online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia Pszichiátria Pszichológia Szociológia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A csoport fogalma, csoportok felosztasa. A primer és szekunder illetve a formalis és informalis csoport.

szociológia

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
A MAGYAR NÉP EREDETE
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
HAJLÉKTALANSÁG 2001-2002 KUTATÁSI BESZÁMOLÓ
Tarsadalomszerkezet, tarsadalmi egyenlőtlenség
Pszichés helyzetek: akadaly nélküli, probléma, konfliktus és frusztraciós helyzet
A formalis kiscsoport fejlődése: kvazi csoport, működő csoport, érett csoport. Az egyén és a csoport viszonya.
A tarsadalomban elfogadott normaktól eltérő magatartas
 
 

A csoport fogalma, csoportok felosztása. A primer és szekunder illetve a formális és informális csoport.

Társas kapcsolataink kereteit a társadalom kisebb-nagyobb önálló egységei: a különféle emberi társulások, együttesek alkotják. Az egyén egyidejűleg több ilyen köteléknek (családnak, munkahelyi kollektívának, baráti körnek stb.) is tagja. Ezekben éli mindennapi életét. Az egyének alkotta, más-más indíttatásból létrejövő és funkciójában is nagy változatosságot mutató társu 131g68b lásokat, társadalmi egységeket közös néven csoportoknak nevezzük. A csoport tehát a társadalom szerves érésze, csoportokból tevődik össze a társadalom valamennyi strukturális alakzata és maga a társadalom is.

Sherif a csoportot az egymással meghatározott szerepviszonyban álló egyének olyan együtteseként értelmezte, ahol az egyes tagok viselkedését a kollektíva által kialakított és követett értékek és normák szabályozzák. Cattel viszont az egyének olyan együttléteként értelmezte a csoportot, amelyben minden tag léte szükséges az egyes individuális szükségletek kielégítésére. A csoport nem azonos a tagok egyszerű összegével, hanem más minőség, hogy az egyén és a csoport viszonya a kölcsönös egymásra hatásban vonható meg.

Csoport mindig valamilyen konkrét társadalmi cél vagy több ember valamely spontán törekvése, szükséglete megvalósításának, ill. kielégítésének szándékától vezérelve alakul. Létrejöttének minimális feltétele hogy tagjai tudatában legyenek minden mástól megkülönböztethető egységmivoltuknak, egymással interaktív kapcsolatban álljanak, és hajlandóságot mutassanak az együttműködésre. Bármely emberi együttes csoportmivoltját a láthatóság (megfigyelhetőség) is meghatározza, sok csoport törekszik is a láthatóság fokozására, arra, hogy róluk homogén csoportkép (image) alakuljon ki (Pl: egyenruha). Vannak olyan csoportok is, amelyek éppen hogy kerülik a látható ismertetőjegyeket (pl: bánüldöző szervek tagjai). A csoportot a fentiekre tekintettel élesen el kell különítenünk a halmaztól, az osztálytól és minden olyan formációtól, amelyekben csak bizonyos jellegzetességek kapcsolják össze az egyéneket.


A társadalmi csoportok sokféle változatát különböztethetjük meg. Vannak elsődleges (primer) csoportok, amelyeket a személyesség, az élményközelség jellemez. Másodlagos (szekunder) csoportok, amelyek legfőbb jellemzői a szervezettség, a célirányultság, a racionális feladatmegosztás. Makrocsoport: egy társadalmi réteg, mikrocsoport: család. A tipizálás aszerint is történhet, hogy milyen társadalmi funkciót töltenek be az egyes formációk: formális és informális csoportok.

A formális csoport a társadalmi intézményhálózat szerves része, a társadalom funkcionális alapegysége, amely a társadalmi munkamegosztásban konkrét szerepet tölt be. Meghatározott társadalmi feladat ellátására szerveződik s intézményesen kapcsolódik a társadalmi makrostruktúrához. Céljait, feladatait, hierarchikus szervezeti felépítését, belső életrendjét, más csoportokkal való kapcsolattartásának lehetőségeit és módozatait a nagyobb egység határozza meg. Ez utóbbi biztosítja számára a működéshez szükséges feltételeket, a feladatok ellátásához szükséges eszközöket. A formális csoport sohasem elszigetelt együttes, hanem közvetlen kapcsolatban áll az őt létrehozó nagyobb egységgel s rajta keresztül (annak közvetítésével) más csoportokkal, szervezetekkel. A társadalom mint egységes egész fennmaradása és fejlődése szempontjából létfontosságú alakulatok, a társadalom csakis ezek révén képes függetleníteni magát az ember sajátos egyediségével, esendőségével összefüggésbe hozható véletlen adta kiszolgáltatottságoktól. A csoport szükség esetén képes kiszűrni az olyan információkat, amelyek nem illenek össze a kollektív véleménnyel. Nemcsak funkcionális egység, hanem közvetítő közeg is. Tagjait a közös célok, törekvések, érdekek kapcsolják egymáshoz, ezek megvalósulásáért működnek együtt. A csoportot alkotó egyének személyes, közvetlen kapcsolatban és kölcsönös függőségi viszonyban állnak egymással, úgy határozzák meg magukat, mint csoporttagok, és a kollektíva is így kezeli őket. Szervezett intézményi keretek között sajátos belső szereprendszert, normákat, szokásokat, hagyományokat, értékelési mintákat alakít ki. Fontos szerepet tölt be a szocializációban. A tagok differenciált hatásokat gyakorolnak egymásra, magatartásukkal érzelmi visszhangot váltanak ki társaikban, egységes elvárások szerinti viselkedésre, közös szempontokon alapuló véleményalkotásra készttetik őket. Veszélyelhárító funkciót is betölt, a kollektíva létét, eredményes működését fenyegető negatív hatásokra készenléti beállítódással, egységes fellépéssel válaszol. A felsorolt ismérvekkel teljes mértékben azok a csoportok rendelkeznek, amelyek minimális létszáma három, maximális létszáma pedig annyi fő, ahány mellett még lehetőség van a tagok rendszeres személyes érintkezésére, kölcsönös megismerésére, interaktív kapcsolat tartására, azaz tíz fő. Az ilyen csoportokat a kiscsoportnak nevezzük, az ennél nagyobb létszámú együtteseket pedig a nagycsoportnak.



Az informális csoport önkéntes szövetség, amely intézményes mechanizmusokkal nem szabályozott. Tagjai saját elhatározásból, érzelmi alapon kapcsolódnak egymáshoz. Az individualitásuk (hajlamaik, igényeik, ízlésük), valamint közös érdekeik szabta keretként vállalják az összetartozást. Természetes emberi igényeket elégítenek ki. Pl: a család, a baráti társaság és minden olyan érzelmi alapon álló kötelék, amelyet nem kívülről szerveznek. Nem vonatkoztathatók azok az ismérvek, amelyek a szervezés egyenes következményei. A formális csoport az egyén társadalmilag jelentős tevékenységeiben (mindenekelőtt a munkában), az informális pedig az individuálisan jelentős tevékenységekben tölt be meghatározó szerepet, a két formáció között merev válaszfal felállítása mégsem indokolt. A formális csoport belső élete sok szempontból informális viszonyokká alakul át (a tagok tudatában mindenképpen).az informális csoport sem tekinthető egyértelműen a teljes kötetlenség színterének, hiszen ez a formáció is feltételez bizonyos formális képződményeket (szokásokat, viselkedésformákat, hagyományokat).

Minkét csoportféleségben végső soron az motiválja az egyént a csoporttagság vállalására, hogy e viszonyokban olyan személye előnyök, elképzelések megvalósításának a lehetőségét látja, amelyek csakis a csoportban érhetők el. A csoporttagság vállalását ezenkívül a térbeli közelség, továbbá az életkori és nembeli azonosság is ösztönözheti. A térbeli közelség nemcsak az érintkezési alkalmak gyakoriságát jelenti, hanem a csoporthoz tartozó terület birtoklását, elkülönítését, belakását is. Az életkori sajátosságok is pregnánsabbá (pregnáns=hastározott, jellemző) válhatnak a csoportban, elősegíthetik az életkorra jellemző sztereotípiák kialakulását. A nemi azonosság pedig a nemi szereppel kapcsolatos társadalmi normák és elvárások hatóerejének a felerősítését segítheti. A gyakori találkozások megkönnyítik a közös értelmezési keretek kialakulását, a csoportcélok, a közös sors, a funkcionális követelmények, a vallási, faji stb. hovatartozás vállalását is.


Találat: 2588