online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Csővezeték ellenallasa

gépészet

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Targoncak
Adagoló működtetése
KÖTŐ GÉPELEMEK
Tehergépkocsi rakfelületének billentése
Daruk
Modul neve: Hidraulikus elem és rendszertechnika alkalmazasa, elemzése I.
Vakuumenergia
A megrendelö futómü problémaval jelentkezik be a szervizbe
A gépek statikus üzeme
TIRISZTOR TESZTER
 
 

Csővezeték ellenállása

 

Építsük fel a következő kapcsolást!


       p1                       p2                        p3                       p4

 

4.1. ábra: Csővezeték ellenállásának mérése

 

A kapcsolás elkészítését követően a szivattyút követő fojtószelepet teljesen nyissuk ki, a mérőedénybe visszafolyó ágba épített csapot pedig zárjuk el. Indítsuk a szivattyút és olvassuk le a nyomásmérő műszerek által mutatott értékeket és írjuk be a táblázatba!

nyomásmérő

p1

p2

p3

p4

nyomás (bar)

Azt tapasztaltuk, hogy a csap zárt állásában a nyomásmérő műszerek .......................................

................................................................................................................................. mutattak.

Kapcsoljuk ki a szivattyút, nyissuk ki teljesen a csapot, és a fojtószeleppel állítsuk az átfolyó folyadék térfogatáramát a táblázat szerint. Közben olvassuk le és jegyezzük a nyomásértékeket!

A pontos mérés érdekében a stopperórát és a szivattyú meghajtómotor kapcsolóját egy személy kezelje!

Nyomáscsökkenés és vezetékhossz összefüggése

(mérés)

q (dm3/15 s)

p1

p2

p3

p4

0,2

0,4

0,5

0,6

0,7

0,8

0,9

1,0

A nyomásmérő műszerek által mutatott értékek változásában mit tapasztalt a térfogatáram változtatásakor?

Egészítse ki a következő mondatot!

A mérési eredmények azt mutatják, hogy a vezetékben áramló folyadék nyomása a térfogatáram növelésével .........................................................................................................

A nyomásmérő műszerekről leolvasott értékek - ugyanazon térfogatáram esetén - hogyan függtek össze a műszer vezetékben elfoglalt helyével? Röviden írja le!

..................................................................................................................................................................................................................................................................................................

Két tapasztalatra tehettünk szert a gyakorlat során, melyek a következők:

1.    Zárt rendszerben a nyomás mindenütt egyenlő nagyságú.

2.    A csővezetékben elmozduló folyadék súrlódik, mozgásban tartásához energiára van szükség, mivel az áramlási ellenállások legyőzését a nyomáskülönbség biztosítja. 838f51i

Mit ismert fel PASCAL?

Egy edénybe zárt folyadék hogyan viselkedik? Hogyan terjed benne a nyomás?

FELÜLET

 

  p1

 
     H ERŐ

p3

 



p4

 
                                       NYOMÁS

p5

 


4.2. ábra: Pascal törvénye

Pascal megállapította:

Zárt edényben lévő folyadékra ható nyomás a folyadékban minden irányban egyenletesen és gyengítetlenül terjed, s az edény egységnyi felületeire azonosan érvényesül.

A nyomásmérő műszereken - azok bárhol helyezkednek el - azonos értékeket tudunk leolvasni. (p1 = p2 = p3 = p4 = p5)

A hidrosztatikus rendszerek a PASCAL törvény alapján működnek, viszik át az energiát, mivel zárt rendszerek.

Ez volt az oka annak, hogy a megvalósított kapcsolásunknál zárt csap esetén minden nyomásmérő műszer azonos értéket mutatott, mint azt a mérési eredményekből láttuk.

Hogyan mutatható ki a folyadék súrlódása? Súrlódik egyáltalán?

Egy - majdnem közlekedőedénybe - öntsünk folyadékot. Ne zárjuk le a cső kifolyónyílását! Mit tapasztalunk?


         s1

                                    s2



                                                  s3

                                                                s4

                                                                              s5

                                                                                           s6


                                                    l

4.3. ábra: Folyadéksúrlódás

A szabad kiömlési keresztmetszeten kiáramló folyadék valamilyen ellenállásba ütközik. Ez nem más mint a folyadék viszkozitásából - belső súrlódásából - és a csőfal súrlódásából adódó súrlódási nyomásveszteség.  (s1>s2>s3>s4>s5>s6), s mindez arányos a vezeték - l - hosszával.

Az ábrán jól látható, hogy a vezeték súrlódása - csővezeték hossza - miatt keletkező ellenállás egyre nagyobb folyadékmennyiséget (magasságot s1-s6) képes egyensúlyban tartani.

A folyadék áramlási ellenállása tehát függ a csővezeték hosszától. Vessük össze ezt az elektrotechnikával! Elektromosan vezető anyagban az ellenállás egyenesen arányos a vezetékszakasz hosszával.

Hogyan áramlik a folyadék a csővezetékben?

Lamináris (réteges) áramlás:


                                                                                                          vmax


                                               v = 0

4.4. ábra: Lamináris áramlás

Lamináris áramlás esetén a folyadékrészecskék egymással párhuzamosan mozdulnak el. Mozgásuk (az áramlás ) biztosításához, csupán a folyadék belső súrlódásának legyőzése szükséges.

Lamináris áramlás esetén a legnagyobb áramlási sebesség a csővezeték középvonalában tapasztalható. A csőfalhoz közeledve a sebesség csökken, mely a csővezeték falánál nulla.

Turbulens (örvénylő) áramlás:

 

 


                                                                                              v @ azonos

 

 

 

 

 


4.5. ábra: Turbulens áramlás

 

Turbulens áramlás esetén a folyadék a csővezetékben szinte azonos sebességgel mozdul el, függetlenül a folyadékrészecske helyétől.

A folyadékrészecskék - áramlás közben - ütköznek egymással, így az áramlási veszteség sokkal nagyobb.

 

 

 

Milyen csővezeték kialakítások idéznek elő turbulenciát?

1./ Keresztmetszet változás:

4.6. ábra: Keresztmetszet változása

 

A keresztmetszet változás minden esetben - legyen az szűkület, vagy bővülés - örvényképző hatást kelt.

2. Folyadékáram irányváltozása:

4.7. ábra: Irányváltoztatás

 
 

 

 

 

 

 

 


 

 

 


A csővezetékben - nagy sebességgel - mozgó folyadék tekintélyes mozgási energiával rendelkezik. Az áramlás megváltozása azt eredményezi, hogy a folyadék nem képes követni a csővezeték által szigorúan meghatározott áramirányt, az éles sarkokon ütközik, túlfut, a holtterekben örvényeket kelt.

3. A vezeték falának belső érdessége:

Tudjuk, hogy tökéletesen sima felület nem létezik. A vezetékben áramló folyadék - több - kevesebb - ellenállásba ütközik, melyek az érdességből származnak.


                                     x

 

 

 


4.8. ábra: Vezeték falának érdessége

 

 

Az x folyadékrészecske - lamináris haladása közben - nekiütközik a csőfal belső érdességének. Haladási útját folytatni csupán akkor tudja, ha eredeti irányából kitér. Ekkor azonban a szomszédos folyadékréteget is irányváltoztatásra kényszeríti, ami láncreakcióként továbbgyűrűzik, s ezzel az egész vezeték keresztmetszetben örvénylést - turbulenciát - idéz elő.

4.9. ábra: Áramlások csővezetékben

 

Valósítsuk meg a következő kapcsolást!

p = 60 bar

 

CSŐKÍGYÓ

 

 p2

 

p1

 

4.10. ábra: Csőkígyók mérése

 

A p1 és p2 nyomásmérők egyben csatlakozási pontok is. Ide kapcsoljuk a csőkígyókat.

A gyakorlókészletben a következő csőkígyókat találjuk:

1.    f 4 mm. hajlított,

2.    f 4 mm sarkokkal szerelt,

3.    f 2 mm hajlított

A vezetékszakaszok hossza mindhárom esetben azonos.

A tápegység nyomása 60 bar. Állítsuk a fojtószeleppel a vezetéken átfolyó térfogatáramot 1; 2; 3; 4 dm3/min. értékekre, s minden beállításnál mérjük meg mindegyik csőkígyón keletkező nyomáscsökkenést! Figyeljük a p1 és p2 nyomásmérő műszerek által mutatott értékeket és jegyezzük be a mérési táblázatba!

Figyelem! A térfogatáram beállításakor mindig az f 4 mm. hajlított vezetéket alkalmazzuk!

Egy adott térfogatáram beállításakor a csőkígyókat cseréljük - mérjük le mindet egymás után - azért, mivel ugyanazon térfogatáramot ismét beállítani igen nehéz és időigényes lenne.

A nyomásmérő műszert igen pontosan olvassuk le! A kis mérési pontatlanság is nagy hibát jelenthet!

Csőkígyók mérése

                                 f 4 hajlított                f 4 sarokkal szerelt             f 2 hajlított

q (dm3/min)

p1



(bar)

p2

(bar)

p1

(bar)

p2

(bar)

p1

(bar)

p2

(bar)

1

2

3

4

Mindhárom csővezeték szakaszon ugyanazon folyadékáramot engedtük át. A vezetékek hossza azonos volt, csupán átmérőjük és szerelési módjuk különbözött.

Írja le mit tapasztalt a mérés során, Vonja le következtetéseit!

....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

A p2 nyomást jelző műszer csak ......... dm3/min térfogatáramtól jelzett. Ennek oka: .............

........................................................................................................................................................................................................................................................................................

Mi is az a "REYNOLDS" féle szám ?

A lamináris és turbulens áramlás létrejöttét - Reynolds kísérletei szerint - a következők befolyásolják, határozzák meg:

 


                                                           v

                                                                                                          dH

                                                                                              n

 


4.11. ábra: Reynolds szám

Ahol:                v   = a folyadék áramlási sebessége (m/s)

                        d   = csőátmérő (m)

                        n   = kinematikai viszkozitás (m2/s)

A kinematikai viszkozitás a folyadék belső súrlódása. Jelölésére a n  (görög  nű) nyert alkalmazást

                                   v × d                    m/s × m

                        Re =                                                     =      mértékegység nélküli szám

                                       n                      m2/s

A kinematikai viszkozitás alapmértékegysége - a gyakorlati munka számára - túlzottan nagy. A mindennapi munkához - a m2/s mértékegység helyett - a mm2/s-ot alkalmazzuk. Ennek másik - általánosan alkalmazott - mértékegysége a centi Stokes röviden cSt. (olvasd centisztók)

A Reynolds féle szám a csővezetékben áramló folyadék sebessége, a csővezeték átmérője és a kinematikai viszkozitás között állapít meg összefüggést, a lamináris és turbulens áramlás kialakulására.

A Reynolds féle szám mértékegység nélküli. Nagysága - mérési eredmények alapján - a következő:

Ha:                  Re < 2320                               az áramlás lamináris,

                        2320 < Re < 3000                   határhelyzet,

                        Re > 3000                               turbulens áramlás következik be.

A táblázatban megadott értékek csak kör keresztmetszetű, egyenes és sima belső felületű csövekre vonatkoznak!

A Reynolds féle számból kiderül, hogy a turbulencia létrejöttét a sebesség négyzetes, a csőátmérő - egyenes arányban - növeli, míg a folyadék viszkozitása - fordított arányban - csökkenti.

A csővezeték ellenállása:

A vezetékben áramló folyadékban nyomáscsökkenés keletkezik. A folyadék nyomása az, ami a vezetékszakasz egyik pontjáról egy másik pontra juttatja el a folyadékot.


                              p1                                                                   p2

                                               v

                                                                                         d               r


                                                                         l

4.12. ábra: Nyomáscsökkenést előidéző tényezők

A csővezetékben létrejövő nyomáscsökkenés függ:

            a vezeték hosszától:                                         l  (növeli)

            a vezeték átmérőjétől:                                      d  (csökkenti)

            a folyadék áramlási sebességétől:                     v  (növeli)

            a folyadék sűrűségétől:                         r (növeli)     r görög betű, neve: ró

            a csősúrlódási tényezőtől:                                l (növeli)     l görög betű, neve: lambda

                                                           Dp = p1 - p2

                                                                       l * v2 * r

                                               Dp = l *

                                                                          2 * dH

 

 

A l "csősúrlódási tényező" hasonló mint elektrotechnikában a fajlagos ellenállás.

Gondoljon vissza a csőkígyók mérésére! Az f 4 mm-es és az f 2 mm-es csővezetékben tapasztalható nyomáscsökkenésre.

Ahhoz, hogy a kisebb átmérőjű vezetéken is áthaladjon ugyanaz a folyadékáram a ...............

...................................... kell megnövekedni. A sebesség növekedésével a nyomás csökkenése nem egyenesen, hanem .......................................... arányos.

Hidraulika folyadékok:

A hidraulikus technika - energiaátvitel és vezérlés - szoros kapcsolatban áll az automatizálással, a manipulátor és robottechnikával. A folyékony energiaközvetítő közeg előnyei, mint pl.: az átvitt energia paramétereinek ( sebesség, fordulatszám, erő, nyomaték, mozgási irány, pozícionálás) egyszerű irányítása, az energiafolyam elosztásának könnyű megvalósítása, a nagy teljesítmények, a túlterhelés elleni védelem egyszerű átvitele, a különböző mozgásformák  közvetlen előállítása, a hidraulikus körfolyamokat a növekvő követelmények kielégítésére tették alkalmassá.



Hidraulika folyadékok feladatai:

1./ Energiaátvitel,

2./ Erő, vagy teljesítmény módosítás irány és nagyság szerint,

3./ Kenés és a berendezés védelme,

4./ Hőfelvétel, hőátadás és hűtés.

Ezen feladatokból vezethetőek le a hidraulika folyadékokkal szemben támasztott követelmények, melyeket a következő táblázatban foglalunk össze:

Követelmény:

Jellemző.

Térfogatállandóság

jól váljon el a levegőtől, ne vigye oldatba, ne habosodjék,

Kenőképesség

megfelelő viszkozitás üzemi hőmérsékleten,

Korrózióvédelem

rozsda- és korróziógátló, jó tapadás, olajfilm kialakulás, vegyi semlegesség,

Kismértékű összetétel változás a felhasználás, alkalmazás folyamán

oxidációs, termikus, termooxidációs, hidrolitikus stabilitás, víz és gázelválasztó képesség,

Kismértékű viszkozitás változás a hőmérséklet hatására

felhasználhatóság széles hőmérséklet tartományban,

Nemfémes anyagokkal való összeférhetőség

a tömítések, vezetékek anyagait ne károsítsa, ne legyen egészségre ártalmas,

Hidraulikus munkafolyadékok csoportosítása:

A hidraulikus rendszerek energiaátvivő - munka - folyadékai több szempont szerint csoportosíthatóak.

- Az energiaátvitel módja szerint:

ˇ      hidrostatikus,

ˇ      hidrodinamikus

     munkafolyadékokat,

- Tűzbiztonság szempontjából:

ˇ      tűzveszélyes,

ˇ      tűzálló

     munkafolyadékokat,

A tűzveszélyes csoportba tartoznak az ásványolaj alapú hidraulika olajok, amelyek alkalmazásánál a tűzbiztonság nem első rendű követelmény.

A hidraulikus berendezések fejlődésében az egyik döntő lépés volt munkafolyadékként az ásványolaj-származékok alkalmazása. A XIX. sz. elején - s még ezt követően hosszú időn keresztül - a víz volt az energiaátvitel közege.

Ma a víz - rossz kenési tulajdonságai, erős hőmérséklet függése, korróziós tulajdonsága és nehézen megoldható tömítettsége miatt - csupán olyan rendszerekben használatos, ahol a folyadék visszanyerése nem lehetséges, nagy méretűek a hidraulikus berendezések, s ezeknél a víz költségei kompenzálják az olaj előnyeit.

Bár az olajok a századfordulón már rendelkezésre álltak, - s akkor még olcsók is voltak - mégis csak az 1920-1930-as években nyertek általános alkalmazást hidraulikus berendezésekben. Az 1940-es évek végéig a hidraulika folyadékok nem tartalmaztak adalékot, melyek a hidraulika folyadék jó tulajdonságait fokozzák. Elsőként az olajokban az oxidáció és korrózió gátló adalékanyagokat alkalmazták.

A hidraulikus berendezések fejlődése új követelményeknek megfelelő hidraulika folyadékok - új adalékanyagok - felhasználásához vezetett.

Ezek főképpen a következő célokat szolgálták:

ˇ      habosodási hajlam csökkentése,

ˇ      teherbíró-képesség, nyomásállóság növelése,

ˇ      kopásgátlás növelése,

ˇ      dermedéspont csökkentése,

ˇ      viszkozitási index javítása,

A legújabb - nagy teljesítményű - hidraulika adalékokat már úgy fejlesztették ki, hogy a hidraulika olaj feleljen meg az olyan fokozott követelményeknek is, mint pl.: csúszólapátos szivattyúk, tengerhajózás, melegüzemi gépek, robottechnika, építő és anyagmozgató gépek, olajfúró berendezések, közlekedés, vízépítés, űrhajózás stb.

Hidraulika folyadékok legfontosabb tulajdonságai:

Viszkozitás:

Viszkozitás a folyadék belső súrlódását, a mozgással szembeni ellenállását jelenti.

A hidraulika szivattyúnak a hatásfoka erősen függ a folyadék viszkozitásától. Figyeljünk mindig a szivattyúgyártó által megadott értékekre !  Energiaátvitel szempontjából a legmegfelelőbb a kis viszkozitású folyadék lenne, hiszen ekkor legkisebb a folyadék súrlódási ellenállása. Ennek ellent mond, hogy ekkor a résolajveszteségek rohamosan növekednének, valamint a folyadék kenőképessége erőteljesen csökken.

A nagy viszkozitás megnehezíti a hidegindítást, késlelteti a vezérlések időbeni lefolyását és befolyásolja az olajban elnyelt levegő kiválását is.

A következő viszkozitási határok segítséget nyújthatnak a különböző típusú szivattyúkhoz alkalmas viszkozitású hidraulika folyadékok kiválasztásában:

            csúszólapátos szivattyúk                                  20 -   64 mm2/s.           40 C0-on,

            fogaskerekes szivattyúk                                   43 - 110 mm2/s.           40 C0-on,

            dugattyús szivattyúk                                         60 - 195 mm2/s.           40 C0-on.

Az előző felsorolás nem azt jelenti, hogy a nagyobb nyomású berendezéseknél a nagyobb viszkozitású folyadékokat kell alkalmazni, hanem arra legyünk figyelemmel, hogy ezek a berendezések erősebben kopásgátló adalékkal, kezelt hidraulika folyadékokat igényelnek.

Viszkozitási index:

A hidraulikus berendezések működésének fontos feltétele az, hogy a hőmérséklet változásával ne, vagy kis mértékben változzon a hidraulika folyadék viszkozitása.

A korszerű hidraulika folyadékok viszkozitási indexe 95 - 105 között van.

A szabadtérben üzemelő - nagy hőmérsékleti ingadozásnak kitett - hidraulikus berendezések speciális hidraulika folyadékot igényelnek. Ezen olajok nagy V.I. értéke csupán nagy mechanikai stabilitással rendelkező, polimer adalékkal biztosíthatók.

Dermedéspont:

A szabadtérben - is - üzemelő berendezéseknél lényeges. A kis viszkozitású hidraulika folyadékok dermedéspontja általában - 25 C0, vagy az alatti. A hidraulika folyadékokat általában dermedéspontjuknál 10 C0-kal magasabb hőmérsékleten kell alkalmazni.

Lobbanási pont:

A hidraulika folyadék melegedése közben gőzök, gázok kiválásával számolhatunk, melyek a tűzveszélyességet fokozzák. Lobbanási pont az a hőmérséklet C0-ban mérve, amikor a folyadékból - melegítés hatására - felszabaduló gőzök, gázok külső gyújtóláng hatására egy pillanatra lángralobbanthatók. Az égés nem tartós.

Gyulladási pont:

A lobbanási ponttól annyiban tér el, hogy a folyadék - annak gőzei, gázai - öngyulladás hatására lobbannak lángra és az égés tartós.

Térfogat-állandóság - összenyomhatóság:

A berendezés hatásfoka szempontjából döntő az a tényező, amit elsősorban a munkafolyadék gáztartalma (levegő) befolyásol.

Légköri nyomáson az olaj 8-10 % térfogat levegőt (gázt) képes elnyelni. Ez a gázmennyiség normál üzemeltetés során semmi problémát nem idéz elő.  Az olajban - buborékok formájában jelenlévő - levegő a rendszer különböző nyomású tereibe jutva kavitációt okozhat. A hidraulika folyadékok kis légelnyelő képessége és gyors légelválasztása a zavarmentes működés lényeges feltétele.

A levegő a folyadékba kerülve - annak felszínén habot képez - gátolja a hűtést.

A folyadék térfogat-állandóságát azonban az elnyelt levegő (gázok) mennyisége befolyásolja. A felületi habképződést befolyásoló anyagok - szilikon adalékok - a felületi habot megszüntetik, de rontják a folyadék légkiválasztó képességét, s ezzel növelik az összenyomhatóságot.

Élettartam:

A hidraulika-olajoktól megkívánt tulajdonság, hogy a csereidőn belül, normális üzemi körülmények mellett, kémiai összetétele csak a megengedett mértékben változzék. Jó oxidációállósággal és vízelválasztó képességgel rendelkezzék. Az olaj élettartamát az üzemi hőmérséklet, az érintkező fémek katalitikus hatása, a szennyeződések, a levegő oxigénjével való érintkezés intenzitása, a víz jelenléte stb. befolyásolja, ezért olajcserék időpontjaira egyértelmű időpontot előírni igen nehéz.

A hosszú élettartamot, illetve csereidőt az alapolajok és az oxidációt gátló adalékok együttes hatása biztosítja. A vízzel való emulzióképződés az olaj oxidációját gyorsítja, rontja a kenést, elősegíti a korróziót. A hidraulika olaj víz-olaj szétválási mutatójának tehát jónak kell lennie.

Korrózió elleni védelem:

A hidraulika folyadék az üzemi hőmérsékleten a kondenzációs víz, a levegő, valamint az olaj korrodáló hatásával szemben a hidraulikus rendszer fém alkatrészeit megóvja.

Kenőképesség:

A hidraulika-folyadék alkalmassága az üzemeltetési körülményeknek megfelelően kiválasztott viszkozitásuktól függ. A nagy terhelésű hidraulikus körfolyamokban a kívánt kenőképességet csak kopáscsökkentő adalékanyagokkal tudjuk biztosítani.

A hidraulika-olajoktól elvárt további fontos követelmény, hogy a hidraulikus kör szerkezeti elemeinek anyagával, elsősorban a tömítőelemekkel való összeférhetőség.

 
Önellenőrzés 4.

Figyelmesen olvassa el a kérdéseket! Jelölje az Ön által helyesnek ítélt válaszokat x szel, vagy adjon rövid válaszokat!

1.   A csővezeték áramlásra gyakorolt ellenállása:

            a./ a vezeték hosszától nem függ                                                                     o

            b./ a vezeték hosszával fordítottan arányos                                                      o

            c./ a vezeték hosszával egyenesen arányos                                                      o

(3 pont)

2.   Pascal törvényének megfelelően a nyomás zárt rendszerben:

            a./ mindig a legkisebb ellenállás felé terjed                                                       o

            b./ egyformán terjed                                                                                       o

            c./ az edény fenékrészére jobban hat, mivel ez merőleges az erőhatásra           o

(5 pont)

3. Írja le milyen áramlási módok jöhetnek létre a csővezetékben!

            ............................................................           ............................................................

(2 pont)

4.   Lamináris áramlás esetén hol a folyadék sebessége a legnagyobb?

            a./ a vezeték középvonalában                                                                         o

            b./ a vezeték teljes keresztmetszetében azonos                                    o

            c./ a vezeték falánál, mivel itt a legkisebb a súrlódás                                        o

(3 pont)

5.   Írja le milyen csővezeték kialakítások idéznek elő turbulenciát!

            1............................................................................................................

            2............................................................................................................

            3............................................................................................................

(3 pont)

6.   Írja le, hogy a Reynolds szám mely három jellemző között állapít meg összefüggést!

            1............................................................................................................

            2............................................................................................................

            3............................................................................................................

(5 pont)

7.   Mely tényezők növelik a csővezeték ellenállását, a nyomáscsökkenés nagyságát?

     Ennél a kérdésnél nem csupán egy helyre kell x jelet tenni!

            a./ a vezeték hossza                                                                                        o

            b./ a vezeték átmérője                                                                                    o

            c./ a folyadék áramlási sebessége                                                                    o

            d./ a folyadék sűrűsége                                                                       o

            e./ a csősúrlódási tényező                                                                               o

(4 pont)

8.   Soroljon fel legalább hármat a hidraulika folyadék feladatai közül!

..................................................................................................................................................................................................................................................................................................

(2 pont)

9.   Írja le a viszkozitás fogalmát és legalább egy mértékegységét!

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

(4 pont)

10. Miért káros a folyadékok légelnyelése?

..................................................................................................................................................................................................................................................................................................

(3 pont)


Elérhető pontszám:                   34 pont


            30-34 pont      Kiválóan megfelelt

                                                                       23-29 pont      Megfelelt

                                                                         0-22 pont      Javaslom, figyelmesen ismételje át!

Találat: 2320