online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   

kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 
 

 
 

 

 

Falas épületek, falak

építészet építőipari

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt

egyéb tételek

 
Falas épületek, falak
 
 
 


Falas épületek, falak

19.680

1.      Rendeltetés, követelmények

2.      Csoportosítás, a falazó-elemek fejlődése

3.      Elemes falak

4.      A fal, mint szerkezet

5.      Homogén falak

6.      Nagyelemes falak

7.      Válaszfalak

1. Rendeltetés, követelmények

A falak rendeltetésük szerint:

-         teherhordó és térhatároló (vastag) falak;

-         a statikai funkcióban résztvevő, merevítő falak;

-         kitüntetett szerepű – lépcsőházi, lakáselválasztó, tűzvédő –falak;

-         térosztó, belső (vékony) falak.

Követelmények:

-         tartószerkezeti: szilárdság, állékonyság,

-         épületszerkezeti: hő- és páravédelem, nedvességvédelem, hangvédelem,

-         tűzvédelem

-         kiviteli, technológiai;

-         esztétikai; fenntarthatósági; gazdaságossági.

2. Csoportosítás, a falazó-elemek fejlődése

Célravezető a szerkezeti jelleg és az anyag szerinti csoportosítás.

Elemes falak:

-        mesterségesen előállított elemekből:

o       égetett téglákból

o       égetés nélkül készített téglákból

-        természetes kövekből

-        vegyes falazatok

Homogén falak:

-        vályogfalak,

-        betonfalak.

Nagyelemes falak:

-        blokkos falak,

-        falpanelek,

-        könnyű falelemek.

Válaszfalak:

-        falazott szerkezettel,

-        paneles szerkezettel,

-        szerelt válaszfalak.


3. Elemes falak

Az elemes falak csoportjában

-        a mesterségesen előállított égetett és égetés nélkül készített elemekből épített,

-        a természetes kövekből épített, valamint

-        a vegyes falakat kell tárgyalni.

Mesterséges falazó-elemekből épített falak

Égetett falazó-elemek

Az égetett tégla ősi építőanyag, sok ezer éves múltra tekint vissza, fejlődése ma is tart.

A tömör égetett agyagtégla. Kisméretű tégla.

A fejlesztések célja:

-        porózus anyag és üreges forma ® a súly csökkentése, a hőszigetelő tulajdonság javítása érdekében;

-        méretnövelés ® a falazási munka hatékonyságának javítása érdekében.

A termékek, tulajdonságaik az 1. táblázaton.

 

Égetés nélkül készített falazó-elemek

A mészhomoktéglát (6,5/12/25 cm) mész és kvarchomok keverékéből állítják elő és gőznyomás alatt szilárdítják. Alakszabályos, ez látszó falazatoknál előnyös.

A sejtbeton (YTONG: 25/30(37,5)/50 cm) téglák gyártásakor a homok + mész + cement keverékhez alumínium bázisú pórusképző anyagot kevernek, s az elemeket autoklávba szilárdítják.

(Magyarországon gyártottak erőműi pernyéből MÁTRA gázbeton elemeket.)

Falazó-habarcs

A falazó-elemekből habarccsal építenek falakat. A falazó-habarcs homok, kötőanyag és víz keveréke, melynek tulajdonságait adalék- és segédanyagok módosítják. A kötőanyag mész, cement, illetve a kettő előírt arányú keveréke. Az adalékanyag lehet kőpor, pigment, a segédanyag folyósító, pórusképző, tömítő, kötésgyorsító, stb.

A falazó-habarcs szerepe:

-        az elemek együttdolgozásának megteremtése,

-        az egyenletes teherátadás feltételeinek garantálása,

-        a falazat szétnyílásának megakadályozása,

-        a hővédelem és légzárás biztosítása.

A falazó-elemek és a habarcs minősége egymással összhangban kell, hogy legyen.

Tömör téglafalak építése

(A téma itt a teljesség kedvéért, ismétlésként szerepel, részletesen a Fa, falazott és kőszerkezetek c. előadásban kerül kifejtésre.)

A falazás szabályai:

-        a fal szabályos kötésben, egyenletes habarcshézagokkal, kitöltött állóhézagokkal (kivéve a nút-féderes blokkokat) épül;

-        a falazást segédeszközök segítik: rétegosztó léc, zsinór, függő, vízmérték, stb.;

-        az összefüggő falakat – az egyenletes ülepedés érdekében – azonos ütemben építik;

-        a falazás megszakítása csorbázattal történik;

Figyelembe kell venni, hogy:

-        az égetett téglákat elő kell nedvesíteni,

-        a könnyűbeton elemeket >10 hetes tárolás után lehet beépíteni és nem szabad nedvesíteni;

-        fagyban –3 C° alatt nem lehet falazni, az elkészült falat pedig védeni kell;

 

Téglakötés szabályai:

-        a sorok vízszintesek az épület összes falaiban;

-        a fél téglánál vastagabb falakban a futó- és kötőtéglák soronként váltásban vannak;

-        állóhézagok nem eshetnek egymás fölé, az eltolás mértéke ¼ vagy ½ tégla;

-        az egyes rétegekbe a lehető legtöbb kötő- és legkevesebb faragott téglát kell beépíteni;

-        belső sarokból minden rétegben csak egy állóhézag indulhat ki;

-        a fal belsejében, hosszirányban nem eshetnek egymás fölé hézagok, mert a fal szétnyílik;

-        a falvégeket ¾-es téglákkal célszerű indítani, egyik sorban futóként, másikban kötőként, így létrejön az ¼-es hézageltolás.

-        futó helyzetű ¾-es téglákkal oldják meg a derékszögű falsarkot és a „T” csatlakozást;

-        kereszteződő falakban a felváltva vezetik át a falakat az állóhézagok ¼-es eltolásával.

A nagyméretű falazóblokkok és sejtbeton elemek falazási szabályait a gyártmányokhoz tartozó alkalmazástechnikai útmutatók rögzítik.

Megjegyzendő, hogy:

-        a kis elemméretek nagyobb variabilitást engednek, viszont velük az építés munkaigényesebb;

-        az elem-méretek növekedése a tervezés során megköveteli a méret-rendezést (a funkcionális és az elemméretek .összehangolását);

-        a különböző méretű elemek összefalazása nehezíti az építést;

-        a különböző anyagok összefalazása hőtechnnikai problémákhoz vezet.

Természetes kövekből épített falak

(A téma itt a teljesség kedvéért, ismétlésként szerepel, részletesen a Fa, falazott és kőszerkezetek c. előadásban kerül kifejtésre.)

A kő ősrégi, értékes építőanyag.

Eredete: eruptív (vulkáni), szediment (üledékes), metamorf (átalakult) kőzetek különböztethetők meg.

A köveket nagy szilárdság és rossz hőtechnikai tulajdonságok jellemzik.

A belőlük épült szerkezeteket csapadék és talajnedvesség ellen (lefedéssel, szigeteléssel) védeni kell. Savas eső és mohosodás ellen felületi bevonatokat (viasz, fluát, parafin oldatokat, emulziókat) alkalmaznak, ami felület-keményítést is jelent.

A kőfal elemei: szabályos, nagyjából szabályos vagy szabálytalan kövek.

A felületi megmunkálás lehetőségei: durva; fél-durva; egyenletesen megmunkált; sima.

A választás a kő keménységétől, a szerkezet rendeltetésétől, kül-, illetve beltéri helyzetétől függ.

Kőfalak általános építési szabályai:

-        a kövek a falban természetes fekvésüknek megfelelően helyezkednek el;

-        a falvégeken, sarkokon vannak a legnagyobb, legszabályosabb kövek;

-        az elemek csatlakozási pontjaiból legfeljebb három él indulhat ki;

-        állóhézag maximum két sorban eshet egymás fölé;

-        az oldal- és állóhézagok eltolása minimum 10 cm;

-        minden kősor alá ágyazó habarcsréteg kerül;

-        az alkalmazott habarcs minősége a kő anyagához, a fal helyéhez és igénybevételéhez igazodik;

-        a habarcsréteg vastagsága maximum 3 cm, az ennél vastagabb rétegeket kőék (siffra) osztja meg.

Kőfalak típusai és a típushoz kötődő építési szabályok:

-        A réteg nélküli, ciklop-fal a vastag (>60 cm) támfalak, kerítésfalak szerkezete; közel azonos méretű, öt-, hatszög alakú, durván megmunkált felületű kövekből áll, melyek a falba ³10 cm mélységig párhuzamos felületekkel haladnak.

-        A réteges falak szabálytalan és görgeteg-kövekből épülnek a ciklop-faléhoz hasonló célra és vastagsággal; a gömbölyű kövek a kisebb kövek segítségével épülnek össze.

-        A kiegyenlítő réteges fal 50-60 cm-es vastagsággal terepépítmények, teraszok céljára, lapos hasadású, durva kövekből épül; magasságilag 80 cm-ként kiegyenlítő sorokkal; erőhatásra kimozduló követ nem tartalmazhat.

-        A váltósoros fal derékszögű kövekből, ³50 cm-es vastagsággal, főként lábazatok céljára épül; álló hasáb alakú köveket is alkalmaz; van nagyjából szabályos és szabálytalan kövekből épített változata is.

-        A soros falak a mérnöki létesítmények szerkezetei, szabályos hasáb alakra faragott, fagyálló kövekből épül, a futó- és kötőkövek előírt váltogatásával, változó sormagassággal, de végigmenő fekvő-hézagokkal; az állóhézagok eltolása ³15 cm.

-        A faragott kőfalak a jelentős középületek (pl. emlékművek), és a nagyon igénybevett mérnöki létesítmények szerkezete (pl. hídpillérek); építése a téglafalaknál elmondottakkal analóg.

Vegyes falazatok

A vegyes falazatok készültek:

-        tégla- és kősorok összefalazásával.

-        kőfal tégla bélésfallal

-        faragott kőburkolatú téglafal.

A vegyes falak első változatánál 2-4 sor tégla és 1-2 sor kő összefalazásával születik meg a falazat.

A második változat a kőfal tégla bélésfallal. Erre hővédelmi okokból kerül sor. A vastag kőfalhoz a vékony tégla bélésfalat annak bekötő téglasorai kapcsolják.

A harmadik változat a faragott kőburkolatú téglafal, egyszerre szolgálja a kővel való takarékoskodást és a hővédelmet. A két fal épülhet egyidejűleg, de készülhet a kőfal a téglafal utólagos burkolataként is. Az együttdolgozást a bekötő kövek biztosítják. Ha a futó és kötő kövek soronként váltakoznak, arányuk 50-50 %-os. Ha soronként minden harmadik kő kötő helyzetű, és ezek egymás fölött eltoltan épülnek be, kő-takarékosabb megoldás születik. Kritikus helyeken szükség lehet fém (régen bronz, később rozsdamentes acél) kötőelemek - kapcsok, villás horgonyok, tüskék - beépítésére.

4. A fal, mint szerkezet

 

Statikai szempontok

A fal az épület része, így annak más szerkezetivel oksági összefüggésben van, az épülettel szemben támasztott követelményeket azokkal kölcsönös együtthatásában elégíti ki.

Statikai szempontból vizsgálni kell a fal szilárdságát és állékonyságát. Az épület falai e tekintetben:

-        teherhordó falak, melyeknél a függőleges irányú önsúly és födémteher a meghatározó, és a vízszintes irányú erők jelentősége kisebb;

-        nagy felületű, magas, kevéssé leterhelt falak, melyeknél a vízszintes erők felvételének nagy fontossága van (pl. csarnokok végfalai);

-        falak, melyeknél a vízszintes erő a domináns (pl. támfalak, aknafalak).

A fal teherbírását meghatározza:

-        anyaga;

-        szerkezete;

-        keresztmetszete, vastagsága és magassága, illetve az e kettő viszonyából adódó karcsúsága;

-        áttörtsége.

Az állékonyságot a függőleges és vízszintes erők viszonya határozza meg. Lényegében mind a támfalaknál, mind pedig a födémekkel terhelt és merevítő falakkal megtámasztott falaknál a súly és a merevítő szerkezetek elrendezése a meghatározó.

Többszintes épületeknél föntről lefelé a falak igénybevétele nő. Ezt a keresztmetszet növelésével, a fal vastagításával lehet felvenni (régi szabályozások lapjai is tartalmazzák ezeket a szerkesztési szabályokat. Az igénybevételek növekedése bizonyos határokon belül az anyagminőség javításával (nagyobb nyomószilárdságú habarcs, tégla) is követhető.

Nyílásokkal sűrűn áttört falak keresztmetszete lecsökken. Ha a faltest szélességi és vastagsági méretei a 1,5:1 arányt meghaladják a szerkezet neve pillér, ez alatt oszlop.

Koszorú

A falakat a födémek szintjén folytonosan körbefutó, négyszög keresztmetszetű vasbeton szerkezet, a koszorú fogja össze.

A koszorú szerepe:

-        a terhek egyenletes szétosztása (igénybevétel: függőleges síkú hajlítás);

-        az összpontosított nyomatékok felvétele (igénybevétel: csavarás);

-        a vízszintes erők felvétele (igénybevétel: vízszintes síkú hajlítás);

-        a falak összefogása (igénybevétel: húzás);

-        áthidalóval egyesítve nyílások kiváltása (igénybevétel: függőleges síkú hajlítás).

A szerkezet kengyelekkel összefogott hosszirányú vasakkal vasalt vasbeton, melyet külső síkján hőszigetelni kell.

A korszerű falas szerkezeti rendszerek (Porotehrm, Ytong, stb.) hőszigetelő koszorúelemeket is kínálnak.

A vasbeton koszorú alkalmazása az 1910-es években vált általánossá. Szerepét ezt megelőzően a felkötővasak látták el.

Nyílásáthidalás

A falnyílásokat kétoldalt a fal, fönt az áthidaló, lent a mellvéd illetve küszöb határolja.

Az áthidaló a nyílás feletti teherhordó szerkezet, mely a fölötte lévő falból és födémből származó terheket a nyílás két oldalát határoló falaknak adja át.

Az áthidalás készülhet boltövként és gerendaként.

Boltövek

A boltövek íves tengelyű síkbeli tartók, melyekben kizárólag nyomófeszültség hat. A ráháruló terheket a boltvállakon át az oldalsó falakra, pillérekre adják át. A boltöv alakja, szelvénye és az oldalnyomás mértéke összefügg. A szerkezet állékonyságát biztosítani kell.

A boltöv jellegzetes alakjai: félköríves, szegmens és egyenes. Teherhárító boltövek.

(E szerkezetekkel részletesen a Fa, falazott és kőszerkezetek c. tárgy foglalkozik.)

Gerenda-áthidalások

A gerendák egyenes tengelyű síkbeli tartók, melyek hajlításra igénybevettek. A ráháruló terhek az oldalsó falakra támaszerőként, nyomófeszültség formájában adódnak át. A méretezésnél az áthidalóra jutó terheket úgy veszik fel, hogy a nyílás fölé egyenlő oldalú háromszöget szerkesztenek, s az ezen belül hatókat veszik figyelembe (a feltámaszkodó födémgerendát koncentrált erőként). Az áthidaló az őt alátámasztó falakra felfekszik. A felfekvés mértékét úgy kell meghatározni, hogy az átadódó erők nagyságából keletkező nyomófeszültség a fal nyomószilárdságát ne haladja meg. Ez tehát összefügg a falazat minőségével.

-        Az 1910-es évekig acélgerendás áthidalókat alkalmaztak Hőszigetelését gyakran az eléfüggesztett téglasorra bízták.

-        A vasbeton térhódításával megjelentek a koszorúval egyesített, monolit vasbeton nyílásáthidalások. Ezek az igénybevételnek megfelelő pótvasalást kaptak, hővédelmük a koszorúnál elmondottak szerint történik.

-        Az építés egyszerűsítését és gyorsítását szolgálják az előregyártott nyílásáthidalók. Az egy. vb. elemeknél a hőszigetelés megoldása nehézkes, a vázkerámiásaknál a vakolhatóság egyszerűbb.

A korszerű falas szerkezeti rendszerek (Poroteherm, Ytong, stb.) rendelkeznek áthidalókkal is.

Hővédelmi szempontok

A külső falak hővédelmi szempontból az alábbiak szerint csoportosíthatók:

-        homogén falak;

-        réteges falak

-        külső oldali hőszigeteléssel;

-        maghőszigeteléssel;

-        kéthéjú, hátszellőző légréses falak.

Hőtechnikai szempontból homogén falnak tekinthetők az elemekből falazó-habarccsal összeépített és kétoldalt vakolt falak.

5. Homogén falak

A homogén falakat azonos minőségű anyagból, helyszíni öntőformába történő bedolgozással állítják elő. Fő csoportjai: vályogfalak, betonfalak, (mészkötésű salakfalak).

 

Vályogfalak

A vályogfalak anyaga: tiszta agyag + homok (szemcsés adalék) + szalma, pelyva (szálas adalék) vizes keveréke. Az adalék mennyisége az agyag minőségétől függ.

A vályogfalak jellemzői:

jelentős térfogatsúly: 1600-2000 [kg/m3];

-        éghetetlen;

-        nyomószilárdsága kicsi: 20-30 [N/cm2];

-        erős ( ®12 %) zsugorodási hajlam;

-        gyenge hőszigetelő képesség: az 50 cm vastag fal hőátbocsátási tényezője k=1,28 [W/m2,K];

-        a téglafalénál jobb hőtárolás;

-        a téglafalénál jobb hanggátlás;

-        nagyfokú nedvesség- és fagyérzékenység.

Gyenge szilárdsági tulajdonságai miatt Magyarországon legfeljebb kétszintes, kis fesztávolságú épületeket építenek vele, az erősen igénybevett részeken téglával kombinálva. A nedvességvédelem érdekében vízálló lábazati falra; vízhatlan szigetelésre, kinyúló eresszel védve építik.

A vályogfalak változatai:

-        vályogtégla-fal,

-        vertfal,

-        rakott-fal,

-        paticsfal.

A vályogfal az elmúlt évtizedekben újjáéledt, mint környezetbarát építési mód. Hátrányos tulajdonságait adalékanyagokkal – például agyagkaviccsal – javítják.

Betonfalak

A monolit kavicsbeton/vasbeton falakat nagy térfogatsúly (2200-2400 kg/m3), tömör szövet, nagy szilárdság, rossz hőszigetelő-képesség jellemzi. Állandó emberi használatra szolgáló terek határolására csak hőszigeteléssel kiegészítve alkalmasak.

A zsaluelemes falak a betonfalak külön csoportját képezik.

A kötésben rakott beton zsalukővel (Silex) – azt vízszintes és függőleges vasalással ellátva és kibetonozva 17-36 cm vastag falak építhetők, elsősorban alépítmények, garázsok, támfalak számára.

Zsaluelem készül cementkötésű, természetes cellulóz-anyagokból, mint a fa, nád, szalma vagy rizshéj (Durisol, Bisol).

Lakóépületek céljaira ajánlanak PS hab zsaluelemeket (EUROMAC), ezeknél a hőszigetelő külső és a belső kérget távtartó vasalat kapcsolja össze.

A könnyűbeton falak készülnek

-        könnyű adalékkal.

-        pórusképzővel vagy

-        egyszemcsés kaviccsal.

6. Nagyelemes falak

Változatai:

-        Faltömbös építés (kohóhabsalak-beton blokkok, gázbeton blokkok alkalmazásával). Az elemek (félemelet) emeletmagasak, a födémek síkjában futó koszorú fogja össze őket.

-        Házgyári paneles falak. Belső teherhordó és külső vasbeton felületalkotó kéreg hőszigetelést zár közre. A két kérget rozsdamentes acél kapcsok fogják össze. A probléma a hézagok megfelelő kialakítása.

-        Könnyű, teherviselő keretes falak.

(Részletesebb tárgyalásukra az Iparosított építésmódok c. előadásnál kerül majd sor.)

7. Válaszfalak

 

Rendeltetés: A válaszfalak feladata a térosztás és nem a merevítés. Az önhordó falak kivételével a födémet terhelik.

Hatások, követelmények

-        Statikus és dinamikus igénybevételek hatnak rájuk.

-        Esetenként különböző légállapotú tereket választanak el egymástól, ez esetben hő- és páravédelmi szempontoknak is meg kell, hogy feleljenek.

-        Akusztikai követelmények (lakáselválasztó falak, tantermek, hotelszobák, stb.) esetén léghang-gátlásuk meghatározott értéket kell, hogy elérjen.

-        Épületgépészeti szerelvényezés esetén a vezetékek és berendezések befogadása a feladatuk.

Működési elv: A válaszfalak állékonyságát a szomszédos szerkezetekkel való összekapcsolásuk biztosítja. Könnyű válaszfalak alatt nem kell a födémet megerősíteni.

 

Szerkezetek csoportosítása

A változatok: falazott; homogén; paneles; szerelt válaszfalak.

Falazott válaszfalak

A fél-tégla vastag, kisméretű téglafalak alkalmazási köre (pince, garázs), falazási módjai, beépítése. Utólagos beépítés esetén önhordó falként épülnek. Válaszfallapokból falazott szerkezetek. Falazás, beépítés, nyílásáthidalások kialakítása. Az épületgépészet szempontjainak kielégítése. A nagyméretű, széles és magas válaszfalak merevítése. (Vakolatmentes válaszfalak: nagyelemes falazott gipsz válaszfalak, vizes helyiségekhez hidrofobizált változatban.)

Homogén válaszfalak

Hagyományosan elsősorban íves, szabálytalan falak építésre alkalmazták őket. Változataik: a cement- és gipsz-rabic (tűzi-horganyzott vasalással) falak. Szerkezeti kialakítás, beépítés. Az önhordó rabicfalakat a merőleges teherhordó falak fölső szélébe bevésett, gerendaként bevasalt szerkezetrészről függesztették le.

Ide tartoznak a belső, vékony vasbeton falak is, melyek pl. tűz- vagy betörésvédelemre szolgálnak.

Paneles válaszfalak

3,0 m-t meg nem haladó belmagasság esetén. Változatok: pórusbeton, üreges gipszperlit, gipszbordás gipszkarton. Alkalmazásuk korlátjai.

Szerelt válaszfalak

A szerelt válaszfalak térhódítása a gipszkarton lemezek széles körű elterjedéséhez köthető. A lemezeket vékonyfalú, tűzi-horganyzott acélvázra - alsó és fölső “U” profilokba ~60 cm-ként állított “C” bordákhoz - csavarkötéssel rögzítik. Szerelt válaszfalak építhetők fa bordavázzal is, erre például házilagos kivitelű tetőtéri beépítéseknél kerülhet sor.

Épületfizikai – akusztikai - jellemzés

Válaszfalak egyik legfontosabb jellemzője a léghang-gátlás. Az értékelés a súlyozott léghang-gátlás (Rw) laboratóriumi meghatározásával történik. Lakáselválasztó falakra például Rw = 62 dB esetén a minősítés nagyon jó, ez esetben a hangos rádió a szomszédból nem érthető. 52 dB-nél a normál rádió az idegen lakásból éppen csak hallható, 47 dB-nél a hangos beszéd ugyanonnan már érthető, és 37 dB-nél a normál beszéd is hallható.

A válaszfalak súlyozott léghang-gátlási értékének követelményei a következők. Két lakást elválasztó falra: Rw = 52 dB, ajtó nélküli két szoba közötti falra: Rw=37 dB, három csillagos szálloda szobáinak válaszfalára: Rw=48 dB.

A szerkezetek teljesítményét tekintve: a 27 cm összvastagságú kisméretű téglafal súlyozott léghang-gátlása: 55 dB; a 15 cm-es vasbeton falé 52 dB; a tömegesen épített 6-os és 10-es válaszfal 6 cm-es légréssel szintén 52 dB-t teljesít. Ezek laboratóriumi adatok, az épületen mérhető adatok ezektől elmaradnak, így a felsoroltak közül lakáselválasztó fal céljaira csak az elsőként említett szerkezet alkalmas.

A meglévő szerkezetek léghang-gátlása javítható, ha a hajlításra merev (itt: hajlító hanghullámokra nézve merev) fal elé hajlékony kéreg épül. Például a vakolt fal elé 2cm légréssel épített 6 cm-es lécváz hanglágy kitöltéssel, gipszkarton lemezkéreggel 15 dB hanggátlás-javulást eredményez.

Irodalom:

1.      Gábor L. Épületszerkezettan I. (5-90. old)

2.      Frick, Knöll, Neumann, Weinbrenner: Baukonstuktionslehre 1. (119-243. old.)

Találat: 1672