|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
 |
|
|
|
||
 |
 |
|
|||||||||||||||
Építőanyagok
Európában többnyire téglából épülnek a házak, de a világ más tájain előfordul, hogy nemcsak téglából, hanem fából, vályogból is építkeznek.
Régen a kiszáradt, megkeményedett agy 232d32c agos föld adhatta az első ötletet arra, hogy földből, vízből, és tűzből, vagyis az agyag kiégetésével téglát, cserepet készítsen magának az ember.
Már a római birodalom korában cserépcsöveken vezették a vizet a házakba és a fürdőkbe.
Az egyik leghíresebb ókori építmény a Pont du Gard nevű híd.
Az agyagos föld, a hegyekből kifejtett kő, az erdők fái közvetlenül felhasználható építkezésre
Agyagból nagyon jó hőszigetelő vályogtéglát lehet készíteni úgy, hogy az agyagos sarat szalmával, pelyvával, törekkel "összegyúrják", tégla alakúra formázzák, és a napon kiszárítják. Főként régi falvakban építették a házakat vályogból.
A kőből készült házak ellenállnak az időjárás viszontagságainak, és megfelelő szerszámokkal faragható is.
A gránit, bazalt különösen tartós, jó építőanyag. Az épületek lábazatát, külső és belső díszítését gyakran mészkőből készítik.
Hatalmas kőtömbökből épültek régen az egyiptomi piramisok, amelyek a fáraók temetkezőhelyéül szolgáltak. Évezredek óta, az időjárás viszontagságai ellenére is állnak, és turisták ezreit vonzzák évről évre.
A római birodalomban a városokat, a tartományokat (provinciákat) jól kiépített úthálózat kötötte össze. A mai Mo. területe is római provincia volt, így például Szombathelyen a Savaria múzeum szabadtéri területén látható a több mint 2000 évvel ezelőtt épített római kőút, ami Savariát kötötte össze a birodalom fővárosával, Rómával.
Fa: (Svédország, Norvégia) jó hőszigetelő. Hazánkban mivel kevés a fa, ezért védik az erdőket, s csak a házak tetőszerkezetét, ajtókat, ablakkereteket készítik fa vagy rostlemezből. A nyílászárók faanyagát alumíniummal v. műanyaggal helyettesítik (Ópusztaszer, Nemzeti emlékparkban az Erdő temploma gyönyörű faépület)
Téglát is ősidők óta használják építkezésre
Agyag: főként alumíniumot és magnéziumot tartalmazó szilikát. Vízzel formázható, képlékeny anyag. Összetételétől függően lehet finomabb vagy durvább. (kerámiák) A téglagyári agyagot tégla vagy cserép alakúra formázzák, majd kiszárítják, és 1000 fokon kiégetik. Ekkor elveszíti víztartalmát, a különböző szilikátok pedig megkeményednek.
A tetőcserép tömörebb szerkezetű, a vizet egyáltalán nem engedi át, így nem engedi beázni a házakat.
A téglákat a fal rakásakor a habarcs tartja össze. Habarcs = oltott mész + homok. Sűrű, pépes anyag. Annyi vizet adnak hozzá, hogy kenhető legyen. A fal száradásakor megköt. A levegőből szén-dioxidot vesz fel, és az oltott mész kemény mészkővé alakul.
Ca(OH)2 + CO2 CACO3 + H2O
Ha elkészült a fal, bevakolják. A vakolat anyaga is habarcs (malter), amelyet cementtel vagy kőporral kevernek, hogy keményebb legyen. Száradáskor lsd. fent.
A vaskosárban való kokszégetés elősegíti a szén-dioxid megkötését és a fal kiszáradását.
A cement finom, szürke por: egészen finomra őrölt mészkő és agyag kihevített és porított keveréke. A cementgyártás károsítja a környezetet. A fa, háztető fehér poros lesz. Fogyasztják a mészkőhegységeket, rombolják, pusztítják a tájat. Megoldás: kéménybe szerelt porleválasztóval lehet mérsékelni, +kitermelésnél a tájvédelmi szempontok figy.vétel
A beton cement felhasználásával készül. Betonkeverővel cementet, kavicsot és kvarchomokot kevernek össze. A sűrű masszát formába (zsaluzatba) öntik, és állandóan nedves helyen tartják, amíg teljesen megszilárdul. Miközben megköt, vizet vesz fel, ezért víz alatti építkezésekre alkalmas.
Vasbeton: betonba ágyazott acélrúd, acélszál. Házak alapját, magas épületek tartószerkezete készül belőle. A vasbeton szerkezet rugalmasabb, nagyobb teherbírású, és egészen különleges, modern építészeti formákat lehet készíteni belőle.
Találat: 1925
