online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Az egészségügy és a gazdasag kapcsolata. A rendszervaltas előtti jellemzők Magyarorszagon. A gazdasagi rendszervaltas hatasa az egészségügyre.

gazdaság

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
A pénzpiac. Az arupiac és pénzpiac együttes egyensúlya, az IS-LM-rendszer.
A SZÁMVITELI RENDSZER KORSZERŰSÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE
MAGYAR REKLÁMETIKAI KÓDEX
A munkapiac. Egyensúly a munkapiacon.
Alapfogalmak
A raktarozas gazdasagi mutatói
A pénz kialakulasa és lényege. Az aranypénz funkciói. A pénzforgalom alapfogalmai: valtó, klasszikus bankjegy, papírpénz, a mai pénz. Bankrendszerek.
Hogyan fejlödött Japan gazdasagi élete?
A SZÁMVITELI RENDSZER KORSZERŰSÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE
Etikai kódex a jatékautomata iparban
 
 

Az egészségügy és a gazdaság kapcsolata. A rendszerváltás előtti jellemzők Magyarországon. A gazdasági rendszerváltás hatása az egészségügyre.

Az egészségügy és a gazdaság kapcsolata.

1. Az egészségügy helye, szerepe:

                                                                           

                                                    Egészségügyi ágazat erőforrásai



     Befektetett eszközök                           Munkaerő                                    Forgóeszközök

                                                             (humánerőforrás)

     inmateriális javak,                         orvosok, szakdolgozók,                            készletek,

     tárgyi eszközök,                            gazdasági-, ügyviteli-,                               követelések,

     befektetett pénzügyi                      fizikai dolgozók                                        pénzeszközök,

     eszközök.                                                                                                     értékpapirok.

                                                                          ß


                                                    Egészségügyi szolgáltatások

                                                      alapellátás,

                                                      szakellátás (járó- és fekvő-),

                                                      egyéb szolgáltatások

Genetikai tényezők                                                                                     Környezeti tényezők


                                                                  EGÉSZSÉG


Termelés                                                      Fogyasztás                              Szokások,                           magatartásformák

                                                                                                                  (atitüdök)


Munkaidő-                     Munka

potenciál                        termelékenysége


                 Jövedelmezőség

                 hatékonyság

                 eredményesség,

                 gazdaságosság

'90-es években egy modern technológiai rendszerváltás következet be az egészségügyben. Ez a technológiai változás a szükségesnél lényegesen lassabb, ami az ellátás minőségére és mennyiségére is negatív hatással lehet.

A lassú változás okai:

1.    Forgóeszközök:

Az egészségügyi intézmények nincsenek kellő eszközökkel ellátva (eszközkészlet-, gyógyszer hiány). Forráshiány: a forgóeszközök szűkösen állnak rendelkezésre. A magyar egészségügyben egyszerre van jelen a forgóeszköz hiány és többlet is.

2.    Humánerőforrás:

Orvosok: Az orvosok száma megfelelő, de az orvosok megoszlása és képzettsége nem felel meg a szükségletnek. Magyarországon 30%-os orvos felesleg van. Az alapellátásban dolgozó orvosok képzettsége nem igen megfelelő, amely a szakellátás egy részében is megfigyelhető.

Szakdolgozók: A magyar egészségügyre általában a szakdolgozói hiány a jellemző, amely az ellátás bonyolítását képzi.

Rossz az orvosok és a szakdolgozók közötti megoszlás. Nem megfelelő a feladatok megosztása. Az orvosok többet a szakdolgozók kevesebb munkát látnak el, mint amit képzetségükkel elláthatnának.

A gazdasági és ügyviteli szféra úgy tűnik, hogy megfelelő számban vannak jelen az magyar egészségügyben, de nem teljesen képzettek és nem kellően fertőzöttek a gazdasági szférával. Ezért vannak gazdasági problémák az egészségügyben.



Probléma: A kórházi ágyak száma túl nagy!

Megoldás: Először a finanszírozással akarták megoldani ezt a problémát, majd központi intézkedésekkel. Az utóbbi próbálkozás eredménye az lett, hogy ugyanannyival nőtt az ágyak száma, mint amennyivel csökkenteni kellett volna.

2. Az eü. és a gazdaság kapcsolata

 

2.1. – az eü. a nemzetgazdaság teljes rendszerének része (rész Û egész kölcsönhatás)

2.2. – eü. és gazd. kölcsönös egymásra hatása

2.3. Munkaerő újratermelése … - (életesélyek Mo-on …)

1. fólia: Életesélyek alakulása 35-65 év közötti népességben

Mi annak a valószínűsége, hogy a 35-65 év közötti lakosság 1 nappal is túléli a 65. életévet?

1960-tól fellendülés Mo-on, a jólét számottevően javul

2.4. Gazdaság dinamizálásának forrása a humán-tőke

A gazdaságnak kell biztosítani azokat a forrásokat, mellyel az egészségügy nagyobb részt vállalhat az egészség kialakításában. A ’70-es években számottevő javulás az egészségügyi szolgáltatásokban (A magyar egészségügy helyzete, színvonala javul.)’70-es évek közepétől életszínvonal csökken, társadalmi jólét csökken (A '70-as évek közepére viszont nem tudják finanszírozni a megfelelő egészségügyi ellátást.) Önkizsákmányoló életmódot folytatnak, hogy a „magas” életszínvonalukat fenntartsák. A '70-es évektől a megemelkedett életszínvonal mellett az emberek még többet akarnak maguknak és ezáltal hajszolt életmódot élnek, stresszesek, hajlamosabbak a megbetegedésekre. Az egészségügy egyik fontos feladata, hogy biztosítsa a munkaerő megfelelő egészségi állapotát, hogy részt vehessen a gazdaságban.

(Az egészségügy feladata: a megfelelő egészségű munkaerőforrás biztosítása.)

2.5. A humán szektor részesedése a GDP-ből: A fejlett országokban a humán szektor (oktatás, kultúra, eü.) egyre többet kap a növekvő GDP-ből (A fejlett országokban dinamikusan növekedés figyelhető meg a GDP-ben és emellett többet fordítanak az oktatásra, kultúrára (a humán szféra egyre többet kap a GDP-ből), (3-4% általában a növekedés üteme). A ráfordítás hatékonysága számottevően jobb a fejlett országokban (3-4x többet fordítanak rá, mint Magyarországon). Jelenleg Nyugat-Európában az egészségügyre a GDP 8-11%-át fordítják.

2.6. – Fejlett országokban

Az eü reformok célja

Az eü-i kiadások nemzetgazdasági hatékonyságot növelő felhasználása (nem feltétlenül a kiadások csökkentése, de a mg-i igen!)

Eszközei

·        rendszeres költségkontroll alkalmazása (rendszeres és általánossá válik a költségkontroll alkalmazása, minden egyes költség alapos ellenőrzésre kerül).

·        mg-i és eü-i ráfordítás/hozam vizsgálatok (ráfordítás-hozam, ráfordítás-eredményt vizsgálják

·        költségmegosztás a központi szervek és a szolgáltatást igénybe vevők között (ki mennyit fizet és az mire jogosít®hozzá kell járulni a szolgáltatás költségeihez (így elérhető a takarékosság), megváltozik a hozzáállás (pl. Finnországban minden egyes eü-i szolgáltatáskor a beugró 150 finn márka (alkalmazottak átlagfizetése 9-10e márka)®felzúdulást váltott ki (betegforgalom csökkent). A 60-70-es években az állami eü-i szociálpolitikában mindenkiről gondoskodó volt, de nem vált be. A különböző szolgáltatást megrendelők is fizetnek. USA-ban már az 50-60-as években működött a költségmegosztásos biztosítás: extra szolgáltatás = extra költség a megrendelő részéről).

·        a kompetitív biztosítási piac kiépítése (Különböző biztosító különböző tulajdoni formában működnek különböző szolgáltatásokkal; alap – ingyenes, a többi + pénz; vannak szolgáltatások, amelyet csak bizonyos intézetekben fizeti a biztosító, ha máshol veszi igénybe, akkor nem finanszírozza.)

Eredménye

·        az eü-i kiadások nemzetgazdasági hatékonyságot növelő tényezővé váltak (mindazok a költségek, amelyek az eü-ben megjelennek nemzetgazdasági hatékonyságot növelő tényezők is egyben)

·        számottevően javult az eü. eredményessége, a szolgáltatások színvonala

·        az eü-i kiadások reálértékben növekedtek (1970-től megháromszorozódtak) (eü-i költségek megnövekedtek, de ennél sokkal nagyobb volt a kibocsátásra gyakorolt hatás; A gyógyító szolgáltatás területén (70-től) technológiai forradalom zajlik, új technológiák jelennek meg, pl.: sebészeti műtét 10 nap helyett 1 óra alatt)

·        kiépült az eü-re vonatkozó kompetitív piac (biztosításban és szolgáltatásban egyaránt)

2.7. – Magyarországon (a gazdasági rendszerváltás hatása egészségügyre is)

Az eü reformok célja

A költségvetéstől független biztosítási elven alapuló szektorsemleges, teljesítményelvű, feladatfinanszírozó rendszer kiépítése egy racionálisan működő intézményi struktúra kialakítása, az eü. morális válságának felszámolása

Eszközei

·        3 pólusú eü-ről áttérés a 2 pólusúra (3 pólus: alap, járó, fekvő; 2 pólus: alap, szak: fekvő és járó (ellátási szinteket is jelentenek); a különböző szinteket különböző feltételekkel lehet igénybe venni. A lakosság ellátásához kevesebb kórház és ágy kell (statisztikai adatok bizonyítják), az alapellátás felé kell eltolni a struktúrát).

·        kísérlet az intézményi struktúra racionalizálására

·        a normatív teljesítményelvű finanszírozás bevezetése (alap-, fekvő-, járóbeteg szakellátás): (teljesítményhez kötik (normákat határoznak meg); a normáknak az eü-i ellátás eredményességét kellene mérnie; finanszírozás változás fordítva zajlott: kh. (HBCS); járó (OENO); Ho. (bejelentkezett betegek száma alapján))

·        tulajdonreform (állami tulajdonból önkormányzat kezébe kerül. Az önkormányzatnak kellett fenntartani is, de állami támogatást nem kaptak. Nem lehet piaci alapon privatizálni. Alapellátás: ho praxis privatizálása; nem a szakmai-gazdasági szempontok számítanak, hanem a politika.)



·        elsődlegesen bürokratikus (és politikai) szabályozás

Eredménye

·        a kétpólusú eü-i rendszer kiépül

·        tulajdonreform

·        a kapacitások területi szintű normatív (és adminisztratív) szabályozása (eredménye nincs, a megbízhatatlan eü-i adatokra támaszkodva a kórházak milyen teljesítményeket produkáljanak, ehhez milyen kapacitásra van szükség, pl.: ágyszám leépítés)

·        teljesítményelvű működési forrásfelosztás a szerződött intézmények között (OEP önkormányzat saját hatáskörében működött ’94-’99; zárt vagy nyitott kassza alapján biztosítsa a forrásokat)

·        általános forráshiány

·        az eü-i kiadások reálértékben csökkentek (mi csökkentjük)

·        egyintézményes, egyszerű biztosítási rendszer kialakulása (több biztosítás legyen – most ezen erőlködünk – 2 vhb. között ez volt)

·        az eü. túlpolitizálódása – bizalmi válság (mindenki bizalmatlan, az alulteljesítésnek ez a következménye)

·        az eü. makrogazdasági hatékonyságot befolyásoló hatása nem szempont

·        a társadalmi közérzet tovább romlott

2.8. a fejlett országoknál szemléletváltozás

2.9. Nagy szerepet kap:

- környezetvédelem

- gazdasági döntéseknél Þ első az emberi egészségre gyakorolt hatás

A gazdasági döntéseknél maximális szerepet kap a környezet védelem, az egészségügyi szolgáltatás

2.10. – magas színvonalú gyógyítás

 - eü-i szolgáltatás, úgy mint a betegséget megelőző tevékenység

- megbetegedés, csökkent munkaképességű dolgozók rehabilitációja

Az egészségügyi szolgáltatás - úgy mint a betegséget megelőző, valamint a csökkent munkaképtelen emberek gyógyítása - az egészségügy dinamikus színvonal emelése.

2.11. – kiemelt az egészségre nevelés, prevenció

A megelőző tevékenységek igen nagy szerepet kapnak a fejlett országokban.

2.12. Az eü. a társadalom egészének hatékonyságát növelje, nem az eü. mint alrendszer fejlettsége szempontjából nézi.

- Holisztikus szemlélet jelenik meg (WHO egészség definíciója: „Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a teljes testi, lelki és szellemi jólét állapota.”)

Az eü-i szolgáltatás tartalmának®az egész embert kezelje. (A z egészségügy olyan legyen, hogy az egyént kezelje (testi, lelki) és ne csak a betegséget gyógyítsa.)

Nyugat-Európában a háziorvos egyben lelki problémákkal is foglalkozik. A magyar is! (megfogalmazás!)

Az eü. Fejlesztése nem az eü-ért folyik, hanem a makrogazd-i hatékonyság növelése érdekében

2.13. Mo-on jelentős visszarendeződés

’90-től általános jólét helyett általános társadalmi elszegényedés következett be.

Normatív teljesítményelvű finanszírozás ® output elvű input helyett

A tervezett és meghirdetett eü-i reform. Kiemelt feladat: prevenció, felvilágosítás. A megelőzés mindig olcsóbb, mint a gyógyítás.

Diszpreferált ágazat!

(90-es évek: Normatív teljesítményelvű finanszírozás jellemző az egészségügyben. Kiemelt feladatként kezeli a prevenciót, a felvilágosítást, mert lényegesen olcsóbb mint a gyógyítás. A GDP növekedés üteme nagyon alacsony. Ez azt eredményezi, hogy relatíve kevés pénzt tudnak az egészségügyre fordítani)

A rendszerváltás előtti jellemzők Magyarországon.

3. Eü. a magyar elosztási rendszerben

A 2 világháború között a GDP növekedési üteme nagyon alacsony (1-2%). Az európaihoz képest és magunkhoz képest is alacsony. Ez azt eredményezi, hogy relatíve kevés pénzt tudnak eü-re fordítani. Az eü. finanszírozása ekkor vegyes.

-tulajdon forma szerint is: állami, alapítványi, magán, egyházi stb.

-van állami forrásokkal támogatott biztosítás, magánbiztosítók (állami + magán)

II. Világháború után: Egyszerűsödött. Az alapvető ellátásokhoz kellett megteremteni az alapokat. Termelő ágazatok vannak az élen(?). Az eü-i szolgáltatás a maradékelv alapján került finanszírozásra.

’68-tól rendkívül dinamikus gazdasági növekedés előre vetíti annak lehetőségét, hogy az állam magára vállalhatja az ingyenességet. De ezzel (a törvénnyel) egy időben gazdasági válság (világgazdasági). Válsághelyzet kezelése dg. Therápia: elmaradt.

1970: fordulópont!

1972: Egészségügyi törvény.!!! Alkotmányos (állampolgári) jogon ingyenesen jár az egészségügyi szolgáltatás.

’74-75-től dinamikus, hosszantartó válság bontakozott ki.

’78-79: világgazdasági válság, azóta sem jöttünk ki belőle (gödör).

Maradék elv Û ingyenesség Þ egyre kevésbé lehet kielégíteni, a rés egyre nagyobbra nyílik.



A deklerált jogokat és lehetőségeket az egészségügy nem tudja kielégíteni. A magyar egészségügy finanszírozhatatlan ebben a formában.

’80-as évek vége: a magyar eü. ebben a formában finanszírozhatatlan.

Új biztosítási alapon működő eü-i rendszer bevezetése (reform).

A gazdasági teljesítmények egyre csökkennek. Reálértékben csökken a részesedése az eü-nek a GDP-ből (rés nő). A lakosság egészségi állapota dinamikusan romlik (ehhez az életmód is hozzájárul (gazdaság + életvitel)). (70-es évek lakossági életnívóját szeretné tartani a továbbiakban is.)

1970-es évektől:

Agrárlakosságnál megjelenik a kiegészítő tevékenység       Pótlólagos jövedelemszerzés

Városi lakosságnál gmk-k….kft-k   önsanyargatással

Infláció nő. Ma már csökken.

’90-es évek 30% körül, ma 10% körüli.

Az infláció megjelenése is sokkolta a lakosságot (1954-70. között az árszínvonal növekedés nem érte el az 1%-ot), 70-es évektől 6% alatti.

+ Munkanélküliség Þ létbizonytalanság.

+ Gazdaságpolitikában (80-90-) restriktív (korlátozott gazdasági növekedés), tovább gyengíti az eü. helyzetét.

90-től eü-i reform megvalósítása, a reform nem kellően átgondolt.

Reform lényege, jelentősebb hibái (Lásd: Kincses Gy.: Egészségpolitikai ábragyűjtemény)

 

A gazdasági rendszerváltás hatása az egészségügyre.

1991-től a magyar egészségügy újabb válságát éli (másik még tart). Az eü-i szolgáltatók egyik hónapról a másikra élnek. Miközben az eü. helyzete nem javul a lakosság egészségi állapota tovább romlik.

8. fólia: Népesség nemek és korcsoportok szerint (1980. 01. 01.)

Cél: a születéskor várható átlag életkor növekedjen + fiatal korosztály is gyarapodjon. 2050-ig radikálisan csökken a népesség. Haláloki struktúra.

Eü-i feladatok:

- túlélés biztosítása: egyik napról a másikra való gazdálkodás gondjainak a megoldása

- a bevezetett új betegbiztosítási rendszer és a szolgáltatások harmóniájának megteremtése, továbbfejlesztése

Szemléltető példa (nem ez a lényeg)

1993-ban a minisztérium felmérést készített a háziorvosok körében.

6/1992. (III. 31.) Népjóléti Min. rendelet melléklete leírja, hogy milyen minimum feltételekkel kell rendelkeznie a háziorvosi rendelőnek. A felmérés lesújtó.

40%-a rendelkezik a minimum feltételekkel, eszközökkel 1993-ban.

36%-a műszaki előírásoknak nem felel meg.

A maradékban valamennyi megfelel.

Üzemeltetés költségei

A teljes rendelő üzemeltetési költségei a működési költségek 40-44%-át teszi ki.

Rendelő költségei:

- üzemeltetéshez szükséges költségek (fenntartási költségek, ez a felújítást is tartalmazza)

- működési költségek (40-44%) (napi eszközök beszerzése, energia, víz, gyógyszer, kötszer, bérjellegű költségek 50-60%-át teszik ki a 40-44%-nak).

A fenntartási költségek a tulajdonost terhelik. Műszerfejlesztésre gyakorlatilag nem marad.

Informatikai ellátás:

A ho-ok 67,5%-a küldte vissza az adatlapot (kérdőívet), amelynek 74.300 adata volt.

Legmagasabb visszaküldési arány:

-         Vas megye: 95,5%

-         Szabolcs-Sz-B megye: 55%

Legalacsonyabb visszaküldési arány:

-         Borsod-A-Z megye: 34,4%

A háziorvosok 72,5%-a rendelkezik számítógéppel.

-         Szabolcs-Sz-B megye: 73% (az 55%-ból)

A számítógépes infrastruktúra:

-         81% 386 SX

-         14% 286 AT

-         3% 386DX

Nyomtatók:

-         7% lézer

-         64% 24 tűs Epson mátrix

Monitorok:

-         65% monochrom

-         35% színes

A felmérés előtt a kormány az önkormányzatok részére pályázatot írt ki számítógépek beszerzésére (ingyen). A NM szerezte be ezeket (több ezret).

Szoftver:

-         5% egyáltalán nem rendelkezik szoftverrel

-         Szabolcsban 5 helyen nem volt program, a 175 praxisból.

Használják-e az ingyenes szoftvereket?

-         74% használja.

-         Szabolcs-Sz-B megye: 93% használja.

Ekkor indult a főiskola (DOTE) és betanították a ho-okat (114) a programok kezelésére, de ez nem az volt, amit nekik kellett volna használni (amit ők kaptak az szörnyű).

19 programból kellett választaniuk (3 soros leírásból), de végül mindenki ugyanazt kapta.

1992-től prémiumrendszer keretében próbálták rávenni a háziorvosokat, hogy használják a gépeket. Ekkor bázisfinanszírozás volt. Akik vállalták, hogy az új rendszer szerint is hajlandóak rögzíteni az adatokat, plusz pénzt kaptak. Amikor bevezették a tb kártyát 6 hónap állt rendelkezésre a kártyák begyűjtésére, vizsgálatok elvégzésére (anamnézis, státusz) → kártyagyűjtési verseny.

A felvett adatok hiányosak, nem fedik a valóságot. Az adatok pótlása a mai napig nem történt meg.

Találat: 3695