online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

AZ 1966. ÉVI EGYSÉGOKMÁNYON KÍVÜLI EMBERI JOGI TÁRGYÚ GENERÁLIS SOKOLDALÚ SZERZŐDÉSEK

jogi

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Polgari jog tulajdonvédelmi eszközei
Az egyes bizonyítasi eszközök
A nyomozas lefolytatasa
A valasztójog és a valasztasi rendszerek fejlödése
A NEMZETKÖZI VITÁK BÉKÉS ELINTÉZÉSE ELVÉNEK FEJLŐDÉSE, A NEMZETKÖZI JOGVITA FOGALMA
A VÁLASZTOTT BÍRÁSKODÁS
AZ ÁLLAMELISMERÉS
AZ ANTARKTISZ
AZ NEMZETKÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI JOG ÁLTALÁNOS ELVEI ÉS A KODIFIKÁCIÓ
A közös tulajdon megszüntetésénél, illetve a volt hazastarsi lakashasznalat újraszabalyozasanal iranyadó szempontok [Ptk. 137. § (3) bek., 148. §, Csj
 
 

Az 1966. évi egységokmányon kívüli emberi jogi tárgyú generális sokoldalú szerződések

A faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló 1965. évi New York-i egyezmény

Bár a faji megkülönböztetés legsúlyosabb formája: a faji elkülönítés vagy apartheid ma már a múlté, az 1965. évi egyezmény jelentősége ma is kiemel­kedő. Egyrészt a faji diszkrimináció fogalmának széles meghatározásából adódóan az egyezmény számos kitétele ma is releváns: p1. „a faji 424b18e megkülön­böztetésen alapuló minden felsőbbrendűségi elv tudományos szempontból hamis, erkölcsi szempontból elítélendő, társadalmi szempontból igazságta­lan és káros", továbbá politikai és jogi eszközökkel, ide értve a büntetőjogot is, küzdeni kell ellene, vagy a különböző - szélesen felfogott - faji csopor­tok védelme céljából alkalmazott intézkedések nem minősülnek diszkrimi­nációnak. Ezt szokás - fogalmilag pontatlanul - pozitív diszkriminációnak tekinteni, ami valójában a különböző helyzetűek közötti tényleges egyenlő­ség megvalósítására irányul. Az egyezmény végrehajtása feletti felügyeletet egy 18 tagú bizottság látja el, melynek feladatköre kiterjed az államok rend­szeresen benyújtott jelentéseinek vizsgálatára és ezzel kapcsolatban javasla­tok és ajánlások tételére; az egyezmény megsértésére vonatkozó, valamely szerződő államtól származó bejelentésekkel való foglalkozásra, ide értve az ad hoc egyeztető albizottság eljárását is; végül - külön alávetés alapján - egyénektől vagy egyének csoportjától származó bejelentések vizsgálatára.


 

A nők helyzetének javításáról szóló nemzetközi szerződések

A nők helyzetének javításáról több nemzetközi szerződés rendelkezik, így a nők politikai jogairól szóló 1955. évi egyezmény, a fér­jezett nők állampolgárságáról szóló 1957: évi egyezmény, a házasságkötéshez szükséges kölcsönös beleegyezésről, a legalsó korhatár­ról, valamint a házasságkötések anyakönyvezéséről szóló' 1962. évi egyez­mény, és különösképpen a nőkkel szembeni megkülönbözte­tés minden formájának felszámolásáról szóló 1979. évi New York-i egyezmény. Ez utóbbi a dolog természete szerint a nők hely­zete szempontjából hangsúlyozza az általános emberi jogokat, így különö­sen az oktatásban, a foglalkozás területén (p1. kiválasztás, egyenlő munkabérhez való jog) érvényesítendő jogegyenlőséget.

A gyermek jogairól szóló 1989. évi New York-i egyezmény

(Hasonló tárgyban született meg az Európa Tanács 1996. évi strasbourgi egyezménye.)

A gyermek különleges védelmének szükségessége az a mágnespont, mely átrendezi az általános emberi jogokat és alapvető szabadságokat. E szempontból szabályozza az egyezmény például a gondolat-, a lelkiismere­ti és vallásszabadságot, valamint kinyilvánításukat, az egyesülési és gyüleke­zési jogot, a lehető legjobb egészségi állapothoz való jogot, az életszínvonal­hoz való jogot és jogot az oktatásra, az igazságszolgál­tatási garanciákat. Ezek mellett a gyermek különleges helyzete speciális intézkedéseket is megkövetel, ilyen pl. a gyermek joga az életre, névre, állam­polgárságra, továbbá arra, hogy családban éljen, ezenkívül szüleivel - eset­leg határt átlépő - kapcsolatot tartson, végül az örökbefogadás megfelelő szabályozására vonatkozó jogot. Ezen kívül különleges védelmi intézkedések is szükségesek a gazdasági kizsákmányolás, a kábítószer-fogyasztás, a gyer­mek elrablása, eladása, a nemi kizsákmányolás és erőszak minden formája ellen, valamint fegyveres konfliktusok idején. Az egyezményben vállalt kö­telezettségek teljesítése területén elért előrehaladást a 10 független szakér­tőből álló Gyermek jogainak Bizottsága vizsgálja a szerződő felek jelentései alapján, melyek felölelik az elfogadott intézkedéseket és rámutatnak a mara­déktalan teljesítést gátló tényekre és nehézségekre.

A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni 1984. évi New York-i egyezmény

Ezen egyezmény szervesen kapcsolódik a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához, mely emberi jognak minősíti a kínzás, stb. kizárását. Az új egyezmény az ilyen gyakorlatok elleni küzdelem hatékony­ságát kívánja fokozni, tehát felfogható az egyezségokmány releváns cikke végrehajtásaként. Meghatározza a kínzás fogalmát, az államok kötelezett­ségévé teszi hatékony megelőzési intézkedések megtételét, előírja a kínzás bűncselekménnyé minősítését, továbbá azt, hogy a hatóságok hatalmában levő személyekkel foglalkozók számára utasításban kell meghatározni a kín­zás tilalmát és annak betartását rendszeresen ellenőrizni kell, vagy szükség esetén vizsgálatot kell tartani, ezenkívül irrelevánssá minősíti a kivételes körülményekre, illetve a „parancsra tettem" érvre hivatkozást. Fontos eleme az egyezménynek a kínzásnak alávetett panaszjoga, joga a jóvátételre, továbbá az, hogy a kicsikart nyilatkozat nem lehet bizonyíték. Az 1984. évi egyezmény végrehajtása feletti felügyeletet a 10 független szakértőből álló „Kínzás Elle­ni Bizottság" gyakorolja, jelesül megvizsgálja a szerződő felek periodikus jelentéseit; hitelt érdemlő tájékoztatás alapján tudomására jutott sorozatos kínzási eseteknél bizalmas jellegű vizsgálatot végez, feltéve, hogy az érdekel­tek elismerték a bizottság ilyen hatáskörét, eljár a vállalt kötelezettségek meg­szegése miatti bejelentések ügyében jószolgálat felajánlásával vagy jelentés elfogadásával; végül a bizottság ilyen tárgyú hatáskörének elismerése alap­ján átveszi és megvizsgálja magánszemélyek bejelentéseit.



Egyes nemzetközi munkaügyi egyezmények

A közel 200 nemzetközi munkaügyi egyezmény mindegyikéről elmond­hatjuk azt, hogy közvetve kapcsolódik az emberi jogok és alapvető szabad­ságok védelméhez, különösen a gazdasági és szociális jogokhoz. E munka­ügyi egyezmények olyan kérdésekkel foglalkoznak mint a foglalkoztatás, az elbocsátás, a munkafeltételek (munkabér, munkaidő, munkaszüneti napok, fizetett szabadság), a munkavédelem és munkahigiénia, a szociális bizton­ság, a szakmai kapcsolatok, a nők, a fiatal- és időskorúak munkája, valamint speciális kategóriák (mezőgazdászok, tengerészek, bennszülöttek, külföl­diek, vendégmunkások) munkája, mely területeken fokozódó mértékben dominálnak a védelem szempontjai.

Vannak olyan - a nemzetközi munkaügyi egyezmények kemény mag­jához tartozó - egyezmények, melyek közvetlenül szabályoznak egyes em­beri jogokat és alapvető szabadságokat. Ebben az összefüggésben említhető a szakszervezeti jogokról szóló 1949. évi egyezmény, az 1951. évi egyenlő munkabéregyezmény, a kényszermunka tilalmáról szó­ló 1957. évi egyezmény, a foglalkoztatási diszkriminációt tiltó 1958. évi egyezmény, a szociális biztonság területén való egyenlő bánás­módról szóló 1962. évi egyezmény és az 1981. évi kollektív szer­ződés egyezmény.


Találat: 1203