online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A NEMZETKÖZI VITÁK BÉKÉS ELINTÉZÉSE ELVÉNEK FEJLŐDÉSE, A NEMZETKÖZI JOGVITA FOGALMA

jogi

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
JOGI ALAPISMERETEK AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPÍTÉSE
A büntetöügyekben eljaró hatósagok
A munkaügyi jogvita
A munkavégzés szabalyai
VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK
Az egyes bizonyítasi eszközök
ÜZLETI JOG
Kartérítési felelősség a munkajogban
A KÉPVISELŐ KIVÁLTSÁGAI ÉS MENTESSÉGE
 
 

A nemzetközi viták békés elintézése elvének fejlődése, a nemzetközi jogvita fogalma

A nemzetközi viták békés elintézése elvének fejlődése

Az államok közötti konfliktusok a nemzetközi kapcsolatok meghatározó elemének tekinthetők, a nemzetközi viszonyok rendszere döntő részben nem más, mint konfliktus-kapcsolatok. A napóleoni háborúk kataklizmájának tanulságait összegezve K. von Clausewitz megállapította, hogy a háború a politika folytatása más eszközökkel. E formula azonban meg is fordítható: a politika a háború folytatása más eszközökkel. A nemzetközi konfliktusok megoldás 747j99h ának tehát lényegében két alternatív formája alakult ki: a háború, mint az erőszak legszélsőségesebb megnyilvánulása és azok az esetek, amikor az államok nem folyamodnak az erőszak eszközéhez, azaz a konfliktusok rendezéséhez más eszközöket vesznek igénybe.

Az antik Hellasz poliszai között ugyan a háború volt a természetes állapot, melyet kifejezésre juttatott az a tény, hogy a békeszerződéseket meghatározott időre kötötték, mégis a konfliktusok egy részét a görög városállamok, az amphiktüoniák keretében intézték el.  A pax Romana eszméje pedig egyszerre jutatta kifejezésre a Római Birodalom egyetemes hatalmát és az ebből fakadó békés állapotokat. Az állandó háborúk korszakaként ismert középkorban pedig különösen elterjedt volt a viták választott bírói elintézése. A modern államok és az európai jogközösség kialakulása nem iktatta ki a háborúkat a nemzetközi kapcsolatokból, sőt a ius ad bellum a szuverenitás legmagasabb rendű megnyilvánulásának minősült, mely együtt járt ugyanakkor az európai hatalmak közötti érintkezés intenzitásának növekedésével, a kapcsolattartás formáinak állandósulásával, melyben helyet kapott a választott bíráskodás is. Az Anglia és az USA között 1794-ben megkötött Jay szerződés a viták egész sorát választott bíróságnak tekinthető vegyes bizottságok elé utalta, és ezek működésének sikere felkeltette az érdeklődést a nemzetközi jog ezen intézménye iránt. Az 1815-1914 közötti korszakban az Európa Koncert keretében a nagyhatalmak a nemzetközi konfliktusok egész sorát rendezték, azaz megelőzték a fegyveres konfliktusokat, vagy megakadályozták a bekövetkezett háborúk általánossá válását. A nemzetközi kapcsolatok lényegéből adódó kihívásokra – a nemzetközi jog alapján – először az 1899-ben és 1907-ben tartott hágai békekonferenciák tettek kísérletet, melynek lényegét pontosan kifejezi az 1907. évi egyezmény első cikke:


„A szerződő Hatalmak abból a célból, hogy az Államok közt az erőszak igénybevételének, amennyire lehetséges, elejét vegyék, abban egyeznek meg, hogy minden erejükkel törekedni fognak a nemzetközi vitás kérdések békés elintézésének biztosítására.”

A Nemzetek Szövetségének Egységokmánya (1919) egyrészt továbblépett a háború korlátozásának útján, másrészt a nemzetközi viták békés elintézését beépítette a nemzetközi szervezetek feladatkörébe. A nemzetközi jog XX. századi fejlődése az így posztulált kiinduló pontok által megszabott irányokat követte: a háború fokozatos, több lépcsőben megvalósult korlátozásától eljutott az erőszak tilalmáig, illetve hasonló módon általánossá tette a nemzetközi viták békés rendezésének kötelezettségét. E jogfejlődés főbb állomásai a következők:

·        Az 1925. évi locarnoi szerződésrendszer kinyilvánítja a háború tilalmát Franciaország és Németország, illetőleg Belgium és Németország között, és a felmerülő vitás kérdések rendezésére békés eljárást ír elő.

·        1928-ban a Briand francia és Kellogg amerikai külügyminiszterek nevéhez fűződő ún. általános szerződés a háború igénybevételéről való lemondásról, melyhez a világ 63 független államából 59 csatlakozott. E szerződéssel az erőszak megszűnt az államok érdekérvényesítésének megengedett eszköze lenni, melynek logikus következménye az, hogy az államok között esetleg felmerülő bármely természetű vagy eredetű vitának vagy nézeteltérésnek megoldását vagy elrendelését mindenkor csak békés úton lehet keresni.

·        A multilaterális megállapodások közül kiemelendő a Nemzetek Szövetségének égisze alatt 1928-ban létrejött ún. Általános Akta, melyben azonban a közép-kelet-európai államok nem vettek részt. Ugyanakkor a háborút kizáró, megnemtámadási és békéltetési szerződéshez az előzőekben említett régió egyes államai is csatlakoztak.

A NEMZETKÖZI JOGVITA FOGALMA

ENSZ Alapokmányának 2. cikk 3. pontja:

„A szervezet összes tagjai kötelesek nemzetközi viszályaikat békés eszközökkel és olyan módon rendezni, hogy a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság ne kerüljön veszélybe.”



Nemzetközi vita létrejöttéről akkor beszélhetünk, ha az ellentmondások konkrét formát öltenek. A Hágai Bíróság ítéletei alapján a nemzetközi vita fogalma úgy fogalmazható meg, hogy egyik állam a másik államtól meghatározott magatartást követel, melyet az utóbbi megtagad, vagy nem teljesít, illetve egymást kizáró követelésekről van szó. Meg szoktak különböztetni politikai és jogi vitákat.

A VITÁK BÉKÉS RENDEZÉSE ELVÉNEK LEGFONTOSABB TARTALMI ELEMEI

-         vitarendezési eszközök szabad megválasztásának elve

-         gyors és méltányos megoldás keresése

-         figyelembe kell venni a jóhiszeműséget, az együttműködési szellemet, a nemzetközi jog alapelveinek, különösen a szuverén egyenlőség elvének tiszteletben tartását

-         a viták rendezésének a nemzetközi jog elveivel és az igazsággal összhangban kell történnie

-         lehetőség szerint az államok kötelesek a nemzetközi vitákat megelőzni


Találat: 1609