Érzékelés általános jellemzôi. Az érzékelési modalitások

Érzékelés általános jellemzõi:

A környezet fizikai, kémiai ingereire adott megkülönböztetett idegi válasz!

Testérzékelés: nem a külvilágról hanem belsõ világunkról ad információt.

Az érzékelési modalitások közös jellemzõi:

Érzékenység: abszolút küszöb: az a legkisebb inger 818d39i mennyiség, amit az adott érzékszerv érzékelni képes.

Látásnál: 1 foton (foton: a fényenergia legkisebb egysége)

Hallásnál: 20 Hz

Szaglásnál: a levegõ 50 milliárdod része

Ízlelés: 1 teáskanál cukor kilenc liter vízben

Tapintás: 1 légy szárnya 1 cm-rõl az arcra hullva

különbségi küszöb: (éppen érezhetõ különbség ÉÉK): az érzékszerv számára még éppen érzékelhetõ különbség. Függ a kiindulási ingertõl.

Kódolás: Érzékeljük a külvilág ingerit és ezt alakítják át az érzékszervek elektromos impulzusokká è transzdukció a receptorokban megy végbe.

Intenzitás:

Idegimpulzus gyakorisága

Idegimpulzus változékonysága

Véletlenszerû aktivitás

Specifikus idegenergiák hipotézise: honnan tudja, hogy más-más "feladó" küldi az ingert, ha mindig ugyanaz az inger ugyanazon a csatornán érkezik.

Az érzékelési modalitások:

látás:

A környezetbõl felvehetõ információk kb. 75-80%-a vizuális eredetû, az ember tehát "vizuálisan vezetett" lény. A forrás a tárgyakról visszaverõdõ fény.

Ingere a fény: elektromágneses sugárzás, hullámhossz.

Ez a távolság a kozmikus sugárzásnál a legkisebb, a cm négyezer billiomod része.

A nagysága több kilométerig is terjedhet, pl. rádióhullámok.

400-700 nm (nm = nanométer): ezt érzékelni tudjuk, fényként ezt látjuk.

A retinára vetített kép fordított irányú és kicsinyített, hiszen a szemlencse 24 dioptriás gyûjtõlencsének felel meg.

Az szem képkialakító részei: lencse, szaruhártya, pupilla, retina, írisz, üvegtest, vakfolt a retinán: itt találkoznak az erek, idegek.

2 féle receptor:

a)      csapok: nappali látás, magas fény, színérzékelés

b)      pálcikák: fényintenzitásra érzékeny

Amikor valamit nézünk, szemünkkel fixáljuk az adott tárgyat vagy helyzetet, szemünk akkor is mozog: ilyen, ún. mikromozgás a tremor, ami nagyon kis amplitúdójú rezgés. A makromozgások egyik jellegzetes formája a kontúrkövetõ szemmozgás.

Információ felvétel csak fixáció alatt van, az ugrások alatt nincs. A fixáció alatti szemmozgás az információ felvétel része, ezt mutatják a stabilizált retinakép kísérletek eredményei is.

A színlátás szubjektív élmény. A fénynek nincs színe csak a hullámhossza más, ezeket a változatos hullámhosszokat változtatja az agy színekké. Kék, zöld, vörös.

400 nm alatt ultraibolya           ezeket már csak mûszerek

700 nm felett infra vörös           segítségével láthatjuk

Komplementer színek: egymással keverve kioltják egymást.

Additív színkeverés: fények keverése.

Szubtraktív színkeverés: festékek keverése.

Szín jellemzõi:

színezet

telítettség: telített - telítetlen

dimenzió

érzékelt intenzitás

Dikromátok: színtévesztõk, csak két alapszínt tud elkülöníteni ezért keveri a harmadikat.

Monokromátok: 1 színt lát

Színlátás elmélet:

Young - Helmholtz: 3 szín elmélet: 3 féle színreceptor csap van a szemben

Hering ellenszín elmélete: a csapok kétfélék, az egyik féle a zöldet - vöröset látja, a másik a kéket - sárgát.

Kétszintû elmélet: az elõzõ kettõ integrálása. 2 nanométerenként tudunk különbséget tenni a színek között: 150 szín è világosságuk különbözik

hallás:

hang: rezgés, mozgás

hanghullámok

Hangmagasság, frekvencia: másodpercenkénti ciklus szám, Hz.

Hangerö, intenzitás:

Felsõ és alsó vég közötti

távolság dB.

A hallás szerve a fül.

Érzékelõ, továbbító - átalakító

Külsõ- és középfül                 belsõfül

ê

továbbítás             fölerõsítés elektromos impulzussá alakítás

fülkagyló               dobhártya szõrsejtek

hallójárat              hallócsontocskák

ê

üllõ, kalapács, kengyel

vezetési károsodás a középfülben è hallókészülék

szenzoros neurális károsodás (szõrsejtek): nem lehet korrigálni

hallásküszöb: 0 dB

lakóhely (átlag): 20 - 30 dB

társalgás: 60 dB

zajos étterem: 70 dB ez az egészségügyileg kritikus szint alsó határa

kamion forgalom: 90 dB

láncfûrész, légkalapács: 100 dB

sugárhajtású repülõgép: 140 dB

20 - 20 ezer Hz: hallástartomány

A legkisebb változásokat 1000 Hz táján lehet érzékelni.

bõr érzékletek:

hõ, tapintás, nyomás

hõ: szabad végzõdési neuronok:

hideg receptorok

meleg receptorok: 0,4 melegedés érzékelés

Fájdalomérzés: szöveti károsodást okozó ingerek fájdalmat idéznek elö

Fázisos és tónusos fájdalom

ê ê

rövid                  tartós

azonnali           állandó

változó

A lelki tényezõknek befolyásoló hatása van.

Kapu elmélet: Melzak: a gerincvelõben van egy "kapu": itt dõl el, hogy mi megy be az agyba: milyen intenzitású fájdalmat enged be

a.            propriocepció: fej és végtagok viszony a törzsünkhöz: bõrben és izületekben

b.            helyzet és testmozgások érzékelése: belsõ fül, vesztibuláris rendszer

c.      belsõ állapotok érzékelése

ízlelés:

A nyelv ízlelõbimbói által felvett információ részben a parietális lebeny, részben a limbikus rendszer mûködése által kap jelentést. A négy alapíz az édes, a savanyú, a keserû és a sós. Az ízek és az illatok együttese a zamat, az aroma. Az ízek nem csak abban segítenek bennünket, hogy kedvelt vagy elutasított ételeket minõsítünk (gondoljunk, pl. az édesanya, a sótlan alak vagy a savagyú pofa konnotációjára).

Nyelvünk persze nem csak az ízekrõl tájékoztat bennünket, hanem a hõmérsékletrõl, a táplálék anyagáról, konzisztenciájáról is.

szaglás:

illékony molekulák: szaglásérzékelés

Szagló receptorok: illékony anyagokkal kapcsolat - érintkezés és azonnal elektromos impulzus keletkezik.

A szaglás jelentõsége az embernél csekély.

A szaglás pályája a legrövidebb az agyhoz. Mivel a szaglás ingere valamilyen kémiai anyag a levegõben oldva, tehát "terjednie kell", sokkal könnyebb, pl. a forró húsleves illatát megérezni, mint a hidegét.

A közhiedelemmel szemben az emberi szaglás igen éles. Egy beszámoló szerint egy átlagember akkor is képes megérezni a záptojás hidrogén-szulfid szagát, ha abból csak 0,1 vagy 0,5 ml keveredik 10000 l levegõvel.

Az észlelési küszöb az öregedéssel emelkedik, dohányosoknál és passzív dohányosoknál is alacsonyabb szintû szagérzékenység figyelhetõ meg, mint a nemdohányzóknál.

Normál kísérleti személyek 16 eltérõ szaganyagot tudtak azonosítani; a nõk általában jobbak a férfiaknál, ami hormonális tényezõk eredménye, de az is lehetséges, hogy ezt a verbális képességekben való nemi különbségek okozzák.

A szagok életünkben betöltött fontos szerepét bizonyítják azok a megfigyelések, amelyek szerint a szagok kellemesebb és érzelmekkel jobban átszõtt emlékeket elevenítenek fel, mint a vizuális vagy nyelvi ingerek.