online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A makrogazdasag egyensúlya

gazdaság

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
A pénzpiac. Az arupiac és pénzpiac együttes egyensúlya, az IS-LM-rendszer.
A vallalat jellemzői, környezete
Vazlat a makrogazdasag igazsagossagat vizsgaló elméletekröl
MAGYAR REKLÁMETIKAI KÓDEX
Munka-, föld- és ingatlanpiac
A SZÁMVITELI TÖRVÉNY CÉLJA, SZÁMVITELI ALAPELVEK, A BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG, A BESZÁMOLÓK FORMÁI, FELTÉTELEI
MIKROÖKONÓMIA
 
 

A makrogazdaság egyensúlya

A következő két fejezetben megvizsgáljuk, hogy milyen összefüggés van az eddig tárgyalt részpiacok között, és megpróbáljuk kitalálni, hogy milyen mechanizmus segít beállítani a gazdaság egyensúlyát. Ebben a fejezetben megismerkedünk a makrogazdasági kereslettel és kínálattal.

A makroökonómiai kereslet

Eddigi tudásunk alapján azt mondhatjuk, hogy a jövedelem az árupiacon határozódik meg. (Ez nem minden felfogás szerint van így, de a keynesiánus modell így feltételezi)

A makrogazdasági keresleti függvény megmutatja az érvényes árszínvonalhoz tartozó egyensúlyi jövedelmet (keresletet).

Hogyan tudjuk ezt levezetni?

Az árupiaci kereslet ismeretéhez tudnunk kell a fogyasztói keresletet, és a beruházási keresletet. Ez utóbbihoz szükségünk van a kamatlábra, amely a pénzpiacon határozódik meg az árszínvonal segítségével. Ha ismerjük a fogyasztói keresleti függvényt, a beruházási keresleti függvényt és a pénzpiac működését, akkor semmi akadálya, hogy közvetlen összefüggést találjunk az árszínvonal és az egyensúlyi jövedelem között. Vezessük le a makrokeresleti függvényt!


Makrokeresleti függvény

A mindenkori árszínvonal a pénzpiacon keresztül (lásd előző témakör) kijelöli az egyensúlyi kamatlábat. A kamatláb befolyásolja a beruházások nagyságát, ami a fogyasztói kereslettel együtt meghatározza az érvényes jövedelmet (keresletet).

Mi történik, ha az árszínvonal emelkedik?
Az árszínvonal emelkedése növeli a gazdaságban érvényes kamatlábat. A kamatláb emelkedése relatíve megdrágítja a beruházásokat, így azok kereslete visszaesik. Ha minden más tényezőt változatlannak tételezünk fel, akkor az árupiaci egyensúly kisebb jövedelemnél áll be.

Az árszínvonal emelkedése, tehát a makroökonómiai kereslet csökkenését eredményezi.

Sikerült tehát az árszínvonalat a jövedelemmel összefüggésbe hozni. A bal alsó ábra megmutatja a különböző árszínvonalakhoz tartozó egyensúlyi jövedelmeket. Ezeket összekötve kapjuk meg a makrogazdaság keresleti függvényét.

A keresleti függvény egy negatív meredekségű egyenes, ami a mikroökonómiából megszokott alakú. Ki kell azonban térni a két keresleti egyenes közötti különbségre. A különbség tartalmi jellegű:

  • A mikroökonómiában a jövedelem elosztásából indultunk ki
  • Makroökonómiában a jövedelem összetétele volt az induló feltételünk

A makrokeresleti görbe ezért további vizsgálódások alapját képezheti majd, nyugodtan következtethetünk a különböző részpiacok közötti kapcsolatra, és más fontos szerepekre.

A makroökonómiai kínálat

A makrokínálat az a kibocsátási szint, amelynek az előállítására a gazdálkodók adott technikai kapacitások és adott árszínvonal mellett vállalkoznak.

A mikroökonómiában azt tanultuk, hogy egy vállalat kibocsátása a rá jellemző termelési függvénytől függ. Makroökonómiában is nyugodtan átvehetjük ezt a gondolatot. E szerint:

Qi=fi(Ki,Li)



ahol, f a termelési függvényt jelenti, K a tőkeráfordítást, L a munkaráfordítást. Az i index azt jelöli, hogy az összefüggés csak az i-edik vállalatra igaz, a többi vállalatra a saját rá jellemző függvény érvényes.

A termelési tényezők eloszlása, és a vállalatra jellemző termelési függvény nagyon különböző lehet, egyes makrogazdaságok között óriási különbségek lehetnek a termelési kultúrában is.
Alkalmazható-e ez a függvény a további vizsgálódásokra?
A termelési függvény valós képet mutat arról, hogy egy vállalatnak mennyi a kibocsátása, kínálata. Nagyon nehéz viszont ezeket a függvényeket felírni, a rendelkezésre álló eszközöket számszerűsíteni. Szinte lehetetlen feladat a termékek és a termelési tényezők egyneműsítése. Ám mindezeket a dolgokat óvatosan kezelve, a makroökonómiai termelési függvény kiválóan alkalmas arra, hogy egy-két fontos következtetést levonjunk belőle.
A továbbiakban a következő feltételezéssel élünk:

  • a termelési függvény Q=f(K,L) alakú
  • mivel csak rövidtávú jelenségeket vizsgálunk, eltekinthetünk a beruházások üzembe helyezésétől, vagyis a tőkeállományt az adott pillanatban változatlannak tekintjük. K értéke tehát nem változik, nagysága adottság.
  • a munka határterméke egyre kisebb, a termelési függvény alakja konvex

A makrogazdasági termelési függvény grafikonja:

Termelési függvény

Ha pedig a beruházások hatását akarjuk vizsgálni (ami megváltoztatja K nagyságát), akkor egy másik hasonló alakú termelési függvénnyel fogunk dolgozni. Ha a tőkeállomány nő, akkor értelemszerűen a termelési függvény felfelé tolódik, hiszen ugyanakkora munka mellett többet fognak termelni. Hogy pontosan miként változik, ez a termelési függvény sajátossága.
Végső következtetésként levonhatjuk, hogy a kibocsátás rövid távon csak a munkaráfordítástól függően változik.
A makroökónómiai kínálat meghatározására szükség van a munkapiac elemzésére, ami a következő anyag tartalma.

Találat: 1674