online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A részvények és a kötvények

gazdaság

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Vazlat a makrogazdasag igazsagossagat vizsgaló elméletekröl
A makrogazdasag
A költségvetési gazdalkodas makrogazdasagi közelítése. A költségvetési szervek fogalma, alapítasa, csoportosítasa gazdalkodói jogkörök szerint. A költ
A SZÁMVITELI RENDSZER KORSZERŰSÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE
Az arupiac. A fogyasztasi kereslet, fogyasztasi függvény (C(Y)). A beruhazasi kereslet (I (i, )). Egyensúly az arupiacon, az IS-görbe
Munkanélküliség a modern gazdasagban. A munkanélküliség fogalma. A munkanélküliség különböző magyarazatai.
A pénzügypolitika monetarista szemlélete
A makrogazdasag arupiaca, az egyensúlyi jövedelem
A tarsasagi adó
A termelés fogalma. Rafordítas és kibocsatas. A termelési tényezők. A tarsadalmi termelés lehetőségeinek hatara. A csökkenő hozadék törvénye.
 
 

Partiumi Keresztény Egyetem

Alkalmazott Tudományok Kara

Közgazdaságtudományi Tanszék

A részvények és a kötvények

A részvény:

A részvénz szónak  háom jelentese van:

Megtestesiti:

-         Az alaptőke részét (a tag hozzájárulását),

-         A rérévénzes jogait és kötelezettségeit ( tagságjogát) és

-         A forgalomra szánt értékpapirt.

,,A részény ,vállalatok alapitásakor , vagy alaptőkéjűk  felhoztalakor kibocsátott értékpapir, amelz a vállalat részvenytársasági tőkéjének meghatározottott,a névértéknek megfelelő hánzadát testesiti meg.”

A vállalat által kibocsátott részvények névértékének összege adja a részvénytársaság alapőkéjét, amely elsösorban a hiteleyők kévetelésének bisztositékául szolgál.

A részvény tulalydonosa a részvénzes,aki az értékpapir megvasarlásával pénzét végleéesen a vállalkozás rénelkezésére bocsátja, ugyan 727c21h is részvénzét vissza nem  váltktja, csak más valakinek eladhatja.

A részvény kibocsátásakor a tőke megkettőződését láthatjnk.Létrejön az úgynevezett reáltőke,amelz nem más mint a társaság möködéséhez szökségesw vagyon,vagyis ingatlan,gépek.Mindaz amit a részvényesek részvenyesek részvényvásárláskor befizetett tőkéjéből a társaság megvásárolt,megépitett stb.

Maganak,ogy a tevékenységet mg tudja kezdeni, vagy el tudja látni.

A részvény névértékének illetve midenkori érfolyamának megfelelő tőke, az űgynevezett fiktiv tőke,mégpedig értékpapir formájában.A részvénzt tulajdonosa bármikor eladhatja,péntté teheti,tehát számára ez vagyoni erövel bir.

A reáltőke és a fiktiv tőke értéke, mozgása, sokszor értékelése is elszakad egymástól, vagyis önnáló élete él. A részvény forgalom képessége biztositja azt, hogy bár a részvényvásárlás végleges tökeádadást jelent, nem jár azzal hogy az illető formáju befektetés nem likvid. A részvényes bármikor eladhatja részvényét egy másik befektetőnek, igy ismét pénzhez jut. Az értékpapir formájában lévő fiktiv tőke tulajdonost cserélhet, tulajdonosa tönkre is mehet, a részvény piaci értéke messze meghaladja a reáltőke értékét, vagy az állo csökenhet vagy a spekulácio tárgyát képezheti. A befektető csak a részvény értékesitése révén kaphatja vissza a pénzét. Ezek után a részvény kockázatos befektetési forma.

            A tulajdonos értékpapirja révén vagyoni és tagsági jogok illetik meg.

A vagyoni jog a:

-         Részvénytársasági nyereségből való részesedési jog;

-         Likvidácios árbevételre való jogot;

-         Úgy nevezett elővételi jogot testesit meg.

A részvénytulajdonosok jövdelme a társaság mükődésének eredményességétől függ. A részvénytársaság felszámolásakor a részvényest ugz nevezett likvidácios árbevételi jog illeti meg. És  felszámolás esetén a tartozások kifizetése utáni vagyon a részvények arányában a részvényeseket illeti meg. Elővételi jog gyakorlására akkor van mód, amikor a társaság alapszabája azt lehetővé teszi, és a jogot nem korlátozza kozgyűlési határozat.

            Tagsági jogok alapján a részvényes:

-      Jogosult a részvénytársaság közgyűlésein résztvenni ahol a részvényei arányában választoi és szavazati jog illeti meg;

-      Ellenőrzési joggal élhet a társaság tevékenységét illetően, illetve

-      Óvási, megtámadási joggal élhet a kőygyűlés határozataira vonatkozoan.

Megtámadási joggal csk akkor élhet h kőzgyűlési határozat törvénysértő, vagy ellentétes a részvénytársaság alapszabájaival.

            A vagyoni és társasági jogok mellett a részvénest egyéb mellék és kissebbségi jogok is megilletik.

            Mellékjog pl.:

-      Névre szóló részvény esetén a részvénykőtvénybe való bejegyzésre való jog;

-      Részvényokirat kiállitására való jog;

-      Betét felemelése ellen való tiltakozás joga stb.

A kissebbségi jogok a kisrészvényesek érdekeit védi, ide  tartoznak:

-      A megvizsgáló jog az igazgatói tanács bizonyos döntéseit illetően;

-      A kőzgyűlés összehivásának kezdeményezésére való jog;

-      A közgyűlés napirendjének meghatározására való jog.

A részvény mint értékpapir alapszerűségére az alábbi jogszabály előirások vonatkoznak.

Részvényes a következőket kell feltüntetnie:

-         A részvénytársaság cégnevét és székhelyét;

-         A részvény sorszámát, névértékét;

-         Azt, hogy bemutara vagy névre szoló-e;

-         Névre szoló részvénynél a tulajdonos nevét;



-         A részvény fajtáját és az ahoz fűződő, alapszabályban meghatározott jogokat;

-        Az igazgatoság tagjainak cégjegyzés szabályai szerint aláirását; 

A végleges befizetés elött csak részvénutalvány, illetve ideiglenes részvény állitható ki.

            A részvénynek mind értékpapirnak az ára már kibocájtáskor is eltérhet az alaptőke bizonyos hányadát megtestesitő névértékből. A kibocsájtás történhet névértéken, névérték alatt vagz fölött. A kibocsájtási értéket általában a részvénytársaság határozza meg.

            A részvényforgalom képességét biztositják:

-        Az egyenlő névérték előirása;

-        Kis névértékű részvények kibocsájtásának a lehetősége;

-        A tagságok értékpapirba foglalásának lehetővé tétele;

-        A részvénytársaság korlátozott felelőségének elismerése, vagy annak a jogszabálynak a felállitása amely biztositja hogy a részvényesek a társasági tartozásokért nem felelnek meg;

A részvények fajtái:

a)     Forgalomképesség alapján:

-         Bemutatora szoló részvén a részvény alaptipusa ez a részvény annak a tulajdona, akinél van, aki rendelkezik vele. Tulajdonosa a benne foglalt jogok kizárolagos gyakorloja. A részvénytársaságok többségénél csak bemutatóra szoló részvények vannak.

-         Névre szoló részvénytulajdonosa ismert. A tulajdonos nevét bejegyzik a részvénytársaság részvénykönyvébe. Ez a részvény adott esetben olyan jellegü is lehet hogy csak jogi személy vagy a jogi személyek meghatározott részére bocsájtják ki. Ezt csak akkor alkalmazzák, ha biztositani kivánják hogy ne kerüljenek a papirok nem kivánatos személyekhez, pl. Külföldi tökecsoport tulajdonába.

b)     Tagsági jogok alapján:

-         Törzsrészvény azonos tagsági jogokat biztosit tulajdonosainak.

-         Elsőbbségi részvény: Eltérő tagsági jogot biztositó részvény. Tulajdonosa osztalék elsőbbséget vagy likvidácios árbevételi elsőbbséget élvez osztalék fizetéskor, vagy felsámoláskor a törzsrészvényesekkel szemben.

c)     Sajátos részvényfajták:

-         Amortizálodó, vagy más néven szocializáládó részvény: Olyan návre szoló részvény, amely egy az alapszabályban meghatározott idő eltelte után átmegy egy közérdekű alapitvány vagy egyesület tulajdonába. Ebben az esetben a névértéknek megfelelő összeg az alapitvány, a névérték eé az árfolyam érték külőmbsége a részvényest illeti meg.

-        Dolgozoi részvény: Ingyenes vagy kedzvezményes áro megszerezhető részvényfajta, amelyt a társaság a felhalmozott vagyona terhére, maximum a felemelt alaptőke 10%-áig bocsájthat ki. A dolgozonak munkaviszony megszunésekor fel kell ajánlania részvényét megvételre a társaságnak, amely árfolyam értékének, de minimum névértéken köteles ekkor visszavásárolni.

-         Saját részvény: A részvénytársaság saját kibocsájtásu részvénynek birtoklása, azaz bevonása. A rászványbevonásnak ez a módja az alaptőkét nem csőkkenti. Ehhez részvényesi jogok nem tartozhatnak, s maximum az alaptőke 1/3-a lehet a névértékének összege.

A részvények mint vállalatra szoló opciok: Black és Scholes alapvető jelentőségű cikje alapján, szeretnék modositani azt a képet amely a hazai közgazdaségok felyében él a  részvények és kötvények viszonyával kapcsolatban.

A kötvény és a részvény három eltérését szokás kiemelni.

-         A részvén tástulajdonosi, a kötvény hitelezői jogokat tstesit me;

-         A kötvény véges élettartamú és az alaptőke visszafizetendő a részvény esetén az alaptőke rendes körülmények között végtelen időtávra szoló befektetés;

-         A részvény kockázatosabb befektetés mint a kötvény.

Speciális szakkönyvek tárgyalják csak azt a kérdést hogy a részvénytársaságnak milyen módon célszerübb pótlólagos tőkét szerezni: Ujabb részvények vagy ujjabb kötvények kibocsájtásával.

Modigliáni és Miller 1958-ban megjelent cikkéig z volt tradicionális a vélegedés hogy létezik egy optimális arány a vállalat által kibocsájtott részvények és kötvények volumenje között. A hazai szakkönyvek is erre utalnak. Modigliári  és  Miller állitása, szreint a vállalat egészének értéke független attól, hogy milyen arányban finanszirozza részvény, illetve kütvény, nem jelenti azt, hogy a vállalat ujabb értékpapir kibocsájtásai nem változtatnak meg a kövényesek és a részvényesek követelményeinek egymáshoz viszonyitott érték a változatlan összegre vonatkozóan.

Black és Scholes kutatási eredmányeit abban foglalhatjuk össze a vállalatok által kibocsájtott kötvények és részvények tulajdonosainak viszonyára vonatkozóan, hogy a részvényesek nem a vállalat tulajdonosai hanem csak a vállalat egésszére vonatkozó opció birtokosai, ahol az opció kötési árfolyama a vállalat által kibocsájtott kötvények névértékének összege. A vállalat értékét a birtokában levő értékpapirok értéke jelenti „Ilyen körűlmények között világos hogy részvényesek a vállalat tőkéjére szoló opcionak megfelelő követeléssel rendelkeznek. A vállalat tőkéje valójában a kötvényesek kezében van, miközben a részvényesek számára biztositották azt az opciot, a részvényesek visszavásárolják tőlük a vállalatot is.” A részvény opcio jellege általánosabb feltételek közott is fennál, akkor is, ha a vállalat eszközeit dologi tőkében testesülnek meg, és ha a kötvény nem zéro kuponkötvény.

     A bemutatóra szóló részvény átruházása a részvény-mint okirat-egyszerű átadásával tórténik.Az átruházás semiféle korlátozás alá nem esik,ezárt a mindenkori birtokost tekintik részvényesnek.

            A kötvény:

            A kötvény a gazdaság egyik klasszikus pénzügi eszköz, amely a szabad penzforrások ideiglenes atcsoportositásával a rendelkezésére álló jövedelemnek kiegészitését, hatékonyabb felhasználását szolgálja. A kötvények kibocsájtása révén tehát lehetőség nyilik a kissebb, müködésképtelen helyzetben lévő tőkék hatékonyabb területre való csoportositására. A kötvény tulajdonosa kibocsájto intézmény üzletvitelében sem beleszolási joggal, sem valóságos, sem formális társtulajdonosi jogokkal nem rendelkezik.

            A kőtvény fontosabb jellemzői a következők:

a)     A kötvény jogi formáját tekintve kölcsön, a kibocsájtó az adós, a vásárló a hitelező. A hitel a lejáratig szól a kötvény névértékét a kibocsájtó legkésőbb a lejáratkor köteles visszafizetni. A törlesztésnek több módja lehetséges:

-        Legegyszerübb a lejáratkor egy összegben való törlesztés;



-         Lehet részkötelezettségekre bontott, a futamidő alatt azonos időszakonként részletekben történő visszafizetés;

-         Lehet egy bizonyos türelmi, várakozási idő után megkezdett, de szintén egyenlő részletekre osztott törlesztés;

b)     A kötvény a kamatozó értékpapirok csoportjába tartozik. A kötvény kibocsájtó a kötvény vásárlotól kapott kölcsön után, a pénz használata fejében kamatot fizet. A klasszikus kötvények fix kamatozásu értékpapirok voltak. A kamat mértéke a névérték százalékában kerül meghatározásra. A kamatláb mértékét számos körülmény figyelembevételevel alakitja ki a kibocsájtó, igy meghatározó lehet:

-         Az adott ország pénzügyi előirásaiból adodó lehetőségek;

-         A kibocsájtás időpontjában a hosszú és középlejáratu hitelekre érvényesülő piaci kamatláb;

-         A kötvényből finanszirozott beruházás várható jövedelmezőségre;

-         A kötvényadós általános bonitása, iletve az adós által felajánlott fedezet (pl. vállalati vagyon, jelzálog, árbevétel);

-         Külföldi jegyzés esetén a kötvény kibocsájtás illetve törlesztés, kamtfizetés pénzneme.

A fix kamatozásu kötvényeknél az előre megállapitott kamtláb az egész futamidő alatt változatlan marad. Ezekre a kötvényekre általában évente egyszer, némeiknél kétszer fizetik a kamatokat, a kamatszelvény ellenében.

A lebegőrátájú értékpapirok esetében a kamatszintet rendszerint a libor feletti fix százalékban határozzák meg. Kamatfelár természetesen kibocsájtoként, kötvényenként stb. változó. Kamatfizetés általában évente kétszer esetleg négyszer történik meg.  A változó kamatozásu kötvények esetében a kamat két részből áll: egy előre megállapitott mértékű rögzitett kamatből és egy kissebb mértékű, a kötvényes gazdálkodásának eredményességétől függő mozgó kamatből. A mozgo kamtot lehet kötni:

-      A kütvénykibocsájtó kötvénnyel finanszirozott válalkozása eredményéhez (tiszta nyereséghez);

-      A kibocsájtó vállalat előző évi vagyonarányos nyereségéhez;

-      A kifizetett osztalék nagzságához stb.

A mozgo kamat elnevezése arra utal hogy a befektető jövedelme függ a vállalat vagy a vállalkozás eredményétől. A mozgó kamat:

-      Az osztaléknak egy előre meghatározott, osztalék nagysága által nem korlatozott, fix szazaléka;

-      Az osztaléknak egy előre meghatározott szazaléka, de csak akkor ha az osztalék egy bizonyos szintet;

-      Az osztaléknak egy előre meghatározott hányada, szintén csak egy bizonyos osztalékszint elérése fölött, s azzal a kikötésel hogy a mozgo kamat elsö határát is előre rögziti.

A kamatos kamatozásu kötvény: Ez a kötvény nem évente, vagy évente több alkalommal fizet kamatot, hanem a lejárati idő végén az alapösszeg a kamatos kamatszámitással nyert kamatokat együtt egy összegben keröl kifizetésre.

Az ujabb konstrukciok között ismeretesek kamatszelvény nélküli kötvények. Olyan kötvény, amely kamatszelvény nélkül bocsájtanak ki, de a lejáratkor a befizetett ősszegnél magasabb  összeg visszafizetését garantálja.

c)     A kötvény mint értékpapir vagyonjogot megtestesitő, forgalomképes azaz átruházható okirat. Átruházási lehetőség szempontjából megkülömböztetünk névre és bemutatóra szoló kötvényeket.ha az előállitása nyomdai uton, az értékpapirokra vonatkozó törvények előirások szreint történik, tartalmaznia kell:

-      A kibocsájtáshoz szükséges felhatalmazást;

-      A kötvény elnevezését;

-      A kibocsájtás célját;

-      A kötvény névértékét és sorszámát;

-      A kibocsájtónak és képviselőjének a megnevezését;

-      Az átruházásra vonatkozó esetleges korlatázás;

-      A kamat és a beváltási feltételek;

-      A kibocsájtő aláirását;

-      A kötvény kiállitásának helyét és napját.

A kötvény nyilvános forgalomba hozatalának feltételei:

-      A kibocsájtó vagy jogelődje legalább egy naptári éven át müködjön;

-      Az Állami Értékpapir Felügyelet által jóváhagyott és az ártákpapir törvény meghatározottak szerint elkészitett tájékoztató közzététele;

-      Erre jogositványal rendelkező forgalmazó forgalmazással való megbizása.

A kötvény kibocsájtás általában meghatározott rendszerint történik. A kötvény kibocsájtás alapját a kibocsájtási terv képezi. Hazánkban az érvényben levő rendelkezések szerint a kibocsájtási tervnek tartalmaznia kell a kötvény már emlitett törvényes kellékein kivül:

-      A kibocsájtás teljes összegét, a cimlletbeosztást és a kötvények darabszámát;



-      A kötvényen alapuló kötelezettségek teljesitésének tervezett pénzügyi fedezetét;

-      A kötvény vásárlók tervezett körét;

-      A meghirdetés módját, zárt körű jegyzés esetében az érdekeltek tájékoztatásának módját;

-      Ha a kibocsájtó gazdálkodó szervezet, a pénzügyi helyzetére vonatkozó tájékoztataást.

Az összehasonlitó elemzések két dolog teljesűlését feltételezik, azaz a kibocsájtó kaphatnak bankhitelt, illetve a kötvényekkel szemben potenciális kereslet mutatkozik, tehát a kibocsájtás sikeres lehet. Az összehasonlitásnál figyelembe vehtő főbb szempontok: A folyosités ütemezése, a lejárati idő, a törlesztés kezdete, névleges kamatláb mértéke és a kamat visszafizetésének forrása. Ez utobbi tényező önnmagában jelentősen eltéritheti a két kölcsöntőke valóságos árát, vállalati terhét még akkor is ha a nominális kamatlábk azonosak, illetve ha a fenti szempontok alapján azonosak a feltételek. A kölcsön forrás megszerzésének feltételei a kamathoz hasonló módon befolyásolja  kötvény kibocsájtási árát is. A kibocsájtási ár a piaci viszonyoktól függ a kereslet és a kinálat alakitja. A kötvény kibocsájtás az alábbi módon történik: névértékek, névérték alatti  és névérték fölötti.

A potenciális kötvényvásárlók számára a további vonzó feltételek kialakitására, az érdeklődés felkeltésére egyre ujabb papirformák jelennek meg a kötvénypiacon. Az értékpapirok fejlődésének jellemző tendenciája a hagyományos formák egymáshoz való közeledése, a köztük levő külömbségek elmondása.

Az átváltható kötvény: A rendes fix kamatozáson felül olyan lehetőséget biztosit tulajdonosának hogy meghatározott határidőn belűl választhat: Vagz beváltja kötvényét a vállalkozás részvényeire és elveszi az osztalékot vagy az árfolyam nyereséget vagy megtartja, ilyenkor  megmarad a fix kamat. Természetesen a döntést a várható jövedelmezőség befolyásolja. Az átváltható kötvény kamata alacsonyabb mint a fix kamatozásu kötvényeké, mivel a befektetőknek mintegy előre meg kell fizetnie a konvertálhatóság árát. A nemzetközi gyakorlatban jelenleg a kötvényből részvényre történő átváltási ár általában 10-15 %-al magasabb mint a részvény kibocsájtási ára. Ezt a felárat csereprémiumnak nevezik.

Hasonló konstrukcio az opcios kötvény, amely általában tulajdonosa számára rendszeres, rögzitett kamatlábnak megfelelő éves kamatot hoz, és emellett előjogot a kibocsájtandó részvényekből való vársálásra. Amikor a kötvényekért olyan árat kell fizetnie amelyet az előre meghatározott biztositékok már tartalmaznak, a biztositékok a kötvényektől független, viszonylag önnáló életet is élhetnek leválasztható a kötvényekről, önnálosulhatnak, opcios jogként szerepelhetnek. Ezek a jogok kulön is eladhatók és vásárolhatók. A kibocsájtásnál három féle árral kell számolni:

-      A kötvény ára hozzakapcsolható a biztositékokkal együtt;

-      A kötvény ára a biztositék nélkül;

-      A biztositék ára.

A kamatok az opcios kötvények után általában alacsonyabbak, mint a fix kamatozásu kötvényeknél mert a biztositékok külön értékkel birnak. Ha a biztositékkal rendelkező kötvény tulajdonosa részvényt vásárol attol még a kötvény forgalomban maradhat.

A kötvény, mint értékpapir az értékpapirpiacon szabadon adható-vehető könnyen pénzé tehető. A kötvény általában szilárd kiszámitható jővedelmet biztosit, ennél fogva viszonylag kissebb árfolyamkockázat nélkül mobilizálható. De mig a klasszikus, fix kamatozásu kötvények árfolyama – dontően rögzitett összegű jövedelem miatt viszonylag stabil, a névértéktől csak kis ingadozásokkal tér el, addig az ujabb konstrukciok árfolyama a kötvény kölcsönnel finanszirozott vállalkozás jövedelmezőségének és a piaci kamatlábak változásának függvényeben is változik, s igen jelentős eltéréseket mutat.

Igy az ujabb kötvénykonstrukciok esetében bár a befektető árfolyam alakulásából eredő kockázata megnő, de természetesen ebből adodóan a jővedelemezősége is a korábbinak akár sokszorosát is elérheti.

A kölcsönkötvények speciális fajtái:

Az általános kibocsátott kölcsönkötvényeken kivül seciális kötvény a következők:

-a jelzáloglevelek,

-a cserekötvények,

-az opcios kötvények.

A jelzáloglevelek olyan hosszú lejáratú kölcsönkötvények,amelyek ellenértékét törvénybenmeghatározott:-jelzálogjog és lombárd zálogjog is bisztositja.A jelzálog leveleket általános pénzintézetek bocsátják ki.A tőzsden jegyzett jelzáloglevelek tőzsdei adásvétel tárgyai.

A jelzálog jog azt fejezi ki,hogy a kötvény mindenkori tulajdonosának a követelése telekönyvileg bekebelezett elsőrendű jelzálog fedezettel bisztositott.A lombard zálogjog pedig azt jelenti,hogy a kibocsato penzitezet eszközei a kötvenytulajdonoshitelezö számára követelése összegéig zálogjogilag le vannak kötve.

A cserekótvénzté(,,Wandelobigation’’)a tulajdonos mint hitelező-előre meghatározott feltételek mellett-jogosult a kibocsájto társaság részvényeire átcserélni.

A feltételek a következők:

-a csereár,vagyis az a névérték összeg,amelzen a kövénzt részvényre átcserélik és

-csereidözsak,amely alatt a hitelező a cserejogot gyakorolhatja.

Annak érdekében,hogy a cserekötvény  tulajdonosa valóban gyakorolja a cserejogot,a csertekötvénynek alacsonyabb kamatozásúnak kell lennie,mint a normál kötvénynek.Más szempontból visszont az átcserélhető részvény csereárfolyamának a cserekötvény névértéke felett kell állnia.Ezt a felárat nevezik csereprémiumnak.

A cserekötvenyek tősdei árfolyama,folyó ára:

-a kötvénypiac általános irányzatától,

-az átcserélhetű részvényárfolyam-ingadozásaitól,valamint

-a csereprémium összegétől

függ,és általában kázeli az átcserélhető részvény árfolzamátol.

A cserekötvények egyeptként a piacon normál kötvényként vannak jelen.A kibocsátó intézet,amennyiben a kötvénytulajdonosa a cserejoggal nem élt és a cserekötvény ellenértéke esedékessé vált, nominalértéket a kötvény mindenkori tulajdonosának-a kötvény bemutatésa ellenében- visszafizetni tartozik.

Az opciós kötvény:a kötvénytulajdonosa számára-éves kamathozam mellett-azt a jogot bisztositja, hogy a kibocsátű társaság részvényét meghatározott időn belül előre meghatározot árfolyamon megvásárolhatja.

Az opciós kötvények:

-         Kamatszelvényt és

-         Obcios szelvényt

Tartalmaznak.A kamatszelveny a kötvénytulajdonos jogosultságát jelenti az éves kamatra,az opciós szelvény pedig a kibocsátó társaság részvényének megvásárlását bisztositó obciós jogot testesiti meg.Egyébként az opciós szelvényt külön is lehet értékesiteni,vagyis az opciós kötvényt el lehet adni opciós szelvény nelkül.

Felhasznált irodalom

Balogh László, Bácskai Tamás: Pénzügytan. Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai RT, Budapest 1994., pp 39-59.

Fogarasi István: Banküzemtan. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1980., pp 111-114.

Nagy Pongrác: Gazdaságpolitika. Nyugat Magyarország Egyetem, Sopron 2001., pp 228-232.

Samuelson A.Paul, Nordhaus D. William: Közgazdaságtan. KJK-KERSZÖV Jogi és üzleti kiadó KFT, Budapest 2002., pp 14-37.

Száz János: Hitel, pénz, tőke. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1991., pp 14-37.

Találat: 2543