online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia Pszichiátria Pszichológia Szociológia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A tarsas kapcsolatok biológiai és pszichés szükségessége. A tarsas kapcsolat kialakulasnak külsődleges és belsődleges okai.

szociológia

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
A ciganysag Magyarorszagon . Ki a cigany?
A MAGYAR NÉP EREDETE
KÁBÍTÓSZEREK - A KREATIVITÁS MÍTOSZA ÉS A ROMBOLÁS VALÓSÁGA
DROGOK – EGY ISMERETLEN VILÁG?
Tarsadalomszerkezet, tarsadalmi egyenlőtlenség
A viselkedéskultúra alapjai
Tarsas készségek. Az együttműködés. Interakciós függőségek: alfüggőség, aszimmetrikus függőség, reaktív függőség, kölcsönös függőség.
A csoportjelenségek: hatékonysag, konformitas, közvélemény és a szervezeti konfliktusok
A szakmai szocializació fogalma és szakaszai: palyaorientació, szakmai képzés, alyakezdés, palyavitel. A szocializació meghatarozottsagú személyiségvo
 
 

A társas kapcsolatok biológiai és pszichés szükségessége. A társas kapcsolat kialakulásnak külsődleges és belsődleges okai.

Kapcsolaton általában valamilyen összeköttetést, érintkezést, ismeretséget, viszont értünk. Társas kapcsolaton pedig személyek között kialakult köteléket, amely többnyire közvetlen ( 212c27c személyes jellegű), de közvetett is lehet (pl: telefonon tartott kapcsolat). A társas kapcsolatok szükségességét egyes biológiai indíttatású elméletek egyszerűen az ember veleszületett biológiai késztetéseivel magyarázzák. A család is azért alakult ki, hogy természetes biológiai szükségleteink kielégítése és az emberi faj fennmaradása biztosított legyen. Társas viszonyainkat nem elsősorban ezek, hanem sokkal inkább a szociális szükségeltek határozzák meg.

Életünk során sokféle kapcsolatot alakítunk ki: futó ismeretséget kötünk közös utazás, üdülés alkalmával idegen emberekkel; tartósabb ismeretséget létesítünk szomszédainkkal; szorosabb partnerkapcsolatban állunk munkatársainkkal; s ennél is közvetlenebb kapcsolatot tartunk fenn rokonainkkal, barátainkkal; a legmélyebb és általában a legmaradandóbb kapcsolat házastársunkhoz, legközelebbi hozzátartozóinkhoz fűz bennünket. Az emberek között létesült különféle kapcsolatokat a társadalomlélektan személyek közötti, idegen szóval interperszonális kapcsolatoknak nevezi.

Kapcsolat két vagy több személy között többnyire nem véletlenszerűen, hanem a partnerektől is függő okok hatására létesül. Kapcsolatot rendszerint mindeni a potenciálisan hozzáférhető személyekkel létesít, vagy saját, vagy kölcsönös kezdeményezés, ill. egy harmadik személy közreműködése (pl: bemutatás) alapján. Az ok akár tudatos, akár nem, minden esetben ugyanaz: valamely konkrét szükséglet kielégítésének az igénye. Az indíték sokféle lehet. A társkeresés, ill. a kapcsolatfelvétel egyik igen fontos motiváló tényezője a fizikai közelség. Fontos motiváló hatást fejt ki a fizikai vonzerő. Feltételezzük ugyanis, hogy az előnyös külsővel rendelkező emberek egyszersmind kedvesek, érdekesek, társaságkedvelők is. Jelentős a társadalmi és a demográfiai hasonlóság. Az esetek többségében olyan személyekkel igyekszünk kapcsolatba lépni, akiknek családi (szociális) háttere, foglalkozása, társadalmi és anyagi helyzete hasonló a miénkhez. Az egyének elsősorban saját státusszintjükön, vagy ahhoz közeli szinten levők közül választanak partnert. Ha pedig a választás a saját szintünktől eltérő személyre irányul, ez gyakrabban jelent magasabb, mint alacsonyabb státusszintű embert. a magasabb státusú személlyel való kapcsolatlétesítés olyan sajátos előnyöket kínál, amelyek egy alacsonyabb státusúval kötött kapcsolatban elérhetetlen. Az eddigi tényezők inkább külsődleges tényezők, amelyek csak a kapcsolat létrejöttében van jelentős szerepük. Később azonban már kevésbé hatnak, helyükbe a lényegesebb tartalmi faktorok lépnek, s a továbbiakban ezek fejtenek ki a kapcsolatra meghatározó motiváló hatást. Elsősorban az attitűdök és az értékek hasonlósága, valamint a vonzalom érdemel említése. A hasonló attitűdökkel rendelkezőkhöz általában jobban vonzódunk. Az emberek eléggé bizonytalanok személyes attitűdjeik és értékeik megítélésében, éppen ezért szeretik saját nézeteiket, véleményüket mások által megerősítve látni, s az erre hajlandóságot mutató személlyel kapcsolatot is szívesebben kötnek.

Az embernek fontos, hogy olyan partnerei (barátai, munkatársai) legyenek, akik elfogadják őt, akik társadalmi közérzetére pozitív hatással vannak, akik szociális szükségleteit képesek kielégíteni. Minden társválasztás végső soron a vonzódáson alapul. A vonzalom legfontosabb determinánsa pedig a közelség, a rokonszenv érzése. (determináns=valaminek az okát meghatározó tényező) vonzalmat nemcsak az előnyös külső tulajdonságok, hanem más tényezők (pl: a nyíltság, a határozottság) is táplálhatják bennünk. Általános jelenség a kompetens, az intelligens, a sikeres személyekhez való vonzódásunk. Ugyanakkor a túlzott kompetencia már nem egyértelműen vonzó, mert kényelmetlenül érezhetjük magunkaz az ilyen ember társaságában. Vonzalmat kiváltó (gerjesztő) szerepe van a viszonosságnak is. Ha ugyanis úgy tapasztaljuk, hogy valaki kedvel bennünket, jó véleménnyel van rólunk, akkor mi is pozitívan viszonyulunk hozzá, rokonszenvessé válok számunkra. A bizonytalan vagy csekély önbecsüléssel rendelkező emberek is többnyire olyan partner társaságát keresik, akikről feltételezik, hogy pozitívan fog viszonyulni hozzájuk.



Ún. csereelmélet szerint az emberek leginkább azokhoz a személyekhez vonzódnak, azokat részesítik előnyben a társ kiválasztása során, akiktől nyereséget remélnek. Sok interperszonális kapcsolat létrejöttének és fennmaradásának alapvető feltétele, fő mozgatója az adok-kapok egyensúly működése. Ezekben a kapcsolatokban a befektetések és a nyereségek, nemkülönben pedig az egyének összehasonlítási szintjének változásai közvetlenül hatnak a vonzalom mértékének alakulására. Kevéssé fog vonzódni a személy egy olyan emberhez, akinél a befektetések gyorsabb ütemben növekednek, mint a tőle származó nyereség, vagy ha időközben emelkedik az összehasonlítási szint. A nem csereelméleti alapon álló kapcsolatokban az adok-kapok egyensúlynál sokkal fontosabb szerepet játszanak a személyes értékek, s ezek kapcsolatalakító ereje annál meghatározóbb, minél elmélyültebb a partneri viszony. A vonzalom kiváltódását egyes vélekedések a partnerek közötti hasonlóságra; mások a különbözőségekre vezetik vissza. A hasonlóság és a kölcsönös kiegészítés lehetősége segítheti a kapcsolat létrejöttét. Kedvező hatása lehet a különbözőségnek is. Ezeknek azonban olyan természetűeknek kell lenniük, hogy nyereséghez juttassák a másik felet, olyat nyújtsanak számára, ami benne nincs meg, de amire szüksége van.


Találat: 1076