A nemzetközi szervezetek osztályozása

A nemzetközi szervezetek különbözőképpen osztályozhatók:

a) a szervezetben részt vevő államok száma szerint lehetnek univerzális szervezetek és nem univerzális szervezetek;

b) a szervezet céljai, azaz az együttműködés tárgyai szerint általános feladatkörű és speciális feladatkörű szervezetek.

A két felosztás a dolog természete szerint keresztezheti egymást, azaz vannak speciális feladatkörű univerzális szervezetek és ált 151b17b alános feladatkö­rű nem univerzális szervezetek is.

Ezenkívül más felosztások is elképzelhetők, p1. együttműködési és szupranacionális jelleget mutató integrációs szervezetek, ez utóbbi jelen­legi megnyilvánulási formája az Európai Unió, mely mint rámutattunk, sui generis jellegű. További principium divisionis lehet a döntési hatáskör nagysága és természete, mely azonban részben kapcsolódna az előbbi felosztáshoz, részben pedig ezen az alapon - a túl mesterséges osz­tályozás következtében - nehéz lenne még a legfontosabb nemzetközi szervezetek bemutatása is.

Az osztályozás részletezése előtt szükséges rámutatni arra, hogy nincs valódi univerzális nemzetközi szervezet, azaz olyan, melynek a nemzetközi közösség valamennyi tagja, minden állam résztvevője len­ne.

Az univerzális szervezetek

Mint az előzőekben jeleztük, az univerzalizmus nem azt fejezi ki, hogy a Föld valamennyi állama részese valamely univerzális nemzetközi szervezet­nek, hanem csak azt, hogy a nemzetközi közösség túlnyomó többsége tagja és elvileg minden állam számára nyitva áll. Ilyen értelemben univerzális nemzetközi szervezet az Egyesült Nemzetek Szervezete és 16 szakosított intézménye. (következő tétel)

A nem univerzális szervezetek

A nem univerzális szervezetek száma meghaladja a 300-at, ennélfog­va igen tarka képet mutatnak, így nehéz kivételeket nem tartalmazó osztá­lyozási rendszer kialakítása.

Az univerzalizmus eszméjének hívei által tett engedményként jelenik meg az ENSZ Alapokmányában a regionális szervezet kategóriája. Miután e fejezet politikai­lag motivált ambivalens rendelkezéseinek értelmezésére még visszatérünk, ebben az összefüggésben csak három dologra kell emlékeztetni: egyrészt az így értelmezett regionális szervezetek köre jóval kisebb mint a nem uni­verzális szervezeteké, másrészt e regionális szervezetek közül csak azok­ra vonatkozik, melyek a nemzetközi béke és biztonság fenntartásával fog­lalkoznak, azaz lényegileg politikai tevékenységet fejtenek ki, végül az Alapokmány nem ad fogalom-meghatározást. Az ENSZ gyakorlata négy ilyen regionális szervezetet ismert el: az Amerikai Államok Szervezetét, az Afrikai Egységszervezetet és az Arab Ligát, majd újabban az EBESZ-t. Az Alapokmány - az előzőeken kívül - a kollektív önvédelem jogának elisme­résével is megnyitotta az utat katonai szövetségi rendszerek és szervezetek létesítése számára.

A földrajzi értelemben vett, földrajzi térséget jelentő regionaliz­musnak többféle jelentése és tartalma lehet:

. Azonosítható egy kontinens egészével vagy annak földrajzilag elkü­löníthető részével. Ilyen értelemben lehet regionális szervezetnek nevez­ni az olyan politikai szervezeteket, mint az Amerikai Államok Szervezete, az Afrikai Egységszervezet és az Arab Liga, valamint az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet vagy a Délkelet-Ázsiai Or­szágok Társulása (1967: ASEAN), a Dél-Csendes óceáni Fórum (1971). E szer­vezetek köré speciális szervezetek jöhetnek létre.

. A kontinentalizmus nemcsak politikai szervezetekben testesülhet meg, vannak regionális fejlesztési bankok is.

. A regionalizmusnak szűkebb értelmezése is lehetséges, így szub­regionális szervezeteknek szokás tekinteni a folyami bizottságokat, a halá­szati, illetve környezetvédelmi bizottságokat. Ide sorolható továbbá p1. az európai (illetve észak-afri­kai és közel-keleti) illetőségű Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Államközi Szer­vezet (OTIF), melyet az 1980. évi berni nemzetközi vasúti fuvarozási egyez­mény (COTIF) állított fel a nemzetközi vasúti személy- és poggyászfuvaro­zási egyezmény (CIV) és a nemzetközi vasúti árufuvarozási egyezmény (CIM) elfogadásával együtt. Vannak egyéb európai technikai szervezetek is, p1. az Európai Űrügynökség (ESA), az űrobjektumokkal megvalósított telekommunikációs és meteorológiai szervezetek (EUTELSAT, EUMETSAT).

A regionális szervezetek sajátos kategóriáját jelentik a szabadkereske­delmi övezetek, melyek közül említhető az 1992. évi Krakkóban létrehozott Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás, az 1992-ben felállított Észak-amerikai Szabad­kereskedelmi Megállapodás (NAFTA), vagy az 1991­ben az asuncioni szerződéssel létrehozni kívánt Déli Közös Piac (MERCOSUR), mely valójában szabadkereskedelmi övezetként működik.

A kép teljessége kedvéért megemlítendők az emberi jogok regionális rendszerének intézményei is. A dolog természete szerint léteznek regionális jelleget nem mutató, azaz földrajzi összefüggést nem feltételező nemzetközi szervezetek is, p1. a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a különbö­ző nyersanyagtanácsok és termelői kartellek, mint p1. a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC).