GAZDASÁGI EREDMÉNYEK ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK A DUALIZMUS KORÁBAN

GAZDASÁGI EREDMÉNYEK ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK A DUALIZMUS KORÁBAN

Előzmények

1867. jún. 8.: kiegyezés:

1 király, 2 miniszterelnök, 3 közös miniszter (külügy, hadügy, pénzügy; egyik kormánynak sem tagjai) à csúcstanács

+ 60-60 fős delegáció, a közös miniszterek nekik felelnek a közös ügyeket tárgyaló birodalmi tanácsban

2 főváros: Bécs, Pest (1873-tól Budapest)

2 kormány, 2 alkotmány, 2 büntető- és polgári törvénykönyv

gazdasági kiegyezés:

• 10 évente meg kell újítani!
• Közös valuta: korona
• Közös államkincstár: kvóta a közös ügyek fedezésére: százalékos arán 313g62d yban Ausztria 70%, Mo. 30%-t fedez a gyakorlatban.
• Egységes piac: vámszövetség, közös valuta à a tőkés munkaerő áramolhat

Gazdasági eredmények

A magyar kapitalizmus megszületése és "szárba szökkenése" Tiszta Kálmán kormánya alatt (1875-1890) történt. Azonban az ország különböző részei egyenetlenül fejlődtek: Bp, Dunántúli térség É-i fele, egyes Felvidéki térségek gyorsan fejlődtek, ellenben főleg az Alföld DK-i része a legrosszabb helyzetben (=Viharsarok) à nyomasztó társadalmi feszültségek + mezőgazdaság és ipar között is ellentét, mert a mezőgazdaság nem részesült adókedvezményekben...

1) mezőgazdaság:

Mo. 1867-ig egyértelműen agrárország volt, a '90es évekre agrár-ipari országgá vált: gazdaságilag még az agráré a döntő szerep, hiszen az agrárszektor feladatai:

• Ellássa az ipari szektorban dolgozókat + a közös osztrák-magyar hadsereget
• Profittermelés à fejlődés
• Export

DE

• Csak az ellátás valósult meg úgy-ahogy...
• Profittermelés sincs à agrárolló megjelenése = árrés az ipari és mezőgazdasági termény ára között: alacsony áron adják el a mezőgazdasági terményeket, de az ipari termékek drágák à nem tud fejlődni se à agrárius mozgalom a fejlesztésért à társadalmi problémák...
• Export helyett Amerikából importálunk búzát + '70-es években világválság ànehezíti az értékesítést

Pozitívumok:

• A meglévő, de elmaradott gyümölcs-, szőlőtermesztés, állattenyésztés felerősödése, jelentőségének felerősödése
• Védvám védi Mo.-t - az osztrák piac felvásárolja a magyar termékeket
• Nagybirtokosoknál új eljárások, gépesítés: cséplőgép, vaseke, vasborona, vetésforgó bevezetése

2) ipar:

• Élelmiszeripar:

• Malomipar: a világ élvonalába kerül, főleg lisztexport, grízexport à kevesebb helyet foglalnak feldolgozva, könnyebb a szállítás is a jobb közlekedés miatt (tehervonatokkal hajók helyett), a világban nagyobb a kereslet a lisztre és a grízre mint a feldolgozatlan terményekre
• Cukoripar: a gabona régebb óta kultúrcikk à cukorrépa később jelent meg à kevesebb van belőle à csak nagybirtokos termeli, mert csak a gyárnak lehet eladni nagy mennyiségben à a dualizmus végére így is 2/3-os a magyar részvétel
• Szeszipar: párolni kell à belső piacra termel főleg, a párolás idő miatt, és csak így lesz minőségi termék belőle; ipari mértékű előállítással romlik a minőség, kevésbé fogyasztható: pl. krumpli és gabonapálinka (vodka, whisky)

pálinka: szilva, cseresznye, körte, barack - nagy cukortartalmú gyümölcsökből à legdrágább és legértékesebb

• Vaskohászat:

Kevés vasbánya à nyersvas importálása, itthon feldolgozás: főleg Felvidéken vaskohók à vastömb à acél à feldolgozzák à gépgyár is kell à gép: élelmiszeriparhoz, mezőgazdasághoz is.

Magyarország infrastrukturális fejlődése

árvízvédelem

gyakori árvizek à gátak építése àmunkalehetőség: kubikusok

mocsarak lecsapolása

folyók hajózhatóvá válnak

jelentős területeket tudnak bevonni a mezőgazdasági termelésbe

millenniumi ünnepségek

jelenlegi Országház megépítése
(eddig a mai Olasz Intézet helyén üléseztek a kiegyezés óta)

a kontinens első földalatti vasútja megépül

megépül Budapest harmadik állóhídja
neve ekkor Ferenc József híd, ma Szabadság-híd
(eddigi állóhidak: első: Lánchíd, második: Margit híd)

Hősök terének megépülése az emlékművel Bocskai, Bethlen, Thököly, Rákóczi és Kossuth helyett Habsburg uralkodók álltak

sugárút építése à Andrássy út

Közlekedés

a pályák mentén gazdasági fellendülés
ahol nincs à veszít a jelentőségéből

MÁV létrehozása, óriásvállalattá fejlesztése

állam is épít vonalakat, felvásárolja a meglevő pályákat (magántőkével épültek ezek)

egységesül és nő a közlekedés színvonala

magyar gazdaságnak kedvező tarifapolitika

MÁV Gépgyárban világszínvonalú mozdonyok gyártása

századfordulóra nyugati színvonalú vasúthálózat

a gazdaság motorja

Baross Gábor

1889:zónatarifa-rendszer bevezetése (egységesebb díjszabás, olcsóbb távoli utazások)

Vaskapu szabályozásának elindítása

posta és távközlés területén is jelentős érdemek

1889-ben kereskedelemügyi miniszter lett

kb. 100 gyár támogatása (alapítás, működtetés)

iparbank létrehozása

1890: áruvédjegy bevezetése

kereskedelmi és iparkamarák létrehozása

gumiipar megteremtése

cél: be kell érni Bécset

vezetőréteg: liberális

a magyar kormányok is segítik a fejlődést

adókedvezmények

építkezések feltételeinek biztosítása

Budapest világvárossá fejlődése

viharos gyorsasággal fejlődik
csak az amerikai metropoliszok fejlődtek ilyen gyorsan

a világháború kirobbanásakor már kb. egymillióan lakják à Európa 10 legnagyobb városa között
(a kiegyezéskor kb. 250.000 lakos; a századfordulón kb. 700.000 lakos)

központi elhelyezkedés + vasútvonalak centrális kiépítése (Széchenyi javaslata alapján)

malomipar és gépipar központja

központi hivatalok à befektetőket vonzza à új piac

minden hamar elérhető

beruházáshoz szükséges feltételek itt a legjobbak (szakképzett munkaerő, infrastruktúra)

tőke jól megtérül à bankok szívesen befeketetnek

kamatbiztosítási törvény: a befektetőknek az állam veszteség esetén is biztosítja a nyereséget

1873: Budapest megszületése
Buda + Pest + Óbuda

Fővárosi Közmunkák Tanácsa a tervszerű fejlesztésért
elnökei: Andrássy Gyula majd Podmaniczky Frigyes

1887. november 28.: első próbavillamos a Teréz körúton

1868-70: sikló építése

más-más funkciójú negyedek

belváros: kereskedelem + bank + politikai irányítás

Nagykörút határolta terület: lakóövezet

Andrássy út villáiban arisztokrácia és nagypolgárság lakik

Duna vonalán gyárnegyedek

a város szélén munkásnegyedek

Duna vonalának rendezése, rakpartok kiépítése
Reitter Ferenc vezetésével

1903: Erzsébet híd megépül

elszakadás a vidéktől

Fontosabb épületek, felújítások

Budai Vár felújítása

régi Pénzügyminisztérium a Várban - Fellner Sándor

Mátyás-templom - Schulek Frigyes (1874-96 között újították fel)

budapesti állatkert - Kós Károly

közművesítés

óriási változásokat eredményez

eddig elképzelhetetlen volt a gyakori mosakodás (még a kastélyokban is)

vezetékes ivóvíz kiépítése à fürdőszoba megjelenése a módosabb rétegeknél

angol WC elterjedése à higéniailag előrelépés (pl. járványok visszaszorítása),
de szennyeződik az ivóvíz

Társadalmi változások

Dzsentrik=középbirtokos vagy nagybirtokos köznemesség

általában birtok nélkül

akinek van birtoka az is elveszti à deklasszálódás

megszűnt az ősiség törvénye à elvesztheti a birtokát

újításokhoz hitelt vettek fel à nem tudják visszafizetni à elveszik a birtokot

de jöhet természeti csapás is a birtokra (pl.: jégeső, szárazság)

legjobb megoldás, ha kiveszi valaki a birtokot à akinek van tőkéje (fejleszteni) à általában zsidók, osztrákok à antiszemitizmus alapja

ha bérbe adta a birtokot à felköltözik Pestre vagy meghúzza magát a kastélyban

Tisza megoldása: dolgozzon a nemes

de nem végezhet fizikai munkát, viszont az értelmiségi munkához sincs soknak esze, és pénze a kitaníttatásához

megyei/állami adminisztrációba kerülnek

többnyire korruptak

Arisztokrácia, módos középnemesség

az összes föld 1/3-a a kezükben

pénz kell a fényes életszínvonaluk fenntartásához

a bérlőjének is több pénz kell az újításhoz à dolgozó jár rosszul

Parasztság

agrárproletár

kiszolgáltatottak

évente kap bért terményben, ha jut

sok a gyereke (fejlődött az orvostudomány, kevesebb halálozás)

gyerekeit dolgoztatnia kell

legrosszabb sorban vannak

nagyparaszt = kulák

szerencsés vagy rátermett parasztgazda

profit + jó házasság következtében növekedett a birtoka

akár 500 holdas birtokkal rendelkezik (=középbirtok)

parasztok számára nagygazda

zselléreket foglalkoztat

mindennek személyesen jár utána à olcsóbb, és nem verik át

életmódjában nincs jelentős változás

nem polgárosul, maximum írni-olvasni tud

gazdagságát csak az evésben éli meg

inkább ő maga is a konyhában alszik, de van egy tisztaszoba

nem akar sok gyereket, hogy ne aprózódjon el a föld, és ne kelljen az iskoláztatás költségeit kifizetni

Munkásság

az ipar által felszippantott parasztok

embertelen körülmények, bár az agrárproletároknál jobb körülmények között élnek

1880: Általános Munkáspárt megalakulása

1890: Magyarországi Szociáldemokrata Munkáspárt megalakulása

összeszedettebb munkáspárt

szakmunkás réteg tömörítése

szakszervezetek, érdekvédelmi szervezetek kiharcolják, hogy ne legyen vasárnap munkanap, a betegbiztosítást, 8 órás munkaidőért, munkavédelemért küzdenek

1905: Garami-Kristóffy-paktum

bérek javítását

munkaviszonyok javítását

sztrájkjogot

8 órás munkaidőt

munkavédelmet

általános választójogot akar

támogatják a kormánypártot, ha megadják ezeket

vörös péntek

százezres tüntetés Garami vezetésével (Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja; munkásból lett politikus)

általános és titkos választójogért

vérvörös csütörtök

1912. május 23.

szociáldemokraták által szervezett tömegtüntetés

véres összetűzések alakultak ki

Nemzeti Munkapárt győzelme miatt (egykori Szabadelvű Párt tagjaiból, vezető: Tisza István)

kiváltója: Tisza István a házelnöki székben

Nemzetiségek

harminc év alatt 33%-kal nőtt a magyar népesség

arányeltolódás: magyarok száma 41%-ról 54,5%-ra

természetes szaporulat miatt (nem egyszerre jelentkező népességrobbanás a nemzetiségeknél)

kivándorlás és bevándorlás

>        mezőgazdasági népesség nem talál munkát a lakóhelyén à városokba, tengerentúlra vándorol

>        főleg Felvidéken, Kárpátalján

>        Budapestre

>        USA-ba 1,5 millió magyar vándorol ki

>        földosztás megoldás lett volna

>        nehézipar túlsúlyban à kevés munkaerő kell hozzá

>        sokan nem véglegesen vándorlnak ki à pénzgyűjtés céljából (földvásárlásra)

>        100 kivándorlóból csak 33 magyar

beolvadás (=asszimiláció)

passzívan ellenállnak, majd később egyre hevesebbek (1890-től)

1868: nemzetiségi törvény (XLIV. tc.)

elv: területi egység és egy politikai nemzet

széles körű nyelvhasználat oktatásban, közigazgatásabn, igazságszolgáltatás alsó és középső szintjén

nemzetiségi egyesületek és pénzalapok engedélyezése

nem lehet autonómia

Nyugat-Európában sincs több

kormányzat és megye megszegi à nemzetiségi gimnáziumok akadályozása

Mocsáry Lajos (Függetlenségi Párt egyik alapítója és sokáig vezetője) és társai: felhívják a figyelmet az erőszakos intézkedésekre

Rákosi Jenőék: provokálják a nemzetiségieket, 30milliós Mo.-t akar

pánszláv izgatás vádjával bezárnal szlovák gimnáziumokat és a Matica Slovenskát (szlovákok nemzeti kulturális intézménye)

1879 és 1907: magyar nyelvet legalább tangyárgyként oktassák
ezt próbálják bevezetni
de nem sikerül
a világháború kirobbanásakor a nemzetiségek 75%-a nem tud magyarul

Zsidóság helyzete a dualizmusban

1881: meghal II. Sándor cár, utódja III. Sándor

véres pogromok kezdődnek Oroszországban à nyugatra vándorolnak a zsidók

a nagy beözönlési hullám miatt antiszemitizmus erősödése

Antiszemita Párt (2 képviselő az alsóházban, erőteljes propagandával)

1882: Tiszaeszlári per

a 14 éves Solymosi Eszter meghalt

a helyi zsidókat rituális gyilkossággal vádolták

a sakter (rituális hentes) is gyanúsított à ráveszik a kisfiát, hogy valljon az apja ellen

a vádlottakat Eötvös Károly (ekkor a 48-as Függetlenségi Párt tagja) védi, nyomoz, bebizonyítja az igazságot

meglett a vízbefúlt lány holtteste

az ipari szektort zsidómaffiának állítják be az agráriusok

ipari- és banktőke kb. 1/3-a zsidó kézen

zsidó emancipáció betetőzése: 1895:polgári házasság bevezetése, izraelita vallás bevett vallássá nyilvánítása