online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A munkapiac

gazdaság





bal sarok

egyéb tételek

jobb sarok
 
A pénzpiac. Az arupiac és pénzpiac együttes egyensúlya, az IS-LM-rendszer.
A SZÁMVITELI RENDSZER KORSZERŰSÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE
A munkapiac. Egyensúly a munkapiacon.
A SZÁMVITELI TÖRVÉNY CÉLJA, SZÁMVITELI ALAPELVEK, A BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG, A BESZÁMOLÓK FORMÁI, FELTÉTELEI
MIKROÖKONÓMIA
A nyitott gazdasag alapvető összefüggései
A makrogazdasagi szereplők és gazdalkodasuk. Az önkormanyzatok gazdalkodasa. A tanacsok gazdalkodasa 1986-89 között. Az önkormanyzatok gazdalkodasa 19
Az 1929-33-as gazdasagi vilagvalsag jelenségei és következményei
A munkapiac
 
bal also sarok   bal jobb sarok

A munkapiac

A háztartási szféra a munka kínálója, a vállalati szféra a munka felhasználója. A munkapiacon a munka adásvétele a két szféra között zajlik.

Munkakínálaton azt a munkamennyiséget értjük, amelyet a háztartások adott körülmények között ajánlanak.


Munkakereslet azt a mennyiséget, amit adott körülmények a vállalati szféra igényel.

Munkakínálat

A munkakínálat felső határa a lakosság száma. Ez persze csak elméleti 343g69d leg van így, a gyakorlatban sokan nem képesek munkavégzésre (fiatalok, öregek, betegek, stb.). Tovább tagolva a lakosságot, eljutunk ahhoz, hogy csak a munkaképes korú lakosságot vesszük figyelembe.
A munkaképes korú lakosság megoszlik:



  • aktív népességre: amely mint munkavállaló a munkapiacon megjelenik és hajlandó munkát vállalni
  • inaktív népességre, amely nem szándékozik munkát vállalni, hanem például a háztartásokban dolgozik, illetve örökölt vagy szerzett jövedelemből él

Az hogy ki minősül aktívnak és ki inaktívnak mindig csak egy adott időpontban lehet eldönteni, hiszen a két kategória között szabadon lehet átjárni. Kijelenthetjük, hogy az adott időpont munka-erőállománya az aktív népesség.

Az aktív népességet is tovább tudjuk bontani:

  • foglalkoztattotak, olyan emberek akik munkát keresnek és találnak is.
  • munkanélküliek, akik hiába keresnek munkát, nem foglalkoztatják őket.

Nominálbér és reálbér

Ebben a részben megpróbáljuk kideríteni, hogy mennyi pénzért dolgozunk és mit ér ez a pénz!

Nominálbérnek vagy pénzbérnek nevezzük azt a pénzösszeget, amelyet a munkavállaló az őt foglalkoztató gazdálkodó egységtől kap.

Ezt tehát egy szám (pl 50000Ft). A nominálbér jele: w.

A reálbér a nominálbér és az árszínvonal hányadosa: w/P. A reálbér a meghatározó a bér szempontjából, hiszen azt a jószágkosarat jelenti, amit a nominálbérből meg lehet vásárolni.

A reálbér az a termékmennyiség, amelyet egy bizonyos munka elvégzéséért kapott pénzösszeggel vásárolhatnak.

Hogyan néz ki a munkakínálati függvény?

A munkavállalói döntés alapja a reálbér nagysága. Igen speciális esetben, és makroszinten feltételezhetjük, hogy a munkakínálat javul a növekvő reálbér hatására. (az egyének munkakínálati függvénye visszahajló)
Ezt az összefüggést mutatja meg a munkakínálati függvény ábrája:

A munkakínálati függvény a háztartások munkakínálatát rendeli hozzá a reálbérekhez.

Munkakereslet

A munkakereslet a vállalati szféra munkaerőigénye. A kifizetett nominálbér (és reálbér) a vállalatnak költség, így a reálbér emelkedése csökkenti a munkakeresletet. Fel tudjuk rajzolni a munkakeresleti függvényt:



Munkapiaci egyensúly

A munkapiacon akkor áll valósul meg az egyensúly, ha a munkakereslet egyenlő a munkakínálattal. Ha egy koordináta-rendszerbe rajzoljuk a keresletet és kínálatot, akkor a jól ismert Marshall-keresztet kapjuk, amelynek a metszéspontja határozza meg az egyensúlyi helyzetet.

Az ábráról látható, hogy a munkapiaci helyzet döntően a reálbér függvénye. Ha nem az egyensúlyi helyzet valósul meg, például a reálbér magasabb az egyensúlyinál akkor a munka kínálata nagyobb, mint a kereslet. Ilyenkor néhányan hiába keresnek munkát nem találnak. Ez a helyzet a munkanélküliség (oka tehát a magas bérek). A kínálat és a kereslet különbsége mutatja meg, hogy mekkora a munkanélküliség konkrét nagysága. Mi történik, ha a reálbér alacsonyabb az egyensúlyinál? Természetesen ez a ritka eset is előfordulhat. Ilyenkor túlfoglalkoztatottság érvényesül, vagyis a vállalati szféra a ténylegesen szükségesnél több munkát használ, munkával helyettesíti a technikát is, ha ez olcsóbb (persze hosszú távon).

A makrokínálati függvény

A munkaráfordítás meghatározza a kibocsátást. A makrokínálat az a kibocsátási szint , amelyet a gazdálkodók összessége az érvényes technológiai feltételek és adott árszínvonal mellett tervez. A munkapiaci függvényekből, és a termelési függvényből le tudjuk vezetni a makrokínálati függvényt:

A makrokínálati függvény a következő mechanizmus alapján határozódik meg!

Rögzített nominálbér mellett az árszínvonal meghatározza a reálbért. A reálbér nagysága a munkapiacon meghatározza a foglalkoztatást, ami megszabja a vállalati kibocsátást. Ezen az oksági láncon keresztül kapcsolatba tudtuk hozni az árszínvonalat a kibocsátással.

Érdekesség, hogy a makrokínálati függvény megtörik. Ha az egyensúlyi bértől eltérünk (ami a legnagyobb foglalkoztatást biztosítja), akkor csökken a kibocsátás. Ennek az az oka hogy a munkakeresleti és munkakínálati függvény ellentétesen mozog, érvényre jutásukban egymást korlátozzák. (a "rövidebb" oldal megszabja a foglalkoztatottságot)

A kibocsátás maximuma a munkapiac egyensúlya mellett érhető el. Ezt potenciális kibocsátásnak nevezzük.

A valóságban általában a munkakeresleti függvény szabja meg a foglalkoztatottságot, így egy egyszerűbb "normálisan viselkedő makrokínálati függvényt tételezünk fel (ami nem más mint a kapott függvény alsó "szára").

A makrogazdaság egyensúlya

Ha a makrokeresletet és a makrokínálatot egy rendszerben vizsgáljuk, akkor az általános egyensúly néhány jellegzetességét vehetjük észre:

  • Az egyensúly különböző részpiacok meghatározott állapotait tételezi fel. A pénzpiac olyan helyzetére épít, amely a pici kamatlábat rögzíti.
  • A makrogazdasági egyensúly nem tételezi fel az összes többi részpiac egyensúlyát (pl. a munkapiacon lehet túlkínálat)
  • Az egyensúly stabil, egy tökéletesen működő makrogazdaság az egyensúlyi állapot felé tart.

Találat: 2641







Felhasználási feltételek