online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Közgazdasagtani jelölés- és képletgyűjtemény

gazdaság

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
SZÜKSÉGLET ÉS IGÉNYFELMÉRÉS
A vallalat jellemzői, környezete
Dualizmus gazdasaga
Japan a gazdasagi csoda orszaga
Alapfogalmak
Közgazdasagtani jelölés- és képletgyűjtemény
 
 

Közgazdaságtani jelölés- és képletgyűjtemény

JELÖLÉSEK:


L       - munka (Labour)

p        - ár (Prise)      

pe         - egyensúlyi ár

pL      - a munka ára (= munkabér (w))

A       - föld (mint termelési (ter 121d35b mészeti) tényező)

pA      - föld ára (földbérleti díj)


 r       - kamat

K       - tőke (beruházás)

pK        - a tőke ára (kamat)

E       - vállalkozó

t         - idő

P      - profit (pi)

TP    - teljes profit (Total Profit)

Q       - termelési mennyiség (kibocsájtás v. Output)

q        - keresleti-, kínálati mennyiség mennyiség (quantity)

S       - kínálat (Supply)

D       - kereslet (Demand)

dd      - egyéni kereslet

DD    - piaci kereslet

QS     - kínálati függvény

QD     - keresleti függvény

Qe      - egyensúlyi termelési mennyiség

e        - árrugalmasság

TR     - teljes bevétel (Total Revenue)

MR    - határbevétel (Marginal Revenue)

AC    - átlagköltség v. darabköltség (Average Cost)

TC     - teljes költség (Total Cost)

FC     - állandó költség (Fix Cost)

VC    - változó költség (Variable Cost)

MC   - határköltség (Marginal Cost)

AVC - átlagos változó költség (Average Variable Cost)        – egy termékegységre jutó változó költség.

AFC  - átlagos állandó költség (Average Fix Cost)    – egy termékegységre jutó állandó (fix) költség.

FT     - fogyasztói többlet

TT     - termelői többlet        

D       - változás (delta)


I        - jövedelem

U       - közömbösségi görbe (függvény)

Tu      - összhaszon (Total utility)

Mu    - határhaszon (Marginal utility)

MP    - határtermék (Marginal Product)

AP     - átlagtermék v. termelékenység (Average Product)

MFC - termelési tényező határköltség (Marginal Factor Cost)

MFCL           - a munka határköltsége (munka mint termelési tényező)

MRP - határtermék-bevétel (Marginal Revenue Product)

MRPL            - a munka határtermék-bevétele (munka mint termelési tényező)

FVt     - jövő érték (Future Value)

PVt    - jelen érték (Present Value)

NPV  - nettó jelenérték (Net Present Value)

SZÁMÍTÁSOK:

KERESLET-KÍNÁLAT (keresleti függvény QD - kínálati függvény QS „Marschall kereszt” )

Pl.     Egy termék piaci keresleti függvénye: Q = 400-2*p, a kínálati függvénye: Q = p-20

 Egyensúlyi ár számítás:                                          Az egyensúlyi árhoz tartozó keresett (egyensúlyi) mennyiség számítás:

              QD = QS                                                                                             QD = QS         

              400 – 2xp = p – 20   / + 20                          QD = 400 – 2x 140 = 400 – 280 = 120

                        420 = 3p                     / : 3                                                    QS = 140 – 20   = 120

                          140 = p                                                                                               Qe = 120 (egyensúlyi mennyiség)

                            pe = 140  (egyensúlyi ár)

Fogyasztói többlet számítás (FT):

A fogyasztói többlet ( FT ) az ár és a keresleti függvény (QD = 400 – 2 x p ) közé eső terület.

A fogyasztói többlet számítása a területszámításának képletéből  T = a x b / 2   ahol „a” az  egyik befogó,

„b” a másik befogó , majd ennek a négyszög a területét elosztjuk 2-vel mivel a derékszögű háromszög területe ennek a fele lesz.

A Q helyébe 0-t rendelünk. A keresleti ár  0 mennyiségnél:    QD =  0,               p =  200

                    ( 200 – 140 ) x 120

            A fogyasztó többlet:                FT =                             = 3600

                     2

Termelői többlet számítás (TT):

A termelői többlet az ár és a keresleti függvény (QS = p – 20 ) közé eső terület

a termelő többlet számítása a területszámításának képletéből  T = a x b / 2   ahol „a” az  egyik befogó,

„b” a másik befogó , majd ennek a négyszög a területét elosztjuk 2-vel mivel a derékszögű háromszög területe ennek a fele lesz.

A kínálati függvény értéke az egyensúlyi árnál:            QS = p – 20 = 140 – 20 = 120

                (140 - 20) x 120

            A termelői többlet:                   TT =                                         =  7200

             2

Az adott piac jellemzése:

Ha QD < QS = túlkínálat, az ár csökkenni fog

QD > QS = túlkereslet, hiány, az ár nővekedni fog

piaci egyensúlyi árnál (pe) QD = QS

Ez Adam Smith a „láthatatlan kéz” elve.

ÁRRUGALMASSÁG

A kereslet árrugalmassága:                                   

= rugalmatlan kereslet, (ha az ár nő, akkor a TR (összbevétel) nő)

= tökéletesen rugalmatlan kereslet,

= rugalmas kereslet, (ha az ár nő a bevétel csökken)

= egységnyi rugalmasság (maximális a bevétel TRmax),

= paradox árhatás (nő az ár, de mégis többet vesznek belőle = paradox árhatás)

A kereslet keresztár rugalmassága: 

A kereslet - jövedelem rugalmassága:

HASZNOSSÁG

Hasznosság (haszon): =

A határhaszon (Marginal Utility): Mu =

Gossen II. törvénye: = az egy pénzegységnyi jövedelem határhaszna                                 

azaz  

Pl. két termék esetén, határhaszon számítás: Mu =,    ,    

Az x termék haszna = , az y termék haszna =

Összhaszon számítás: å Tu = TUx + TUy  

           

Példa feladat

Egy fogyasztó 450 Ft-os jövedelemét x és y termékre költi. A két termék határhasznai függetlenek egymás és

más termékek elfogyasztott mennyiségétől. Mennyit vásároljon a racionális fogyasztó x-ből és y-ból,

ha a határhasznok és az egységárak a következők Px=100; Py=50.

Mennyi a fogyasztó összhaszna a két termék fogyasztásából ?

I = 450,                    Px=100,                       Py=50.

 

Q

MUx

Muy

 

 

1

2500

1900

 

 

2

2000

1600

 

 

3

1600

1350

 

 

4

1300

1150

 

 

5

1100

1000

 

 

6

1000

855

 

 

7

920

810

 

 

8

900

795

 

Q



Tux

Mux

Mux / px

Tuy

Muy

Muy / py

0

0

 -

 -

0

 -

 -

1

2 500

2 500

25

2 500

1 900

50

2

4 500

2 000

20

4 100

1 600

32

3

6 100

1 600

16

5 400

1 350

27

4

7 400

1 300

13

6 600

1 150

23

5

8 500

1 100

11

7 600

1 000

20

6

9 500

1 000

10

8 455

855

17,1

7

10 420

920

9,2

9 265

810

16,2

8

11 320

900

9

10 060

795

15,9

I = 450,                      Px=100,                       Py=50.

Megoldás: A fogyasztó először, másodszor és harmadszor is y-t (50,32,27)majd x-et választ (25).

Az ötödik alkalomra ismét y-t vesz (23), a hatodik és hetedik termék kiválasztási sorrendje mindegy,

mivel egyforma a haszonnövekedés (20).  A fogyasztó akkor választ optimálisan, ha 5 db y-t és 2 db x-et választ.

5*  50 = 250 Ft

2*100 = 200 Ft                                

250 Ft + 200 Ft = 450 Ft (I)                        A fogyasztó összhaszna:  STU=TUx+TUy=4500+7000=11500

Költségek, amortizáció, profit:

Implicit költség = Amortizáció + Normál profit, másképpen: = Gazdasági költség – Explicit költség            

Számviteli költség                                                                 = Explicit költség + Amortizáció

Normál profit                                                                       = Implicit költség – Amortizáció

Számviteli profit                                                                    = Árbevétel – Számviteli költség

Gazdasági profit                                                                   = Árbevétel – Gazdasági költség

 

Rövidtávú vagy Parciális termelési függvényhez kapcsolodó számítások:

 

Határtermék

A munka határterméke:                         diszkrét függvény esetében pontokból áll                                

folytonos függvénye:                       a  q  L szerinti deriváltja

pl.

A tőke határterméke:



                   diszkrét függvény esetében pontokból áll         

folytonos függvénye:)        a q  K szerinti deriváltja (folytonos függvény) rövid távon nem értelmezhető!

Átlagtermék (termelékenység)

A munka átlagterméke:    

 A tőke átlagterméke:                   

  

A parciális termelési függvény, táblázatos formában:

L (munkaerő)

Q (termelési mennyiség)

MPL = q/L

APL = q/K

0

0

 -

 -

1

10

10

10

2

40

30

20

3

78

38

26

4

110

32

27,5

5

140

30

28

6

156

16

26

7

161

5

23

8

152

-9

19

Költségek, költségfüggvények:

Állandó költség:      FC =                                                    K = tőke,         pK = r (kamat)

Változó költség:      VC =      =  f(q) = az adott termelési függvénnyel                      

L = munka, pL =          munka ára = munkabér          

pl. , tehát                         pL = 1200

Teljes költség:                    TC = FC (fix költség)+VC (változó költség)    ,

ha nincs termelés tehát q = 0 akkor TC = FC , vagy 

Határköltség:                                 MC =                                 

Határköltség tökéletes verseny esetén:              MC = =  =                   MC = p (ár)

  

           MC =                                                                                              

Változó függvénye:       MC = (TC)¢q = (VC)’q                                  (VC= 0)

Átlagköltség:                                  AC =

Átlagos változó költség:     AVC =                                                   

Átlagos fix költség:            AFC =

Bevételek, profit:

Határbevétel számítás tökéletes versenynél : MR = p

Profit számítás:                                                                       egy vállalkozás megéri, ha TP > 0

                    

Tökéletes versenynél: TR = p x q       ;  FC + VC(q)

Profit maximum akkor van tökéletes versenynél ha teljesül az MR = MC feltétel

A vállalatok száma az adott iparágban: n =

Példa

Egy tökéletesen versenyző vállalat költségfüggvénye: TC = 0,25*q2 + 100*q

A keresleti függvény: Q = 16000 – 10p. A termék ára: 120

Mennyit termel, és mekkora a profitja a tökéletesen versenyző vállalatnak?

Hány vállalat van az iparágban, ha a többi vállalat termelése is az adott költségfüggvénnyel értelmezhető?

Megoldás:

MC = (TC)¢q = (VC)’q                                                                                           (VC= 0)

MC = (0,25*q2 + 100*q )¢ = 0,5q + 100    

p = 120

Tökéletes verseny esetén p (ár) = MC (határköltség)

    p = MC

120 = 0,5q + 100              /-100

  20 = 0,5q                   /: 0,5

  40 = q

    q = 40                                                                    ,tehát a vállalat által termelt mennyiség az adott termékből: 40

TR (összbevétel) = p*q  (tökéletes versenynél)

TR = 120*40 = 4800                                                 ,tehát a vállalat összes bevétele: 4800

TC (gazdasági költség) = 0,25*q2 + 100*q = 0,25*(40)2 + (100*40) = (0,25*1600) + 4000 = 400 + 4000 = 4400

,tehát a vállalat összes gazdasági költsége: 4400

TP (profit) = TR – TC = 4800 – 4400 = 400             ,tehát a vállalat profitja: 400

                                     Q

Vállalatok száma az adott iparágban:        n =              

                                     q

ebből q = 40 és Q = 16000 – 10p = 16000 – (10*120) = 16000 – 1200 = 14800 mennyiség adható el összesen a termékből.

Q                14800

n =                   =                  = 370                              ,tehát az adott piacon 370 vállalat van jelen.

q                    40

Példa

Egy monopólium keresleti görbéje Q = 100 – 2*P. A teljes költség képlete TC = 20*Q.

Mennyi a vállalat optimális termelése? Milyen áron kínálja a terméket? Mennyi a vállalat profitja?

Megoldás:

Q              = 100 – 2*P                        /*0,5

0,5*Q                   = 50 – P                 /+P; -(-0,5*Q)

0,5*Q + P  = 50

P              = 50 – 0,5*Q                                             MR (határbevétel) = 50 – Q    ,mert ez a függvény kétszer meredekebb                           

MR = 50 – Q

MC = MR – P                       

TC  = 20*Q                                                   MC (határköltség) = 20          

MC      = MR

20         = 50 – Q                      /+Q

20 + Q = 50                /-20

Q*        = 30                                                                                      ,tehát a vállalat optimális termelése: 30

Q = 100 – 2*P

P* = 50 – 0,5*Q = 50 – 0,5*30 = 50 – 15 = 35                                            , tehát a vállalat optimális kínálati ára: 35

T P (profit) = TR – TC = (P*Q) – TC = 30*35 – (20*30) = 1050 – 600 = 450       ,tehát a vállalat profitja: 450

P

            D                    MC

P*

(35)




      MR


                                                          Q

      Q* (30)

A hosszútávú költség függvényhez kapcsolodó számítások:

TC = VC

TC = pL x L + pK x K                         ahol TC, pL, pK = konstans (állandó)

K =

Termelési tényezők piaca

Optimális tényező (input) felhasználás:

MRP = MFC              ,azaz a tényező határtermék bevétele = a tényező határköltségével

Optimális tényező (input) felhasználás tökéletes versenynél:

px ( termékár) = állandó (konstans), pL ( munkaára, munkabér) = állandó (konstans)

Munka piaci optimalizálás:

MRPL =

MFCL =                   ,mert hosszú távon csak változó költség van TC = VC (FC = 0)

                       

                                                   Tökéletes verseny esetében:  MPL x px = MRPL (VMPL) és pL = MFCL

 

Példa

L

Q

MPL

MRPL (MPL x px)

MFCL (pL)

0.

0

 -

 -

 -

1.

10

10

500

400

2.

18

8

400

400

  itt optimális a tényező felhasználás (MRPL = MFCL)

3.

24

6

300

400

4.

28

4

200

400

5.

30

2

100

400

 

Példa

px = 150                      pL = 400

q =

L          = ?

q          = ?

TP      = ?

 

MPL x px = pL

           

             L = 2,25

 

= 12

 

TP = (px x q) – (pL x L) = (150 x 12) – (400 x 2,25) = 900

 

Példa

Egy termék piacán a kereslet és a kínálat a következő: p = 3775-5*Q, p = Q-725.

A termék termeléséhez szükséges input piacán a keresleti függvény: Q = 1800-3*pi, a kínálati függvény Q = pi -200.

A termék egyik előállítójának a termelési függvénye: q=-0,5*i2+36*i, míg határtermék függvénye: MP(i) = 36-i.

 

Hány terméket készítsen a vállalkozó és mennyi az optimális inputfelhasználás ?

          

                       

 

Optimális tényező (input) felhasználás monopólium esetében:

px ( termékár) = nem állandó , pL ( munkaára, munkabér) = állandó (konstans)

,azaz tiszta monopólium a termékpiacon és tökéletes verseny a munkaerő piacon.

MRPL                  =          MFCL

MPL x MR       =          pL

Ebben az esetben a  termelési függvény kétszeres meredekségű !

Példa

QS = 2000 – 4p                      (kínálati függvény)

pL  = 225                                 (munkabér)

(keresleti függvény)

                 ,mert a  termelési (kínálati) függvény kétszeres meredekségű !

L = ?

Q = ?

px = ?                                                            

  kétszeres meredekség !                                                           px =

                                                                   

                       px = 500 - (0,25 x 100) = 475

TP = (p x Q) – (L x pL) = (475 x 100) – (100 x 225) = 25.000

 

Jövő érték számítás:

 

 FVt = PV0 x (1 + r)t                                                                                   számolásnál:     r (kamat) 20% = 0,2

                       r (kamat) 5%   = 0,05

Példa

PV0       = 50.000 Ft

r           = 10%                                                FV3 = 50.000 x (1 + 0,1)3 = 66.500

t           = 3 év

Jelen érték számítás (diszkontálás):

 

 

 

 

 

 Nettó jelen érték számítás (Beruházási döntés) :

 

nettó jelenérték

Példa

 

r = 20%

K0 = 10 Millió (induló beruházás)

K1 =   4 Millió (1. évi beruházás)

K2 =   4 Millió (2. évi beruházás)

K3 =   4 Millió (3. évi beruházás)

a beruházás nettó jelenértéke negatív, azaz a beruházás  3 év alatt nem megtérülő mert a hozama kisebb mintha a bankban tartanák az erre fordított pénzünket.

Példa

Megéri-e az a beruházás, amely 30 millióba kerül és az első két évben  évi 5 milliót, majd további négy évig

évi 13 milliót hoz. A kamatláb az első három évben évente 25 %, majd a továbbiakban évi 12 %-ra csökken ?

r 1,2,3 = 25 % ; r 4,5,6 = 12 %    NPv = ( nettó jelenérték = jővőbeli hozamok jelenértéke – beruházás)

A beruházás nem éri meg mivel NPv (nettó jelenérték) negatív.

Találat: 26600