online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

Tüzivíz halózatok

építészet építőipari





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
Épületek csatornahalózatanak kialakítasa
A vízhalózat méretezése
Hőszigetelő anyagok
Mélyépítési vasbetonszerkezetek
Műszaki leíras - Építőmérnök (BSC)
Tüzivíz halózatok
 
bal also sarok   jobb also sarok

Tüzivíz hálózatok



1. Általános elöírások


Az épületekben, a lakótelepülésen  olyan tüzvédelmi célokat is kiszolgálni képes vízforrásnak kell lenni, amely legalább három órán keresztül biztosítani tudja a tüzoltás vízigényét.


Szóbajöhetö vízforrások: közüzemi vízhálózat, felszíni és felszín a 424h75e latti víztároló, kutak, nyomásfokozó berendezések, stb.


A használati vízhálózat mellett külön tüzoltó vízhálózatot csak abban az esetben kell létesíteni, ha e két csöhálózatot gazdasági vagy müszaki okból nem kapcsolható össze. Ilyen kizáró ok lehet például, ha a létesítmény számított oltóvíz igénye nagyobb, mint a használati vízigény.




Az oltóvíz mennyiségét a következök figyelembevételével  lehet meghatározni:


V = Vm * k * z * n1 * n2    lit./min

ahol:


Vm - a mértékadó vízmennyiség,  lit./min

k - tüzveszélyességi tényezö

z - épületszerkezeti tényezö

n1 - szinttényezö

n2 - tüzgátlási tényezö


A Vm mértékadó vízmennyiség értéke a létesítmény alapterületétöl függ. A táblázat csupán néhány értéket tüntet fel:


Alapterület /m2/

Mértékadó víztérfogat /lit/min/










Az épületszerkezetek tüzállósági fokozata:

I. fokozottan tüzálló

II. közepesen tüzálló

III. mérsékelten tüzálló

IV lángálló

V nem lángálló

Tüzveszélyességi osztályok a helyiségek, ill. a munkafolyamatok besorolása alapján:

A ; fokozottan tüz- és robbanásveszélyes

B ; tüz- és robbanásveszélyes

C ; tüzveszélyes

D ; mérsékelten tüzveszélyes

E ; nem tüzveszélyes


A "k" tüzveszélyességi tényezö értékei:


Tüzveszélyességi osztály

"k"

A


B


C


D


E



A "z" épületszerkezeti tényezö értékei:


Az ép. szerk. tüzállósági fokozata

"z"

I. és II.


III.


IV.


V.



Az n1 szinttényezö értékei:


A /lakó/szintek száma

n1







>





Az n2 tüzgátlási tényezö értékei:


A tüzszakaszon belül tüzgátló elválasztással kialakított részek száma


n2









5 vagy ennél több




2. Külsö tüzivíz hálózatok


A külsö tüzivíz csöhálózat belsö átméröjét az oltóvíz mennyiségének ismeretében úgy kell méretezni, mint általában a vízvezeték esetében az szokásos. A tervezett csöátmérö NA 100-as méretnél kisebb nem lehet, ha arra külsö tüzcsapot szerelnek.


A tüzcsap szabványos föld alatti /altalaj/ vagy föld feletti /feltalaj/ lehet. Ezeket elsösorban a tüzoltóság használja, de adott esetben innen vehetnek vizet a Vízmüvek dolgozói a csatornahálózat átmosatásához, vagy a köztisztaságiak gépkocsijai a közútak locsolásához. Ez utóbbi esetekben a tüzcsapra vízméröt kell felszerelni.


A földfeletti tüzcsap NA 80 vagy NA 100 méretü karimás csatlakozással készül. A talajszint fölé nyúló kútszerü állvány tetején a két 75 mm-es lezárt, szívócsonk kapocsban végzödö kifolyónyílás egymástól 180 -ra helyezkedik el.


A tüzcsap müküdtetésére egyetlen szelep szolgál, amelynek nyitószerkezete a kútállvány tetején van.


A szelep után található önmüködö víztelenítö furaton keresztül a talajba távozik a használat után a csöben maradó víz. Ennek télen fagyvédelmi oka van.


A tüzcsap elött a hálózatban az "A" és "B" tüzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben legalább 2,0 bar, "C" és "D" osztályba tartozókban pedig legalább 1,5 bar nyomásnak kell lenni.


A külsö tüzcsap vízszállítása legalább 300 l/min legyen.


A külsö tüzcsapok elhelyezésének néhány fontosabb szempontja:

a tüzoltó gépkocsik akkor tudják jól megközelíteni, ha az utak mellett vannak,

az épületek romhatárán kívül, de azoktól legalább 5 m-re,

lehetöleg az utcák keresztezödésében legyenek,

lakótelepülésen zárt sorú beépítés esetén egymástól legfeljebb 100 m-re, szabadon álló beépítés esetén legfeljebb 300 m-re legyenek,

az altalaj tüzcsapokat úttesten nehéz, más esetben könnyü kivitelü szekrényben kell elhelyezni.


Gyártelepen belül a tüzcsapok közelében tüzcsapszekrényt kell felszerelni tüzcsap kulccsal, három tekercs tömlövel, sugárcsövel és altalaj tüzcsap esetén állványcsövel.


A tüzcsap helyét és a vízvétel körülményeit jelzötáblával kell jelölni. Az ábra olyan jelzötáblát mutat, ahol a tüzcsap 200 mm-es ipari vízhálózatra csatlakozik. A tüzcsap a táblától jobbra 2,5, elöre pedig 5,9 m távolságra van és jobbra nyitható.


Balranyitás esetén a kör alakú nyíl a tábla bal alsó sarkába kerül. Ha a tüzcsapot ivóvíz hálózatra szerelik, a gyári jel elmarad a tábláról.


Közterületen, utcán tüzcsapszekrényt nem szokás elhelyezni. Amennyiben tüz esetén igénybeveszik a külsö tüzcsapot, ez a következöképpen történik:

a tüzoltó gépkocsin lévö szivattyú a kocsi 6 m3-es tartályából szívja a vizet és 15 bar nyomáson nyomja az épülettüz irányába állított fecskendöbe,

ezalatt rácsatlakoztatják a külsö tüzcsapra azt a tömlöt, amellyel a gépkocsi tartályát kezdik tölteni,

a folyamatos tüzoltás menete tehát az, hogy a külsö tüzcsapról töltik a gépkocsi tartályát, ebböl pedig a nyomásfokozó szivattyú emeli ki a vizet és nyomja a fecskendökbe.


A tüzoltó gépkocsin lévö nagyteljesítményü szivattyú szívócsonkját azért nem kötik közvetlenül a külsö tüzcsapra, mert a hálózatból csak így biztosítható a folyamatos, egyenletes intenzitású vízkiemelés.






Külsö (feltalaj- és altalaj-) tüzcsapok










Külsö tüzcsapok helyzetének jelölése


Az ábra szerint a külsö tüzcsap gyártelepen található, NA 200-as csövezetékre csatlakozik, a táblától jobbra 2,6 m-re, elöre pedig 5,0 m-re található, a csapszerkezet jobbmenetes.






3. Belsö oltóvíz hálózatok


Épületen belül a következö létesítmények esetében kell belsö tüzcsapokat elhelyezni:

ipari üzemekben, kivéve ott, ahol víz használata életveszélyt, tüzet, robbanást vagy nagy anyagi kárt okozhat, például vegyi üzemekben, ha a víz a technológiai folyamat komponenseivel kémiai reakcióba léphet,

több szintes szállodában, szálloda jelleggel kialakított épületeben, egészségügyi létesítményben,

négy- vagy ennél többszintes köz- és irodaépületben,

16 tantermesnél nagyobb tanintézetben,

pályaudvaron, vasútállomáson, az  A, B, C tüzveszélyességi osztályba sorolt raktárépületben, áruházban, ha az épület 5.000 m3 vagy ennél nagyobb térfogatú,

középmagas és magas épületekben, /középmagas az épület, ha legfelsö szintjének padozata és a járdavonal között a szintkülönbség legalább 13,6 m, magas az épület, ha mindez eléri a 30 m-t/.


A fali tüzcsapokat ellátó vízhálózat önálló, vagy a használati vízhálózattal közös rendszerü lehet. Önálló tüzivíz hálózatot akkor kell kialakítani, ha az oltóvíz mennyisége nagyobb, mint az épület használati vízigénye. Arra ügyelni kell, hogy a tüzivíz hálózat magaspontján legyen valamilyen csapoló a csöhálózat idöszakos átöblítése érdekében.


Az oltóvíz hálózatot úgy kell kialakítani, hogy


az A és B tüzveszélyességi osztályba tartozó épületekben a tüzcsap elött legalább 2 bar, az egyéb esetekben legalább 1,5 bar kifolyási nyomás legyen,



a fali tüzcsap vízszállítása legalább 150 l/min legyen,

a fali tüzcsap általában a védeni kívánt helyiségen kívül, a bejárati ajtó közelében, a padló szintjétöl számított 1,5 m magasságban legyen,

a védeni kívánt helyiség minden pontja a fali tüzcsapra szerelt legfeljebb két, egyenként 20 m-es tömlövel elérhetö legyen


A fali tüzcsapot fali tüzcsapszekrényben kell elhelyezni, melynek ajtajára 80 mm magas nyomtatott betükkel TŰZCSAP feliratot kell vörös színnel festeni. A tüzcsaphpz 52-es nyomócsonk kapoccsal csatlakozik a tömlö, illetve a tömlöhöz a sugárcsö.


Önálló tüzivíz hálózat esetén külön vízmérövel kell mérni a csöhálózati vízkivételt.


Az épületek belsö tüzvédelmi hálózata felosztható száraz, félszáraz és nedves rendszerekre.

Száraz tüzivíz hálózat esetében a csövezetékben csak akkor van víz, amikor tüzoltásra kerül sor, egyéb esetekben nincs hálózati víznyomás alatt.

A nedves hálózat állandóan feltöltött állapotban és az elöírt nyomáson van.

Félszáraz rendszereknél csak a fagyveszélyes idöszakban nincs víz a hálózatban.


A száraz felszállóvezeték legalább 100 mm belsö átméröjü, horganyzott acélcsöböl és idomokkal szerelik. Fekete asélcsö esetén külsö - belsö korrózióálló bevonattal kell ellátni.


Száraz oltóvíz hálózatot kell létesíteni az A és B tüzveszélyességi osztályba tartozó épületekben, a középmagas és magas lakó- és középületekben.


A gyakorlat szerint több helyen a középmagas és magas lakóépületekben nedves, víznyomás alatt tartott hálózatokat tartanak üzemben, mert többször elöfordult már, hogy a száraz vezetékek egy-egy csöszakaszát eltulajdonították a lakók. Tüz esetén az ilyen magatartás komoly veszélyt jelenthet.








Belsö tüzcsapszekrény





4. Önmüködö zuhanyberendezés /Sprinkler/


Különösen tüzveszélyes helyiségekbe önmüködö zuhanyberendezést /Sprinklert/ kel szerelni. Ilyen létesítmények például egyes gyártócsarnokok, raktárak, bevásárló központok, szállodák.


A védett terület felett csöhálózatot alakítanak ki, erre szórórózsákat szerelnek, amelyek elzárószerkezete önmüködöen nyílik, ha a környezet hömérséklete a meghatározott határérték fölé emelkedik.


A berendezés a kialakuló tüz höhatására lép müködésbe, emberi beavatkozás nélkül müködik azon a területen, ahol a höfejlödés kioldja a szórórózsák záróelemeit.


A Sprinkler berendezés is lehet száraz, félszáraz és nedves rendszerü, igazodva a körülményekhez. Száraz rendszerekben az elosztóvezetékben sürített levegö van.


Ez utóbbi esetben a víz csak akkor áramlik a szórórózsákhoz, ha azok záróeleme kiolvad és ennek hatására elöbb elszökik a csöben lévö levegö. Ez a konstrukció magával hordozza azt a hátrányt, hogy a záróelem kiolvadása után csak idökésleltetéssel jelenik meg a víz. Nagyobb rendszereknél külön elszívóberendezéssel kell siettetni a levegö mielöbbi távozását.


A nedves rendszer biztosabb és gyorsabb, mert nyitáskor az oltóvíz áramlása azonnal megindul.


A félszáraz, félnedves rendszernél nyáron vízzel, télen levegövel töltött az elosztóhálózat.


A rózsák minimális vízszállítása 60 - 70 l/min, ha az elötte lévö víz nyomása legalább 1 bar.


A rendszer fontos része az állomás föszelep, amely visszacsapószelephez hasonlít. Ha nincs tüz és nincs oltás, akkor az állomás föszelep zárt helyzetben van. Elötte a vízhálózat és utána a szórórózsák felé az elosztóhálózat nyomása kiegyenlített, azaz egyforma, ha a rózsák épek. Ha egy vagy több rózsa záróeleme kiolvad, a föszelep utáni nyomás csökken, a föszelep záróeleme a szelep elötti túlnyomás hatására felemelkedik és az oltóvizet az elosztóhálózatba engedi.

A szeleptányér elmozdulása müködésbe hozza a riasztóberendezést is.

A föszelep elött és után a nyomást nyomásmérök jelzik.


A Sprinkler berendezések üzeméhez két, egymástól független és mindenkor használható vízforrást kell biztosítani.


Az ún. elsö vízforrásnak 10 perces üzemet kell biztosítani, ami általában magastartállyal vagy hidroforberendezéssel valósítható meg.


A második vízforrásnak gyakorlatilag kimeríthetetlennek kell lenni, ami azt jelenti, hogy a berendezés vízigényét legalább 90 percen át biztosítani kell. Ez lehet víztároló szivattyúval vagy megbízható közmühálózat szivattyúval vagy anélkül.









Sprinkler berendezés








Szórórózsa 1./







Szórórózsa 2./












Állomás föszelep 1./











Állomás föszelep 2./






5. Záporberendezések


A záporberendezés a Sprinklerhez hasonló, de a zuhanyrózsák nyitottak, az elosztóhálózatban atmoszférikus nyomású levegö van.


Üzembehelyezése kézi indítással történik két, egymástól független helyen müködtethetö zárószerkezet kézi nyitásával.


A záporberendezéseket /Drensher/ színpadok stb. tüzvédelmére használják. Olyan "kiapadhatatlan" vízforrásnak kell biztosítani a szükséges oltóvíz mennyiséget, amelyik mindegyik rózsából legalább 25 l/min vízkiáramlást tesz lehetövé.


Vízforrás lehet:

a színpad felett a zsinórpadlás felsö légterében elhelyezett fedett, de légköri nyomású tartály, alatta az elosztóhálózatra szerelt szóró rózsákkal,

közüzemi vízhálózatra csatlakoztatott nyomólégüstös nyomásfokozó berendezés, mely elhelyezhetö akár a földszinten, vagy a pinceszinten is.


Ez utóbbi berendezés alkalmazása akkor elönyös, ha a zsinórpadlás nem terhelhetö a víztartály nagy tömegével.







Kézi indítású szóró rendszer (pl. Debrecen, Csokonai Színház, 2006)



: 20218







Felhasználási feltételek