online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A BIZTONSÁGI TANÁCS SZERVEZETE ÉS HATÁSKÖRE

jogi





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
JOGI ALAPFOGALMAK
A nyomozas altalanos rendelkezései
A MODERN NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK KEZDETEI, A NEMZETKÖZI JOG TUDOMÁNYÁNAK KIALAKULÁSA
A NUKLEÁRIS FEGYVEREK TÖRVÉNYESSÉGE
AZ ÁLLAMELISMERÉSI TÉNYÁLLÁSOK
AZ ENSZ TITKÁRSÁG
A NEMZETKÖZI JOG ÉS A BELSŐ BÍRÓSÁGOK
AZ 1966. ÉVI EGYSÉGOKMÁNYON KÍVÜLI EMBERI JOGI TÁRGYÚ GENERÁLIS SOKOLDALÚ SZERZŐDÉSEK
A TENGERSZOROSOK ÉS A CSATORNÁK
A NEMZETKÖZI JOG FOGALMA ÉS ALAPJAI
 
bal also sarok   jobb also sarok

A Biztonsági Tanács szervezete és hatásköre



Összetétele

A Biztonsági Tanácsnak 15 tagja van: 5 állandó tag, jelesül az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína és Oroszország. (Oroszország 1991-ben arról informálta az ENSZ-t, hogy - a volt 939i88j Szovjetunió 11 tagállamának egyetértésével - átveszi a Szovjetunió helyét az ENSZ va­lamennyi szervében.) E lépés ellen egyetlen ENSZ-tagállam sem tiltakozott, bár a Biztonsági Tanács összetételének megváltoztatásához az Alapokmány módosítására lett volna szükség. A Biztonsági Tanács további 10 helyét a nem állandó tagok foglalják el, amelyeket a Közgyűlés választ 2 évre. A Közgyűlés határozata szerint a nem állandó tagsági helyek a követ­kezőképpen oszlanak meg: 5 az afroázsiai országoké, 2 Latin-Amerikáé, 1 Kelet-Európáé, illetve 2 Nyugat-Európáé és más országoké (ez utóbbi a gyakorlatban Kanadát, Ausztráliát és Új-Zélandot jelenti).

Napjainkban megkérdőjeleződött a Biztonsági Tanács reprezentativitása, azaz felvetődött a méltányos képviselet szükségessége. Míg 1945-ben a Biz­tonsági Tanácsban a tagállamok egyötöde volt képviselve (51 eredeti taggal szemben a Biztonsági Tanácsnak 11 tagja volt), jelenleg ez az arány kevesebb mint 12:1 (189 tagállamnál a Biztonsági Tanácsnak - az 1966. évi módosítás után - csak 15 tagja van. A hidegháború befejezésével Németország és japán bejelentette igényét az állandó tagságra és hasonló törekvésekkel találkozunk a fejlődő országok részéről regionális képviselet formájában. A Közgyűlés 1993-ban e problémák megoldására valamennyi tagállam részvételével mun­kacsoportot hozott létre, mely - a komoly érdekellentétek (szerzett jogok megóvása, a módosítás feltételei, az új állandó tagok kiválasztása és jogállá­sa, a hatékonyság megóvása) miatt - nem ért el eredményt.




Segédszervei

. Az 5 állandó tag vezérkari főnökeinek képviselőiből álló vezérkari bizottság, mely az egyetlen - az Alapokmány által megnevezett, ugyanakkor a gyakorlatban - nem működő segédszerv;

A békefenntartó műveletek irányító szervei, melyek száma változó;

. A kilencvenes években felállított nemzetközi törvényszékek.


A Biztonsági Tanács feladatait folyamatosan látja el. Ez alatt azt kell érteni, hogy bármikor összeülhet, ha a helyzet megkívánja. Grosso modo az mondható, hogy a Biztonsági Tanács hetente többször összeül, és az ülé­seket félhivatalos konzultációk előzik meg. Az üléseket a soros elnök hívja össze. A Biztonsági Tanács elnöki funkcióját a tagországok az angol ábé­cé sorrendjében havonta felváltva töltik be.

A Biztonsági Tanács üléseire az érdekelt államokat (sőt nemzeti felsza­badítási mozgalmakat is) - szavazati jog nélkül - meghívhatja. A Biztonsá­gi Tanács ezzel kapcsolatos gyakorlata igen liberális.



A Biztonsági Tanács hatásköre

A határozathozatal

A Biztonsági Tanács eljárási határozatait kilenc tagjának igenlő szavaza­tával hozza. E körbe tartozik a napirendre felvétel, a vita elnapolása, a na­pirendi pont törlése, a meghívás az ülésre, az ülés felfüggesztése és el­napolása, az elnöki határozatok stb. Minden más kérdésben, ide értve azt is, hogy a kérdés eljárási-e vagy sem (ez az ún. kettős vétó), azaz az érde­mi kérdésekben a kilenc igenlő szavazatnak magába kell foglalnia az állan­dó tagok egybevágó szavazatát. Bármely állandó tag el­lenszavazatával megakadályozhatja azt, hogy a Biztonsági Tanács határozatot fogadjon el. Ezt szokás - jogilag pontatlanul - vétójognak nevezni. A San Franciscó-i konferencián az állandó tagok különleges jogállását főleg azzal indokolták, hogy a nagyhatalmak fokozottan felelősek a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért, de úgy is lehet érvelni, hogy a korábbi egyhan­túság maradványáról van szó.

1945 és 1990 között 279 vétó volt, mindegyik állandó tag alkalmazta, legtöbbször azonban a Szovjetunió, azóta csak kivételesen éltek vele. Az ilyen statisztika jelentősége azonban kétséges, egyrészt függ az ügyek szá­mától, másrészt nem veszi figyelembe a "rejtett vétót", és végső soron tük­rözi a hatalmi realitásokat, jelesül azt, hogy az állandó tagokkal (és az érdek­körükbe tartozó államokkal) szemben az ENSZ nem képes kényszerintéz­kedéseket alkalmazni. Ez az ára a Biztonsági Tanácsra ruházott széles hatáskörnek.

A Biztonsági Tanács gyakorlata a nagyhatalmi egyhangúság követelmé­nyét enyhítette: a tartózkodás nem jelenti a vétójog gyakorlását. A Biztonsági Tanács a távollétet tartóz­kodásként értelmezte, de felfogható állandó vétóként is.



Az Alapokmány elvileg ismeri a kötelező tartózkodást is: ha a Biztonsá­gi Tanács a viták békés rendezésével foglalkozik, akkor az érdekelt félnek tartózkodnia kell. E szabályt kivételesen alkalmazták (p1. Argentína 1960-ban az Eichmann-ügy tárgyalásakor), egységes gyakorlatról nem beszélhetünk, melynek oka egyrészt a viszály és helyzet közötti bizonytalan határ, másrészt a Biztonsági Tanács különböző feladatainak összeolvadása.

A Biztonsági Tanács határozatainak jogi természete

Az Alapokmány egyik legrövidebb cikke kimondja: "A Szervezet tagjai megegyeznek abban, hogy a Biztonsági Tanács határozatait az Alapokmány­nak megfelelően elfogadják és végrehajtják." A Biztonsági Tanács határozatai tehát általában kötelezik a tagállamokat, kivéve, ha a Tanács egy­értelműen ajánlást fogad el. E vélelmet állította fel a Nemzetközi Bíróság a Namíbia tanácsadó véleményben (1971). E vélelem jelentőségét az adja, hogy a Biztonsági Tanács általában tartózkodik attól, hogy határozatában az Alapokmány meghatározott cikkére hivatkozzon, sőt az ajánlás jellegre utaló szavakat (kér, óhajt stb.) összeköti a határozathoz való alkalmazkodásra vo­natkozó felhívással. Ennek a fordítottja is lehetséges: a Biztonsági Tanács kötelezően megállapítja a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetését vagy megsértését és mégiscsak ajánlásra szorítkozik. Fontos megemlíteni azt is, hogy a volt Jugoszláviával kapcsolatos Nemzetközi Büntető Törvény­szék nem találta megalapozottnak a védelem azon kifogását, hogy a Bizton­sági Tanács nem határozhatott volna a Törvényszék felállításáról.

A Biztonsági Tanácsnak a tagállamokat kötelező határozatai normatív jellegűek is lehetnek, így ezek egyben nemzetközi jogforrások is. Erről van szó akkor, ha a Biztonsági Tanács - az Alap­okmány 41. cikke szerint - nem fegyveres intézkedéseket foganatosít. A fegyveres erő alkalmazására viszont csak jogosítványt, legitimá­ciót ad az akcióban részt venni kívánó államoknak, de a részvételre nem kötelezheti őket.

Ezen kívül normatív természetű a Biztonsági Tanács ideiglenes ügyrend­jéről 1946-ban elfogadott határozat, továbbá jogi aktusoknak minősülnek a Közgyűléssel együttes hatáskörben hozott határozatok (tagfelvétel, főtitkár megválasztása stb.), vagy saját hatáskörben kisegítő szervek létrehozása, ta­nácsadó vélemény kérése.




Találat: 3702







Felhasználási feltételek