • 1928 óta tiltott eszköz egy konfliktus rendezésére – Kellog-Briand-paktum: megtiltja a háború indítását – ius ad bellum tiltott
  • a nácik azt mondták, hogy a fenti paktumot nem mondták fel, ezért „háborúzhattak”
  • ENSZ: az erőszak tilalmát fejezik ki, anélkül, hogy az erőszak fogalmát meghatároznák, 1978-ban csupán az agresszió fogalmát sikerült megfogalmazni (behatolás egy másik állam területére, háborús propaganda, agresszorok felkészítése, segítségnyújtás valamilyen módon agresszoroknak-nem taxatív meghatározás)

  • Tilos a háborúzás, de ha mégis háborúztok, akkor így kell eljárni.
  • Hadüzenettel kell indítani – a feltétellel küldött hadüzenet az ultimátum – modernkori jelenség, hogy nincs ultimátum, hadüzenet, hanem elindulnak a hadműveletek
  • A hadüzenettel beáll a háborús állapot két ország között. Ez megszünteti a diplomáciai és konzulátusi kapcsolatokat (kivétel például irak-iráni háború). Megszűnnek a nemzetközi szerződések, sérelmek érik az ellenséges állam állampolgárait, például internálás (kényszerlakhely kijelölése). Érinti az ellenséges állam vagyonát is, amit el lehet kobozni. Tiltja a természetes személyek vagyonának elkobzását szárazföldi háború esetén, tengeri háborúban azonban szabad a zsákmányszerzés.
  • Védőhatalom kijelölése. Az ellenséges állam vagyonával, nemzetközi megjelenítésével és természetes személyeivel kapcsolatos ügyek intézését. Először 1871-ben használták a francia-porosz háború során. Kedvelt ország Svájc.
  • Hágai jog: a háborúzás jogával foglalkozik = ius in bello (jog a háborúban). A Kellog-Briand paktum előtti és hatályos. 1899-1907: nagy békekonferencia Hágában. 13 nagy egyezményben foglalkozik azzal, hogy milyen háborús magatartások, milyen fegyverek és milyen hadviselési módok tilosak. Lezárt, de nem fejlődő jognak tartják, mert újabb tilalmakat csak keveset fogalmaztak meg.
    1. Milyen fegyverek tilosak? Például angolok az Indiában zajló háborúban próbáltak humánusan háborúzni, olyan fegyvereket használtak, amelyek rendkívül ijesztőek és „keveset” végeznek ki, bár azok aránytalan szenvedést okoztak. Ezeket az aránytalan szenvedést okozó fegyvereket tiltják elsősorban. Tiltott továbbá a toxikus, vagy bakterológiai jellegű fegyverek. Atombomba kérdése nem tisztázott, az irodalom más- és másként értékeli. Kategorikus tilalom nincs a nemzetközi jogban. Akik úgy gondolják, hogy van kategorikus tilalom, az pont erre az egyezményre hivatkozik, hiszen aránytalan szenvedést okoz és azt pusztítja, akit megcéloz. Kettős megkülönböztetés: reguláris (katonai fegyelem alá tartoznak) és irreguláris alakzatok (hátországok, békés polgári lakosság). 100 éve a megkülönböztetés egyértelmű volt, ma azonban már igen nehéz megítélni az egyes csoportokat. Reguláris, aki egyenruhát hord, megkülönböztető jelvénye van, fegyverét nyíltan viseli, katonai fegyelem alá tartozik. (partizánok!!!) 1977 óta az is reguláris, aki katonai fegyelem alatt áll és a támadás kibontakozásakor fegyverét nyíltan viseli. Aki reguláris, abból hadifogoly lesz és katonaként kell elbánni vele. Aki irreguláris, az köztörvényesként felel. A regulárison belül is vannak kombattánsok (küzdők) és non-kombattánsok (nem küzdők), pl. lelkész). A kombattáns szintén hadifogoly lesz, a non-kombattáns pedig kötelezhető tevékenysége folytatására, jogait tekintve hadifogoly csupán. 1997-ben egy montreáli egyezménnyel minősítették a taposóaknákat a hágai jog alá eső fegyvernek, mert aránytalan szenvedést okoz és kiszámíthatatlan a hatása. Binális fegyver, ami nem minősül vegyi fegyvernek, mert külön-külön nem veszélyesek, de ha két ilyen anyag találkozik, akkor nagyon is az.
    2. Milyen hadviselési módok tilosak? Amelyek nem célzottan katonai objektumok vagy hadban álló személyek ellen irányulnak. A regulárist szabad támadni, az irregulárist nem. Szárazföldi háború esetén tiltott minden olyan eljárás (Martens-klauzula), amely céljában, rendeltetésében, hatásában aránytalan szenvedést okoz. Védett kulturális javak elleni támadások. Veszélyes létesítmények elleni támadások (atomerőművek, gátak, töltések-fénnyel kell megjelölni, ha katonai célokat is ellátnak). Környezetmódosító eljárások is tilosak, például őserdő kiirtása. Végveszélybe került ejtőernyős ugrás közbeni lelövése, kivéve, ha desszant alakulat tagjaként ugrik. Kémkedés is tilos.

Perfídia = álnokság, amit meg kell különböztetni a hadicseltől, előbbi az, ha például vöröskeresztes öltözékben törtek előre és tüzeltek, sebesültnek tetteti magát és úgy tüzel, békekövetnek tünteti fel magát és tüzel. Légi háborúban a szőnyegbombázás is álnokság (szőnyeg = négyszög, amelynek mind a négy pontja katonai objektum, a belsejében azonban vannak irreguláris erők is). Blokád és tengerzár kérdéses. Tengerzár nyílt tengeren van, egyfajta blokád. Blokád a parti tenger megközelíthetőségét zárja el.

  • Genfi jog: humanitárius jog. Alapja, hogy a háború sebesültjeivel foglalkozni kell. Henry Dunan-Solferino-Vörös Kereszt. Kanizsai Dorottya a mohácsi csata után foglalkozott mind a magyar, mind a török sebesültekkel, halottakkal. Vörös Félhold hasonló iszlám szervezet. Vörös Oroszlán-szunnita. Öt nagy területe van (védett személyek):
  1. szárazföldi háború sérültjei és sebesültjei
  2. tengeri háború sérültjei és sebesültjei
  3. hadifoglyok
  4. hátországban élők
  5. polgárháború áldozatai

Ezek főleg az irreguláris erők tagjai vagy a reguláris erőkből kiesett emberek csoportja. Sérültek és sebesültek: létre kell hozni olyan objektumokat, amelyek alkalmasak sérültek és sebesültek ellátására, tilosak az orvosi kísérletek, a védő hatalomnak értesíteni kell a hozzátartozókat, gondoskodni kell a hazajutásukról, eltemettetésről is gondoskodni kell. Hadifoglyok: tilos az orvosi kísérlet, emberi méltósághoz méltó bánásmód, munkavégzés kötelezhetősége, dohányzást engedélyezése, zsebpénz adása, kapcsolattartási lehetőség (4 levél-2 csomag), zsoldos (rendszeres fizetség ellenében végez rendszeres hadi szolgálatot és nem állampolgár) nem tekinthető hadifogolynak. Békés polgári lakosság: polgárvédelmi szervezetek, nálunk katasztrófavédelem (tűzoltóság + katasztrófavédelem), a hátország polgárairól kell gondoskodni. Polgárháború, az a harci cselekménysorozat, amelynek célja a központi hatalom megragadása. Ennek sérültjeire, áldozataira is ki kell terjeszteni ezt az egyezményt. A jog bizonyos tilalmakat állít fel.

·        Háború lezárása:



1.      kapituláció: feltétellel vagy feltétel nélkül.

2.      békeszerződés: új állam határáról, lakosságáról, a jóvátételről (természetbeni vagy pénzbeli fizetség, amit a legyőzöttek fizetnek), a hadifoglyok hazaengedéséről, a háborús bűnösök felelősségre vonásáról

Hatása

Nemzetközi jogi felelősség elé lehet állítani. Szerződéses rendszert képeznek, amelyek azokra az államokra is vonatkoznak, amelyek nem részesei a szerződésnek. Hágai jog a si omnes (ha mindenki, akkor én is) formulával működik. A genfi jog azokra is kötelező, amelyek nem írták alá a genfi egyezményeket. Magasabb szintű ius cogens képződött a genfi joggal, amely kötelezettség akkor is terhelő, ha nem írta alá a szerződést. A nemzetközi büntetőbíráskodás irányába vezet ez a folyamat.

7. előadás – 2004. 03. 23.

2 fajta bűnösség: az állam belső joga szerint bűnös csak a természetes személy lehet, ez addig volt igaz, amíg ki nem találták, hogy a jogi személyek is lehetnek bűnösök. A nemzetközi jogban az államok voltak felelősségre vonhatóak a II. vh-ig, akkor is, ha egyének sértettek meg államok érdekeit. Új tendencia, hogy megjelent az egyének bűnössége a nemzetközi jogban. Ez a felelősség már elválik az állami büntetőjogi felelősségétől, így az egyén bűnösségét a nemzetközi jog is sújtja. Az egyénnek van büntetőjogi felelőssége a nemzetközi jogban a II. vh. óta. Van olyan cselekmény, amelyeket a hágai és a genfi jog is bünteti és van olyan, amelyben segítséget nyújt a sértett állam érdekének érvényesítéséhez. Ha egy állam polgára megszökik vagy a büntetéseljárás vagy a büntetés végrehajtás elöl, akkor a másik állam segítséget nyújt, kiadatás történik.

Háborús bűncselekmények az 1907-es hágai konvenció alapján:

a)      mérgező vagy egyéb, szükségtelen szenvedést okozó fegyverek használata,

b)      városok, falvak katonailag nem indokolt, önkényes lerombolása vagy elpusztítása,

c)      katonailag nem védett falvak, városok, lakóhelyek vagy épületek elleni bármilyen támadás, bombázás,

d)      vallási, jótékonysági, oktatási épületek, múzeumok és tudományos épületek, történelmi műemlékek elfoglalása, lerombolása vagy szándékos rongálása,

e)      köz- vagy magántulajdon kifosztása.

Háborús bűncselekmények az 1949-es genfi egyezmények alapján a védett személyek és vagyon elleni alábbi bűncselekmények:

a)      az önkényes gyilkosság,

b)      a kínzás, embertelen bánásmód alkalmazása, ideértve biológiai kísérletek végzését,

c)      szenvedés vagy súlyos sérülés szándékos okozása az emberi testben vagy az egészségben,

d)      a vagyonnak katonai szükségletekkel nem indokolható törvénytelen és önkényes megsemmisítése vagy elvétele,

e)      foglyok vagy civilek ellenséges erőknél katonai szolgálatra kényszerítése (kényszersorozás),

f)        foglyok és civilek méltányos és szabályos törvényszéki eljárástól való megfosztás,

g)      civilek jogtalan deportálása vagy elszállítása és fogvatartása,

h)      túszok szedése a civilek közül.

A népirtás esetei (ha a cél valamely körülhatárolható csoport teljes vagy részleges kiírtása):

a) csoport tagjainak megölése,

b) súlyos testi vagy lelki sérelem okozása a csoport tagjainak,

c) a csoportra olyan életfeltételek szándékolt ráerőszakolása, amelyek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai megsemmisítése,

d) a csoporton belül a születések meggátolására tett kísérletek vagy etnikai alapon való teherbe ejtés,

e) a csoportban született gyermekek erőszakos átvitele más csoporthoz.

Emberiesség ellen bűncselekmények a civil lakosság ellen államok közötti vagy államon belüli fegyveres konfliktus során elkövetett:

a)      gyilkosság

b)      pusztítás

c)      szolgasorba vetés,

d)      deportálás,

e)      bebörtönzés,

f)        kínzás,

g)      megerőszakolás,

h)      politikai, faji vagy vallási alapon történő üldözés,

i)        egyéb embertelen cselekedetek.

Elévülési szabály: az állam büntető hatalmi igénye elévül (elenyészik). Bizonyos idő (5-10-20 év) elteltével az állam önként lemond a büntetési igényéről. Az elévülés tilalmáról nincs konszenzus. A magyar jog szerint a fenti bűncselekmények nem évülnek el.

Önvédelemhez való jog fejlődése: önvédelem és kollektív kényszer esetén lehet erőszakot alkalmazni – ENSZ szerint.

Kollektív kényszer: BT rendeli el. ENSZ vezérkari főnökök bizottsága. A ’90-es években kialakultak érdekes formái a kollektív kényszernek, például az ENSZ rendszabályokat alakított ki. (Irak, Afganisztán, pénzeszközök befagyasztása)

Ad-hoc bíróságok: BT 1993-as határozata alapján a volt Jugoszlávia területén…, Ruanda és Sierra Leone. Kényszerintézkedéseket lehet foganatosítani. Előnye: visszaadja az embereknek a jogba vetett hitét, erősítik a demokratikus gondolkodást, az igazságosságot. Hátránya: államok együttműködésén alapul. Állandó Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozása.



Semlegesség. Az állandó semlegesség nemzetközi szerződésekkel létrehozható. Svájc 1815 óta semleges. Ausztria semlegessége. Svédország elbirtokolta a semlegességet. Politika semlegességre példa az el nem kötelezettek mozgalma. Háborús semlegesség, amikor egy ország kijelenti, hogy háborús konfliktusban nem vesz részt, ezt a többi ország elfogadja, így ők lesznek a védő hatalmak.

8.                  előadás – kézzel írt jegyzet

9.                előadás – 2004-04-27

szerződések – folyt. köv.

Hatály: erő, amely által életre kel a szerződéses akarat, ennek a következő aspektusai vannak..

személyi: arra a körre lokalizálható a nemzetközi jog alanyai közül, akit a szerződés érint, két kivétel – azokat is jogosítja a szerződés, akik részt sem vettek a szerződés megkötésében, pl. az ENSZ Alapokmány, továbbá, ha  a szerződés 3. államot jogosít, terhel…

tárgyi:

területi: mindig rendelkeznek róla az államok, akkor van jelentősége, ha van tengerentúli területe,

időbeli: amikortól beáll a szerződés, a legtöbb szerződés nem lép rögtön hatályba, a jogbiztonság elve miatt (elegendő időt kell hagyni arra, hogy a jogosultak és kötelezettek felkészüljenek a kötelmeik teljesítésére), az időben mérhető kötelezettségek esetén rendelkeznek az időbeli hatály végéről, a legtöbb esetben ez nem életszerű, pl. területbérletek esetén alkalmazzák

A szerződés biztosítékai - mellék- vagy járulékos kötelem

    • eskü: az államfő esküje szerződésbiztosítékot jelent
    • túsz:
    • megszállás: indoka lehet például a háborús jóvátételi kötelezettségek teljesítésének biztosítása
    • ingó zálog: jelentős vagyontárgy átadása másik államnak
    • ellenőrzés: a legmodernebb biztosíték a helyszíni ellenőrzés = monitoring, bizalomnövelő intézkedésnek tartják

A szerződések értelmezése

2 nagy jelentősége van: 1. megpróbálja föltárni, hogy mi is van a szerződésben? 2. hogy is kell ezt ma érteni? Célja, hogy konszenzust teremtsen az írott szöveg és az alkalmazás között. Az értelmezés új értelmet ad a szerződésnek, aktualizálja azt. Az értelmezés csoportosítása…

1. alanyai szerint

  • államok: értelmezheti a szerződést egy adott állam (multi-, bilaterális esetén is), végezhet belső értelmezést, ekkor belső jogának szól az értelmezés, leggyakrabban parlamenti hatáskörben, lefordítja a belső jog számára a nemzetközi szerződés értelmét és a belső jog szerint kötelező a szerződés végrehajtása, Magyarországon az Országgyűlés értelmez és határozatot hoz (nem túl gyakran), végezhet külső értelmezést, partikuláris szerződés értelmezése, valamennyi részes állam
  • nemzetközi szervezetek:
  • doktrinális értelmezés: jogtudósok végzik, nem kötelező semmilyen módon, (világűr, kontinentális talapzat, történelmi öblök – jogtudósi vélemények alakították a joggyakorlatot)

2. módszere szerint:

  • szerződésen belüli: nyelvtani (grammatikai) és logikai értelmezés
  • szerződésen kívüli: történeti és gyakorlati értelmezés

3. terjedelme szerint:

  • megállapító: nincs terjedelmi relevanciája
  • megszorító: általában a szuverenitás kérdéskörében alkalmazzák
  • kiterjesztő: EU bíróságának van sok kiterjesztő értelmezése, például a bíróság fogalma

Milyen elvei vannak az értelmezésnek?

  • a tiltó értelmezés erősebb a megengedőnél
  • a rendelkező értelmezés erősebb a megengedőnél
  • ha egy szöveg értelmében az államok vitában vannak, akkor az értelmezés terhét annak kell viselni, aki azt a szöveget javasolta
  • belerejtett (belefoglalt) jogoknak az elve = ha a szerződésben foglalt jogok részletes garanciája nincs a szerződésben, akkor úgy kell értelmezni, mintha ezek el lennének rejtve benne
  • speciális rendelkezések mindig megelőzik a generális tartalmúakat

10. előadás - 2004-05-04

Nemzetközi szerződések érvénytelensége

Államok akarategyezségéről van szó egy nemzetközi szerződés létrejöttekor. DE!!! alaki- (kellékhibák) vagy akarathibák felmerülhetnek…ezek sokszor ahhoz vezetnek, hogy a szerződés nem él, nem fejt ki joghatást, nem megy teljesedésbe, hanem érvénytelenné válik. Az érvénytelenség szerzett vagy veleszületett gyermekbetegsége a szerződésnek. Két nagy esete van, amelyek a római jog magánjogi részeiből eredeztethető.

1.) Semmisség: az az esetkör, amely erga omnes (mindenkire kihat), nem csak két állam hivatkozhat rá, hanem általános érvényű érvénytelenségi forma, 3. állam is mondhatja, hogy semmis, a semmisség esetei:

  • erőszak eredménye a szerződés: személy vagy állam elleni erőszak, előbbire példa, amikor a franciák Tuniszt bekebelezték és kényszerítették az uralkodót a szerződés aláírására, utóbbira, pedig[1] mód a fenyegetés (közeli és konkrét) és a megfélemlítés (távolabbi)
  • ius cogenset[2] sérti: például az állam szuverenitását (müncheni szerződés)
  • nemzetközi jog általános normáit sérti: széles, de kevéssé meghatározható tartalom, mindenki hivatkozhat rá, de ki állapítja meg? Ha a felek nem állapodnak meg, akkor csak nemzetközi bíróságok. Non existens – mintha nem is létezne.

2.) Megtámadhatóság: amikor a szerződés nem semmis, „csak” megtámadható. A legfeltűnőbb különbség, hogy erre csupán az adott két állam valamelyike hivatkozhat rá. Ez a forma tekintettel van arra, hogy a szerződés egy intern (belső) viszony. Megtámadható:

  • ha a belső jog sérelmével kötötték meg a szerződést – eljárásjogi hibára utal
  • megtévesztés: ehhez mindig kell az egyik fél csalárd szándéka (csalárdság-tevőleges magatartás)
  • tévedés: bécsi egyezmény szerint „mindig szemmel láthatónak és lényeges körülmény tekintetében fennállónak kell lennie”, az a szemmel látható, ami az államok számára felismerhető
  • megvesztegetés: egyetlen esetben sincs bizonyíték a történelemben…
  • meghatalmazás túllépése: EÁ romániai nagykövete aláírt két egyezmény, amire nem volt meghatalmazása, EÁ érvényesnek tekintette a szerződést, lenyelte a békát…



Nemzetközi szerződések megszűnése

Szerződések célja, hogy teljesedésbe menjenek = pacta sunt servanda. A szerződéseket tiszteletben kell tartani. Mégis előfordul, hogy érvénytelenek vagy megszűnnek, illetve megszűntnek kell tekintetni. Két eset:

1.            Felek akaratából

·        egy időpontban, időtartam után

·        feltétel megállapításával, például az Unió csatlakozása lehet egy feltétel

·        felmondással: kétoldalú szerződés egyértelműen megszűnik, multilaterális esetén csak az adott félre vonatkozóan, akkor ha erre a szerződés lehetővé teszi, ha nem, akkor közös akarattal lehet módosítani vagy új szerződést kötni

·        egyetértéssel (nagyon ritka)

·        új szerződés megkötésével

2.            Felek akaratán kívül álló okból

·        szolúció = teljesítés, a hibátlan teljesedéssel a szerződés megszűnik

12. előadás – 2004-05-18

Vizsga: 2 esszé és 6-8 kis kérdés, 60 perc. Könyv: 4 fejezet.

Konzultáció:

  • fontos a nemzetközi szerződések téma
  1. hasonlítsa össze a diplomáciai és konzuli védelmet! Előbbit az állam nyújtja, a honos állam támaszt igényt az idegen állammal szemben, fontos, hogy a honos állam állampolgára legyen, belső jogorvoslási lehetőséget ki kellett már a sértettnek elégítenie, jogi személyek is élvezhetnek diplomáciai védelmet.

Konzuli védelem: alanyi jogként képződik, az igényt a személy érvényesíti nem pedig az állam, magánszemély – idegen állam, folyamatban lévő belső jogi eljárás esetén vehető igénybe. (táblázat)

  1. diplomáciai mentesség! Eljárási mentesség: nem vonható büntetőjogilag felelősségre, kivéve, ha tetten érik, 3 kivétel – örökösödés, dologi jogi eljárás, hivatalos tevékenységén kívüli üzletszerű tevékenységből fakadó jogviták – ekkor nincs mentesség, személye sérthetetlen. Kik élvezik: diplomáciai személyzet, családtagjaik.
  2. diplomáciai és konzuli képviselő kinevezési eljárása!  A konzulihoz nem kell beleegyezés, nem kell megbízólevél sem, hanem pátenst adnak át. Konzul működési engedélye = …
  3. konzuli jog kialakulásának története és mai jelentősége! Európai és Európán kívüli út. Európai: kereskedők választottak maguknak egy elöljárót, aki intézte a kereskedők ügyeit. Európán kívüli út: kereskedők szintén elutaztak, de a muszlim jog nem volt érvényesíthető rájuk, ezért az európai és a keleti ország kötött egy kapitulációs szerződést, amely szerint a választott konzulok bíráskodhattak európai jog alapján. Jelentősége: nemzetközi egyezmény – 1963-as bécsi szerződés szabályozza. Bilaterális szerződésekkel alakult ki. Egyre inkább csökken a konzuli és a diplomáciai jog közötti különbség. Milyen funkciókat látnak el a konzulok…
  4. diplomáciai képviselet sérthetetlensége, érintkezés joga!
  5. szerződések osztályozása! Résztvevők száma szerint. Tárgyköre szerint (bármi). Ügyintéző és jogalkotó szerződések. Keretszerződés (legfontosabb intézkedéseket tartalmazza csak).
  6. nemzetközi szerződések érvénytelenségének esetei! Semmisség (kényszer, állam elleni erőszak illetve ha a ius cogenst sérti), megtámadhatóság.
  7. nemzetközi szerződések megkötésének eljárási lépései! Előkészítés, mandátum-vizsgálat, tárgyalás-bizottságok, kézjeggyel való ellátás=parafálás, aláírás, ratifikálás, kormány általi utólagos jóváhagyás.
  8. fenntartás!
  9. nemzetközi szerződés értelmezése! Ki értelmezhet? Értelmezés lehet megállapító, kiterjesztő és megszorító. Az értelmezés módszerei: nyelvtani, logikai, rendszertani, történeti, teleológiai (szerződés célja).
  10. nemzetközi szerződésének alkalmazásának szabályai! Pacta sunt servanda kifejtése. Területi, időbeli, személyi hatályok.
  11. nemzetközi viták elintézésének diplomáciai eszközei! Közvetlen tárgyalások, jószolgálat intézménye, közvetítés, tényfeltáró bizottságok, egyeztető-békéltető bizottságok.
  12. békés rendezés! BT
  13. felek a hágai bíróság előtt! Csak államok lehetnek. A bíróság joghatóságát a következőképpen lehet elismerni: 1. kompromisszumot kötnek arról, hogy ezt a vitát a bíróság elé terjesztik, 2… 3. fakultatív klauzula, 4. ráutaló magatartás. Magyarország esete: 1992-ben a fakultatív klauzula segítségével élt ezzel a lehetőséggel, mindenkivel szemben néhány feltétellel.
  14. erőszak tilalmának fejlődése a nemzetközi jogban napjainkig! Népszövetség - lehűlési idő: 3 hónap, amelyen belül nem szabadott háborút indítani.
  15. genfi jog legfontosabb rendelkezései! Hadijog.


[1] Ex tune = a keletkezés hatályában

[2] amiből az államok nem szerződhetnek ki

Találat: 2978