online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Kereskedési technikak és módszerek

gépészet

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Targoncak
Csapagyszerelő prés
Autóvasarlaskor a vevö nem tudja eldönteni, szívó vagy feltöltös motort vasaroljon.
Adagoló működtetése
Az autókereskedésben, ahol Ön dolgozik, egy vevö hagyomanyos dízelrendszerü (forgóelosztós adagolószivattyúval) szerelt jarmüvet szeretne vasarolni. E
Csörlök
 
 

Kereskedési technikák és módszerek

Emlékszik még Rothschild és Lloyd történetére? Hadd említsek meg egy másik hírességet, aki egy időben a világ leggazdagabb embere volt. J.P. Getty-ről van szó, aki mindig azt mondta, hogy akkor kell részvényt venni, amikor alacsony az ára, és nem akkor, amikor már felemelkedett.

A részvénypiaci befektetésnek két technikája van. Az egyikről az előbb volt szó. Ez több nyereséget hoz és kevésbé idegfeszítő. A "vegyél olcsón, adj el drágán" technikát a józan ész diktálja. De a másik technika is hozhat nyereséget, ha megfelelő időben alkalmazzák. Ennek alapelve a következő: "drágán vegyél és még drágábban adj el!" Ez utóbbit "adj el a még nagyobb bolondnak" technikának nevezem. Nézzünk néhány valóságból vett példát mindkét technikára.

1. Végy olcsón, adj el drágán.
A Subaru tökéletes példa. Nézzük meg az egy részvényre számított 1976-os adatokat (15. ábra). Mind a legmagasabb, mind a legalacsonyabb ár kedvező. Már szó volt a monopóliumokról, azt is megemlítettem, hogy mire kell figyelni az új kibocsátásoknál.

15. ábra


Egy részvényre jutó adatok (dollár) (adott év október 31.)

 

1985

1984

1983

1982

1981

1980

1979

1978

1977

1976

Könyv szerinti érték

43.31

32.64

24.10

16.93

11.03

6.41

4.36

  2.82

  1.72

  1.00

Jövedelmek

12.55

9.84

  8.17

  6.52

  4.36

  2.95

  1.74

  1.20

  0.72

  0.44

Osztalékok

1.68

1.24

  0.92

  0.52

  0.32

  0.20

  0.15

  0.10

-

-

Az osztalék aránya a

nettó profitban

13%

13%

11%

8%

7%

7%

9%

8%

-

-

Árak - legmagasabb

171 1/2

120 1/2

87

66

40 3/4

21 5/8

12 3/6

9 7/6

3 3/8

2 7/8

        legalacsonyabb

113 1/2

  72 3/4

54 3/4

30 1/4

17 3/8

  9 3/4

4 5/8

2 3/4

1 3/4

    1/2

P/E arány



14-9

12-7

11-7

10-5

9-4

7-3

7-3

8-2

5-2

7-1

Alkalmazzuk ezeket a Subaru esetére. A Subaru nincs és sohasem volt monopolhelyzetben. De ahogy a kis és közepes autók piacra dobását időzítették, az egyszerűen csodálatos. Igazolódott várakozásuk, hogy az emberek hajlandók négykerék meghajtású autót vásárolni, persze nyilvánvaló, hogy a kudarcnak is volt valószínűsége. Ha végül is vett néhány ezer részvényt, ötven centjéért darabját, mekkora annak esélye, hogy elveszíti a pénzt?

Ez akkor fordulna elő, ha a Subaru egyetlen autót sem adna el, és kiszállna az autógyártásból. Hány olyan autógyárat ismer, amellyel ez megtörtént? Én egyet sem. Így annak esélye, hogy mindent elveszíthet, nagyon csekély, ugyanakkor senki sem tudta, hogy a Subaru a négykerék meghajtású autók gyártásának vezető vállalata lesz-e. Nézzük meg a jövedelmeket. Csodás növekedés, ugye? Kezdetben nem sok nyugdíjalap vagy banki vagyonkezelő alap vásárolta a vállalat részvényeit. Valószínűleg inkább a General Motors részvényeit vették meg azért, mert minden intézményi befektető ezt teszi. Ha a dolog mégsem jönne be, akkor sem lehet őket veszteseknek nevezni, mivel ők az "óvatos befektetők" elvet követték. Ugyanez a filozófia ma is felbukkan: "nem járhatsz rosszul, ha General Motors részvényeket veszel". Ennek az elvnek a követői legkevésbé sem törődnek azzal, hogy nagyon nehéz pénz 555f59f t csinálni a General Motors részvényeinek megvásárlásával, a legtöbbször ui. mások pénzét kezelik. Ha elkerülte figyelmét a Subaru nyílt kibocsátása, a pénzügyi szaklapok jövedelem-kimutatásait vizsgálva előbb-utóbb felfedezhette a vállalatot. A részvény ára a hetedik, egymást követő növekedésről számot adó jövedelem-kimutatás után sem érte el az 5 dollárt. Ugye megértette, hogy miért fontosak minden piaci helyzetben a jövedelem-kimutatások? Ha általános az árfolyamok csökkenése, akkor az ember csak egyszerűen elhalasztja a részvényvásárlást, amíg az árak megszilárdulnak.

2. Drágán vásárolj, s még drágábban adj el.
A Subaru erre is nagyon jó példa. A részvényárak szinte korlátlanul emelkedhetnek amíg a részvénypiac élénk, és különösen akkor, ha a vállalat jövedelme is folyamatosan nő. Tegyük fel, hogy soha nem vett még Subaru részvényt, és csak akkor figyelt fel rá, amikor ára 100 dollár körül volt. Ha úgy találta, hogy az ár már túlságosan magas, újabb 100 dollárról mondott le. Emlékezzen rá, hogy az első fejezetben már szó volt arról, hogy a részvény ára nem befolyásolhatja a részvény vásárlását illető döntést. Még mindig biztonságos befektetés Subaru részvényt venni 100 dollárért, mivel a vállalat egyre több autót értékesített és az autók megbízhatónak bizonyultak, ami az autóvásárlás nagyon fontos szempontja.

Összefoglalva: a részvényeket a lehető legalacsonyabb áron vegye meg, akkor, amikor az emberek még nem fedezték fel a részvényt és annak lehetőségeit. Ha talál egy jó vállalatot, hosszú távon tisztességes nyereséget érhet el. Csak akkor szabad lemondani egy részvény megvásárlásáról, vagy elhalasztani a vásárlást, ha meg van győződve arról; hogy az összes pénze elveszítésének kockázata nagyobb, mint a vásárlásból származó nyereség esélye. Az "összes" szót külön hangsúlyoznám.

Végül még egy, a Subaruval kapcsolatos gondolat. 1986-ban részvénymegosztás volt és sok kisbefektető, aki korábban nem tudott egy 100 részvényből álló csomagot megvenni, kapva kapott a lehetőségen, ez hirtelen felverte az árakat. 1986 második felében a három nagy amerikai autógyár új találmány-ösztönzési rendszert vezetett be, amely csupán 2,9% pótlólagos készletfinanszírozási igényt támasztott. A japán autógyártók nem követték a példát, ezért minden józanul gondolkodó befektető arra számíthatott, hogy a japánok értékesítése csökken. Így is lett és a részvények ára esni kezdett, amint egyre többen akartak tőlük megszabadulni. Ekkor érdemes lett volna a bennfenteseket követni, mert ők nagy mennyiségben adták el a részvényeket. Azt is kijelentették, hogy nem számítanak arra, hogy a jövedelmek a korábban tapasztalt gyorsasággal nőnek. Ez ismét kiemeli, hogy milyen fontos az új közlemények ismerete.

A következő kereskedési módszerek a "végy drágán és még drágábban adj el" elvre épülnek. Akkor is szüksége van azonban e módszer alkalmazására, ha a legalacsonyabb, vagy majdnem a legalacsonyabb áron vette meg a részvényt, és a részvény ára a magasba szökik.

a) A fegyelmezett kereskedési módszer

16. ábra

A 16. ábrán egy részvény árfolyamának alakulását látja. Feltűnt Önnek, hogy XYZ vállalat részvényének ára nagymértékben nő. Miután megvizsgálta a vállalat jövedelem-kimutatásait, úgy találta, hogy a vállalat jövedelmei elfogadható ütemben nőnek és a jelentős árfolyam-emelkedés ellenére úgy dönt, hogy megvásárolja a részvényeket. Ezután egy ideig nő a részvény ára, majd csökkenni kezd. Nem került kedvezőtlen hír napvilágra a vállalatról, így az árfolyamesést átmenetinek tartja. Tapasztalatból tudja, hogy egy jelentős árfolyam-emelkedés után kedvezőtlen hírek nélkül is mintegy 30%-kal csökkenhet a részvény ára, mielőtt újból emelkedne. Tegyük fel, hogy esetünkben kedvezőtlen hírek hatására a részvény ára 20-ra csökken, mielőtt visszamenne 60-ra. Ha ez történik, hosszú időre leköti a pénzét, s közben egy árva garast sem keres. Hogyan csinálhatja jobban?

Első módszer: soha se fektesse be az összes pénzét egy adott ár mellett. Talán pénze egyharmadát, bizonyos esetekben csak egynegyedét használja fel az adott részvény megvásárlására. Ha jó időpontban vásárolt és a részvény ára emelkedik, akkor nyereséget könyvelhet el. Amíg az áremelkedés tart és egyre több nyereségre tesz szert, nem nagyon zavarja, hogy egyre magasabb áron kell megvennie a részvényt. Ha viszont csökken a részvény ára, a következőt tehetjük:

Tegyük fel, hogy pénze negyedéért vett a vállalat részvényéből. Ha a részvény ára vásárlási árfolyamhoz képest 25%-kal csökken, akkor pénze további egynegyed részéből újabb részvényeket vesz. Ekkor ugyanannyi pénzért több részvényt vehet. Ha az ár újabb 25%-kal (C pont) esik és nincsenek túlságosan kedvezőtlen hírek a vállalatról, pénze harmadik negyedéért még több részvényt vásárolhat. Pénze negyedik negyedét "D" ponton fekteti be, amely 40%-kal kisebb árat jelent a legutolsó vásárláshoz képest. Ha az ár még tovább süllyed, nincs mit tenni, hacsak nem bízik abban, hogy az imádkozás segít. Legtöbbször az árak nem csökkennek ennyire anélkül, hogy a vállalatról kedvezőtlen információk ne kerülnének napvilágra, ezért általában nincs lehetőség arra, hogy "C" áron vegyünk részvényt.

Két olyan esetet mutatok be, amelyek az 1986-os általános árfolyam-emelkedés idején történtek meg. Az első a Walt Disney vállalattal kapcsolatos. Szerintem a Walt Disney a monopol-vállalat tökéletes példája. Tud mondani Disneylanden vagy Disneyworld-ön kívül másik olyan szórakozóparkot, amelynek nevét olyan jól ismernék az egész világon, vagy tud-e más vállalatról, amelynek filmjeit a Disney-filmekhez hasonlóan generációk ismernék? Miután a Disney-részvények ára jelentősen (54 dollárra) nőtt, az 1986. júliusi piaci árzuhanás sok jól ismert részvényt, köztük a Disney-részvényeket is érintette.

A rövid ideig tartó árfolyamesés után majd minden részvény ára emelkedni kezdett, és a Disney-részvényé süllyedt. Később kiderült, hogy a Bass család nagy mennyiségben dobott piacra Disney-részvényeket, mivel csökkenteni akarta részesedését a vállalatban. A családnak hatalmas volt a nyeresége, és valószínűleg az 1986-ban még érvényes hosszúlejáratú adókedvezményeket akarták kihasználni, vagy egyszerűen csak jobb befektetési lehetőségeket találtak. Miután a Disney árfolyama a legmagasabb értékhez képest 30%-kal csökkent, minden ügyfelemet felhívtam, hogy vegyenek Disney-részvényt. Biztosan kitalálta, hogy mindenki eladni akart, ahelyett, hogy vett volna. A részvény ára még 4%-kal esett, majd emelkedni kezdett és 1987. februárjában már ismét 60 dollár körül volt. Ez tökéletes példája annak, hogy a pénzügyi sajtó címszavai megváltoztathatják az egyébként okos emberek gondolkodását. Biztos vagyok benne, hogy senki sem gondolta komolyan, hogy a Disney-cég valaha is kiszáll az üzletből.

A második példa egy olyan vállalat esete, amely ugyan nincs monopolhelyzetben, de nagyon erős a pozíciója az iparágon belül. Miután egy folyóiratban olvastam, hogy az Ashton-Tate volt az ötödik leggyorsabban fejlődő amerikai vállalat 1986-ban, 30 dolláros árnál ajánlottam ügyfeleimnek a részvény megvásárlását. Alighogy összeszedtünk egy csomó részvényt, két hónap múlva az ár 20 dollárra süllyedt anélkül, hogy a vállalatról kedvezőtlen információk kerültek volna nyilvánosságra. Azok az ügyfelek, akik 20 körüli áron még több részvényt mertek venni, nem egész négy hónap múlva azt tapasztalták, hogy a részvény ára több mint kétszeresére (58 dollárra) nőtt. Azóta a részvényt megosztották. Az Ashton-Tate esete is olyan vállalatot példáz, amely valószínűleg hosszú távon folytatja tevékenységét az adott ágazatban. Összefoglalva: az átlagosnál alacsonyabb áron (averaging down) addig ésszerű jó minőségű részvényt venni, amíg a vállalat jövedelme kedvezően alakul, és kilátásai is kedvezőek.

Azok számára, akik kevésbé járatosak a matematikában, bemutatok egy példát arra, hogyan lehet ilyenkor az átlagos részvényárfolyamot kiszámítani:

XYZ részvényre vonatkozó példánkban feltételezzük, hogy valaki 24.000 dollárt akar befektetni a következő árak mellett:

Első vásárlás
Második vásárlás
Harmadik vásárlás
Negyedik vásárlás
Összesen

6.000 dollár
6.000 dollár
6.000 dollár
6.000 dollár
24.000dollár

: 60
: 46
: 34
: 20

= 100
= 130
= 176
= 300
= 706

részvény
részvény
részvény
részvény
részvény

Az átlagos részvényár 24.000 dollár : 706 részvény = 34 dollár. (A számok kerekítettek.) Nem nehéz észrevenni, hogy ha a részvény ára visszatér a kezdeti 60 dolláros szintre, a befektetőnek 76 %-os nyereséget ér el (60 - 34 = 26 dollár különbség 26 : 0,34 = 76%), szemben azzal a befektetővel, aki az összes pénzt 60 dolláros áron fektette be, és így nincs nyeresége. Még egy nagyon fontos dolog. A példában a könnyebb érthetőség kedvéért a számok szélsőségesek. Ha a részvény ára 604 dollártól 20 dollárra süllyed, és Ön a példának megfelelően vásárol, rosszul cselekszik. Nem létezik, hogy a részvény ára anélkül csökkenhet ennyit, hogy ne lenne valamilyen kedvezőtlen hír a vállalatról, vagy a piac ne kerülne drámai helyzetbe. Ha a részvény ára 60 dollárról 46 dollárra csökken, valamilyen kedvezőtlen hírnek vagy jelentésnek napvilágot kell látnia a vállalatról. Ekkor elemezni kell a vállalat jövőjét.

Mindent figyelembe kell venni az eddig tanultakból (a vállalatcsoportokat, a gazdasági helyzetet stb.). Mint már szó volt róla, a valóságban - főleg, ha a piacon általános az áremelkedés - néhány részvény ára átmenetileg csökken, majd megszilárdul, mielőtt magasabb szintre emelkedne. Nagyon valószínűtlen, hogy a Sears, a General Motors, az Eastman Kodak és sok más, hasonló méretű és minőségű vállalat abbahagyná tevékenységét. Ezért még akkor is elég jól jár hosszú távon, amennyiben az árfolyam emelkedés csak később valósul meg, ha ezek részvényeit csökkenő átlagár mellett vásárolja. Ugyanakkor nem valami bölcs gondolat egy új keletű, de holnap már eltűnő, csúcstechnológiát gyártó vállalat részvényét leszálló ágban felvásárolnia. Mindig józan ésszel kell gondolkodni.



A részvényárak lefelé átlagolásának akkor van igazán értelme, ha egy befektetési alapnál helyezte el pénzét. A befektetési alapokról részletesebben lesz még szó, itt most csak annyit szükséges elmondani, hogy ezek a pénzintézetek nagyon sokféle részvénnyel foglalkoznak. Ezért nem kell aggódnia, hogy olyan vállalat részvényébe fektet, amely lehet, hogy éppen most vonul ki a piacról. Ezért azt javaslom, inkább a második módszert kövesse, mivel ebben az esetben még akkor sem kerül bajba, ha rossz részvényt vett meg.

17. ábra

Ez a módszer azt feltételezi, hogy a befektető összes pénzét akkor fektette be, amikor a részvény ára 60 dollár volt. Miután a részvény ára mintegy 7%-kal esett a vásárlási árhoz képest, a befektető eladja a részvényt. Vesztesége 4 pont, 46-nál ismét vesz részvényt, majd 42-ért eladja, a veszteség most 9%. 34 dolláros ár mellett megint megveszi, hogy aztán 30-ért eladja. Most megpróbálja hosszabb ideig megtartani a részvényt, így vesztesége 13%. Végül 20 dollárért veszi meg a részvényt és nem is adja el, amíg az ár vissza nem tér eredeti szintjére. Számoljuk ki egy részvény átlagos árát!

Első vásárlás
Első veszteség
Maradék

24.000 dollár
400 dollár
24.000–1600

: 60
x  4

=
=
=

400
1 600
24 000

 

részvény
dollár
dollár

ennyi pénze marad a befektetőnek.

Második vásárlás
Második veszteség
Maradék

Harmadik vásárlás
Harmadik veszteség
Maradék

Negyedik vásárlás

22 400 dollár
487 dollár
22 400–1948

22 052 dollár
648 dollár
22 052–2592

19 460 dollár

: 46
x  4


: 34
x  4


: 20

=
=
=

=
=
=

=

487
1 948
22 052

648
2 592
19 460

973

 

részvény
dollár
dollár

részvény
dollár
dollár

részvény

A számítások során nem vettem figyelembe a jutalékokat, amely ilyen alacsony volumennél általában olyan csekély, hogy nem befolyásolja a befektetési döntéseket.

Hasonlítsa össze az első és a második módszerrel elérhető eredményeket! A második esetben a befektetőnek nemcsak több részvénye van (973, szemben a 706-tal), hanem az átlagos ár is alacsonyabb (34 helyett 20 dollár).

A második, vagyis a nyilvánvalóan jobb módszerrel a befektetők nagyobb nyereséget tudnak elérni. Van azonban még egy másik előnye is az első módszerhez képest. Ha az első vásárlásra éppen jó időpontban került sor, akkor nem kell később egyre magasabb árakon vásárolnia. Egy dologra azonban ügyelni kell. A befektetőnek érzelmektől mentesen és fegyelmezetten kell kereskednie!

A százalékos veszteségeket nem kell szigorúan kezelni, mindenki kedve szerint alakíthatja ki a sajátját, jóllehet az általam ajánlottak már beváltak az ügyletek ilyen volumene mellett. Olyan részvény esetében, amely 10%-ot is képes változni egy nap alatt, a még megengedhető százalékos veszteséget is módosítani kell. Ezt a módszert akkor szabad alkalmazni, ha a piacon általában az árfolyam-emelkedés a jellemző, vagy legalábbis az árfolyamok megszilárdulnak és a vállalat nem közöl kedvezőtlen jövedelem-kimutatást vagy egyéb rossz hírt. Nyilvánvaló, hogy ha a piac általános állapota inkább a csökkenő árfolyamokkal jellemezhető, akkor nem szabad részvényt venni addig, amíg az ember nem biztos abban, hogy az árfolyamcsökkenés irányzata megfordult. Emlékszik még a felfelé ívelés kezdetének jeleire?

Néhányan megkérdezhetik, hogy mi történik akkor, ha a részvény ára soha sem süllyed 34 dollárig, hanem - miután 38 dollárra csökkent - eszeveszett módon újból növekedni kezd. Ha a részvény ára nem süllyed a következő tervbe vett vásárlás árfolyamának szintjére, hanem újból az előző vásárlás árfolyamát éri el - esetünkben ez 46 dollár -, akkor a befektetőnek ezen az áron kell visszavásárolnia a részvényt. Az, hogy a részvény újra megerősödött, azt valószínűsíti, hogy ára a kezdeti 60 dollárt is meghaladja majd. Ebben az esetben a fedezeti pont 60 dollárnál is kevesebb - pontosabban 54 dollár - ha eltekintünk a jutaléktól. Tapasztalataim szerint annál erősebb a részvény, minél hosszabb ideig tart, míg a részvény ára 38 dollárról 46 dollárra emelkedik.

Ritkábban az is előfordulhat, hogy valaki 60-on veszi meg a részvényt, 56-nál eladja, és a részvény ára, miután 55 1/2-re csökkent, egyenesen 70-re emelkedik, miközben a befektetőnek már nincs részvény a tárcájában. Ebben az esetben a befektető csak egy dolgot tehet. Abban bízhat, hogy a magas árakkal magyarázható nyereségrealizálás (profit taking) miatt az ár 60-64 dollárra csökken, és így nem kell 7%-os veszteséggel, az eredeti vásárlásnál jóval magasabb áron visszavennie a részvényt.

llyen helyzet azonban nagyon ritkán fordul elő, és az a pénz, amit a befektető megtakarított azzal, hogy a részvényt átlagosan alacsony áron vette meg, ellensúlyozza az ilyen tévedésekből származó veszteségeket. Ezen tévedések számát a következő módszerrel lehetséges tovább csökkenteni:

b) Részvényvásárlás az árak visszafordulásakor

Sokszor előfordul, hogy egy részvény ára a kedvező jövedelem-kimutatás, a vállalat megvásárlásáról keringő hírek miatt, vagy egyszerűen ok nélkül nő jó néhány ponttal. Egyes alkuszok, akik állandóan figyelik a piacot, az árfolyam-emelkedés után megveszik ezeket a részvényeket, abban bízva, hogy a részvény ára tovább nő, és így gyorsan nyereségre tehetnek szert.

Az egyéni befektetők, akik az újságokban megjelenő árfolyamjegyzéseket olvassák, vagy a rádió és TV műsorát figyelik, ugyanezt teszik. Gyakori, hogy a részvény ára visszaesik és a kezdeti ár alá zuhan. Ha ilyen befektetésre akkor került sor, amikor a piacon általában az árfolyam-növekedés a jellemző, a piac maga gondoskodik a hiba kijavításáról és a részvény ára valószínűleg magasabb lesz, mint az eredeti vásárlási ár.

A 18. ábrán a Federal Express Corporation részvényének ára látható.

18. ábra

Figyelje meg, hogy 1986. augusztusának harmadik hetében a részvény ára két nap alatt 58-ról 63 1/2-re nőtt. Megjelent egy hír, hogy beszüntetik a vállalat Zap-Mail szolgálatának működését, amelyről mindenki tudta, hogy veszteséges. Ez egy olyan időszak volt, amikor különböző híresztelésekre alapozva sokféle részvény ára emelkedett egymás után. Ha valaki akkor vett részvényt, amikor az ár a legmagasabb volt, két dolgot tehetett:

1. A fegyelmezett kereskedelmi módszert alkalmazza. Ha a részvény ára eléri az 53 dollárt, siet újból sok részvényt venni. Ennek az a magyarázata, hogy a részvény az előző hónapokban kétszer is elérte az 52 körüli értéket, nem csökkent tovább, hanem emelkedett (amint az ábrán is látható). Figyelje meg, hogy, miután az ár 51 1/2-re süllyedt, lassan nőni kezdett, és egy nap a nyitóárfolyam 8 %-kal magasabb volt, mint az előző nap záróárfolyama. (Nézze meg a hosszú függőleges vonalat szeptember végén. Azon a napon jelentették be, hogy megszüntetik a Zap-Mail szolgálatot.)

2. A célszerűbb módszer az, ha az árak hirtelen meglódulása után nem vesz részvényt. Várjon, amíg a nyereségrealizálások miatt az ár lassan visszatér arra a szintre, ahol eredetileg volt. Ekkor vásároljon először! Ha az ár erre a szintre süllyed, akkor attól függően, hogy a részvény hogy viselkedik és milyenek az általános piaci viszonyok, pénze egy részét ebbe a részvénybe fektetheti, vagy megvárhatja, amíg a részvény ara eléri alsó határát (a Federal Express esetében az 52 dolláros árat). Ezzel a módszerrel biztosan elmulaszt néhány jó lehetőséget: a részvényárak néha heteken belül megkétszereződhetnek anélkül, hogy visszaesnének. Ez többször előfordult 1986-ban. Fegyelmezett kereskedéssel az alsó határ közeli vásárlással nemcsak a veszteségeket lehet elkerülni, hanem nyereségre is szert tehet. Ha nem így cselekszik, itt egy példa arra, mi történhet Önnel.

19. ábra

Figyelje meg a Honeywell részvényének alakulását mutató 19. ábrát. 1986. szeptember végén a részvény ára négy nap alatt 66 7/8-ról 84 1/4-re nőtt. Ha a legmagasabb árhoz közeli áron vette meg a részvényt, öt hónappal később (e könyv írásának időpontjában) még mindig papiros-vesztesége van, mivel jelenleg a részvény ára 64 dollár körül alakul. Ha valaki megfogadta a tanácsot és akkor vett részvényt, amikor annak ára elérte az alsó határt - ez nagyon hamar megtörtént - vagyis a 66-67 dollárt, nem ért el rossz eredményt.

c) Végy az alsó határon (support level), adj el a felső határon (resistance level)

Az alsó árhatáron a vásárlók kereslete feltornássza a részvényárakat a piacon. A felső árhatár elérésekor az eladók lépnek piacra, és ezért az ár csökken.

A 20. ábra a Raytheon Co. részvényének áralakulását mutatja. Ha a részvény ára viszonylag gyorsan nő vagy süllyed, ezt néha hónapokig tartó nyugalom követi, ami azt jelenti, hogy a részvény ára a két határ között mozog különösebb forgalom nélkül. A Raytheon esetében azt mondhatjuk, hogy ha az ár elérte a 60-at, megjelenik valamennyi kereslet, amely felfelé nyomja az árat. A 60 dolláros szint tekinthető az ár alsó korlátjának. Ha viszont a részvény ára 65 dollár, az eladók kínálata miatt süllyed az ár. A Raytheon részvény árának ebben az időszakban 65 volt a felső korlátja.



E módszernek két problémája van: az egyik az, hogy ha valaki meg is találta az ár alsó és felső határát, a részvényt ennél alacsonyabb vagy magasabb áron is adhatják-vehetik, vagyis új alsó és felső határok is kialakulhatnak. Ugyanakkor nem könnyű megbecsülni az alsó és felső határt, mivel a részvénykereskedésben alkalmazott árak nem pontosan egyeznek meg az alsó és felső határokkal.

20. ábra

Ezt a kereskedési módszert csak a teljesség igénye miatt említettem meg. Ha a piac egészét tekintem, és az árfolyamok az alsó vagy a felső határ felé mozognak, akkor általában az egyes részvények ára is így változik, ezért egyszerűbb felismerni a piaci helyzet jellegét.

d) A kettős küszöb (double bottom formation) utáni vásárlás

Az előző példákkal már áttértünk a grafikonok elemzésére. Két lehetőség van: vagy előfizet bizonyos részvények hetente megjelenő grafikonjára, vagy pedig saját maga készíti el a grafikonokat. Ha sok részvényt figyel, akkor jó eséllyel felismeri a piaci helyzetet e kiadványok nélkül is.

A kettős küszöb helyzet akkor alakul ki, ha a részvény ára hosszú ideig tartó csökkenés után hirtelen emelkedik, majd visszatér a kiinduló szintre, hogy kis idő múltán tartós növekedésnek induljon. Erre jó példa a 21. ábrán látható eset.

21. ábra

A Campbell Red Lake Mines példájában a kettős küszöb értéke 14 1/8 körül alakult ki. A részvény ára egy darabig nem változott, majd júniusban hirtelen majdnem 17-re emelkedett, s aztán megint visszaesett 14 3/8-ra. Rövid ideig ismét változatlan volt, majd jelentős áremelkedés indult meg. Májusban, amikor különösen nagy volt a részvény forgalma, az árfolyam egyáltalán nem változott! Ez gyakran előfordul, mielőtt a részvény ára az első küszöböt eléri, jóllehet ez még önmagában nem jelenti azt, hogy az ár hamarosan eléri alsó határát.

Most pedig nézzük meg az Intel részvény grafikonját. Az árfolyam alsó határát 16 3/8-nál érte el, aztán gyorsan 24 1/4-ig emelkedett, majd 18-ra süllyedt. Egy darabig maradt ez az ár, aztán elkezdődött a jelentős árfolyam-emelkedés. A kettős küszöb nem azonos értéknél alakult ki, de a tapasztalt grafikonelemzők fel tudták ismerni a piaci helyzet jellegét. Mielőtt a részvény ára először csökkent a küszöbérték szintjére, az egyik napon forgalma különösen nagy volt, az ár is változott valamit.

Látható, hogy nincs két egyforma eset. Ha időben felismeri a piaci helyzetet, és a részvény ára már másodjára érte el a küszöbértéket, ne habozzon, vegye meg a részvényt. Komoly nyereséget ér el!

e) A téli álmot alvó ébredése

22. ábra

Nézze meg a Lee Pharmaceutical grafikonját (22. ábra). A vállalat évekig pénztemető volt, de részvénye ára tartósan 2 dollár körül maradt. Ez azt jelezte, hogy a vállalatnak elég pénze volt ahhoz, hogy fenntartsa magát, és a befektetők 2 dollárra értékelték a vállalat részvényét. Nem olyan régen lehetett látni először körömnövesztő szerek reklámját a különböző TV-csatornákon. Úgy tűnik, a vállalat olyan terméket talált, amelyre tényleg szükség van, mivel jövedelme jelentősen nőni kezdett. Beindult az üzlet, és amint az ábrán is látható, azok, akik valamikor 2 dollárért vették meg a vállalat részvényeit, elnyerték jutalmukat, ha évekig kellett is várniuk. Ha egyszer esetleg a vállalat jövedelme csökkenni kezd, és a részvény ára 50%-kal vagy még ennél is jobban esik - ami nagyon valószínű - annak a befektetőnek, aki 2 dollárért vette meg a részvényt, nem kell attól tartania, hogy elveszíti a pénzét, legfeljebb azon töprenghet, mennyi nyereségtől esik el, ha nem szabadul meg időben a papíroktól. Nagyon sok vállalat van hasonló helyzetben. A vállalat részvényeit évekig majdnem változatlan áron adják-veszik. Ezalatt a régi, legtöbbször azonban az új vállalatvezetés megteremti a vállalat felfutásának alapjait.

Ha az előzőhöz hasonló részvényt vesz, amelyik az alsó határhoz közeli áron van, akkor úgy látszik, hogy a részvény évekig "alszik", így tényleg kiábrándító azt tapasztalni, hogy közben már minden részvény árfolyama emelkedik és mindenki más degeszre keresi magát. De ha a vállalat befut, Ön is nyereségre tesz szert. Még mindig jobb évekig várni a tekintélyes nyereségre, mint nem befektetni, attól félve, hogy éppen akkor éri el a csúcsot a részvényárfolyam. Ez a "végy olcsón, adj el drágán" elv legjobb példája.

Nem valószínű, hogy a legnagyobb részvényügynökség alkalmazottai felhívják a figyelmet ilyen részvényvásárlásra, mivel az ügynökségek többsége megtiltja az alkuszoknak az 5 dollárnál olcsóbb részvények ajánlgatását. Másrészt a befektetők többsége gyorsan szeretné látni döntésének eredményét, ezek a részvényárak pedig évekig nem változnak.

Ha valaki ilyen részvényeket vesz, nem kell foglalkoznia az ármozgásokkal sem. Persze a vállalat éves jelentésében meg kell nézni azt, hogy mennyi pénze és hitelkerete van a cégnek tevékenysége folytatásához, hogyan javítja helyzetét. Ha a válaszok kielégítőek, nincs akadálya a részvényvásárlásnak.

Sok befektető felveti, hogy az ilyen részvények esetében a jutalék túlságosan magas (néha a részvény értékének 10%-a), ilyen sokat pedig nem hajlandók fizetni. Külön fejezet foglalkozik majd a jutalékokkal, itt csak annyit, hogy egy okos befektető hosszú távra szóló döntéseit nem befolyásolhatja a jutalék. Képzelje csak el, hogy 2 dolláros áron megvett 100 Lee Pharmaceutical részvényt. A 200 dollár értékű ügyletre 35-50 dollár a jutalék (ez 17-25%). De ha a részvény ára 20 dollárra nő - valójában a megosztás előtt 32 dollárra ment föl - és 1800 dollár nyereséget kasszírozhat be, tényleg olyan sok ez a 35-50 dollár? Vagy inkább 20 dolláros áron kezdi meg a részvényvásárlást, amikor ugyanez a jutalék száz részvény esetén csak 1-2%?

Nagyon fontos, hogy az ilyen típusú részvényekből legalább 20 félét kell venni, mert előfordul, hogy valamelyik nem jön be, akár a részvénykibocsátó vállalat is megszűnhet. Mivel azok a vállalatok, amelyek megjutalmazzák türelmét, nem egyszerre lendülnek fel, minél több vállalat részvényét veszi meg, annál nagyobb az esélye arra, hogy reggelente kellemes meglepetésre ébred.

Most pedig egy olyan esetet mesélek el, amelyik velem történt meg. 1986-ban barátnőmmel negyven különböző ágazatban működő vállalat 50 cent és 3 dollár közötti árú részvényeit vetettem meg. Így egy kisebb befektetési alap jött létre. Nem telt el egy év, és a részvények némelyike, főleg azokban az ágazatokban, amelyekben általános fellendülés ment végbe (arany-kitermelés, olajipar, csúcstechnológia), több mint 100%-kal felértékelődött. Még arra is rávettem barátnőmet, hogy egy csőd szélén álló vállalat részvényeit is megvegye. Ilyen befektetésekről egy későbbi fejezetben még bővebben lesz szó. Ha csak a részvények fele váltja be a reményeket, a 10.000 dollár körüli befektetés néhány év múlva 100.000 dollárt érhet. Valószínűleg ez lesz a legértékesebb Bálint napi ajándék (Az angolszász országokban a szerelmesek Bálint napján kedveskedő, tréfás üzeneteket küldenek egymásnak. A fordító megjegyzése.), amit adhatok neki. Kíváncsi vagyok, hogy jobban örül-e annak a 100 szál vörös rózsának, amelyet minden évben e napon küldök neki.

f) Figyeld a vezető ágazati csoportokat!

A részvénypiac története bebizonyította, hogy ha egy ágazati csoport vezető szerepre tesz szert, azaz részvényeinek értéke a legjobban nő egy adott hónapban, akkor nagy az esély arra, hogy a következő hónapokban is a legjobb tíz között találjuk. Ha csökken a csoport részvényeinek értéke, akkor is csak lassan.

Ha a befektető megtalálta a vezető csoportot, ki kell választania és meg kell vennie a csoport legerősebb részvényét. Létezik olyan nézet, amely szerint azt a részvényt kell megvenni, amely még nem a csoport legjobb részvénye. Én nem értek egyet ezzel az elvvel, de ha van elég pénze, vegye meg azt a részvényt is, amely még felzárkózhat a csoport legjobb részvényéhez. Tapasztalja ki saját maga, kinek van igaza.

g) Csökkentett áron kínált új kibocsátások

Hossz esetén - hangsúlyozni kell, hogy ez a módszer csak ilyen piaci helyzetben alkalmazható - néha előfordul, hogy röviddel a kibocsátás után a részvény ára alacsonyabb, mint az eredeti kibocsátási ár. Erre akkor kerül sor, ha a befektetők nem nagyon figyeltek fel a részvényre, vagy arra számítottak, hogy jobb ára lesz, s miután csalódtak, figyelmük másfele fordul. Ebben a helyzetben nem túl kockázatos megvenni a részvényt, amikor ára a kibocsátási árfolyam mintegy felére csökken - ha már az eredeti áron sem tűnt rossz befektetésnek. Nagyon fontos azt megnézni, hogy az ugyanazon vállalatcsoporthoz tartozó részvények ára nem emelkedik-e, miközben a szóban forgó részvény ára csökken. Az újonnan kibocsátott részvények ára általában akkor csökken, amikor a csoport részvényeinek ára is süllyed. Ne feledje, amit az új kibocsátásokról szóló fejezetben tanult! Ismert ügynök vezeti-e be a vállalat részvényét a piacra, az eredeti árat a csoport többi részvényének árához képest helyesen állapították-e meg? Ha legalább a második feltétel teljesül, a részvényvásárlás biztosan jó befektetés, miután a részvény kibocsátáskori ára felére csökken.

h) Grafikonok

Ha grafikonokat bemutató szolgáltatásokra fizet elő - van egy pár igazán kiváló köztük - néhány klasszikus típust ismerhet fel. Már szó volt a kettős küszöbről, amelyet nagyon könnyű azonosítani. Ezen kívül van még néhány jól ismert típus, amelyekkel az az egyetlen baj, hogy viszonylag hosszú idő után válik világossá az irányzat jellege. Jó példa erre az ún. "fej-váll" (head and shoulders) alakú görbe. A "csésze" (saucer) alak az egyetlen könnyen felismerhető típus. Nézze csak a Reebok részvénygrafikonját (23. ábra)!

23. ábra

Amikor a "csésze" bal oldalán, majd a jobb oldalán a részvény ára eléri a maximumot, általában egy kicsit ingadozik, mielőtt tovább növekedne. Néha ez nagyon gyorsan bekövetkezik, de az is előfordul, hogy a részvény ára ingadozás nélkül emelkedik.

Találat: 1106