online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A gazdasagpolitika lehetőségei a nyitott gazdasagban

gazdaság





bal sarok

egyéb tételek

jobb sarok
 
A vallalat jellemzői, környezete
Mikroökonómia
A nyitott gazdasag alapvető összefüggései
Értékelméletek a közgazdasagelmélet történetében. (A merkantilistaktól a szubjektív közgazdasagtanig).
A gazdasagi növekedés fogalma, tényezői. Extenzív és intenzív gazdasagi növekedés. A technikai haladas a gazdasagi növekedésben.
A MAGÁNSZEMÉLYEK JÖVEDELEMADÓJA
Az 1929-33-as gazdasagi vilagvalsag jelenségei és következményei
Szöveghez tartozó feladat: Frankfurt am Main, Bankenmetropole
A SZÁMVITELI RENDSZER KORSZERŰSÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE
 
bal also sarok   bal jobb sarok

A gazdaságpolitika lehetőségei a nyitott gazdaságban

A gazdaságpolitika lehetőségei rögzített árfolyamrendszerben

A rögzített árfolyamrendszer megengedi a fizetési mérleg egyensúlytalanságát, ami hatást gyakorol a pénzpiacra, és azon keresztül az árupiacra és a jövedelemre.

A fizetési mérleg és a pénzpiac

Egy ország pénzpiacának az egyensúlya határozz 232i89c a meg a kamatlábat. Az ország fizetési mérlegének egyenlege viszont befolyásolja az ország pénzkínálatának az alakulását.
Ha deficites a fizetési mérleg, a jegybank tartalékai csökkennek, a gazdasági szereplők több hazai valutát adnak el, mint amennyit megvesznek. A hazai jegybankba visszakerült hazai valuta kikerül a forgalomból, nem pénz többé.

Tehát a fizetési mérleg deficitje a pénzkínálat csökkenését is jelenti. Ez a hatás csak akkor érvényesül tisztán, ha időközben a központi bank nem változtatja külön intézkedéssel a pénzkínálatot. A későbbiekben ezt feltételezzük.

A fizetési mérleg szufficitje azt jelenti, hogy a jegybank devizatartalékai megnőnek. Ezzel pénz kerül a forgalomba. Tehát a fizetési mérleg szufficitje a pénzkínálat növekedését jelenti.
Nyitott tőkepiacú gazdaságban a pénzkínálat alakulását a kamatláb is befolyásolja, hiszen hatást gyakorol a tőkeáramlásra. Mivel a kamat a tőke jövedelme, ezért a nemzetközi tőkeáramlás az országok közötti kamatlábkülönbséghez igazodik.



Ha a belföldi kamatláb magasabb, mint a külföldi, akkor a tőke beáramlik az országba, a tőkemérleg többletet mutat. Ha a belföldi kamatláb alacsonyabb, mint a külföldi, akkor a tőke kiáramlik az országból, a tőkemérleg hiányt mutat. Természetesen ez csak egyéb tényezők (így elsősorban a reálárfolyam, vagy az országkockázati tényezők) változatlansága esetén igaz.

Ha tehát a hazai kamatláb növekszik a külföldihez képest, akkor a tőkemérleg egyenlege javulni fog, így javulni fog a fizetési mérleg egyenlege is, ami megnöveli a hazai pénzkínálatot. Ha a hazai kamatláb csökken a külföldihez képest, akkor hasonló módon csökken a pénzkínálat is.

A zárt tőkepiacú gazdaságban a pénzkínálat alakulására nincs hatással a kamatláb alakulása.
A nyitott tőkepiacú gazdaságban a kamatláb növekedésével javul a fizetési mérleg egyenlege, s nő a hazai pénzkínálat. Ezért a nyitott gazdaság reálpénzkínálatát jelző egyenes pozitív meredekségű lesz. Az így meghatározott reálpénzkínálat és a pénzkereslet egyensúlya határozz 232i89c a meg az egyensúlyi kamatlábat és az egyensúlyi reálpénzmennyiséget.

A költségvetési politika rögzített árfolyamrendszerben

Tételezzük fel, hogy a költségvetési politika révén megnő az autonóm kereslet. Az autonóm fogyasztást növelhetik az adók csökkentésével, a beruházást a kamatláb csökkentésével (ezt a pénzpolitika részben tárgyaljuk), és ez növelheti az állami kiadásokat is.

A továbbiakban feltételezzük, hogy a makrokínálat a makrokereslethez igazodik, s nincs árszínvonal növekedés, csökkenés.
A kezdeti egyensúlyban Y0 jövedelemnél i0 a kamatláb, és a külkereskedelmi mérleg is egyensúlyban van.
Az autonóm kereslet növekedése növeli a jövedelmet (Y1), a külkereskedelmi mérleg deficites lesz (X-IM)1. A pénzpiacon ekkor két hatás érvényesül. Megnő a jövedelemtől függő pénzkereslet, a keresleti függvény jobbra tolódik. Emellett csökken a pénzkínálat a külkereskedelmi mérleg deficitje miatt, a pénzkínálati függvény balra tolódik. Kialakul egy magasabb i1 kamatláb. Ez visszafogja a beruházásokat, a makrokereslet kisebb mértékben, de visszahúzódik, Y2 jövedelmi szint alakul ki. A magasabb belföldi kamatláb nagyobb tőkebeáramlást is indukál, ami végül ellensúlyozza a külkereskedelmi mérleg deficitjét, így a fizetési mérleg is egyensúlyban lesz.

Pénzpolitika a rögzített árfolyamrendszerben

A pénzpolitika úgy fejti ki hatását, hogy a központi bank bővíti a pénzkínálatot. Így a piaci kamatláb csökken, ez pedig ösztönzi a beruházásokat.
Kiinduló helyzetünk ugyanaz, mint az előző esetben volt, Y0 jövedelemszint mellett a külkereskedelmi mérleg egyensúlyban van.
Az eseményeket elsősorban a pénzpiacon kell áttekintenünk. Ebben a helyzetben a központi bank megnöveli a pénzkínálatot. A reálpénzkínálati görbe jobbra tolódik. A pénzpiaci egyensúlyt biztosító kamatláb az eredeti kamatlábnál alacsonyabb lesz. Az i' kamatláb és az MS'/P pénzkínálat kombinációja azonban egy pillanatra sem maradhat fenn. Az új i' kamatláb alacsonyabb, a tőke kiáramlik az országból, a tőkemérleg deficites lesz. A jövedelem növekedése miatt deficites lesz a külkereskedelmi mérleg is, tehát deficites lesz a fizetési mérleg.
A fizetési mérleg deficitje csökkenti a pénzkínálatot, ami az eddigiekkel ellentétes folyamatot indít el. A reálpénzkínálat csökken, görbéje visszafelé tolódik, ami növeli a kamatlábat, csökkenti a beruházási keresletet és a makrojövedelmet. Csökken a jövedelemtől függő pénzkereslet is. Pénzkereslet görbéje visszatolódik. A folyamatok addig tartanak, amíg minden visszaáll az eredeti szintjére.
Arra a következtetésre jutottunk tehát, hogy a pénzpolitika teljesen hatástalannak bizonyult a jövedelem és a foglalkoztatás növelése szempontjából a fix árfolyamrendszerben.
Összegezve a gazdaságpolitika a fix árfolyamrendszer-beli lehetőségeit, bár a fix árfolyamos valutapiac önmagában megengedi a fizetési mérleg egyensúlytalanságát, a fizetési mérleg deficitjének pénzkínálat-csökkentő vagy szufficitjének pénzkínálat-növelő hatásán keresztül valójában automatikusan helyreál a fizetési mérleg egyensúlya. A fenti pénzpiaci mechanizmus a pénzpolitikát gyakorlatilag hatástalanná, míg a költségvetési politikát hatékonnyá teszi a jövedelem és foglalkoztatottság növelése szempontjából a rögzített árfolyamok rendszerében.

A gazdaság lehetőségeit lebegő árfolyamrendszerben

Lebegő árfolyamrendszerben nem a pénzpiac, hanem a valutapiac az alkalmazkodás fő színtere. Tehát a fizetési mérleg időleges deficitjét vagy szufficitjét nem a pénzpiac és az árupiac együttesse igazítja ki, hanem a reálárfolyam mozgása.



Pénzpolitika lebegő árfolyamrendszerben

Kiindulási alapunk az előzőekhez hasonlóan most is egyensúlyi rendszer. A központi bank keresletnövelő szándékkal bővíti a pénzkínálatot. A kamatláb lecsökken, a beruházási kereslet, és a jövedelem nő (Y1). Ekkor a külkereskedelmi mérleg (X-IM)1 nagyságú hiányt mutat.

A csökkenő kamatláb miatt a tőkemérleg és így a fizetési mérleg is deficites lesz. Ez megnöveli a külföldi valuta keresletét, a valutakeresleti görbe eltolódik (D$1). A nominál árfolyam változásán keresztül megnő a reálárfolyam, ami helyreállítja a fizetési mérleg egyensúlyát.
A reálleértékelődés megnöveli az autonóm exportot (X2) és lecsökkenti az importot (IM2). Ez javítja a külkereskedelmi mérleget, a külkereskedelmi mérleg görbéje felfelé tolódik. Megnő a jövedelem is, mivel a makrokeresleti görbe is felfelé tolódik.
A tőkemérlegre két egymással ellentétes jelenség hat. A belföldi kamatláb csökkenése miatt a tőke kiáramlik az országból. A reálárfolyam növekedése tőkebeáramlást eredményez. A két hatás egymáshoz viszonyított erôssége dönti el, hogy a tőkemérleg deficites, vagy szufficites lesz. Mivel a fizetési mérleg

egyensúlya biztosított, a külkereskedelmi mérleg egyenlege a tőkemérleg egyenlegével ellentétes lesz. Tehát lehet deficites és szufficites is. Kellemes következményekkel jár, hogy a jövedelem növekedése nagyobb, mint amit a kamatlábcsökkenés miatt bekövetkező belső keresletnövekedés indokol (Y1 helyett Y2 jövedelem alakul ki). Ez azért van így, mert a reálleértékelődés a külföldi kereslet egy részét átirányította a hazai termékek felé.
Levonhatjuk tehát azt a következtetést, hogy a pénzpolitika a lebegő árfolyamok rendszerében hatékony a jövedelem és a foglalkoztatás növelése szempontjából.

Költségvetési politika a lebegő árfolyamrendszerben

Most az autonóm kereslet növekedésének hatását vizsgáljuk. Kiinduló egyensúlyi helyzetünk az előzőekhez hasonló.
Az autonóm kereslet növekedése növeli a jövedelmet, ami deficitessé teszi a külkereskedelmi mérleget. A jövedelem növekedése miatt a pénzkereslet és a kamatláb megnő. Ha elegendően rugalmas a tőkeáramlás, akkor a kamatláb növekedése miatt annyi tőke áramlik be, hogy a tőkemérleg többlete nemcsak ellensúlyozza a külkereskedelmi mérleg hiányát, hanem az egész fizetési mérleget szufficitessé teszi. A valutakínálati görbe jobbra lefelé tolódik, és az új egyensúlyi reálárfolyam a réginél alacsonyabb szinten állapodik meg, így a valuta reálfelértékelődése megy végbe, és így áll helyre a fizetési mérleg egyensúlya.
A reálfelértékelődés miatt az export csökken és az autonóm import növekszik. A makrokereslet, és ezzel a makrojövedelem csökkenni kezd. A csökkenés mértéke a tőkeáramlás rugalmasságától függ. Minél több tőke áramlik be adott kamatláb-emelkedés mellett, annál nagyobb lesz a fizetési mérleg többlete és annál nagyobb lesz a valuta reálfelértékelődése, így a külkereskedelmi mérleg romlása is.
Szélső esetben - ha nagyon rugalmas a tőkeáramlás - a makrokereslet csökkenése éppen akkora lesz, mint növekedése volt. Ekkor visszaáll az eredeti jövedelmi szint. Amennyivel az autonóm kereslet növekszik, annyival romlik a külkereskedelmi mérleg egyenlege.

A költségvetési politika kevésbé hatékony a jövedelem és foglalkoztatás növelésében a lebegő árfolyamok rendszerében, mint a pénzpolitika.

Feladatok

Tesztkérdések

  1. A tőkeszámla háromszereplős gazdasági modellben:

    a) I=Y-C-G-X-IM
    b) I=SV+SH+SÁ+SK
    c) I=C+Y+G
    d) I=SV+SÁ+SH
  2. Árupiacnak nevezzük

    a) a fogyasztási javak piacát
    b) a tőkejavak piacát
    c) azt a piacot, ahol a háztartások vásárolnak
    d) az a) és a b) együt
  3. A kibocsátás rövid távon függ:

    a) a tőkemennyiségtől
    b) munkaráfordítástól
    c) mindkettőtől
    d) egyiktől sem
  4. A deviza

    a) egy ország pénze a nemzetközi forgalomban
    b) külföldi valutára szóló követelés
    c) egy ország pénzének piaci ára más valutában kifejezve
    d) egyik sem a fentiek közül
  5. Nyitott tőkepiacú gazdaságban a pénzkínálat alakulását nem befolyásolja

    a) központi bank nyílt piaci műveletei
    b) a külföldi kamatláb
    c) a tartalékráta
    d) a refinanszírozási kamatláb változása

Igaz-hamis állítások

  1. A kamatláb növekedése közvetlenül hat az árupiaci egyensúlyi jövedelemre.
  2. M1 az azonnal felhasználható pénz
  3. A magasabb bér mindig csökkenti a munkanélküliek számát
  4. A kamatláb növekedése növeli a beruházási keresletet és így keresleti inflációt okoz
  5. ÁFA esetén az adófizető az elért jövedelme alapján fizet

Definíciók

  1. Adó
  2. Okun-törvénye

Számítási és geometriai feladatok



  1. Egy gazdaságban a lakosok minden újabb jövedelemegység 10%-át takarítják meg. Az autonóm fogyasztás 150 egység. A beruházási kereslet autonóm része 125 jövedelemegység. A kamatláb egységnyi változása a beruházási keresletet 10 egységgel változtatja meg. Az ország pénzkereslete MD=0,3Y-20i, a pénzkínálat MS=400, az árszínvonal 2.

    a) Mekkora az egyensúlyi jövedelem?
    b) Mekkora a fogyasztás és a beruházás?
    c) Mekkora az egyensúlyi kamatláb?
    d) Írd fel a makrokeresleti függvényt!

  2. Egy ország hazai árszínvonala 187,5, kereskedelmi partnereik átlagos árszínvonala 2,5. Az ország valutájának nominális árfolyama: e=75Ft/$.

    a) Mekkora az ország valutájának reálárfolyama?
    b) A külfödi partnerek átlagos árszínvonala 20%-kal megnövekedett. Mekkora az új reálárfolyam?
    c) Hogyan kellene módosulnia a nominális árfolyamnak, ha az a) pontban kiszámított reálárfolyamot szeretnénk biztosítani?
    d) Tegyük fel, hogy a külföldi árszint változatlan maradt, viszont a belföldi 20%-kal megnövekedett. Mekkora az új reálárfolyam?
    e) Most hogyan kellene változnia a nominális árfolyamnak, hogy a reálfolyam ne változzék?

  3. Rögzített árfolyamrendszerű, nyitott ország a hazai valuta 1%-os leértékelése a keresleti oldalról 1,5%-os, míg a költségoldalról 0,9 %-os belföldi inflációt okoz. A központi bank az ország gazdaságpolitikai stabilitása érdekében kénytelen saját valutáját 5%-kal leértékelni.

    a) Mekkora a nominális árfolyam növekedése révén bekövetkező hazai infláció?
    b) Hogyan változik az árfolyam-növekedés miatt a reálárfolyam?


: 2533







Felhasználási feltételek