online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Mikroökonómia - makroökonómia. A gazdasagszervezés problémai: mit?, hogyan?, kinek?. Célok és eszközök a makroökonómiaban. A makroökonómia alapfogalmai. A makrogazdasagi szereplők és kölcsönhatasuk. Makrogazdasagi mérlegek.

gazdaság

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Dualizmus gazdasaga
Közgazdasagtani jelölés- és képletgyűjtemény
A fogyasztói magatartas és kereslet
A SZÁMVITELI RENDSZER KORSZERŰSÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE
Az adó fogalma, csoportosítasa. Az adókötelezettség.
Az inflació fogalma és fajtai. Az inflació okainak különböző magyarazatai. A Phillips-görbe.
A vallalakozas logisztikai rendszere
Az egészségügy és a gazdasag kapcsolata. A rendszervaltas előtti jellemzők Magyarorszagon. A gazdasagi rendszervaltas hatasa az egészségügyre.
Az ipari forradalom következményei
MICHAEL PHILIPS: VESZTEGETÉS
 
 

Mikroökonómia - makroökonómia. A gazdaságszervezés problémái: mit?, hogyan?, kinek?. Célok és eszközök a makroökonómiában. A makroökonómia alapfogalmai. A makrogazdasági szereplők és kölcsönhatásuk. Makrogazdasági mérlegek.

Mikroökonómia

Fókuszában a gazdasági szereplők az „egyéni” döntések az „egyéni döntéshozók” (fogyasztók, háztartások, vállalatok …. stb.) állnak, illetőleg ezek általánosítható viselked 121h72b ési jellemzői, döntési alternatívái, gazdasági reakciói. A mikroökonómia a gazdaságot elkülönült gazdálkodó (döntéshozó) egységek együtteseként ábrázolja, melyek gazdasági javakat állítanak elő, és fogyasztanak el, egymással bonyolult kapcsolatba kerülve. Egyéni döntéseik hatására alaku7lnak ki.

Makroökonómia

Összevont, aggregált mutatók, jellemzők formájában elemzi a gazdaság teljesítményeit, állapotát, fejlődési tendenciáit (éves nemzeti jövedelem, munkanélküliség, infláció, gazdasági növekedés … stb.). A vizsgálat tárgya a mikroökonómiától eltérő elemzési eljárásokat is igényel (pl. bonyolultabb, nagyobb matematikai modelleket, ökonometriai módszereket). A gazdasági szereplőket ágazatokká, szektorokká foglaljuk össze, a termékeket pedig termékcsoportokká, vagy akár egyetlen egy termékhalmazzá összesíthetjük.

A gazdasági elemzés két szintje természetesen jelentős mértékben összefügg, egymáshoz illeszkedve alkotják a modern közgazdaságtant. Pl.: A bérek növekedésére egyidejűleg jelent a vállalatoknak makroszintű költségnövekedést és makroszinten bérszínvonal növekedést, áttételesen esetleg inflációt.

A makroszintű események eredői, következményei, bár esetenként az együttes mozgások nem az egyes szereplők szándékait tükrözi. E jelenséget szokták az „összetétel csapdájának” is nevezni = AMI igaz minden egyénre külön-külön, az nem igaz a csoport egészére. A közgazdasági elemzés két alapvető szintje mindkét irányban tovább bővíthető.


Mit, Hogyan, Kinek?

Minden társadalomnak valamilyen módon szembe kell nézni három alapvető fontosságú és egymással összefüggő gazdasági problémával.

·      Mit termeljen és milyen mennyiségben? A társadalomnak meg kell határoznia, hogy mennyit is hozzon létre a sokféle  lehetséges termékből és szolgáltatásokból és mikor kerítsen sort termelésükre. Azaz, az alternatív javak és szolgáltatások közül melyeket és milyen mennyiségben termelje? És mikor termelje őket? Sok élelmiszert és kevés ruházati cikket termeljen, vagy éppen fordítva?

·      Hogyan állítsa elő a javakat? Ki végezze a termelést, milyen erőforrásokkal, s a termelési tendenciák közül melyiket alkalmazzák. Azaz kikkel, milyen erőforrásokkal és milyen technológiai módszerrel termelje meg őket? Ki vadászik és ki fog halat?

·      Kinek a számára termelje a javakat? Azaz, ki fogja élvezni az ország javait és szolgáltatásait, kinek lesz haszna belőle, ki fogyaszthatja el a gazdasági tevékenység gyümölcsét? Vagy más szavakkal, hogyan ossza el a nemzeti termékeket az egyes személyek és családok között? Olyan társadalmat akarunk-e, amelyben néhányan gazdagok, sokan pedig szegények, vagy olyant, amelyben a nemzeti kibocsátásból mindenki egyenlően részesedik? Az izmokat jutalmazzuk meg bőkezűen vagy az intelligenciahányadost? A semmittevők lakjanak jól?

Bár e három probléma minden társadalomban alapvető fontosságú közös jegy, a különböző gazdasági rendszerek különböző módon próbálják őket megoldani.

Célok és eszközök a makroökonómiában.

Egy nemzet gazdasági teljesítményének megítélésében lépten -nyomon találkozunk a bruttó nemzeti termékkel (GNP), a foglalkoztatással, az inflációval és a fizetési mérleggel. Ezek a makroökonómiai elemzés és politika központi céljai, vagyis törekvései.

A történelem során az egyes nemzetek alig tettek valamit annak érdekében, hogy befolyásolják gazdasági teljesítményüket. A modern makroökonómia kifejlődésével azonban arra vonatkozó ismeretekre tettünk szert, hogy az állami politika mikén befolyásolhatja a gazdaságot. Ma már jobban értünk a makroökonómiai politika eszközeihez. Tudjuk, hogy a pénzkínálat változásai, vagy az adók és a kiadások hogyan befolyásolják a gazdaságot.

Célok

Eszközök

Kibocsátás:

·      Magas szint, mind abszolúlt mércével, mind a potenciális szinthez képest.

·      Gyors növekedési ütem.

Költségvetési politika:

·      Kormányzati kiadások (befolyásolják a közfogyasztásnak a magánfogyasztáshoz viszonyított nagyságát)

·      Adózás (levon a jövedelemből így csökken a magánkiadás; kihat a beruházásra és a potenciális kibocsátásra is; kihat: összkiadásra, mely befolyásolja a reál GNP-t és az inflációt)

Foglalkoztatottság:

·      Magas szintű foglalkoztatottság

·      Alacsony szintű kényszerű munkanélküliség (ami jó munkát biztosít magas fizetésért azoknak akik dolgozni akarnak.)

Monetáris politika:

A pénzkinálat szabályozása a kamatlábak befolyásolásábal. (befolyásolja a kiadást. Hatást gyakorol a tényleges és a potenciális GNP-t.)

Árszínvonal-stabilitás szabad piacok mellett (Inflációs ráta nulla körüli stabil vagy enyhén emelkedett árszínvonal olyan viszonyok között, hogy árakat és a béreket a szabadpiac határozza meg.)

Jövedelempolitika:

Az önkéntes bér-ár irányelvektől a kötelező bér- és árellenőrzésig.(A kormányzat azon kísérlete, hogy az infláció csökkentése érdekében befolyásolja a bérek és az árak terén érvényesülő irányzatokat.)

Külgazdasági mérleg:

·      Az export és az import egyensúlya

·      Árfolyam stabilitás (valutaárfolyam)

Külgazdasági politika:

·      Kereskedelempolitika

·      Árfolyam-intervenció (Megkísérli fenntartani az egyensúlyt a valutapiacon, s megakadályozni, hogy az import és az export elszakadjon.)

A táblázat bal oldalán látható egy modern piacgazdaság makroökonómiai politikájának fő céljait. Ezek hivatalos törvényekben öltenek testet. E célok megvalósítása magas és emelkedő életszínvonalhoz vezet.

A jobb oldalon a gazdaságpolitika eszközeit látjuk. Ezek alkotják a féket és a kormánykereket, amellyel a politikusok megkísérelhetik  befolyásolni a gazdasági tevékenység ütemét és irányát. A konzervatívok gyakran úgy érzik, hogy ezeket az eszközöket erősen mértéktartóan kellene használni, míg a liberálisok az aktív használatuk mellett állnak ki.

Makroökonómia alapfogalmai

Kibocsátás: egy bizonyos időszak (általában 1 év) alatt a gazdaságban létrehozott áruk és az ott nyújtott szolgáltatások összessége.

Reál kibocsátás: a kibocsátás használati értékben

Nominál kibocsátás: Az adott időszak alatt létrehozott áruk és az adott időszak alatt nyújtott szolgáltatások értékének (= mennyiség * ár) összege.

Jövedelem: A makrogazdasági szinten értelmezett jövedelmen (hazai össztermék) a realizált végső kibocsátást értjük.

Reál jövedelem: - jövedelem használati értékben kifejezve (nem pénzben kifejezve)

                            - változatlan áras jövedelem (ha az összesítés változatlan árakkal történt, fix ár,          pl.: autó, ház – amit pénzért megvesznek és kézzel fogható)

Nominál jövedelem: folyóáras jövedelem, vagyis a jövedelmet folyóárakkal számítottuk ki.

Fogyasztás: a jövedelem azon része, amely a szükségletek közvetlen kielégítésére szolgáló árukra és szolgáltatásokra költődik.

Megtakarítás: a jövedelem fogyasztásra el nem költött része.

                          Y=C+S (jövedelem= fogyasztás+ megtakarítás)

Bruttó beruházás: az állóeszközök pótlására és bővítésére fordított összeg. Az állóeszközök pótlása és bővítése.

Nettó beruházás: a beruházás és az értékcsökkenés közötti különbség. Az adott időszak alatt megvalósult tőkeállomány – növekedés, vagyis az 1 év alatt létrehozott új gépek, épületek, szerszámok …. stb. Másképpen az állóeszközök bővítése, bővítésére fordított összeg, bruttó beruházás-amortizáció.

Fogyasztói árindex: a fogyasztást szolgáló éruk és szolgáltatások adott időpontbeli érték összege az ugyanezen termékehalmaznak más (korábbi) időbpontbeli értékösszegéhez viszonyítva. Másképpen (%-ban fejezi ki), két időpont közötti árváltozás mértéke osztva a változás előtti idő árszínvonala.  p'=(p1 - p0) / p0 = két időpont közötti árváltozás / a változás előtti idő árszínvonalával.

Makrogazdasági szereplők és kölcsönhatásuk

·      Vállalati szféra: pénzért eladott áruk és szolgáltatások kibocsátója. Értékesítés céljából termel árukat és szolgáltatások. Költségeit pénzbevételeiből finanszírozza, és többnyire profitot realizál. Ide tartoznak a bankok, a pénzintézetek, biztosítók. Vállalati szféra részét képezik azon fogyasztók is akik termelőtevékenységet folytatnak pl. építkeznek.

·      Háztartási szféra: két részből áll.

     Nonprofit szféra azon része, amelynek szolgáltatásai a háztartásokra irányul és az utóbbiak fedezik a szervezetek fenntartási költségeit. Ebbe a kategóriába tartoznak pl.: egyházak, társadalmi szervezetek, kulturális egyesületek, stb.

     Magánháztartások, amelyek a piacon fogyasztási cikkeket keresnek és munkát vállalnak.



·      Költségvetési (állami) szféra: az állam különböző szerveinek és szervezeteinek összességét értjük. Ide tartozik a kormány az összes hivatalával valamint a társadalmi szintű végrehajtó szervek (hadsereg, minisztériumok, büntető végrehajtási intézetek stb.), regionális vagy helyi állami irányító szervek, kórházak és múzeumok.

·      Külföldi szféra: azok a személyek tartoznak ide, akik nem állandó lakói az adott országnak, valamint mindazon vállalatok, amelyek nem integrálódtak a nemzetgazdaság belső gazdasági folyamataiba.

Makrogazdasági mérlegek

Mérlegek csoportosítása

A mérleg: olyan kétoldalú kimutatás, amely a gazdaság egészét, részét, vagy valamely területét, szereplőjét jellemzi – általában pénzértékben – két különböző szempont szerint egy adott időpontban vagy időintervallumban

Időtényező szerint:

-       állapotmérlegek (stock),

-       változás-mérlegek (flow).

Tartalom szerint:

-       vagyon,

-       jövedelem,

-       foglalkoztatás (munkaerő),

-       fizetési,

-       stb.

Mely területre (ágazatra) vonatkozik:

-       ipar (könnyű-, nehéz-, feldolgozó-, stb),

-       mezőgazdaság (növénytermesztés, állattenyésztés, stb.),

-       kereskedelem (kül-, bel-,),

-       stb.

Szereplők szerint:

-       makrogazdasági,

-       vállalti,

-       háztartás.

A mérlegek két oldala:

Aktívák

Követel,

Bevétel,

Eredmények,

Összetétel (fajta)

Passzívák,

Tartozik,

Kiadás,

Ráfordítások,

Eredet (forrás)

(pl. jövedelem)

(pl. termelés értékelése)

(pl. vagyon)

1. Makrogazdasági mérleg: a nemzetgazdaságot jellemzi két különböző szempont alapján egy időpontban vagy egy intervallumban.

Mérleg tárgya: vagyon, jövedelem

Állapotváltozás jellege: időintervallum

Állapot mérlege időpontban.

2. Vagyon mérleg:

Tartalma a vagyon. Olyan kétoldalú kimutatás, amely adott időpontra vonatkozóan pénzértékben tartalmazza a szóban forgó gazdasági egység eszközeit összetétel (fajta) és eredet (forrás) szerint.

X gazdaság/ágazat vagyonmérlege

Aktívák                                                     1995.10.19.                                   Passzívák

-Reáleszközök értéke

-Más gazdasági egységekkel szembeni követelések

-Más gazdasági egységekkel szembeni tartozások

-Egyenleg: tiszta vagyon

X gazdaság/ágazat vagyonmérlege

Aktívák                                                     1995.10.19.                                               Passzívák

(millió Ft)

-Reáleszközök értéke  

-Más gazdasági egységekkel szembeni tartozások

Ingatlan                                             200

Tartozás ”Z” vállalattal/ágazattal szemben  222

Épületek                                            450

Tartozás az állammal szemben            122

Gépek,  berendezések                        120

Készletek                                            80

Tiszta vagyon                                    810

Anyagok                                             50

Más gazdasági egységekkel szembeni követelések

Követelés ”Y” vállalattal/ágazattal szemben                                                            112

Követelés az állammal szemben                  15


3.Vagyonváltozás mérleg: Két időpont közötti változást fejez ki. Olyan kétoldalú kimutatás, amely egy adott időszakra vonatkozóan pénzértékben tartalmazza a gazdasági egység vagyonában bekövetkezett növekedéseket és csökkenéseket.

X gazdaság/ágazat 1995. évi vagyonváltozás mérlege

Aktívák                                               (millió Ft)                                           Passzívák

Reáleszközök értékének növekedése

Reáleszközök értékének csökkenése



Más gazdasági egységekkel szembeni követelések növekedése

Más gazdasági egységekkel szembeni követelések csökkenése

Más gazdasági egységekkel szembeni tartozások csökkenése

Más gazdasági egységekkel szembeni tartozások növekedése

Tiszta vagyon csökkenése

Tiszta vagyon növekedése

4. Folyótétel számla mérleg

Olyan kétoldalú kimutatás, amely valamely a gazdasági egység meghatározott időszak alatt végbement jövedelem műveleteit ábrázolja azaz a jövedelmek összetételét és felhasználását tükrözi.

Követel oldal: a jövedelembevételeket tartalmazza. K

Tartozik oldal: a jövedelemkiadásokat tartalmazza. T

Makrogazdasági körforgás I


 

 
                                                                                Y

                            Hazai össztermék                                                    Vállalat


                                                                                                                           W

 
                                               C

                                                                                   Háztartás

C: fogyasztás

W: munkabér

Y: jövedelem

T       (0) Hazai össztermék        K                                     T                 (1) Vállalt                K


     Y(1)                        C(2)                                                    W (2)                      Y(0)

T       (2) Háztartás                    K

     C(0)                        W(1)

Két gazdasági szereplő van és a kapcsolatot 3 számlával tartják nyílván.

Makrogazdasági körforgás II.

                                                                            I


 
                                    Y                                                                      Sv

Vállalat

 

 


Hazai össztermék                                                        W                                            Tőkepiac


                        C

 
                                                                                                SH

Háztartás

I: beruházási tevékenység

SH: megtakarít a háztartás

Y: jövedelem

Sv: megtakarít a vállalat

W: munkabér

C: fogyasztás

T             (0) Hazai össztermék            K                              T              (1) Vállalat                K




     Y(1)                                 C(2)                                          W(2)                              Y(0)

                                             Y(*)                                          Sv(*)

T                 (2) Háztartás                    K                              T              (*) Tőkeszámla          K

     C(0)                                 W(1)                                         I(0)                                Sv(1)

     SH(*)                                                                                                                       SH(2)

Makrogazdasági jövedelem:

(0) számla szerint Y = C + I

(1) számla szerint Y = W + Sv

(*) számláról a beruházás I = Sv + SH

Számlák közötti jövedelem áramlás sémája


 
                                    Y                                                                    Sv         

Vállalat


                                               Tv                                W                                                            I

 


                                                                     Háztartás

 

 
                                      C                                                                                SH

Hazai össztermék                   G                TH               Tr                                                   Tőkepiac

 
                                                                    Költségvetés

 
                                               X

Külföld

                        M                                                                               Sk

4 gazdasági szerplő, 6 számlával jellemezhető.

M: pénzmennyiség (inport)

I: beruházási tevékenység

Y: jövedelem

W: munkabér

C: fogyasztás

G: költségvetési kiadás

X: export

SV: a vállalat megtakarítása

SH: a háztartás megtakarítása

SK: a külföldi megtakarítás

SÁ: az állam megtakarítása

Tv: vállalati adó

TH: a háztartás adója

Tr: a költségvetés adója

AKM: Ágazati kapcsolatok mérlege. Tervezési segédeszköz, a makrogazdasági jövedelem áramlását tudjuk nyomon követni. Következő évi gazdasági folyamatokat is meg lehet tervezni. Magyarországon 1986-tól működik ez a tervezési eljárás.

Makrogazdasági összefüggés:

Y + M = C + I + G + X

Sv + SH + SÁ + Sk = I

gazdasági szereplők

megtakarítása

Az egyes jövedelemtulajdonosokra:

Vállalat: W + Tv + Sv = Y

Háztartás: C + TH + SH = W + Tr

Költségvetés: G + Tv + SÁ = Tv + TH

Külföld: X + Sk = M

Találat: 2085