online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Mikroökonómia

gazdaság

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
A pénzpiac. Az arupiac és pénzpiac együttes egyensúlya, az IS-LM-rendszer.
A vallalat jellemzői, környezete
Vazlat a makrogazdasag igazsagossagat vizsgaló elméletekröl
A SZÁMVITELI RENDSZER KORSZERŰSÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE
MAGYAR REKLÁMETIKAI KÓDEX
Mikroökonómia
 
 

Mikroökonómia

Mivel foglalkozik a mikroökonómia

- a háztartások és termelők szintjén fogalmazza meg a problémákat. A gazdasági alanyok tevékenységét vizsgálja. Elsősorban a piaci környezettel foglalkozik.


INPUT

- termelési tényezők

- piacon információ és közlésáramlás


TRANSZFORMÁCIÓ


OUTPUT


- a piacon megjelenik


Gyakran előforduló kategóriák

Piac:      az eladó és vevő találkozásának színtere, a kereslet és kínálat találkozásának intézményesített módja, valóságos (rendes piac) vagy intézményesített (pl tőzsde), a termelés, elosztás, forgalom fogyasztás színtere; a szükségletek kielégítésének helye, a gazdasági magatartás szempontjából lényeges

csoportosítása:

- szabályozottság szerint:

- klasszikus kapitalizmus (tiszta piacgazdaság), kompetitív

- monopolista

- adminisztratív jellegű

- terjedelem

- egy termékes (saláta)

- részpiac (élelmiszer)

- összes piac (minden termék és fogyasztási, beruházási javak, pénz és munkaerőpiac)

- jellege szerint:

- fogyasztási javak piaca

- beruházási javak piaca

- munkaerő piac

- pénzpiac (része az értékpapírpiac)

Kereslet:          a fogyasztó, a felhasználó hajlandó és képes terméket és szolgáltatást bizonyos ár mellett megvásárolni          (képes: jövedelem-ár korlát, fizetőképes kereslet)

Kínálat:  a termelő, a szolgáltató képes és hajlandó valamely szolgáltatás előállítására és bizonyos ár mellett piacra bocsátására (képes: technológiai, műszaki háttérrel rendelkezik; hajlandó: adott árak mellett rentábilis a termelés)

Piaci ár. az áru értékének pénzbeli kifejeződése (munkaérték elmélet)    
az áru határhaszna, a fogyasztó szubjektív értékítélete (határhaszon elmélet)      
a termék piaci értékítéletének összevont kifejezője, amit befolyásol a ráfordítások, költségek, munka, vevő értékítélete a hasznosságról, kereslet és kínálat egymáshoz való viszonya

A mikroökonómiai vizsgálat feltételrendszere

Feltevések a gazdasági alanyokról

- racionálisan cselekszik: képes ésszerű célkitűzésekre, a célhoz vezető eszközök kiválasztására, olyan döntések meghozatalára, ami a célokhoz elvezet; a gazdasági alany összhasznát akarja maximalizálni

- minden gazdasági alany a teljes informáltság szintjén van (az összes megszerezhető információval mindenki rendelkezik)

- a gazdaság szereplőit más motívumok is befolyásolják (ízlés, tradíció…) a profitmaximalizáláson kívül

- a gazdasági alanyok mindig optimális helyzetre törekszenek: minimális ráfordítással maximális eredményt akar elérni (Pareto optimum - pareto hatékony helyzet: eszközök, jövedelem olyan eloszlása, hogy a rendszer egy szereplője sem tudja helyzetét javít 616e48g ani anélkül, hogy más helyzetét rontsa (mint Gossen II.)

- minden optimális helyzet egyensúlyi helyzet, de nem minden egyensúlyi helyzet optimális (pl. hiány esetén a termák ára felmegy, ez egyensúlyi helyzet, de nem optimális)


A fogyasztói magatartás vizsgálata

- kérdés: mit kell tennie a fogyasztónak, hogy minél nagyobb hasznosságra tegyen szert, optimalizációs problémát kell megoldani, mit tehet, hogy adott jövedelem- és árkorlát mellett minél jobban kielégítse szükségleteit

- feltételek – a modell jellemzői:

- két termékes modell: a fogyasztói kosár két termékből áll

- minden vizsgált termék és szolgáltatás homogén és osztható, kis lépések sorozataként vizsgálható

- axiómák, amelyekkel a fogyasztói magatartást vizsgálni lehet (a mikroökonómia hipotetikus átlagfogyasztóval foglalkozik)

- a fogyasztó preferenciarendezése teljes: a fogyasztó képes eldönteni, bármely jószágkombinációról, hogy melyiket preferálja, vagy közömbös (A>B A<B A~B)

- a fogyasztó preferenciarendezése tranzitív, következetes: ha A>B és B>C akkor A>C

- érvényesül a dominancia elve, a többet a fogyasztó többre értékeli, (X+Y) kombináció < (2X+2Y)

A vizsgálat célja megállapítani, hogy mikor kerül a fogyasztó a legoptimálisabb helyzetbe

- hogy alakul a fogyasztási hajlandóság, hogy lehet megjeleníteni, ábrázolni

- fogyasztási képesség: adott jövedelemkorlátok között hogy tudja optimalizálni a fogyasztását

A fogyasztási hajlandóság – fogyasztói preferenciák

- szabályos alakú közömbösségi görbével jeleníthető meg, közömbösségi térképen:

      Y termékmennyiség

                                                              U3

                                                              U2         UX: hasznossági függvények

                                                              U1

                                                              U0

                                                              X termékmennyiség

Szabályos alakú közömbösségi görbe: azon pontok mértani helye a közömbösségi térképen, amely pontok vagy kombinációk a fogyasztó számára egyformán jó jószágkombinációt (azonos hasznosságot) jelentenek

U0 hasznossági függvényen bármely jószágkombináció ugyanakkora hasznosságot jelent, a magasabb hasznosságot jelentő kombinációk az U1, U2, U3 függvényeken helyezkednek el.

A szabályos alakú közömbösségi görbe jellemzői

- észak-kelet felé haladva egyre nagyobb hasznosságot élvez a fogyasztó: U0<U1<U2<U3

- negatív meredekségű (a dominancia elvéből következik)

                                                                              Olyan kombináció, ami A-nál preferáltabb

                                                               y1            A

                A-hoz képest alulpreferált kombinációk


                                                                          x1

- helyettesítési ráta: helyettesítés határrátája

 


                                                                            A

                                                            Δy                 B


                                                                          Δx

  az az arány, amely mellett a fogyasztót termékkosarának egyik termékét a másikra hajlandó cserélni, anélkül, hogy az összhaszna változna

  helyettesítési határráta: a közömbösségi görbe érintőjének meredeksége:

- nem metszhetik egymást, a dominancia elve miatt

Rendhagyó alakú közömbösségi görbék

  Y                       Y                            Y                            Y                          Y                 U0 U1 U2 U3



x és y tökéletesen helyettesíti egymást (kék és fekete toll)


x és y tökéletesen kiegészíti egymást (jobb és bal cipő)


Az egyik terméket nagyon szereti a fogyasztó (sör és kenyér)


Az egyik terméket szereti, a másikat utálja a fogyasztó


Az egyik termék + (haszon), a másik – (kockázat)(keserű orvosság és csokoládé)


A fogyasztó döntéseit korlátozó tényezők

- jövedelem- és árkorlát: a költségvetési egyenes jeleníti meg.

I = px∙x+py∙y

I:        rendelkezésre álló jövedelem

x:       x termék mennyisége                                            I/py

px:      x termák ára                                                                             

px∙x:   x-re kiadott pénzmennyiség                                                                   x

  Azon pontok mértani helye a közömbösségi térképen, amelyek adott jövedelem és adott árarányok mellett a fogyasztó számára megvásárolható jószágkombinációkat jelentenek.

  Költségvetési halmaz (       ) a fogyasztó által megvehető jószágkombinációk

A költségvetési egyenes elmozdulása

I/py

                                                     I’/py

                                                      I/py

                                                    I”/py


                                                        

x termék ára kétszeresére nő     A jövedelem I’-re nő, I”-re csökken       A jövedelem és az ár is válto-

zik: árarány változás, a reáljövedelem változására utal, a tengelymetszetek és az árarányok is változtak

y                                                     - A-ból B-be feláldoz dy mennyiséget dx termékmennyiségért

I/py                                                                     dy feláldozásával több x mennyiséget nyerhetne,

        A                                              ha optimalizálja a helyzetét eljut E-be.

       B       E              U3                       - ott haszonmaximalizáló a döntés, ahol a helyettesítési határráta

                                 U2                          egyenlő a piac értékítéletének kifejeződésével az érvényes ár-

                                 U1                          arányokkal

U0

 
                                                                            

                                                         a feláldozott hasznosságnak meg kell egyezni a nyert hasznossággal

A kereslet ár- és jövedelemrugalmassága

P                                                       D A keresleti görbe a különböző árakhoz tartozó keresletmennyi-

                                                         séget mutatja az áru árának függvényében

                               D

                               Q

i termék árrugalmassága:

Normál esetben, ha az áru ára nő, a kereslete csökken és ha az áru ára csökken a kereslete nő:

Paradox árhatások

- Sznob-hatás, Veblen-hatás: luxusjavak

- Giffen-hatás: alapvető létfenntartási cikkek, kenyér, burgonya, rizs

- Spekulációs hatás: készletezhető termékek pl. cukor (további áremelkedésektől tart a fogyasztó)

- Minőséghatás: tartós fogyasztási cikkeknél, az árcsökkenés mögött minőségi hibákat keresnek

A kereslet keresztárrugalmassága

- a helyettesítő és kiegészítő termék esetén értelmezhető

- az i termék keresletváltozására milyen hatással van j árváltozása

- helyettesítő termékek esetén: (pl. ha a sertéshús ára nő, a baromfi kereslete megnő)

- kiegészítő termékek esetén: (pl. ha a tojás ára emelkedik a piskótatöltelékek iránti kereslet csökken)

Jövedelemrugalmasság

- kifejezhető, hogy a fogyasztó jövedelmének 1%-os változása hogy érinti az áru keresletmennyiségét

- az Engel görbe fejezi ki: normál javak esetén:  (ha a jövedelem nő, nő a kereslet)

                                         Y (jövedelem)


                                                                                          Q

Inferior javak

Y                                             Az engel görbe hosszabb távon széles jövedelemsávon belül vizsgálva

                                               kanyarog:


                                                         inferior                       normál       


                                                         normál                luxus                          inferior

                                 Q

                                                         luxus                                                    normál




A vállalati, termelői magatartás

A kompetitív helyzetben lévő vállalat kínálati magatartása

- alapvető kérdés, hogy, hogy mutatható be az optimalizáció, mit kell tennie a vállalatnak, hogy profitját maximalizálja (ez a célkitűzés a domináns)

- profitmaximalizálás célkitűzése: a vállalat néha úgy termel, hogy a veszteséget minimalizálja

Idő

Arra utal, hogy a vállalat adott feltételrendszerben, szituációban mit tehet, a megváltozott feltételekre hogy, mennyi idő alatt tud reagálni

- nagyon rövid táv: (piaci időtáv), amelyen belül a vállalat a termelési magatartás változtatásával már nem képes reagálni a megváltozott feltételrendszerre, csak piaci lépésekkel

- rövid táv: a termelés fix tényezői nem változtathatók meg (épületállomány, géppark, út-, csatornahálózat), de a változtatható termelési tényezők változtathatók, azaz termelői magatartással, néhány termelési tényező változtatásával is tud reagálni

- hosszú táv: amelyen belül valamennyi termelési tényező (input) megváltoztatható

Termelési függvény

- a termelési tényezők és azok kombinációi által termelhető maximális termékmennyiség közti összefüggést írja le

Q=f(K,L)

   Q: termelés, kibocsátás,                                                  K: tőke                                                                  L: munka

Gép

K0

Munka

L

fő/nap

Termelés

Q

Kg/nap

Munka határterméke

MPL

kg

Munka átlagterméke

APL

kg/fő

2

0

0

0

0

2

1

1000

1000

1000

2

2

2700

1700

1350

2

3

5000

2300

1667

2

4

7000

2000

1750

2

5

8300

1300

1660

2

6

9000

700

1500

2

7

9300

300

1329

2

8

9300

0

1163

2

9

9000

-300

1000

    

MPL   az utolsóként megtermelt termékegység, ami a pótlólag bevont termelési tényező eredményeképpen jött létre

MPK   a tőke határterméke, a pótlólag bevont tőkeegységre jutó termelésnövekmény

Gossen II. törvénye érvényesül, tipikusan rövidtávú helyzetben érvényesül. A pótlólag bevont termelési tényező hozadéka csökken

                       Termelési függvény                                   Határtermék, átlagtermék függvény



A termelési függvény tulajdonságai

- Q addig nő, amíg MPL≥0 (gyorsulva nő, amíg MPL nő)

- ahol MPL csökken lassuló ütemben nő

- APL-nek ott van maximuma, ahol MPL-t metszi

A vállalatra jellemző költségfogalmak

- csoportosítása:

- számlákon való megjelenés szerint:

- expicit (kifejezett): azok a költségek, amelyek adott időszak pénzügyi kimutatásaiban számlákon megjelennek pl. bérköltség, anyagköltség, energiaköltség

- implicit (rejtett): az a költség, amely adott időszak termelési ráfordításához tartozik, de nem az adott időszak pénzügyi kimutatásaiban jelenik meg pl. értékcsökkenési learás képezte amortizációs költség

- elszámolhatóság szerint

- közvetlen amelyről pontosan megállapítható, hogy mely termékkel, szolgáltatással kapcsolatban merült fel pl. asztalos bére, általa felhasznált anyag

- közvetett olyan költség, amelyről nem lehet megállapítani, hogy mely termékkel, milyen arányban merül fel, nem kapcsolható egy-egy termék előállításához a termelési folyamat egészével, vagy egy részével függ össze, a zavartalan lebonyolítást szolgálja pl. raktározási, szállítási, igazgatási költségek

- a termelés volumene hatása szempontjából

- állandó a termelés méreteitől független (0 és százezres kibocsátás mellett is ugyanakkora)

- változó azon költség, amely a termelés méretétől függően alakul, ahogy a termelés alakul úgy alakulnak a költségek, módjai:

- arányosan

- progresszíven

- degresszíven

- egységköltségek

- egy darabra jutó, vagy átlagköltségek

- adott költség egy termékre vetített hányada: átlagköltség       

- átlagos változó költség                                            

- átlagos fix költség                                                   

- határköltség: (a pótlólagos erőforrás bevonásával) utolsóként előállított termék költsége)

                                                                                           

- rövid távú költségfüggvények:

     C

                                                                       Q

Átlag                                                                      Átlag

költ-                                                                        költ-

sé-                                                                          sé-

gek                                                                         gek

                                                                       Q                                                                           Q

- MC AC-t és AVC-t a minimumpontjukban metszi, ennek a pontnak kitüntetett jelentősége van

Profitfogalmak


Árbevétel

- számlákon megjelenő közvetlen költségek         EXPLICIT

Bruttó profit

- közvetett költségek     (explicit és elszámolható implicit pl. amortizáció, rezsi, bérleti díj)

Számviteli profit vagy Nettó profit

- normál profit               (el nem számolható implicit költségek, pl. elmaradt bér, tőkejövedelmek)


Számviteli költségek


A termelés gazdasági költségei ALTERNATÍV KÖLTSÉGGEK


Gazdasági profit

                                                                                                           Számviteli profit

Bevétel > számviteli költségek



                                                                                                   A vállalat nem veszteséges

                                                                                                          Gazdasági profit

Bevétel > alternatív költségek

(számviteli profit > normál profit)

                                                                                                        Jó a tőkebefektetés

- a normál profit az adott iparágban elérhető szokásos jövedelem


költségek

Ft/db                                               MC

          P*                                      A

                                                      AC

                                                             AVC

            C                                      B

           p1                                M

                0                            Q1 Q*

                                                Termelés (db)


- p*:      összes bevétel > összes kiadás

p*AQ*O>OCB*

Tiszta gazdasági profit ha p> ACmin

- p1:      összes bevétel= összes kiadás

p1MQ1O=p1MQ


- p ár kompetitív helyzetben egyenlő a határbevétellel MR=

- adott p ár mellett addig érdemes elmenni, amíg:MR=p≥MC

- ha az ár p1-re csökken Q1 az a mennyiség, ahol MR=MC

- M az AC minimuma, a fedezeti pont, a vállalat árbevétele éppen fedezi a költségeket, itt a gazdasági profit 0


költségek                       MC

Ft/db                            B’            AC       AVC

             C’                        B   M

              C

              p2                          A              p2

              p3                                                         p3

                                    M’

               0                 Q2   Q3 Termelés (db)


p2 ár mellett

- összes bevétel<összes kiadás

  OQ2Ap2<OQ2BC

- AVC<p2<ACmin

   a veszteség kisebb, mint a fix költség, kevesebb, mintha nem termelne

p3 ár mellett

- a veszteség = fix költség

  OQ3M’p3<OQ3B’C’


Üzemszüneti pont: M’: az ár megegyezik AVC minimumával

Profitmaximalizálási pont: MR=MC

Kompetitív vállalat kínálati függvénye rövid távon a határköltség függvénye a p>AVCmin árak mellett MC=s

A vállalat mozgásterének alakulása

- a fixnek vett termelési tényezők is változtathatók, a technikai-technológiai feltételek megváltoznak

költségek                      költségek

                                      AC                        AC1   AC2          AC4   AC5

                                                                                          AC3

                        Q1   Q2          Q                 Q1      Q2     Q*                             Q

Q*:  optimális szérianagyság, adott termékmennyiség mellett minimalizálhatók a költségek iparági szinten

- hosszabb távon az egyéni költségek a hosszútávú költségfüggvény minimumpontjánál alakul ki, ha ez igaz, akkor hosszú távon a termelők nem képesek gazdasági profitot termelni, mert hosszú távon az árak is ehhez igazodnak

p=AC=MC       kompetitív helyzetben lévő iparág egyensúlyi pontja p-nél alakul ki, a hosszú távon realizálható gazdasági profit nulla


Monopóliumok

Alapfogalmak

Tiszta monopólium  egy iparágban, vagy valamely termék termelésénél csak egy szereplő van (egy termelő, egy eladó)

Oligopólium            néhány nagyobb termelő látja el a piacot

Monopszónium       a termelő kizárólagos helyzetben van, mint vevő (pl. mezőgazdaság, adott országban, régióban egy felvásárló van, kohászok, kohómérnökök)

Hol, miért jönnek létre monopóliumok

A minimális hatékony mérethez viszonyított kereslet:

MES: minimálisan hatékony üzemméret, ki-

                   D                                 D                                      bocsátási szint, ahol adott termék ter-

melésének költségeit minimalizálni

lehet

          P*          AC                 p*                        AC      

                                    D                                   D

               MES                                   MES


- az iparági keresletet vizsgálva, az iparágat jellemző technológiával azt a kibocsátást, ahol a költségeket minimalizálni lehet, már alacsony kibocsátási szinten el lehet érni, kicsi a MES

- sok kis vállalatnak kell dolgozni a piacon, hogy ki tudja elégíteni a keresletet

- kompetitív helyzet jön létre az atomizált gazdaságszerkezetben

- az iparágban sok kis vállalat kínálatának összessége képes a keresletet kielégíteni


- az adott iparágban nagy a minimálisan hatékony üzemméret, nagy az adott iparág költségfüggvénye

- az adott iparágban egy maximum két vállalatnak van helye, ami az adott ágazat keresletét kielégíti

- az iparág nem kompetitív, monopolista feltételekkel működik


Piaci formák

- a piaci szerkezetet és a termék milyenségét kell vizsgálni

Piaci szerkezet

Homogén termékek

Differenciált termékek

Verseny piacok

Tökéletesen versengő piac

Monopolisztikusan versengő piac

Oligopól piacok

Tiszta oligopólium

Differenciált oligopólium

Monopolista piacok

Tiszta monopólium

Homogén termékek: a termék bármely egysége helyettesíthető, pl. kristálycukor

Differentiált termék: egymással helyettesítő viszonyban lévő termékek, a piac részpiacokra esik szét, a fogyasztók különböző termékek között választanak pl. sporteszközök, hiradástechnika, személygépkocsi

Tiszta monopólium piacának elemzése

- egy szereplő, egy gyártó, egy eladó van a piacon

- a monopólium kínálata az iparág kínálta, így ármeghatározó szerepe van, a monopólium ára a piai ár; ha a kínálat nő, az ár is nő, ha a kínálat csökken, az ár is csökken

- tevékenységét a kereslet korlátozza (a fogyasztó keresletének árrugalmasságát figyelembe kell vennie): a termelés mennyiségét és az árat úgy határozza meg, hogy figyeli a fogyasztót

- monopólium és a tökéletesen versenyző vállalat eltérései:

- a monopólium kínálati függvényében változó az ár: a monopólium egyre kisebb áron képes eladni nagyobb mennyiséget (tiszta versenyes vállalat minden kibocsátási szinten p áron adja el termékét)

- a monopólium MR-je nem fix, nem egyenlő az árral

- a monopólium összbevétele nem nő együtt az eladás növelésével


A monopólium profitmaximalizáló magatartása

Ár

                 D              MC                D              MC             D                MC

                                              P’

          P*            A         AC                              AC      P”                       AC

            P            B

                     C     MR                              MR                                MR

            O

                        Q*                           Q’                                           Q”

                                           TC

                                           TR

- DD: az adott iparág összes kereslete

- TR monoton növekvő

- az inverz keresleti függvény: p:=a-bq

  TR=qp            TR=q(a-b)q       TR=aq-bq2        MR=a-2bq

- optimális kibocsátási szint: MR=MC (C pont), tiszta monopólium esetén Q* az optimális termelési mennyiség, ehhez adódik p* árszínvonal

  Összes költség (OQ*BP) – Összes bevétel (OQ*AP*) = Összes gazdasági profit (PBAP*)

- ha magasabb árat (P’) alkalmaz a kereslet visszaesik Q’-re, ha alacsonyabb árat (P”), a termelés Q”-re nő, de a gazdasági profit mindkét esetben kisebb.

Természetes monopólium

- közszolgáltatások területén, azaz a technikai adottságok jellege miatt csak egy nagyvállalat tudja az adott területet gazdaságosan működtetni

- rendkívül tőkeigényes, nagy az előlegzett tőkenagyság, magasak a fix költségek, és a termelési egységre jutó fixköltségek

- ha kiépített infrastruktúrával rendelkezik pótlólagos fogyasztó bekötésének költségei kicsik (MC kicsi) pl. tömegközlekedés, energiaellátás

                   D                          MC

                                                                AC

PAC

PMC

                                        D

                       YAC    YMC

       veszteség

- AC minimuma DD-től jobbra helyezkedik el

- DD és MC metszéspontja AC alatt van

- YMC kibocsátási szint Pareto – hatékony, de nem jövedelmező, két lehetőség van:

- P=AC            szabályozás: az állam olyan árat tesz lehetővé, ami a költségeket fedezi, DD=AC metszéspontjából adódik a PAC ár

- P=MC  állami működtetés: a cég veszteséges lenne, ezért az állam működteti


Text Box: 	D


	D
p*	MC=AC
O
	Q*
Hogyan ítélhetők meg a monopóliumok jóléti szempontból

fogyasztói többlet: sajátos kategória a határhaszon elmélet szerint az áru értékét a jószágkészlet utolsó értékének haszna határozza meg, ez alapján határozzák meg az árat

Akik megvásárolták a terméket lehet, hogy megvették volna drágábban is. A jószágkészlet első egységének jelentősége kiemelt, ennél kevesebb a másodiké, az utolsóé a határhaszon, ehhez igazodik az ár (p*), ehhez Q* mennyiség tartozik.

- OQ*DP*-t piaci érték ennyit adnak érte, értéke a fogyasztó számára nagyobb, a jószágkészlet piaci értéke és összhaszna közötti különbség a fogyasztói többlet, azért értelmezhető, mert minden egységért az utolsó darab értéke fizetendő

Rezervációs ár: a legnagyobb pénzösszeg, amit adott vevő saját preferenciarendszere alapján hajlandó lenne kifizetni adott jószágért

Hosszú távon

- MC=AC társadalmi határköltség (az iparág átlagos költségszintje) – kínálati görbe

- MC=S a kínálati magatartást a határköltség függvényében tudjuk értelmezni

- az árak hosszútávon AC minimumához alakulnak

- keletkező fogyasztói többlet: a kompatitív helyzetben lévő iparág esetén azért jön létre, mert minden termékegység haszna más

A monopólium holttehervesztesége

       D                   holtteherveszteség

                 fogyasztói többlet

                        D                    


                          MC=AC

              Q*     QK


A profit maximális, ahol MC=AC, a Q* kibocsátás meghatároz a kínálathoz tartozó p* árszintett. (Kompetitív iparág esetén   pont lenne) monopólium esetén visszaesik a termelés Q*-ra, ott maximális a profit, ahol MR=MC

Termelői többlet:            a monopólium gazdasági profitja

- a fogyasztói többlet egy része létre sem jön, meg sem termelődik, ez a holtteherveszteség

- jóléti szempontból káros, mert a fogyasztói többlet egy része gazdasági profittá válik, másik része meg sem termelődik

- de biznyos vállalatok csak monopólium formában tudnak működni; a nagy tőkeerővel rendelkeznek, melyet a technológiai fejlesztésre fordítanak, emiatt a határköltség és az átlagköltség csökken, ezzel a fogyasztó nyer

Monopolisztikus versenyhelyzet

- a modern gazdaságban jellemző ipari szerkezet, ami átmenet a tiszta verseny és a monopóliumok között

- az árakat bizonyos határok között alakítani tudja, de emellett versenyeznie kell a fogyasztókért

- az árakkal, termékválasztékkal, termékek minőségével versenyezhet, célja a tiszta monopól-helyzet felé elmozdulás

Eszközei

- termékdifferenciálás (a termék megkülönböztetése, azoknál a termékeknél alkalmazzák, melyek helyettesítő viszonyban állnak egymással)

- reklám, minőség (fizikai adottságok), márka, kapcsolódó szolgáltatások, garanciavállalás, csomagolás, megjelenés, kiszolgálás színvonala, fizetési kondíciók, reklám tevékenység, propaganda hatóereje

- árdiszkrimináció (az a módszer, amivel a fogyasztói többlet termelői többletté alakítható, amivel növelni lehet az eladások számát, a termelői többletet maximalizálni lehet):

- szegmentálni kell a piacot (részpiacokra kell felosztani; feltétele, hogy a fogyasztó különbséget tudjon tenni egyes vevőrétegek keresletének árrugalmassága között)

- megoldható legyen, hogy ne legyen átjárhatóság a különböző piacok között


Az árdiszkrimináció megvalósítása:

- elsőfokú árdiszkrimináció:

- a monopólium árujának minden egyes darabját külön bocsátja áruba, minden egységet más áron, arra törekszik, hogy minden egységet a legmagasabb áron adja, amit a fogyasztó hajlandó megfizetni (a rezervációs ára akarja kitapogatni), célja, hogy a teljes fogyasztói többlet termelői többletté váljon



Ár

          D

A rezervációs ár kitapogatásával a fogyasztói többlet termelői többletté válik

     C              D

    A            B              a holtteherveszteség termelői többletté változik

                     MR         D

                                             Q

- ABCD monopolista gazdasági profit

- másodfokú árdiszkrimináció

- többlépcsős árképzés pl. villamosenergia

- ugyanazon homogén áru egységéért más árat határoz meg a monopólium, a fogyasztó által vásárolt mennyiségtől függően

Ár

    p*

             300    Q* 1000  1350           Q

Energia mennyiségek (Kwó)

- aki a legkevesebbet fogyasztja, annál magasabb árat alkalmaz a monopólium, ezzel a fogyasztói többlet egy részét termelői többletté alakítja a monopólium

- minél több lépcsőt alkalmaz, annál nagyobb a szeparáció, annál több fogyasztói többletet alakít termelőivé

- harmadfokú árdiszkrimináció

- az eladó tudjon különbséget tenni a fogyasztók között, kizárható legyen az átjárhatóság, ugyanazon árut, ugyanazon mennyiségben megkülönbözetett piacokon más-más áron adja el pl. a nagycsarnokban a turisták által látogatott rész árai > beljebb az árak

Tényezőpiacok – Részpiaci sajátosságok

Mi határozza meg a vállalat keresletét az inputok piacán(tőke, munka, föld…)?

Termelési tényezők

- elsődleges: (nem gazdasági okból keletkezik, eleve adott, létezik)

- föld és egyéb természeti tényezők

- munka

- másodlagos:

- tőke (gépek, szerszámok, nyersanyagok)

A munkapiac összefüggései

- miből vezethető le az inputok iránti kereslet (származékos keresletként értelmezhető: a vállalat inputkereslete attól függ, hogy adott inputtal előállított termék és szolgáltatás eladható-e, és milyen áron adható el

- minden input tényező megvásárlásánál milyen haszon várható tőle (a hozamot neoklasszikus felvetéssel magyarázza: haszonáldozati költséggel is számol; minden inputkeresletnél számít a hozam a termelési tényezők felhasználásánál az elvárt hozamtényezőt megtestesítő kamatlábat figyelembe kell venni (alternatív költség, a normál profit része))

Az inputok keresletének levezetése

- a pótlólag felhasznált bármely egység költségeinek bele kell férnie a termék határbevételébe

MFC = a pótlólagos termelési tényező MC-je

MFCL = a pótlólagos munka MC-je

- a tényező határbevétele:

MRPL==MPL∙pL

MFCL≤MRPL

A munkapiac

- a munka keresletét meghatározó tényezők: annyi egységet vásárol meg a vállalat, hogy MFCL≤MRPL összefüggés teljesüljön, tehát a munka határbevétele határozza meg

- a munka kínálatát meghatározó tényezők:

- az egyén munkavállalási hajlandóságát az magyarázza, mint a fogyasztási magatartását: a haszon maximalizálása (minél több jövedelem, minél kevesebb áldozattal (szabadidő)

- makroösszefüggések is befolyásolják (foglalkoztatási helyzet, munkanélküliség, az ország gazdasága, társadalma, fejlettségi szintje, demográfiai adatok alakulása)

- mikrotényezők (önfogyasztás aránya (egyéni munkakínálatot csökkenti, eltérő rétegek értékrendje pl. demonstrációs hatás erőssége)

Az életminőség ráfordításkorlátja


Jövedelem

              J’

              J0

                

                             Z0       Z’             Szabadidő


Az egyén a szabadidő és a feláldozása árán szerezhető jövedelem optimális kombinációjára törekszik.


Az egyéni munkakínálati görbe

Jövedelem

                                                                                                   E’

                                                                                                      D’

                                                                                                        C’

                                                                                                   B’

                                                                                          A’

                                                    Szabadidő                            Munkamennyiség

D’ jövedelemszint mellett kevesebbet dolgozik, mint alacsonyabb jövedelemszint mellett

A visszahajló kínálati függvény: viszonylag magas jövedelemszinten érzékelhető, alacsony keresetű rétegeknél nem értelmezhető, hosszabb távon empirikusan igazolható.

Milyen tényezők határozzák meg az egyéni bérkülönbségeket

- humántőkében rejlő különbségek (szubjektív képességek, munkavégzésben való különbség)

- kvantifikálása: Schultz és Becker szerint a humántőke képzésben fontos szerepe van az implicit költségeknek:

- képzési költségek (iskola, továbbképzés, konferenciák, szakkönyvek), de az implicit költségek hányada jelentősebb (amitől azért esik el az egyén, mert nem dolgozik, ennek a bérekben meg kell térülnie, empirikus vizsgálatok szerint az implicit költségek meghaladják az explicit költségeket

- a munkavégzés körülményeihez mutatkozó különbségek, eltérések (munkahely, munkakör eltérései, tisztaság, egészségre ártalmak, zajszint, időbeosztás, munkahelyi légkör, felelősség)

àa hátrányos munkahelynek többet kell érnie, mint az átlagos körülményekkel rendelkezőnek


Kompenzációs bérkülönbség megjelenítése

- adott két azonos kvalifikációs szintet feltételező szakma (pl. idegenvezetők és stewardessek (veszélyes üzem, munkaidőbeosztás is kedvezőtlen)

Munkabér                       SS

                                             SI

                WS

                       WI                                DS=DI

                           LS    LI           Munka kereslete és kínálata

A stewardessnek magasabb bért kell fizetni, az egyensúlyi bér eléréséhez mint az idegenvezetőnek, a kettő közötti kompenzációs bérkülönbség a munkafeltételekben lévő objektív különbségeket kompenzálja.

- a munkabér különbségeket magyarázza:

- nincs tökéletes verseny, a munkapiac tökéletlenségei

- a résztvevők informáltsága nem teljes

- foglalkozások és szakmák közötti átjárhatóság korlátozottsága

- számos előítélet, diszkrimináció sújtja a munkavállalókat

- jogi akadályai vannak a szabad munkaerőáramlásnak

- a piac monopolisztikus jellege: nem a tökéletes verseny jellemzi a piacot

A munkapiaci egyensúly értelmezése

- a vállalat tökéletes versenyhelyzetben van az inputok piacán, outputok piacán monopól helyzetben

Munkabérek

                  PL

                                               Monopolista kizsákmányolás

                                             SL

                PL*    A   MRPLVMPL

                          L*                 L A munka mennyisége

- a profit maximális, ahol MFCL=MRPL

- ha a vállalat árelfogadó az inputpiacon, akkor PL=MFCL, de ha monopol helyzetben van az outputpiacon, akkor MR≠p

MRPL=MPL∙MR<VMPL=MPL∙p

Optimális inputfelhasználás:        pL=MFCL=MRPL<VMPL

A vállalat inputkeresleti függvénye:         DL=MRPL

- a vállalat alacsonyabb bérszint mellett foglalkoztat, mint amit a VMPL lehetővé tesz

- keresleti monopólium van (monopszónium), az outputok piacán tökéletes verseny

Munkabér-bérszínvonal                    MFCL


                                                  F          SL

                                 p2                         Z

                                 p1                E


                                              L  LZ       LT       Munkamennyiség, kereslet-kínálat alakulása

PL-hez magasabb bérszint tartozna, E-F a monopszonista kizsákmányolás

- a profitmaximális: pL<MFCL=MRPL=MPL∙p=VMPL

- ha a vállalat felvásárlóként monopólium, akkor befolyásolni tudja az inputárakat, azáltal, hogy eldönti, mennyi munkaerőt alkalmaz

- a bér és foglalkoztatás szintje alacsonyabb, mint a kompetitív piacon


Egyéb érvényesülő monopolhatások

- a szakszervezetek működése befolyásolja a munkaerő piacot

- a foglalkoztatás és a bérszínvonal növelését célozzák, a kettő sokszor kizárja egymást (magas bér miatt nem versenyképes a vállalat)

A bérszínvonal emelése a munkakínálat korlátozásával

W                                            - követelés: szabadság idő növelése, nyugdíjkorhatár csökkentése,

          DL             S’L                            munkaidő csökkenésre

W1                                   SL                 - eredmény: a munkakínálat csökken, a munkabér nő

W0

                L1  L0             L

W                                            - a magasabb bérszint eredménye, hogy a munka kereslete csökken

              D’L                                     - a munka keresletének emelése elérhető:

W1         DL          SL                              - import korlátozással (adott cég termékei iránti kereslet nő,

                                                           nő munka kereslete, a bérszínvonal és a foglalkoztatási szint)

W0

                L1 L0                L

Munkahelyek megőrzése, foglalkoztatás növelése

- a szakszervezeteknek a magasabb technológiai szint elérésében partnereknek kell lenniük, a munkaerőképzésben szerepet kell vállalniuk, amivel az MRPL-t növelik, így a munkaerőkereslet és a foglalkoztatás nő

Tőkepiac

- a piac szegmentálása:

- reál tőkejavak piaca – börze, vagy tőzsde

- pénztőkejavak piaca – beruházási javak piaca

- a reál tőkejavak értékelése (egy adott termék megvételénél milyen mérlegelést kell tenni)

- vagyonértékelés, módszerei:

- könyv szerinti értékelés (bruttó-beszerzési érték – beszerzéstől eltelt időszakra elszámolható értékcsökkenési leírás, pénzügyi értékkel is korrigál)

- számviteli módszer (beszerzési érték korrigálva az árváltozással)

- műszaki, gazdasági számítások (piaci értéket határozza meg, az illető gyár… mennyiért volna megvalósítható)

- mennyiért adható el

- üzleti értékelés (a vagyontárgy jövedelemtermelő képessége alapján határozza meg a tőkeértéket)

Az üzleti értékelés kulcsfogalmai

- tőkeérték vagy jelenérték: várható hozamainak, jövedelmeinek kamattal diszkontált hozadék összege

- csak azonos időpontra vonatkozó adatot lehet összehasonlítani: lehetőségek: felkamatolás vagy jelenérték

                                                               

- Nettó jelenérték = jelenérték – tőkebefektetés értéke, ha a nettó jelenérték nagyobb nullánál, akkor a befektetés megtérült

- belső kamatláb: az a szám, ami megmutatja, hogy a tőkebefektetés átlagosan hány százalék kamatot hoz:

-1


Például:

r=26%                                                                                                                                   Ezer Ft

1990 december 31

1991 december 31

1992 december 31

1993 december 31

Összes

Nettó

Jövedelem

Folyó adatok

-320

292

292

292

876

556

Kamattényező

Jelenérték

-320

232

184

146

562

242

                                                                                                               Jelenérték        Nettó jelen-

                                                                                                                tőkeérték             érték

belső kamatláb: -1=40%

- humántőke, föld, értékpapír értékelésére is alkalmasak ezek a számítások

Föld és ingatlanpiac

- jellemzői:

- kínálata rugalmatlan

- ellentétben ás termelési tényezőkkel a föld használati értékét nem veszíti el, nőhet is

- bérleti rendszer keretei között kerül megművelésre, általában magántulajdoni viszonyok keretei között, a föld bérléséért bérleti díjat kell fizetni, melynek komponensei: a földbe befektetett beruházás kamatai, és földjáradék jellegű jövedelem, fajtái:

- abszolút és különbözeti földjáradék jellegű jövedelem

- a legjobb minőségű földeket vonják először a művelésbe, majd a következő legjobb minőségűt, amíg kielégítik a keresletet

- abszolút földjáradék: a művelésbe vont legrosszabb minőségű föld után fizetett földjáradék, bérleti díj, azért jön létre, mert a magántulajdoni és bérleti rendszer keretei között művelik a földet

- a még megművelt legrosszabbnál jobb minőségű földeken megtermelt jövedelem a különbözeti földjáradék, alapja a földek minőségének különbsége

- a föld árának meghatározása:

- tőkésített járadékként értelmezhető, az árcentrumot határozzuk meg, a mindenkori ár ettől eltérhet

- kiszámítása:    a föld által biztosított jövedelem osztva a piaci kamatlábbal

Például:

- egy föld 100 000 Ft jövedelmet biztosít, a piaci kamatláb 21%, a föld ára: =476 190 Ft

- egy 50 nm2-es lakás eladása 8 millió Ft, mennyiért éri meg kiadni, ha a kamatláb 10%: 8000000∙0,1=800000          800000/12=66 667 Ft/hó

Találat: 2931