online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia Pszichiátria Pszichológia Szociológia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A MAGYAR NÉP EREDETE

szociológia

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
H. BERGFELD: FIATAL FELNŐTTEK SZEMÉLYISÉG- ÉS HITKRÍZISEI
A ciganysag Magyarorszagon . Ki a cigany?
 
 

A MAGYAR NÉP EREDETE

A IX. század Európában a zürzavarok és a nyugtalanság százada volt. A jövendö Franciaország és a leendö Németország kezdett lassan kiemelkedni a Karoling császárság romjaiból. A merész Vikingek, akik ebben az idöben az ö sárkányfejü hajóikon Angliát és 848e48i Nyugat-Európa más tengerparti országait pusztították, Dániának, Norvégiának és Svédországnak alapító ösei lettek. Az ö ellenségük, Nagy Alfréd, kis wessexi királyságban már megalapozta az eljövendö brit birodalom nagyságát. Mohó kalandor csapatok egyike, akkor alapozta meg a késöbbi Oroszországot. Mór emírek uralkodtak a napsugaras Ibériai félszigeten, ahol a jövö Spanyolországa volt feljövöben. Ebben az idöben a mór kultúra messze fölötte állt minden más nyugati kultúrának, de Európa ébredezöben volt. A latin nyelv elszegényedett leánya a hajdani Róma dicsöségének, új utakon való kifejlödésében Franciországban és Itáliában... Ez az újabb kori nemzetek születésének ideje volt.

Ennek a zavaros IX. századnak végén érkeztek a magyarok Közép-Európába. Északkeletröl jöttek egy jól felfegyverzett, jól szervezett és nagyszámú nép mindent elsöprö, ellenállhatatlan rohamával. A Duna folyam széles völgyét 895-ben birtokba vették. A völgy középsö része, mióta Nagy Károly legyözte az avar uralkodókat, nagyon ritkán lakott volt. Ezen az országrészen az avarok elhagyott földje az "Avarok pusztasága" néven volt ismert.

A középsö Duna völgyét a Kárpát Hegységek hatalmas félköre övezi, természetes határ képpen, amely gazdasági egységet és egyúttal valóságos erödítményt képez. Ezekkel a hegyekkel övezett területen belül, az a nép a saját nyelvükön, magát magyarnak nevezte -alpította meg hazáját, Magyarországot. Az ö hagyományuk azt tartotta, hogy ez a gazdag ország valamikor régen a szittya ösöké volt és arra mint jogos örököségükre tartottak igényt.

Az ország határán szétszórtan, azon a területen valamikor hatalmas népeknek utódai éltek: Avarok, Hunok, Dáciaiak, valamennyien a szittya törzs leszármazottai. Alapos okunk van azt hinni, hogy ök szívesen fogadták a magyarokat és csatlakoztak hozzájuk. Itt a magyarok a krónikák szerint sok helyen jámbor bennszülött népet találtak, akik ös idök óta itt éltek. Ők nevezték el a folyókat, a hegyeket amelyet a hódítók átvettek, és mint ez a földrajzi nevekkel rendszerint történik, túlélték az utólsó ezredévet is könnyen. A bennszülöttek és az újonnan jöttek minden valószínüség szerint minden rokon nyelvet beszéltek.

Egyes helyeken a népesség szláv volt, különösen északon és nyugaton. A szláv hercegekkel ellentétek merültek fel, de aztán kiseebb csetepaték után a szlávok megadták magukat. Sokkal veszályesebbek voltak a bolgárok délen. Hevesen ellenálltak a megerösített táborhelyeiken a magyarok elöretörésének. Hosszú és véres háborút kellett megvívniuk mielött a vitéz bolgár-turkok visszavonultak.

A bolgárokon aratott gyözelem után a magyarok az újonnan meghódított országban Pusztaszeren gyültek össze és ott tartották meg az országgyülésüket. Az elsö történetírójuk szerint 34 napon keresztül tárgyltak és vitatták meg azokat a módozatokat, amelyek szerint kell Magyarországot megszervezni és kormányozni.

Az új ország valójában nagyon régi ország, böséges gazdag élelmet termett azoknak a különféle jellegzetes: kutya, juh, szarvasmarha, ló és sertésféléknek, amelyeket a magyarok keletröl hoztak magukkal. Különleges házi szárnyasaik is voltak és bizonyítják, hogy nagyon hamar bevetették a földjeiket. Az asszonyok sírjában is találtak ásókat. Más sírleletek bámulatosan magas müvészi és mesterségbeli tudásról beszélnek, amelyek a fém, bör, csont, szövet és fafeldolgozás terén értek el.

A magyarok 108 törzse már sokkal régebben két csoportra szervezkedett, mindegyik élén a vezér állt. Mielött Magyarország területére léptek volna, a vezérek összegyültek és egy örökletes alkotmányos monarchiát alapítottak, megválasztva maguk közül Árpádot az egész nemzet vezérévé, uralkodójává.

Ez az elrendezés mindamelett a vezérek és családjuk számára jelentös függetlenséget biztosított. Az idegen uralkodókkal, családokkal kötött házasságaik következtében nyugati uralkodók háborúiba keveredtek.

Kalandozások következtek Nyugatra, különösen német területre, amelyekben a magyarok sok vért vesztettek.

Erösebb jobban központosított vezetés hiányát érezték és egy évszázadig tartó fejedelmi uralkodás után a magyarok keresztény hitre tértek és Magyarország Európa nagy középkori királysága lett. A kedvezö éghajlat, az ismeret és tudás a magyarokat nemsokára Észak és Közép-Európa nagy hús és bor exportörévé tette. Amerika felfedezése elött az óvilág aranytermelésének 60%-a Magyarország bányáiból került ki.

Az erös magyar királyság Közép-Európában egyensúlyi helyzetet teremtett. Magyarország az északi és déli szlávok között ezer eszentendöre a pánszlávizmus akadálya lett. Ő tartotta fel Németországnak kelet felé történö törekvését is. Mégis a legfontosabb szolgálat, amit Magyarország Európának tett, az volt, hogy csupán a puszta létezésével elzárta az útját a kelet felöl jövö népek betörésének.

A középkori keresztény Magyarország volt az ütött-kopott pajzs, amely mögött Nyugat relatíve békében fejlödhetett és megkülönböztetett európai kultúrát érhetett el. Az áldozatnak és európai eredmény kapujának az örzése igen nagy és költséges feladat volt. Magyarországnak kellett viselnie az Ottomán törökkel szembeni ellenállás összes terhét, akik miután a Bizánci császárságot elpusztították, Európa meghódítására indultak. Magyarország teljesítményét jól foglalja össze Macaulay a következö szavakkal:

       "Magyarország nélkül lehet, hogy most Cambridge-ben és Oxford-ban a tanulmányokat törökül kellene folytatni."

A magyar ellenállás megtörte a török császárság erejét és a bátor és fanatikus ellenséggel szemben évszázadokon keresztül vívott rettenetes küzdelem súlyos áldozatokat követelt, úgy hogy végül is Magyarország letarolt, gyér népességü, elszegényedett és politikailag végzetesen nehéz körülmények közé jutott.

A fiatal Lajos király 1526-ban meghalt a mohácsi csatamezön. Az öreg királynénak a bátyja Habsburg Ferdinánd igényt tartott a trónra. Az ö igényét támogatták azok a magyarok, akik azt remélték, hogy Ferdinánd V. Károly spanyol király és német császár testvére majd biztosítani tudja a nyugati segítséget a török ellen. Ez az "udvari párt" magyart választott és koronázott királlyá. Tizenkét évi küzdelem után Ferdinándot elfogadták, hogy ö vezesse a kereszténységet a támadással szemben. De ennek tragikus következményei voltak. Mikor a török hatalom hanyatlani kezdett, nyilvánvaló lett, hogy magyar nemzetet más veszélyek fenyegetik.



A magyarok alkotmányos gondolkozása és az emelkedöben levö Habsburg hatalom abszolutizmusa közötti ellentétet nem tudták áthidalni. Az ellenállás reménytelen volt, elkeseredett forradalmak és terror korszaka következett. Ez így tartott három évszázadon keresztül. Még súlyosabá tette a helyzetet a vallási kérdés.

Magyarország nagy szellemi és kulturális mozgalmával mindig összhangban lévö magatartást tanúsított a keresztes hadjáratok idejétöl kezdve a reneszánsz és a reformációig.

Feljegyzésre méltó, hogy ezek a mozgalmak mind megállottak Magyarország határánál és nem tudtak behatolni a töle keletre lévö országokba. A reformáció a magyarok közül sokakat megnyert és egész városok tértek át Luther és Kálvin tanításaira. Mindez most megszünt. A Habsburgok és az ö osztrák udvaroncaik úgy érezték, hogy nekik szent kötelességük minden lehetséges eszközzel letörni a magyar eretnekséget, éppen úgy, mint azt Spanyolországban tették. Egyikük Lobkevic, Bécs programját Magyarország elnyomására vonatkozólag a következö szavakkal fogalmazta meg:

      "Magyarországot elöször koldussá, aztán katolikussá kell tenni és végül németté teszem." (I. Lipót minisztere, aki teljes hatalommal vezette az államügyeket.)

A keresztes hadjáratok idejében Magyarország gazdasági és kultúrális szempontból teljesen egyenragú volt bármelyik nyugati álammal. Ezt a helyzetét egészen a reneszánszig megörizte. A Habsburgok ellenséges nyomása alatt azonban Magyarország lassan Ausztria gazdasági gyarmatává süllyedt. Akkor amikor a nyugati országokban a "felvilágosodás korszaka" következett be, Magyarország mindig jobban és jobban lemaradt. A tizennyolcadik század elején Rákóczi vezetett általános felkelést a Habsburgok ellen. Célja a régi alkotmány helyreállítása, a protestánsok számára a vallásszabadság elnyerése (bár Rákóczi maga katolikus volt) és az elnyomott nép szabadságának a kivívása volt. Fegyverbe szólító felhívásában hangsúlyozta a magyarok szittya eredetü nemes nép, aki nem türheti el az elnyomást és szolgaságot. Rákoczit hosszú hösies harc után elárulták, számüzetésben halt meg. Magyarország pedig évszázadokig az Osztrák-Magyar Monarchia része maradt.

A kifosztott Magyarország kincsei Bécset gazdagították. Magyarország búzájából "Bécsi kenyér" lett. A magyarok másodosztályú polgárok lettek saját hazájukban. A császári királyi ház új szláv és német telepeseket hozott és telepített le az ösi magyar földre. Nagy adomány birtokok kerültek idegenek és árulók kezeire. Új németül beszélö arisztokrácia keletkezett. A tizennyolcadik század elejétöl kezdve a királyi ház azt a gondolatot terjesztette, hogy most már csak a hatalmas Ausztria létezik és Magyarországról még beszélni sem érdemes.

Az abszolutizmus Európában terjedöben volt. Abszolút uralkodók ültek trónusokon. A magyarok alkotmányos kormányzat elnyerése iránti törekvése, a legtöbb államférfi szemében nevetséges anakronizmusnak, pogányságnak és az uralkodó (Isteni) jogaiba való istentelen belekontárkodásnak minösült.

II. József valamennyi Habsburg uralkodó közül a legtehetségesebb és a legöszintébb, úgy érezte, hogy Magyarországot anélül is kormányozhatja, hogy megkoronázzák. Nem volt hajlandó a 25 szertartásnak eleget tenni, magát alávetni. Az ö felvilágosult, de abszolút uralma, általános németesítési a magyarok passzív ellenállását vívta ki minden iránt ami német. A magyarok és a keleti német szomszédaik között kölcsönös. ellenségeskedés fejlödött ki. és ez tönkre tette az eljövendö évszázadokra a köztük lévö kapcsolatot. Ez mindkét fél számára kedvezötlen volt és mindkettöjüknek súlyos károkat okozott.

Találat: 1185