online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

JOGI ALAPISMERETEK AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPÍTÉSE

jogi

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
JOGI ALAPISMERETEK AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPÍTÉSE
 
 

JOGI ALAPISMERETEK AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPÍTÉSE

1. Az államhatalmi ágak megosztása

A modern jogállamok szervezete bonyolult képződmény, a gyakran eltérő szervezeti formák ellenére mégis jól megfigyelhető egy rendező elv. Ez az államhatalmi ágak megosztásának elmélete. A hatalommegosztás követelményének megfelelően el kell különítetni egymástól a három hatalmi ágnak: a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói ágnak. Egyik hatalmi ág sem veheti át a másik feladatát, egyiknél sem összpontosulhat olyan hatalom, mely diktatórikus hatalomgyakorláshoz vezethetne.

A hármas tagozódás 727f57h Románia államszervezetében is megfigyelhető:

Ø    az országgyűlés (törvényhozó hatalom),


Ø    a kormány (végrehajtó hatatom),

Ø    bírói szervezet

A központi szervek mellett az államhatalom helyi szervei az önkormányzatok (helyi tanácsok), amelyek a helyi közigazgatási szervekkel együtt intézik a lakosságot közvetlenül érintő helyi ügyeket.

r

2. Államhatalmi, népképviseleti szervek (törvényhozó hatalom)

A) Az Országgyűlés (Parlament: alsóház és felsőház)

Az Alkotmányban rögzített főbb jogkörei:

Ø    megalkotja az Alkotmányt;

Ø    törvényeket alkot;

Ø    meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét;

Ø    megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását;

Ø    meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit, ennek keretében dönt a kormány programjáról;

Ø    megköti a kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket, s így meghatározó szerepe van a külpolitikában;

Az országgyűlési képviselőket (szenátorok és képviselők) a

választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazássál választják négyévi időtartamra. B) A helyi önkormányzatok (Consiliul Local)

A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. A helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg.

A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület (helyi tanács / önkormányzat) útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják.

Az önkormányzatok lehetnek: a) települési önkormányzatok (Consiliul Local)

Ø    községi önkormányzat,

Ø    városi önkormányzat,

Ø  fővárosi-kerületi önkormányzat.

b) megyei és fővárosi önkormányzatok (Consiliul Judeţean)

A települési önkormányzatok és a megyei önkormányzatok egymással semmilyen alá - vagy fölérendeltségi viszonyban nincsenek.

Az önkormányzatok a köz érdekében demokratikus formában és módon a helyi ügyeket intézik.

A helyi önkormányzati feladatokat a helyi képviselő-testület gyakorolja (pl. gazdálkodás az önkormányzat bevételeivel, helyi rendelet alkotás {Hotărârea Consiliului Local), helyi adók és illetékek fajtáinak és mértékének meghatározása stb.). A képviselő-testület évente egyszer közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői kérdéseket és javaslatokat tehetnek.

A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület és ajegyző.

3. A végrehajtó hatalom főbb központi szervei

A) A Kormány (Guvernul)

A végrehajtó hatalom, illetve az államigazgatás legfelsőbb szerve a Kormány, mely a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A Kormány irányítja a minisztériumok munkáját.

A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz.

A Kormány feladat- és jogköre az Alkotmány szerint:

Ø     védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait;

Ø     biztosítja a törvények végrehajtásait;

Ø                  irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb


szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket;

Ø                  a Megyei Kormány hivatalok (Instituţia Prefectului) útján biztosítja a helyi Önkormányzatok törvényességi ellenőrzését;



Ø                  biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósításukról;

Ø                  meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről;

Ø                  ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

A Kormány működéséért az Országgyűlés felelős, tevékenységéről rendszeresen köteles beszámolni.

B)Megyei (és Fővárosi) Kormány Hivatal (Instituţia Prefectului)

A kormány a helyi önkormányzatok működésének törvényességét a megyei közigazgatási hivatalok útján biztosítja.

A megyei Kormány Hivatal törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott körben első fokú hatósági jogkört is gyakorol, de legjellemzőbb feladataként elbírálja az első fokon a polgármester (főpolgármester) vagy a jegyző első fokon hozott határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat (fellebbezéseket).

4. Bíróságok (Instanţele judecătoreşti)

A bíróságok legfontosabb és legismertebb feladata az igazságszolgáltatás, melynek gyakorlása során:

Ø    védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok és a szervezetek jogait és törvényes érdekeit,

Ø    büntetik a bűncselekmények elkövetőit;

Ø    ellenőrzik a közigazgatási határozatok törvényességet.

A helyi és a megyei bíróságok mellett bírósági végrehajtók (executor judecătoresc) is működnek, akik a jogerős bírósági határozatokban pénzfizetésre vagy egyéb magatartásra kötelezett személyeket ill. szervezeteket, szükség esetén állami kényszer alkalmazásával is a teljesítésre szorítják.

Önálló szervezetként, a helyi bíróságok mellett működnek a közjegyzők {notar public), akik az állampolgárok és a jogi személyek részére közokiratot készítenek, okiratot vagy pénzt vehetnek át megőrzésre. A közjegyző ezen kívül lefolytat néhány egyéb, a hatáskörébe utalt és bírói eljárási nem igénylő nem peres eljárást (ezek közül legjelentősebb a hagyatéki eljárás). A hagyatéki eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, ahol az elhunyt személy utolsó belföldi lakóhelye volt.

5. Ügyészségek (Ministerul Public)

A legfőbb ügyész által irányított és vezetett ügyészi szervezet nem tartozik a Kormány irányítása alá, hanem közvetlenül az Országgyűlésnek felelős. Az ügyészség feladata nem korlátozódik a vád képviseletére a bírósági eljárásokban, hanem ennél lényegesen tágabb.

Az ügyészség {Parchet) gondoskodik:

Ø    az állampolgárok jogainak védelméről;

Ø    az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és föggetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről:

Ø    magas szintű jogszabályban meghatározott ügyekben nyomozást végez, felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége felett, a bírósági eljárásokban a vádat képviseli;

Ø    a büntetés-végrehajtás törvényessége felett felügyeletet gyakorol;

Ø    törvénysértés esetén fellép a törvényesség védelmében.

6. Alkotmánybíróság (Curtea Constituţională)

Az alkotmánybíróság általánosságban olyan független jogállású speciális bíróság, amely általános érvényű döntést hozhat arról, hogy a törvények és más jogszabályok rendelkezései nem ütköznek-e az Alkotmányba.

7. Az országgyűlési biztos (Ombudsman)

Az országgyűlési biztos feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános, vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.

Az országgyűlési biztos eljárását a törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti, ha megítélése szerint valamely hatóság, vagy közszolgáltatást végző szerv határozata, eljárása, mulasztása miatt alkotmányos sérelem érte. További feltétel, hogy a kérelmező a rendelkezésére álló jogorvoslatot megelőzően már igénybe vette, illetve a jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.


Találat: 3860