online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Hidraulikus lemezhajlító gép

gépészet

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Analóg elektronika
Aszinkron motor modellek
MOSFET TRANZISZTOR TESZTER
Egyszerű PLD eszközök
A rugókról altalaban
Tehergépkocsi rakfelületének billentése
Adaptív innovaciós modell
Vakuumenergia
Hidraulikus lemezhajlító gép
 
 

Hidraulikus lemezhajlító gép

 

A lemezhajlító gép szerszám mozgatását hidraulikus henger végzi az ábra szerint


3.1.ábra. Lemezhajlító gép

A szerszámot mozgató munkahenger dugattyúja - amíg a hajlító-szerszám nem éri el a munkadarabot - normál, előzetesen beállított sebességgel mozog.


A munkadarab elérésekor sebessége erőteljesen csökken.

A hajlító-gép 4 mm-es lemezvastagságig lenne képes elvileg munkát végezni. Most azt tapasztaljuk, hogy 1,5 mm-es lemezvastagságig - csökkent sebességgel ugyan - de dolgozik. ( a lemezvastagság növekedésével egyre lassabban).

1,5 mm-es lemezvastagságnál mozgása igen lassú, akadozó lesz, de a műveletet végrehajtja.

1,5 mm-es lemezvastagság fölött a szerszám ráfekszik a lemezre, de hajlítási folyamat nem jön létre annak ellenére, hogy a meghajtó motor és a szivattyú dolgozik.

Mi a hiba oka, hogyan lehet elhárítani?

Gondolkozzunk közösen!

Alapvetően két problémát látunk azonnal, melyek a következők:

1.   A vastagabb lemezek hajlításához szükséges nagyobb erőt nem képes kifejteni,

2.   A munkasebesség lecsökken a hajlítás folyamán,

Gyakorlatilag a felismert működési elégtelenségek alapján két szerkezeti egység - a szivattyú, vagy a nyomáshatároló szelep meghibásodására, helytelen beállítására gyanakodhatunk. Ahhoz, hogy ezt képesek legyünk teljes biztonsággal behatárolni és a jelentkezett hibát szakszerűen elhárítani két lényeges fogalmat kell tisztáznunk.

Ezek:                           a folyadék nyomása,

                                   a térfogatáram,

·       Nyomás

A mindennapokban sokszor találkozunk földmunkagépekkel. Vajon miért készítik ezeknek egy részét lánctalpas járóművel?

Számtalanszor látunk a TV-ben sífutást, lesiklást, vagy ugrást. A korcsolyázás szintén téli sport. Hasonlítsuk össze a két eszközt!

Mi történne ha gumikerekes gép süppedékes, ingoványos talajra tévedne, vagy a sífutó korcsolyával a lábán vágna neki a frissen esett hóval fedett terepnek? Még elképzelni is furcsa.

Nem igazán kedveljük ha injekciót kell kapnunk, pedig csupán egy szúrás. Miért hegyesek a tűk? (Gondoljunk bele, hogy egy gyufaszál vastagságú tompa acélcsővel döfködnek bennünket!) Ez már kész horror.

Mindegyik esetben valamilyen módon az eszköz FELÜLETE lényeges. A lánctalpas gép felfekvési felülete lényegesen nagyobb, mint gumikerekes társáé. A síléc nagyobb felületre osztja el a versenyző súlyát mint a korcsolya. Az injekcióstű - mivel hegyes - kisebb roncsolással hatol be a testbe.

Természetesen most fel lehet tenni azt a kérdést, hogy a munkagép, a síző tömege (súlya), az orvos által kifejtett erő hatása szintén sok mindent befolyásol. Természetesen ez így van. S akinek ez a kérdés eszébe jutott, már majdnem megfogalmazta a NYOMÁS-t.

A mechanika klasszikus megfogalmazása szerint:

EGYSÉGNYI FELÜLETRE JUTÓ ERŐHATÁS

                                                                                  ERŐ

                                               NYOMÁS =

                                                                              FELÜLET

Mi az erő ?   Testek egymásrahatásaként fogalmazhatjuk meg.

A "SYSTEM INTERNATIONALE" SI  mértékegység rendszerben jelölése és mértékegysége a következő:

Jele:     F                                                                    Mértékegysége:           Newton (N)

Szabatosan megfogalmazva: 1 Newton az az erő, mely 1 kg. tömeget 1 m./s2. gyorsulással mozgat.

Tudjuk ez a megfogalmazás így túlságosan elvont, érthetetlen a köznapi alkalmazók számára. Ezért egy nem hivatalos - de talán érthető és kézzelfogható - összehasonlítást ajánlunk Önnek egy példán keresztül.

·      Ön vásárol 10 dkg. trappista sajtot.

·      Kimérik és átadják Önnek.

·      Kell-e kifejtenie valamilyen nagyságú erőt, hogy a csomagot megtartsa ?

·      (Igen, érzi a vásárolt sajt súlyát)

·      Ez az az erő ami megfelel 1 Newtonnak (1 N.)

Tehát:   10 dkg. tömeg megtartásához szükséges erő  @ 1N.

A felület:

Az SI. mértékegység rendszerben a felület jele és mértékegysége a következő:

Jele:     A                                                                    Mértékegysége:           m2

Ezek alapján a nyomás :

a nyomás jele:                                                 p;

az erő jele:                                                      F;

a felület jele:                                                    A;

Tehát:

                                                                       F

                                                           p =

                                                                       A

A mértékegység:

Az erő mértékegysége osztva a felület mértékegységével, ezért:

                                                                       N

                                                                                  = Pascal  (rövidítve Pa.)

                                                                       m2

A "Pascal" - mint nyomás mértékegység igen kicsi. (Vegyük alapul az előbbi példát !) Egy 1 m2. felületű dugattyúra (ami a műszaki gyakorlatban igen nagy) 10 dkg. trappista sajtnak megfelelő tömeget helyezünk (ami viszont igen kicsi).

Nem véletlen, hogy alkalmazásokban a Pa. milliószorosával - a MegaPascallal (MPa.) - találkozhatunk.

Az SI mértékegység rendszer lehetővé tette egy másik - felhasználóbarát - nyomásmértékegység alkalmazását is.

Amennyiben          10 dkg.  @  1 N. akkor   100 dkg. = 1 kg. @ 1daN. (dekaNewton)

Nem csupán az erő, de a felület nagysága is zavaró a szakmai számítások szempontjából, hiszen a m2-ben megadott dugattyúfelület egész számot nem tartalmaz, csupán a század, vagy ezred tizedes jegyekben lesz egy nullától eltérő számjegy.

Ezen ok miatt a javasolt felület (terület) egysége:          cm2.

                                                           1 m2. = 10.000 cm2.

A nyomás praktikus mértékegysége:

                                                           1 daN.

                                                                                  =   1 bar.

                                                           1 cm2.

A Pa. és a bar - mindkettő egyaránt - a nyomás mértékegységei.

Az összefüggés közöttük:

                        1 bar = 1 daN./cm2.  = 100.000 N./ m2. = 100.000 Pa. = 105 Pa.

Tehát, ha valahol 0,6 MPa. nyomásértéket olvassuk, az egyenlő 6 bar-ral.

Ezek alapján tehát a hiba egyik forrása - ami miatt a prés nem képes a vastagabb lemezt meghajlítani - a nem elégséges nagyságú nyomás.

Teendő : Olvassuk le a nyomásmérő által mutatott értéket és hasonlítsuk össze azt a hajlítógép üzemeltetési dokumentációjában megadottal! Amennyiben a nyomásmérő műszer lényegesen kisebb értéket mutat, akkor a problémát már félig megoldottuk

Tételezzük fel, hogy a gépkönyvben 100 bar munkanyomás értéket találunk. pü = 100 bar

A munkahenger dugattyújának átmérője d = 80 mm. = 8 cm.

                                                                                  d2 * p                    82 * 3,14

A dugattyú felülete amelyre a nyomás hat: A =                         =                                 =

                                                                                      4                                    4

                        64 * 3,14                    201,06

                 =                            =                                 =50,26 cm2

                               4                                 4

Amennyiben a munkanyomás értéke az előírás szerinti 100 bar, akkor a munkahenger által kifejtett erőhatás F:

                                                    F

A már ismert összefüggés  p =             átrendezésével   F = p * A

                                                    A

F = 100 bar * 50,2655 cm2 = 5026,55 daN

 

A lemezhajlító gépnek tehát kb.5.000 daN erőt kell teljesítenie, ami 5 tonna teher megemelésének felelne meg.

Tételezzük fel, hogy a nyomásmérő műszeren 52 bar munkanyomást olvasunk le. Ezzel a nyomással a hajlító szerszámot mozgató munkahenger ténylegesen mekkora erőt képes kifejteni?

                        Ftény = ptény * A = 52 bar * 50,2655 cm2 = 2613,806 daN

 

Mint látható a kifejtett erőhatás az eredetinek kicsivel több mint 50 %-a. (52 %) Ez azt jelenti, hogy ha a hidraulikus rendszer kisebb nyomással képes dolgozni, csökken a kifejtett erőhatás nagysága.

A hibát okozhatja a nyomáshatároló szelep helytelen beállítása, elállítódása, rugójának fáradása vagy törése. Ez a lassulásra is választ adhat, mivel ekkor a szivattyú által szállított folyadék tekintélyes része nem jut el a működtető munkahengerbe, hanem a részben nyitott nyomáshatároló szelepen keresztül a folyadéktartályba folyik vissza.

A térfogatáram

A folyadék mennyisége - térfogata (V) - kevésnek bizonyul, ha áramlásról van szó. Ekkor azt is tudnunk kell, hogy egységnyi idő alatt milyen mennyiségű folyadék áramlik a hidraulikus rendszerben, mennyit szállít a szivattyú, milyen mennyiség jut a munkahengerekbe.

A munkaműveletek sebességeinek szempontjából nem közömbös, hogy a szivattyúnk 10, 20, 30, vagy éppen 100 liter folyadékot szállít egy perc alatt.

A térfogatáram jele:      q

                                                                       Térfogat                         V

                                   Térfogatáram =                                   =  q =

                                                                            Idő                            t

Mértékegysége:           m3./s. mely számunkra túlságosan nagy, hiszen gépeinken alkalmazott szivattyúk másodpercenként nem szállítanak néhány köbmétert.

Technikailag alkalmazható mértékegység:         liter/perc = dm3./min.

A köztük lévő összefüggés:

mivel                1 m3. = 1.000 dm3.   és   1 min. = 60 s.     így:

                        1 m3./s. = 60.000 dm3./min.

A szállított folyadék mennyiségétől - a térfogatáramtól - függ a fogyasztók (munkahengerek, hidromotorok) mozgási sebessége, fordulatszáma.



Amennyiben a lemezhajlító gépnél a munkavégzéshez szükséges nyomás növekszik (a terhelés növekedése miatt) az elemek tömítetlenségi hibája - mely a kopásokból adódik - okozhatja a térfogatáram csökkenését.

Szivattyú mérése

Valósítsuk meg a gyakorlókészlet segítségével a következő kapcsolást! Mérjük meg a szivattyú által szállított folyadék mennyiségét - a térfogatáramot - különböző munkanyomás értékeken!


3.2. ábra: Nyomáshatároló szelep beállítása

 

A tápegység nyomáshatároló szelepét állítsuk 60 bar maximális értékre! Ezt csak úgy tudjuk megtenni ha a mérőedény és állító nyomáshatároló szelep közötti csapot elzárjuk.

Ezt követően a csapot nyitjuk és a mérést szolgáló nyomáshatároló szelepet úgy állítjuk, hogy a nyomásmérő műszer a táblázatban megadott értékeket mutassa!

A mérőedény zárt állapota mellett végezzünk méréseket és olvassuk le a 15 s. alatt szállított folyadék mennyiségeket! Jegyezzük be a táblázat térfogatáram sorába a mért eredményeket!

Mérés időtartama 15 másodperc.

p (bar)

10

20

30

35

40

44

48

50

52

54

56

58

60

q (dm3/15 s)

Figyelem! A stopperórát és a mérések indításához, megállításához a villamos motor kezelőszervét, nyomógombjait egy, ugyanazon személy kezelje! Ezzel a mérések pontosságát biztosítjuk.

A mérési eredményekből adódó pontokat jelöljük be a p-q diagramba, majd kössük össze a pontokat!


q (dm3/15 s.)

1,4

1,2

1,0

0,8

0,6

0,4

0,2


     0                     10                  20                 30                  40                  50                  60   p (bar)

A pontok összekötését követően kaptunk egy görbét. Vizsgálja meg a görbe alakját! Írja le megállapítását a térfogatáram és a nyomás összefüggéséről!

..................................................................................................................................................................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................................................................................................................................................................

Véleménye szerint mi okozta az Ön által megállapított változásokat?

..................................................................................................................................................................................................................................................................................................

Vigyázat! Közeledve a 60 bar maximális nyomásértékhez a görbe hirtelen esik. Ez nem a szivattyúra jellemző, az okot az üzemi nyomáshatároló szelepnél kell keresni. Bővebb felvilágosításért forduljon oktatójához!

Szivattyú résvesztesége

Mint az előző mérés is megmutatta a szivattyú által szállított folyadék mennyisége - a térfogatáram - erősen függ a munkanyomás nagyságától. Ez természetes, hiszen tökéletes tömítettség nem létezik.


3.3. ábra: Szivattyú résvesztesége

A fogaskerekes szivattyú kerekei mozgás közben a szivattyúház falához nem érnek hozzá. Az elfordulás biztosítása érdekében köz-tük rés van. Ezt a rést a szállított folyadék - olaj - tömíti. A folyadék által biztosított zárás - mint láttuk - nem akadályozza meg azt, hogy a nagyobb nyomású térből - nyomó csatorna - a kisebb nyomású tér felé - szívó csatorna - résolaj visszafolyás keletkezzék.


A visszaszivárgó résolaj mennyisége annál nagyobb mennél nagyobb nyomással szállítja a folyadékot a szivattyú, tehát mennél nagyobb a nyomáskülönbség a szívó és a nyomó csatorna között.


Hogyan minősítjük a szivattyút?

1.   Mérjük meg a szivattyú térfogatáramát q1, 10-15 bar szállítási nyomáson p1 !

2.   Ismételjük meg a mérést üzemi nyomáson pü ahol qü térfogatáramot mérünk!

Bizonyosak lehetünk, hogy qü < q1 értékénél.

Képezzük a hányadosukat!   qü / q1 Ezt az értéket a szivattyú volumetrikus (térfogati) hatásfokának nevezzük, nagysága mindíg kisebb lesz egynél.

Jele:     hvol  (olvasd: éta volumetrikus)

Amennyiben a mért értékek hányadosa, hvol < 0,7 a szivattyút cserélni kell!


   q

 q1

 qü


               p1                pü     p

3.4. ábra: Szivattyú minősítése


Nyomáshatároló szelep

Előző feladatainkból már ismert a nyomáshatároló szelep, mint az az egység mely megakadályozza, hogy a hidraulikus rendszerben túlterhelés, a megengedettnél nagyobb nyomás jöjjön létre.

A legegyszerűbb nyomáshatároló szelep a súlyterhelésű. (Háztartásokban a jól ismert KUKTA főzőedényeken találkozhatunk hasonló megoldással.)

Súlyterhelésű nyomáshatároló szelep:

                                               k1



                      k2




                                                                             m


                                                              A


                            p

3.5. ábra: Súlyterhelésű nyomáshatároló szelep

A nyomáshatároló szelep záróelemét - melynek felülete „A” - egykarú emelő tartja zárt helyzetben. Az emelő jobboldali végéhez „m” nagyságú tömeg van csatolva.

A szelep zárt ameddig a következő egyenlőtlenség igaz:

p * A * k2 < m/g * k1

Mindaddig, amíg a bal oldali szorzat értéke kisebb a jobb oldalinál a szelep zárva marad.


A szelepet hidraulikus rendszereknél egyáltalán nem alkalmazzuk.

Okai a következők:

·       az eltávozó folyadék tartályba való visszavezetése nehézkes,

·       a beállító súly üzem közben nem mozoghat,

·       nagy a helyigénye,

·       a hidraulikában szokásos nyomásértékekhez igen nagy súlyt kellene alkalmazni,

A súlyterhelésű nyomáshatároló szelepnek természetesen előnye is van, melyet más műszaki kialakítások nem képesek biztosítani.

A szelep nyitása egy adott konkrét nyomásértéken bekövetkezik, az átáramlás mennyisége nem okoz további nyomásnövekedést. Ez a megfogalmazás most egy kissé érthetetlen, de a következő néhány oldal megértését követően világossá válik számunkra.

A mindenkori nyomás nagyságát a k1 teherkar és az m tömeg változtatásával tudjuk a kívánt értékre állítani igen pontosan.

Rugóterhelésű nyomáshatároló szelep

A rugóterhelésű nyomáshatároló szelep egyik típusát - az űlékes változatút - már megismertük. Most - ismétlésképpen - néhány szót fordítsunk csupán rá.


3.6. ábra: Űlékes nyomáshatároló szelep

Egyszerűsége és ennek következtében viszonylag kis költsége miatt ezeket az elemeket általánosan alkalmazzuk.

Az űlékes szelepek a következő előnyökkel rendelkeznek:

·      résolaj-mentes zárás,

·      öntisztulás az átáramló folyadék hatására,

·      rövid működési úthossz,

A következő ábrán a tolattyús nyomáshatároló szelep kialakítását nézzük meg!


3.7.ábra: Tolattyús nyomáshatároló szelep

1.  Szelepház,

2.   Tolattyú,

3.   Állítóorsó,

4.   Nyomórugó,


A tolattyús nyomáshatároló szelep feladata tökéletesen megegyezik az űlékes változatéval. Előnye az, hogy hosszabb üzemeltetési időt követően sem verődik fel a záróelem az ülésre. Ezért későbbiekben ha üzemszerű nyitást és zárást kívánunk megvalósítani - nem csupán túlterhelés esetében - akkor a tolattyús kialakítást részesítsük előnyben!

Működése:

A „P” csatornán érkezik be a nyomás a szivattyú felől. A szelep tolattyúja a rugóerő hatására zárja a „P-T” áramlási utat. Amennyiben a folyadék nyomása növekszik, ez a vezérlő csatornán keresztül a tolattyú bal oldali - úgynevezett mérőfelületére - hat. Amikor a mérőfelületre gyakorolt folyadék nyomás akkora erőt fejt ki, hogy a rugó már nem tudja az alaphelyzetet biztosítani, a tolattyú elmozdul, s nyitja a folyadék útját a tartály felé.

Mivel a tolattyú és szelepház között tömítések nincsenek, így résolaj szivárgásra mindig kell számítani. Ezért szükséges a rugótérnél található „L” jelű résolaj csatorna. Amennyiben nem gondoskodnánk a résolaj elvezetéséről, a rugótér megtelne olajjal, s - ez mint összenyomhatatlan közeg - megakadályozná a szelep nyitását.

A nyomáshatároló szelep jelképi ábráját erről a szelepkialakításról lehet tökéletesen levezetni.

Nyomócsatorna

 
                                                                       P


                                                                                                          L


                                                                       T

3.8. ábra: Nyomáshatároló szelep jelölése

Hasonlítsa össze a 3.6. és a 3.7. ábrákon látható képeket! Elsősorban a szerkezeti felépítést és a működést vegye figyelembe!

Felfedezhető-e valamilyen logikai kapcsolat? Írja le ha talál ilyet, de azt is ha nem!

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

A szivattyúról és a nyomáshatároló szelepről megszerzett ismeretek birtokában térjünk vissza a lemezhajlító-gép működési problémájához!

Az észlelt tünetek alapján célszerű a tápegység hibafelderítő mérését elvégezni, mely magában foglalja a szivattyú és a nyomáshatároló szelep mérését és működési paramétereinek beállítását is.

 


3.9. ábra: Szivattyú és nyomáshatároló szelep hibafelderítő mérése

 

A hibafelderítő mérés megvalósításához a gép hidraulikus tápegységét önálló egységnek tekintjük. (Pontvonallal bekeretezett rész.) A vezetékszakaszt - mely az útmeghatározó elemekhez csatlakozik - megbontjuk, s ide építjük be a következő egységeket:

1.    Elzárócsap,

2.    Nyomásmérő műszer,

3.    Állítható fojtószelep,

4.    Térfogatáram mérésére edény, vagy átfolyásmérő műszer,

Szükségünk van még egy - lehetőleg pontos - stopperórára.

A mérést és beállítást a következő sorrendben végezzük:

Megtisztítjuk a hidraulikus egységeket a portól és az olajsártól. Gondoskodunk arról, hogy az esetlegesen kiömlő olaj - ez nagy nyomású is lehet - senkit ne veszélyeztessen, ne szennyezzen.

Biztosítjuk, hogy a gép akaratlan mozgásokat ne végezhessen.

Nyomáshatároló szelep mérése és beállítása:

1.    Megbontjuk a hidraulikus rendszert és beépítjük a méréshez szükséges egységeket,

2.    A szivattyú nyomáshatároló szelepének állító csavarorsóját teljesen kihajtjuk, a rugót fellazítjuk,

3.    A méréshez beépített elzárócsapot és a fojtószelepet teljesen kinyitjuk,

4.    Beindítjuk a szivattyút meghajtó motort. Ekkor a nyomásmérő műszereknek nem, vagy csak nagyon kicsi értéket szabad mutatniuk! (néhány bar)

5.    Lassan zárjuk az elzárócsapot, miközben állandóan figyeljük a nyomásmérő műszert. Ekkor azt tapasztaljuk, hogy a mérőedény felé a folyadékáram csökken, mivel a szivattyú által szállított folyadék - egyre nagyobb mennyiségben - az üzemi nyomáshatároló szelepen áramlik át. A tápegység nyomásmérő műszerén valószínűleg néhány bar nyomásnövekedést észlelünk.

6.    Elzártuk a csapot, az összes folyadék a nyitott nyomáshatároló szelepen folyik a tartályba,

7.    Kezdjük el a nyomáshatároló szelep állítását! Az állító csavarorsót lassan befelé hajtjuk, miközben állandóan figyeljük a tápegység nyomásmérő műszerét. Amikor elértük a gép dokumentációjában meghatározott legnagyobb nyomásérték kb. 80 %-át a további állítást még nagyobb figyelemmel végezzük! Ekkor kis elmozdulás is túlfutást eredményezhet!

8.    Amennyiben a nyomásmérő műszerről az előírás szerinti értéket olvassuk le, akkor a nyomáshatároló szelepet beállítottuk.

9.    Állítsuk le a szivattyút meghajtó motort, majd kétszer-háromszor indítsuk újra, hogy meggyőződhessünk a valóban helyes beállításról! Amennyiben a nyomásmérő által mutatott érték nem változott - elmozdulás ellen - biztosítsuk az állító orsót! Ne lepődjünk meg ha állítás közben morgó, sivító hangokat hallunk! Ezt az elemeken nagy sebességgel átáramló folyadék okozza. Mérés és beállítás közben ne húzzuk az időt, azt minél gyorsabban hajtsuk végre! (A hidraulikus rendszer terhelése ekkor igen nagy, ami a folyadék túlmelegedéséhez vezet.) A sietés természetesen nem mehet a pontosság rovására!

Szivattyú mérése és minősítése:

1.    Álló szivattyú esetén a nyomásmérő-műszer és térfogatáram-mérő közötti fojtószelepet teljesen nyitjuk.

2.    Nyitjuk az elzáró csapot.

3.    Előkészítjük a stopperórát, írószerszámot és papírt a mérési eredmények feljegyzéséhez.

4.    Beindítjuk a szivattyút, a fojtószelepet befelé állítjuk miközben a nyomásmérő műszert figyeljük. Amennyiben a nyomás elérte a 15-20 bar értéket ez lesz az első mérési pontunk.

5.    Kikapcsoljuk a szivattyút, kiürítjük a mérőedényt, felkészülünk a mérésre.

6.    A szivattyút és a stopperórát egyidejűleg indítjuk. A mérési idő ne legyen kevesebb 15 másodpercnél! (Hosszabb mérési idő a mérési pontosságot javítja.)

7.    Egyidejűleg leállítjuk a szivattyút és a stopperórát. A nyomásértéket és a hozzá tartozó térfogatáramot feljegyezzük.

8.    Visszatérünk a 4. sz. pontnál leírtakhoz azzal az eltéréssel, hogy a nyomásértéket a fojtószeleppel 10 barral nagyobbra állítjuk, majd végrehajtjuk az 5; 6; 7; 8 pont szerintieket mindaddig, amíg nem érjük el a nyomáshatároló szeleppel beállított értéket.

A mérésről és beállításról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyre - segítségként - egy mintát mellékelünk.

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV



Készült: 20.................................... hó...........napján ................................................helységben

Tárgy: ..............................................................típusú, ............................................................

........................................................................... feladatú hidraulikus gép hibafelderítő mérése.

A mérés és beállítás oka:...........................................................................................................

.................................................................................................................................................

.................................................................................................................................................

Nyomáshatároló szelep:

Dokumentáció szerinti beállítási érték:.................................................bar.

Beállított érték:....................................................................................bar.

Hidraulika szivattyú:

Szivattyú típusa.............................................................................................

Dokumentáció szerinti térfogatáram:...................................................dm3/min.

Mérési eredmények:

p (bar)

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

110

q (dm3/min)

Minősítés:

                        Dokumentáció szerinti térfogatáram:                            q1

                        Üzemi nyomáshoz tartozó térfogatáram                        qü

                                                                       qü

A szivattyú volumetrikus hatásfoka: hvol =                    =                        =  ............................

                                                                       q1

A volumetrikus hatásfok ...........................

A gép további üzemeltetése                         javasolt                      nem javasolt

Az alkalmazott mérőműszerek száma és típusa:

1...............................................................................................................................................

2...............................................................................................................................................

3...............................................................................................................................................

4...............................................................................................................................................

A mérést és minősítést végezte:

Név..........................................................         Aláírás:.............................................

Amennyiben térfogatáram-mérővel rendelkezünk, úgy sokkal egyszerűbben tudjuk a mérést végrehajtani. Nincs szükségünk stopperre és mérőedényre mivel ez a műszer az időegység alatti átfolyást méri közvetlenül. A mért folyadék mennyiség közvetlen visszavezethető a tartályba, nem kell vödrözni. Egyszerűbb és pontosabb a mennyiség leolvasása.

Figyelem! Az üzemi nyomás - mely a gép üzemszerű működéséhez szükséges - nem azonos a legnagyobb megengedhető nyomással! A szivattyú mérésénél és minősítésénél az üzemi nyomás és a hozzá tartozó üzemi térfogatáram értékét vegyük figyelembe!

A maximális nyomás hamis eredményeket szolgáltatna, hiszen ekkor a munkafolyadék a tápegység - előzetesen beállított - nyomáshatároló szelepén keresztül a tartályba folyik vissza.

Amennyiben a maximális nyomást és a hozzá tartozó térfogatáramot mérjük, - és hasonlítjuk a szivattyú gépkönyvi adataihoz - biztosan a szivattyú cseréjére teszünk indokolatlan javaslatot.

 
Önellenőrzés 3.

Figyelmesen olvassa el a kérdéseket! Jelölje az Ön által helyesnek ítélt válaszokat x-szel, vagy adjon rövid válaszokat!

1.   Mi a nyomás?

            a./ a nyomóerő és a nyomott felület hányadosa                                                o

            b./ a nyomóerő és a nyomott felület szorzata                                                               o

            c./ a térfogatáram és a nyomott felület hányadosa                                                        o

(3 pont)

2.   Mi a nyomás mértékegysége? Nevezzen meg legalább kettőt!

            ...............................................................................................................................

(2 pont)

3.   Mekkora tömeget képes megtartani 1 daN nagyságú erő?

            a./ 1 kg-ot                                                                                                                 o

            b./ 10 dkg-ot                                                                                                             o

            c./ 1 dkg-ot                                                                                                               o

(2 pont)

4.   Mi a térfogatáram?

            a./ időegységre jutó folyadéknyomás                                                                          o

            b./ a szivattyú egy fordulatára jutó folyadék térfogat                                                    o

            c./ időegységre jutó folyadék térfogat                                                              o

(3 pont)

5.   A szivattyú résolaj-vesztesége a szívó és nyomócsonk közötti nyomáskülönbséggel

            a./ egyenes arányban növekszik                                                                                  o

            b./ a nyomáskülönbséggel fordítottan arányos                                                  o

            c./ állandó értékű, nem függ a nyomáskülönbségtől                                                      o

(4 pont)

6.   A szivattyút akkor minősítjük cserélendőnek, ha a volumetrikus hatásfoka kisebb mint:

            a./ 0,6                                                                                                                        o

            b./ 0,7                                                                                                                       o

            c./ 0,8                                                                                                                        o

(2 pont)

7.   Miért nem alkalmazzuk hidraulikus rendszereknél a súlyterheléses nyomáshatároló szelepet? Soroljon fel három okot!

..................................................................................................................................................................................................................................................................................................

(3 pont)

8. Az ábrán a tolattyús nyomáshatároló szelep rajzát látja. Nevezze meg a részeit!


1......................................

2......................................3......................................

4......................................

5......................................6......................................7......................................8......................................


(6 pont)


Elérhető pontszám:                   25 pont


            23-25 pont      Kiválóan megfelelt

                                                                       17-22 pont      Megfelelt

                                                                         0-16 pont      Javaslom, figyelmesen ismételje át!

Találat: 3138