Pszichológia szigorlat

V. tétel:

Tanulás, figyelem és emlékezet

Tanulás:

A köznapi értelemben az emberek az elsajátításnak úgyszólván valamennyi formáját tanulásnak tekintik.

A tanulás pedagógiai értelmezése szükebb körü. Általában az oktatás során elsajátított ismeretek, jártasságok és kézségek kialakítását, képességek kifejlesztését jelenti.

A pszichológiában tágabb értelemben veszik a tanulást. Teljesítmény, viselkedés vagy tudás béli változás, amely gyakorlással jön létre.

Típusai:

a. Motoros ill. mozgásos tanulás: pl: járás, kerékpározás, sportok, írás, autóvezetés, zenélés

b. Perceptuális / szenzoros tanulás: ingerek elkülönítése, feldolgozása. Tartós változás egy tárgy vagy esemény észlelésében. Korábbi észlelések eredményeként. Két pont küszöb érzékelés: els 242h76c öre minden néger egyforma - a kis különbségek finomodó elkülönítése.

c. Verbális tanulás: magas szinten egyesíti az "a." és a "b." tanulási módot.

Klasszikus kondicionálás: inger típusú (s-típusú) tanulás.

Pablov kutya kísérlete:

sokszoros ismétlés:

Társítás

csatolás: tanulás

Étel - nyálzás - csengö        csengö - nyálzás

Feltétlen reakció                feltételes inger

Feltétlen reflex                 feltételes reflex

Kioltható a társítás rendszeres, tartós megszüntetésével.

Generalizáció: az eredeti ingerhez hasonló ingerek is kiváltották a reakciót: általánosulnak.

Diszkrimináció: a csak hasonló ingerek elkülönítése, különbségtétel.

Az operáns tanulás: R-típusú tanulás:

Torndike macska kísérletei:

Ketrec: kallantyúval lehet hozzáférni az ételhez, meg kellett tanulnia a macskának hozzáférni az ételhez.

Effektus törvény: minden olyan inger-válasz kapcsolat megerösödik aminek a következménye kellemes, és gyöngül az aminek kellemetlen a következménye.

Elsödleges megerösítés (biológiai szükséglet kielégítés)

Másodlagos: elsödlegessel összekapcsolódik, de nem közvetlenül kapcsolódik, pl. illat.

Részleges vagy radóm megerösítés: idönként megerösítik, idönként nem, pl. trafipax.

Látens tanulás:

Változás nem azonnal jelenik meg.

Különbségtétel az egyformának tünök között.

Képzettársítás: fogalmak összekapcsolódnak, olyan kapcsolat ahol térben és idöben hasonló, többször együtt szerplö, ellentétes tárgyak kölcsönösen felidézhetik egymást.

Frekvencia törvény: gyakoriság.

Frissesség törvénye, recencia: minél frissebb a képek közötti érintkezés annál aktívabban idézik fel egymást.

Belátásos tanulás:

A megoldásra törkvö próbálkozások fejben történnek, a kész eredmény látható.

Köhler: majom kísérletek - eszköz. è A ketrecbe zárt csimpánz látóterében banánt helyeztek el, olyan távolságra a rácstól, hogy a majom kinyújtott karral sem tudta elérni. Az éhes állat néhány sikertelen próbálkozás után véletlenül megpillantotta - a ketrecben már korábban elhelyezett - botot. A bot megpillantása után ismét a táplálékra nézett, majd újból a botra, aztán hirtelen érte nyúlt, és a rácson keresztül magához kotorta vele az élelmet.

A cél és az eszköz egységben való látása, a köztük lévö viszonylat felismerése a belátásos tanulás legföbb jellemzöje.

Próba-szerencse tanulás:

Small: patkány - labirintus

Verbális tanulás:

Beszéd tanulás, többféle tanulás összetétele

A verbális tanuláson természetesen nem csak az anyanyelv elsajátítását, hanem minden féle (írott vagy hallott) információ, szöveg feldolgozását értjük. A szóbeli tanulás tanulmányozásakor figyelmünket elsösorban a szavak közötti ún. interverbális asszociációs kapcsolatokra összpontosítjuk.

Asszociáció (érintkezés): Olyan kapcsolatról van szó, mely tárgyak, események képei között keletkezik, ha térben vagy idöben többször észleljük együtt azokat, vagy hasonló, illetöleg ellentétes tulajdonságokkal rendelkeznek; s amely kapcsolat következtében az egyik tárgy, esemény képe kiváltja a többi képet. Nem csak tárgyak, jelenségek, személyek képei, de azokat jelölö szavak, nevek is asszociálódhatnak, társulhatnak egynáshoz.

Szociális tanulás:

Imprinting - korai bevésödés.

Sajátos tanulási forma, pl. madarak, kacsák: kikelés után azt tartják anyjuknak akit elöször meglátnak mozogni.

Azt a személyiség egész fejlödését átfogó, szociális tanulási folyamatot amely során az egyén társadalmi jellege kibontakozik, szocializációnak nevezzük.

A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés folyamata; olyan folyamat amelyben az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat, és amelynek következtében viselkedése úgy módosul, hogy egyre jobban megfeleljen a környezete által vele szemben támasztott követelményeknek. Összefoglalóan: megtanul emberi módon élni és viselkedni.

A társadalmiasodás legföbb közege az ún. mikromiliö, a kiscsoportok színtere. A legtöbb társadalmi hatás e mikromiliö közvetítésével jut el az egyénhez. A gyermekkori szocializáció a személyes én kibontakozásával veszi kezdetét. A társas hatások közvetítésének fö tényezöje ekkor még a család, elsösorban az anya. Ezért nevezzük a családot elsödleges szocializációs kiscsoportnak.

A szociális tér bövülésével (óvoda, iskola) a hatást gyakorló személyek száma egyre nö, a szocializáció mindinkább a családon kívüli hatótérbe kerül, s elsösorban a kortárs csoportok jelentössége fokozódik.

A szocializáció eszköze a kommunikáció, amely megvalósítja, realizálja a kapcsolatokat az emberek között.

A tárgy- és eszközhasználat, az erre épülö fizikai és szellemi képességek, végsö soron maga az emberi munka, a munkavégzésben átélt sikerek, elismerések is fontos tényezöi a szocializációs folyamatnak.

a) Az utánzás: A legtöbb emberi viselkedés utánzó jellegü. Különösen szembetünö ez a gyermekkorban; a kisgyermek utánzással sajátítja el a beszédet, az eszközök használatát, a különbözö viselkedésformákat.

Elöször a szülö utánozza a csecsemöt, és a gyermek a szülön látottakat - tulajdonképpen saját mozdulatait, gesztusait - ismét utánozza. Tehát az utánzott cselekvés forrása - saját maga. Ezt a jelenséget nevezzük cirkuláris reakciónak.

Másik sajátossága ennek a kezdetleges, korai utánzásnak, hogy nem késleltethetö.

Másfél-két esztendös kortól figyelhetjük meg a késleltetett utánzást.

A gyermek számára mások megértéséhez a beleélés szinte egyedüli eszköze az utánmozgás; akaratlanul is azt csonálja, amit a környezete. Az utánzás tehát beleélés, az empátia talaján fejlödik ki.

b) Az azonosulás (identifikáció):

A modellkövetésnek egy magasabb szintjéröl van szó. Az azonosulásnál az egyén kiválaszt egy neki megfelelö modellt, s megpróbál olyan lenni, mint a kiválasztott személy.

Az azonosulás során a gyermek akaratlanul, spontán módon veszi át az érzelmileg jelentös személyek viselkedésmódját, elvárásait, tulajdonságait.

A legteljesebb azonosulás általában a korai gyermekkorban figyelhetö meg, amikor a kisgyermek teljesen azonosul a szeretett szülövel.

c) A belsövé tétel (interiorizáció): Az ilyen viselkedés fokozatosan függetlenedik a külsö forrástól, beépül a személyiségbe, értékrendszerének részévé válik.

A szereteten alapuló interiorizáció a szabály belsö elfogadását eredményezi, az ún. belsö kontroll kialakulásához vezet.

Az erkölcsi normák, szokások, a "lelkiismeret" kialakulása ilyen interiorizációs mechanizmussal magyarázhatók.

Transzfer - áttevödés, átvitel: aki pl. tud egy nyelvet az könnyebben tanulja meg a 3.-at, 4.-et.

Figyelem:

A válasz szelektivitása.

Elökészítö fázis az észlelésre

Kontrolált figyelem és automatikus figyelem.

Jellemzö:

Szelektivitás (fókuszálás)

Tartósság

Követéses módszer.

Dichotikus: a csomó ingerböl egy követése.

Boadbent: szüröelmélet: egyre figyel a többit kiszüri, bármilyen csatornára rá lehet állítani.

Treisman: módosított szüröelmélet: nem kiszüri hanem elhalványítja a nem figyelt csatorna ingereit.

Moray: A szürést kérdöjelezte meg azzal, hogy bebizonyította: fejleszthetö az a képesség, hogy egyszerre két dologra figyeljen. A szürö nem müködik teljesen, csak részlegesen.

Kapacitás modell: ami belefér a kapacitásba, arra figyelünk, ez növelhetö, fejleszthetö.

Megosztható-e a figyelem? Vagy fluktuál?

ê

ugrál gyorsan egyikröl a másikra

Emlékezet:

A korai elméletek szerint a memória két részböl, egy hosszú távú és egy rövidtávú emlékezeti térböl áll. Az érzékszervekböl jövö információ elöször a rövidtávú memóriába (RTM) kerül, és ha elegendö ideig ott tartjuk, pl. ismételgetjük, akkor átíródik a hosszú távú memóriába (HTM).

Az RTM hosszúságát úgy lehet vizsgálni, hogy kizárjuk az ismételgetés lehetöségét. Ezt a kísérletekben eltérö feladatokkal oldották meg.

Az RTM legfeljebb néhányszor tíz másodpercig tárolja az információt.

George Miller eredménye szerint az RTM kapacitása 7 2 egység. Az információt vagy abban az egységben tároljuk, amelyben kaptuk, vagy tömörítjük, más egységekké alakítjuk, és ezeket az egységeket tároljuk.

A konstruktív emlékezet:

a) Explicit memória

b) Implicit memória: teljesítmény javulása, nem tudjuk nevesíteni a teljesítmény növekedés eredetét.

Bartlett: sémák

A felejtés: az elöhívás kudarca. A emlékezés egy vagy több szakaszán fellépö hiba.

interferencia: proaktív interferencia (gátlás): elöre ható. Amit régebben tanultunk meg nehezebb visszaidézni, mint amit most tanultunk.

Retroaktív interferencia: az újonnan tanult dolgok nehezítik a régiek elöhívását.

inaktivitás: nem használt anyag elfelejtése

retrográd amnézia

elfojtás

Érzelmi tényezök az emlékezésben:

érzelmi többlet / töltet: nagy érzelem társul - jobban megjegyezzük

villanó fény - emlék: információ fogadás - felidézhetök a körülmények

kontextus hatás: a megörzés és elöhívás helye megegyezik, jobb az elöhívás

Emlékezést serkentö tényezök:

túl tanulás: azt követöen tanulom, hogy megtanultam

gyakorlás, elosztottság

anyag csoportosítása, szervezése

mnemotechnikák: helyhezkötés