online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Tehergépkocsi rakfelületének billentése

gépészet

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
A szakmai vizsga szóbeli tantargyai: Gazdasagi, munkajogi, munka- és környezetvédelmi ismeretek Gépipari technológia Gyartasi folyamat tervezése
Folyamatos szallítóberendezések
Aszinkron motor modellek
A GÁZ CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FOGYASZTÓI BERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI MŰSZAKI-BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA
Modul neve: Hidraulikus elem és rendszertechnika alkalmazasa, elemzése II
Fékszerkezetek
Képességeink kibontakoztatasa
Logikai tervezés Előadasvazlat
A rugókról altalaban
 
 

Tehergépkocsi rakfelületének billentése

 

A tehergépjármű ömlesztett anyagot - földet - szállít. A célállomáshoz érve - kézierő igénybevétele nélkül - tudja rakományát a kívánt helyre üríteni!


A hidraulikus rendszer a tehergépjármű tartozéka.

A szivattyú bekapcsolását a gépkocsi vezetője végzi a billentés megkezdése előtt. (A szivattyú tehát nem működik állandóan csupán akkor, ha üzeme indokolt.)

A rakfelületet hidraulikusan egyoldalról működtetett munkahenger billenti.


A billentés vezérlésére szolgáló útmeghatározó elem a kezelőfülkében van elhelyezve úgy, hogy azt a vezető normál munkahelyzetében képes kezelni.

A kezelőszerv - útmeghatározó elem - a szivattyú indítását követően, csak akkor engedjen munkaközeget a hengerbe ha erre a gépkocsi vezetője külön utasítást, parancsot ad. Amennyiben a parancs (vezérlőjel) emelési folyamat közben megszűnik, a rakfelület térjen vissza alaphelyzetébe!

A belsőégésű motor billentés közbeni véletlen leállása - az útmeghatározó elem „emelés” helyzetében nem eredményezheti a rakfelület visszazuhanását!

2.1. ábra: Billenőplatós tehergépkocsi


A feladat nagyon hasonlít az előzőekben már megvalósítotthoz. Ezek ismeretében határozzuk meg közösen a szükséges hidraulikus elemeket és azok feladatát!

Sorsz:

Elem megnevezés:

Feladat:

1.

Folyadéktartály

2.

Szivattyú

3.

Nyomáshatároló szelep

4.

Nyomásmérő műszer

5.

Visszacsapó szelep

6.

3/2-es útmeghatározó szelep

7.

Fojtó-visszacsapó szelep

8.

Munkahenger

9.

Hajlékony vezeték, tömlő

A felsorolásban szereplő elemek túlnyomó részét már előzőekben alkalmaztuk, tehát ismerjük.

Kisebb eltérések az felhasználásra kerülő elemeknél a 6. sz. 3/2-es útmeghatározó elemnél, a 7. sz. fojtó- visszacsapó szelepnél és a 8. sz. munkahengernél lesznek.

Új - eddig nem érintett - egységként a 9. sz. hajlékony vezeték, tömlő lép csupán be. Alkalmazása azért szükségszerű, mivel a rakfelület billentése közben a munkahenger helyzete változik, - egy pont körül 838b11i elfordul - s ezt merev, acélcső vezeték nem képes biztosítani.

Vizsgáljuk meg a módosított és az új elemeket!

n   3/2-es útmeghatározó elem


2.2. ábra: 3/2-es útmeghatározó elem

Az útmeghatározó elemnek teljesítenie kell azt a követelményt, hogy ha nincs vezérlőjel az emelési folyamat nem kezdődhet meg.

Ennek feltétele a P jelű csatorna zártsága. (Ekkor a szivattyútól nyomófolyadék nem áramolhat a munkahenger irányába.)

Az A-T csatornák viszont nyitottak, ezzel biztosítják azt, hogy a henger dugattyúja alatti térből a folyadék a tartály felé távozzék.

A szeleptesten találunk még egy „L” jelű résolajvezeték csatlakozást. Erre azért van szükség, mivel a tolattyú és a szelepház tökéletlen tömítése miatt jelentkező résolajat a tartályba vissza kell vezetni.

Amennyiben a 3/2-es szelep tolattyújára nem hat vezérlő erő, (jel) mindenkor a rugóerő hatásának engedelmeskedik.

Azt az állást mely vezérlőjel nélkül automatikusan bekövetkezik BIZTOS ÁLLÁSNAK nevezzük.


BIZONYTALAN ÁLLÁS az mely csupán a vezérlőjel meglétének idejéig tart.

A tolattyút a rugóerő - vezérlőjel nélkül - minden esetben egy adott helyzetben igyekszik megtartani. Ez a szelep tehát EGY BIZTOS ÁLLÁSÚ, idegen kifejezéssel élve MONOSTABIL.

A tolattyú biztos állásában a P nyomócsatornát zárja. Ezért a szelepet ZÁRT ALAPHELYZETŰnek is nevezzük.

A rugó eltávolításával lehetőségünk lenne arra, hogy a tolattyú két olyan - egymástól különböző - helyzetet foglaljon el, melyeknek megváltoztatása csak újabb - ellentétes értelmű - vezérlőjellel valósítható meg. Ekkor KÉT BIZTOS ÁLLÁSÚ, BISTABIL elemről beszélhetünk.

n   Fojtó visszacsapó szelep

Eddigi alkalmazásnál már találkoztunk külön-külön a fojtó és a visszacsapó szeleppel, megismertük azok feladatát. Gazdasági és műszaki okokból - kevesebb vezetékkötés szükséges - a két szelepet egyetlen szelepházba építve is gyártják, már eleve párhuzamos kötésben.

 

2.3. ábra: Fojtó-visszacsapó szelep

Az 1. sz. szelepházba illeszkedik a 2. sz. menetes fojtóelem, melynek menetes kapcsolódása biztosítja az állíthatóságot.

A 3. sz. visszacsapó elemet az 4. sz. nyomórugó tartja zárt alaphelyzetében.

Az előző ábrákon jól látható, hogy B-A áramirány esetén (jobboldali ábra) a folyadék nyomása hat a visszacsapó szelep felületére, ez a rugót legyőzi és a visszacsapó szelep nyit. A nagy keresztmetszeten sok munkaközeg áramolhat át. Természetesen ezzel egyidőben a fojtószelepen keresztül is áramlik folyadék, azonban ez lényegesen kisebb mennyiségű, mint ami a visszacsapón átfolyik.

A-B áramiránynál (baloldali ábra) a visszacsapó szelepet a rugó ereje - de a folyadék nyomása is - zárja. Közegáram csak a fojtáson jöhet létre. Az itt átfolyó mennyiség - mivel az csupán a fojtóréseken keresztül jöhet létre - függ a fojtóelem mindenkori beállításától.

A fojtó-visszacsapó szelep jelképi ábrázolására a két - egyébként már általunk ismert - jelölést párhuzamosan kapcsoljuk, úgy ahogy az a valóságban is előfordul.

n   Munkahenger

A rakfelület billentéséhez egyoldali működtetésű munkahengert alkalmazunk. Mivel a gépjárművön kicsi a beépítésre rendelkezésre álló hely, így a munkahengernek egy speciális kialakítását, a teleszkóphengert építik be.

A teleszkóphenger egymásba illesz-



kedő és egymásban elcsúsztatható kü-

lönböző átmérőjű csövekből épül fel.

Nyomás hatására a csövek egymásból

kicsúsznak, a munkahenger lökethosz-

sza több méter is lehet.                        2.4. ábra: Teleszkópikus munkahenger

Ugyanakkor összenyomott - üres - szerkezeti hossza viszonylag kicsi. Ez indokolja mobil szerkezeteknél (pl.: gépkocsik, autódaruk, magas emelésű villástargoncák stb.) alkalmazását.

n   Hajlékony vezeték, tömlő

Mivel a munkahenger alsó hengerfedele az alvázhoz, a dugattyúrúd vége a billenő rakfelülethez gömbcsuklóval csatlakozik - lehetővé téve a működés közbeni billenést - merev, acél vezetékekkel nem valósíthatjuk meg a munkahenger és fojtó-visszacsapó szelep közötti kapcsolatot. Ekkor hajlékony vezetéket, közismert nevén tömlőt alkalmazunk.


2.5. ábra: Hidraulika tömlő

1.   Lélek,

2.   Szövetbetét,

3.   Burkolat,



A hidraulika tömlő az ábrán vázolt egységekből áll, melyek feladata a következő:

Lélek:             Olajálló gumi. Nem nyomástartó, csupán a munkaközeg útját biztosítja.

Szövetbetét:   Külső felületén rézzel galvanizált acélszövet. A tömlő mechanikai szilárdságát biztosítja, ez a teherviselő elem. Ehhez kapcsolódik a vezetékek csatlakoztatására szolgáló csavarzat.

Burkolat:        Gumi jellegű anyag. A szövetbetét mechanikai védelmére szolgál.

A hidraulika tömlő felszerelésekor a következőkre kell figyelemmel lennünk:

·      A tömlőt nem szabad feszesen szerelni. Mindig kell, hogy legyen egy kicsiny „belógása”. Erre azért van szükség, mivel nyomás hatására a tömlő belső átmérője növekszik, ezzel egyidőben a hossza csökken. Amennyiben a tömlő feszes, úgy ez a szakadásához vezet.

Húzó igénybevételnek kitenni TILOS!

·      Gépeinknél általában menetes - hollanderes - csatlakozásokat alkalmazunk. Előfordulhat, hogy szereléskor a tömlő a hollandi anyával együtt fordul. Ez a szövetbetét egyik irányú szálait jelentős húzásnak teszi ki, mely - legjobb esetben is - megrövidíti a tömlő élettartamát.

Csavaró igénybevételnek kitenni TILOS!

·      Elkerülhetetlen, hogy a tömlőt szereléskor, üzemeltetés során hajlítsuk. (Ez egyébként normál, üzemszerű igénybevétel.) A túlzottan kis ívű hajlítás, megtörés, szintén a teherviselő rész, a szövetbetét sérüléséhez, az elemi szálak szakadásához vezet.

Túlzottan kis ívben hajlítani, csavarni TILOS!

Javasoljuk a következő - általánosan elfogadott - szabály betartását a tömlő hajlításra való igénybevételénél:

ha a                 tömlő átmérője: d

                                                               legkisebb megengedett hajlítási sugár: Rmin

akkor a következő összefüggés igaz:

Rmin > d * (5-8)

Ez azt jelenti, hogy a tömlő élettartama érdekében ne hajlítsuk kisebb sugárban mint az átmérő öt-nyolcszorosa!

Két érték által határolt tartomány azért van megadva, mivel a vékonyabb tömlőkre a kisebb, a vastagabbakra - melyek eleve merevebbek - a nagyobb értékek vonatkoznak.

A következő lapon a feladat megoldását biztosító részegységeket találja. Gondolja mégegyszer át a problémát! Kösse össze az elemeket, egészítse ki a kapcsolási rajzot úgy, hogy a kívánt működés jöjjön létre!

Figyelem!

A gyakorlókészlet nem tartalmaz teleszkópikus munkahengert. Ezt egy kettős működtetésű munkahengerrel pótoljuk. A henger dugattyúrúd oldali hengerterét tömlővel csatlakoztassa közvetlen a tartályra! Erre azért van szükség, mivel a rúdoldali hengertér csatlakozója visszacsapó szeleppel van ellátva, s ha ez zárt akkor mozgás nem jönne létre.

A dugattyú visszafutását a kapcsolás megvalósításánál és kipróbálásánál - rakfelület nem lévén - Önnek, fizikai erővel kell biztosítania!

Tehergépkocsi rakfelületének billentése

Egészítse ki és valósítsa meg a kapcsolást a gyakorlókészlet segítségével!


T

 

P

 

A

 

T

 

P

 

2.6. ábra: Tehergépkocsi rakfelületének billentése

 

2.6. ábra: Tehergépkocsi rakfelületének billentése

 

Állítsa a nyomáshatároló szelepet, jegyezze fel mit tapasztal a nyomásmérő műszernél ha a munkahenger dugattyúja eléri külső véghelyzetét!

A kapcsolás megvalósítása és működtetése közben a nyomásmérő műszeren a következő értékeket olvastam a munkahenger dugattyújának külső véghelyzete esetén:

Beállítás sorszáma

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

A nyomásmérő műszeren leolvasott érték: bar



Következtetés:

A nyomáshatároló szelep rugó-előfeszítését növelve a hidraulikus rendszer munkanyomása .................................................................................................................................................

Ezeket a nyomásértékeket a munkahenger külső dugattyúállásánál tudtam leolvasni azért, mivel ..................................................................................................................................................................................................................................................................................................

További ismeretek a 2. sz. feladathoz

n   2/2-es útmeghatározó elem

Ismereteink alapján el tudjuk dönteni, hogy a felírt számjelölés milyen szelepet jelent.



 

2.7. ábra: 2/2-es útmeghatározó elem

1.   Szelepház,

2.   Tolattyú,

3.   Nyomórugó,

P; Nyomócsatorna,

A; Munkacsatorna,

L; Résolaj csatorna,


A 2/2-es útmeghatározó elem a két csatornát - utat - zárni és nyitni képes. Visszafolyó csatornával nem rendelkezik. Tehát önmagában csak nyitó, vagy záró feladatra alkalmazható.

Egészítse ki a következő mondatokat!

Az ábrán látható 2/2-es útmeghatározó elem ..........................stabil. Ennek oka a szelep tolattyúja mögötti .................................... A tolattyú tehát csak addig tartja meg ............................................................ helyzetét, míg arra ................................................ hat.

A szelep alaphelyzete ............................................ Amennyiben vezérlőjel nem hat a P; A csatornák a folyadék számára ...................................................................................................

n   Rugóerő visszatérítéses munkahenger

Hidraulikában elég ritkán alkalmazott hengertípus. Alkalmazása akkor indokolt, ha a dugattyúrúdra nem hat olyan nagyságú erőhatás mely azt alaphelyzetébe képes lenne visszaállítani.


2.8. ábra: Rugóerő visszatérítéses henger

1.   Hengercső,

2.   Dugattyú tömítéssel,

3.   Dugattyúrúd a rugóval,

4.   Hátsó hengerfedél,

5.   Első hengerfedél,

6.   Munkatér,

7.   Kilevegőztetett tér,


A rugóerő visszatérítéses munkahengerek - ugyanazon dugattyúméret és nyomás esetén - kisebb erő kifejtésére, kisebb teher megemelésére képesek mint eddig megismert változataik.

Ennek oka az, hogy a rugó összenyomásához is energiára van szükség.

Azonos szerkezeti méretek esetén a rugóerő visszatérítéses henger dugattyújának lökethossza is rövidebb. (Amennyiben a rugó menetei egymásra támaszkodnak - teljesen összenyomott állapot - további dugattyú elmozdulás nem lehetséges.)

n    Feladat

Az előzőleg 3/2-es útmeghatározó elemmel megvalósított kapcsolást oldja meg 2 db. 2/2-es útmeghatározó elem alkalmazásával!

Egészítse ki a kapcsolási rajzot, majd a gyakorlókészlet elemeinek felhasználásával valósítsa meg! Működtesse!

Tehergépkocsi rakfelületének billentése 2 db. 2/2-es szeleppel


Figyelje és jegyezze fel mi történik ha az „A” és „B” jelű szelepek tolattyúit külön-külön,

vagy egyszerre kapcsolja!

 

 

2.9. ábra: Működtetés 2/2-es útmeghatározó elemmel

 

Egészítse ki és valósítsa meg a kapcsolást a gyakorlókészlet segítségével!

 

A megvalósított és működő kapcsolásnál a következőeket tapasztaltam:

„A” szelep

„B” szelep

Munkahenger dugattyúja

Visszafolyás a tartályba

zár

zár



nyit

zár

zár

nyit

nyit

nyit

Indokolja meg a tapasztaltakat! Egészítse ki a mondatokat!

1.   Mindkét szelep zárt helyzetében a munkahenger dugattyúja ................................................. azért, mivel ekkor munkafolyadék .......................................................................................

2.   Az „A” szelep nyitott és a „B” szelep zárt állapotában a munkahenger dugattyúja ................ ................................................................ Ez a dugattyú ............................irányú mozgása.

3.   Az „A” szelep zárt és a „B” szelep nyitott helyzeténél a munkahenger dugattyúja ................ ................................................................ Ez a dugattyú ............................irányú mozgása.

4.   Amennyiben mindkét szelep nyitott a dugattyú ..................................................................... Ha ekkor a dugattyúrúdra erővel hatunk akkor a ................................................................. Ez a jelenség azért következik be mivel mindkét szelep nyitva, s ekkor a folyadék mindig a ......................................................... terhelésű tér felé igyekszik távozni. Ez jelen esetben a ............................................................................................

Remélhetőleg az eddigi gyakorlatokat sikeresen végrehajtotta, a feladatlapokat jól kitöltötte.

Ismeretei sokat gyarapodtak melyeket a gyakorlatban is eredményesen tud alkalmazni.

További új ismeretek elsajátítását megelőzően következzen egy önellenőrzés!

Lapozzon a következő oldalra!

 
Önellenőrzés 2.

Figyelmesen olvassa el a kérdéseket! Jelölje az Ön által helyesnek ítélt válaszokat x-szel, vagy adjon rövid válaszokat!

1.   Miért alkalmaztunk a gépkocsi rakfelületét emelő munkahenger vezérlésére ZÁRT alaphelyzetű MONOSTABIL szelepet?

.......................................................................................................................................................................................................................................................................................

(4 pont)

2.   A fojtó-visszacsapó szelep feladata az, hogy.....

a./ egyik irányba kisebb, másik irányba nagyobb nyomással engedi a folyadékot                 o

b./ egyik irányba több, másikba kevesebb folyadékot enged                                              o

c./ csak a munkahenger dugattyújának emelő mozgását lassítja                                           o

(4 pont)

3.   A teleszkópikus henger alkalmazásának előnye az, hogy.....

a./ helyigénye kisebb, ezért mobil hidraulikánál terjedt el                                                     o

b./ kisebb olajnyomásnál is nagyobb erő kifejtésére képes                                      o

c./ mindkét irányú mozgása az olajnyomás hatására valósul meg                                         o

(3 pont)

4.   Nevezze meg a hajlékony vezeték (tömlő) részeit!

1./...............................................................................................

2./...............................................................................................

3./...............................................................................................

(2 pont)

5.   Sorolja fel milyen igénybevételeknek nem szabad kitenni a hidraulika tömlőt!

........................................................................................................................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................

(4 pont)

6.   Azonos szerkezeti méretek mellett a rugóvisszatérítéses henger - összehasonlítva a súlyvisszatérítéses hengerrel -

a./ lökethossza nagyobb és működtetéséhez nagyobb nyomás szükséges                            o

b./ lökethossza azonos és működtetéséhez kisebb nyomás szükséges                                 o

c./ lökethossza kisebb és működtetéséhez nagyobb nyomás szükséges                               o

(3 pont)

7.   Mikor nevezünk egy szelepet ZÁRT alaphelyzetűnek?

a./ amikor minden csatorna zárt az adott kapcsolási helyzetben                                           o

b./ amikor működtetésmentes helyzetben a „P” csatorna zárt                                              o

c./ amikor működtetésmentes helyzetben a visszafolyó csatorna zárt                                   o

(4 pont)


Elérhető pontszám:  24 pont


                       22-24 pont      Kiválóan megfelelt

                                                                              16-21 pont      Megfelelt

                                                                                0-15 pont      Javaslom, figyelmesen

ismételje át!

Találat: 3515