online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia Pszichiátria Pszichológia Szociológia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A szerepfogalom hatarai és külsö szerepkonfliktusok

pszichológia

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
A pszichológia BIOLÓGIAI ALAPJAI
Pszichológia szigorlat - Tanulas, figyelem és emlékezet
Tudat alatti erőforrasok
TÁRSAS KÖLCSÖNŹHATÁS ÉS TÁRSAS BEFOLYÁSOLÁS
ALAPVETŐ MOTÍVUMOK
Témakör: Ellentét-parok az emberi gondolkodasban és a kultúraban. A „két-tényezös” gondolkodas felületessége, az ellentétek dialektikus kölcsönhatasa.
A TANULÁSI ZAVAROK TERÁPIÁJA1
A HIPERAKTÍV FELNŐTT
Emberismereti teszt
ÉRZELMEK
 
 

Készítette:Alföldi Linda  Pszichológia II.

Forrás: László János: Szerep, forgatókönyv, narratívum; Scientia Humana,Bp.1998. 9-23old.

A szerepfogalom határai és külsö szerepkonfliktusok

I.A szerepkategória keletkezésének körülményei:

-1930-as években Linton, Mead és Moreno munkássága indította el; olyan analitikus fogalmat találtak, amely a társadalmi-kulturális struktúrát és az egyéni viselkedés szabályozását, társadalmi természetü és társadalmilag közvetített viselkedési elöírásokkal, norma együttesekkel írja le.

đ Azaz szereppelŕszínpad analógia

- társadalmi normák szerint elöre meghatározott viselkedésmódokat kell „eljátszani””

- a szerepek csak szerepek rendszerében funkcionálnak, a szerepet gyakorolni kell, és kell egy a hibákat kijavító oktató is

Banton:

-szerep és járulékos 535g67f szerepfogalmak, melyeket Lintontól, a szerepelmélet megalapítójától   vett át

ŕa szerep a státusz dinamikus aspektusa, a státusz pedig valamely kulturális együttesben elfoglalt helyzet, melyhez meghatározott jogok és kötelezettségek tartoznak (differenciálatlan definíció)

- más a szerep és a járulékos szerepfogalom vonatkozási kerete és érvényessége, ha a társadalmi tagolódást, és a viselkedés normatív szabályozottságát tanulmányozzuk

- más, ha ezeket a fogalmakat a szociális interakció vagy személyiség kontextusába helyezzük

Nadel:

- társadalmi struktúrában elkülönített pozíciók és ezekhez kapcsolódó normák empirikusan léteznek

- A kutató által valamilyen kategóriába sorolt személy önmagát hová/máshová sorolná?

Merton:

- csoporttagság mérése (a személyt a társak a csoport tagjának tekintik);  objektív ismérvek

Tajfel:

- a csoporttagság kritériumai szubjektív szféra részei (az egyén csoporttagnak definiálja önmagát)

- érzelmi jelentöség

Pataki:

- az objektív csoporthelyzet és az arra vonatkozó személyes értékelés és azonosulás többé-kevésbé eltérhet egymástól

Thomas:

-         szubjektív helyzet- és szerepdefiníció (viselkedés pragmatikai oldala)

1.

1.      A szerepelmélet normatív paradigmája: ebben a normák valamiféle „automatizmusának” gondolata fogalmazódik meg. (Kimarad az egyén!)

ŕEllentábor: ök a normákról mondanak le, és a szociális viselkedés szabályszerüségeit az egyéni interpretációs sémákban keresik.

2.   Szimbolikus interakcionizmus:  (G.H. Mead) szerintük a humán interakciókba olyan „dramaturgiai” változók lépnek be, melyek az adott helyzetben az interakciós szerepek sajátos arculatának kialakulásáért felelösek.

Ide tartoznak: (technikák), helyzet, másik személy interpretálása.

-         A személyek sohasem egy „elöre elkészített” norma együttessel ellátott pozíciót töltenek be; a kapcsolataik síkján kell cselekedniük. A szerepeket a mások akciói tükrözik.

II. A szerepkonfliktus problémája:

- a konfliktus mindig az egyén élményvilágában lejátszódó folyamat

ŕvizsgálata: a személyiség „pszichikus munkájával” és a szociális erötér objektív sajátosságaival

                      együtt lehetséges

- szerepkonfliktus hagyományos értelmezése a szerepelvárásokat elemzi, megkülönbözteti az elöírásokat az érvényesítés érdekében kifejtett nyomástól, és az elvárások jogosságát és jogtalanságát

- ragaszkodik a tradicionális pozíció- ill. szerepstruktúra elképzeléséhez

DE: ŕ nincs fejlödési aspektus, nincs identitás (hiányoznak)

- „ aktor ” = szerepet viselö személy

- „ partner ” =társszereplö

ŕvizsgálódás terepe: szerepváltás, szerepvesztés…

t A szerepkonfliktus leírása + értelmezése Merton nyomán:

- egy szerep különbözö viszonylatoknak megfelelö „rész-szerepekböl” áll (Pl.: tanár szerepe)

- Pozícióháló:

            -egy szervezeten belüli viszonylatokat, viselkedést írja le

            -a pozícióhálót a szerepkonfliktus szempontjából vizsgált „központi” pozíció körül jelölik ki

-a háló különbözö pontjait betöltö személyek a szerepküldök (sz.kü.)

-a szerepet betöltök a központi személyek (kp.sz.)

-a sz.kü.-k a kommunikációban nyomást fejtenek ki, hogy a kp.sz.-t az elöírások teljesítésére ösztönözzék

-a sz.kü.-k nyomása a személyben (kp.sz.) „pszichikus energiává”, az adott cselekvést serkentö, vagy gátló motívummá válik.

2.

a)      Ha a nyomást a személy jogosnak és veszélyesnek észleli, annál erösebb lesz a motivációja a cselekvés végrehajtására.



b)      Ha a nyomást a személy jogtalannak és veszélytelennek észleli, ellenáll a cselekvésnek.

-Belsö szerepkonfliktus: ha a személynek olyan viselkedési alternatívák közül kell választania, melyek mögött egymásnak ellentmondó motívumok állnak, és ezek keresztezik egymást, konfliktus áll elö.

-Külsö szerepkonfliktus: a szerepküldö ellentmondó elvárásaiból fakad.

 Konfliktus, melyet egy szerepküldö ellentmondó elvárásai okoznak:


Pl.: a tanártól elvárja az igazgató, hogy menjen továbbképzésre, de iskolai kötelességeinek hanyagolása miatt meg is rója egyidejüleg.

Konfliktus, melyet több szerepküldö ellentmondó elvárásai okoznak:

-a kp.sz.-hez a háló több pontjáról érkeznek egymásnak ellentmondó elvárások

- a sz.kü.-ktöl nagyszámú jogos elvárás érkezik, amik túllépik a személy idö- és energiakapacitását


ŕszereptúlterheltség konfliktusa ( a szerepküldök között is lehet ellentmondása)


ƒ

A szerepek közötti ellentmondás:

-a személy lehet egy idöben a társadalom számos eltérö alrendszerének is tagja, számos szerepet teljesíthet, ezek pedig ellentmondásba kerülhetnek egymással (pl.: családi szerep ütközik a hivatásbeli szereppel)


                                      Egyén

3.

Szerepambiguitás és külsö szerepkonfliktus:

Szerepambiguitás: ha a személy sz.kü.-i a viselkedésére, cselekvésére vonatkozó elöírásokat nem határozzák meg pontosan, viszont a kp.sz.-t esetleges hibáiért utólag szigorúan megbüntetik. A kp.sz.-nek az ellentétes viselkedések között nagy kockázattal kell választani.

-         A külsö szerepkonfliktust eredményezö ellentmondó szerepelvárásokat egyidejüség jellemzi.

                                                        Utasítás?

hiba

büntetés

-Kérdések konfliktushelyzetben:

1.Hogyan észleli a személy az ellentmondó helyzetet? 2.Ez mit vált ki belöle?

3.Mit tesz a konfliktus elhárítása érdekében?



ŕkonfliktusélmény forrása lehet olyan külsö nyomás is, amely a szerepet viselöben soha nem is tudatosul

ŕaz elvárások szelektív észleléseđperceptuális hárítás

-         a szélsöséges és ellentétes elvárásoknak való megfelelési képtelenség a személyt patológiás állapotba is sodorhatja

t Szerepkonfliktus elhárításának stratégiái:

 

Œ „Idöleges visszavonulás”: azaz eljárás, amikor a személy szerepfunkcióit minimálisra csökkenti,

„fagyasztja”, míg az ellentmondó elvárások nem tisztázódnak.

 „Egymás ellen kijátszhatja” a személy a szerepküldöket, ha a konfliktus egy szerep együttesen

belül van.

- szereprelációban nyújtott térbeli és idöbeli elválasztás ŕ „részleges intimitás”

Ž „Lokomóciós” kezelési mód a „manipulációs” konfliktuskezeléssel szemben. Ez regresszív megoldásnak tünhet, de pozitív változáshoz vezethet.

 Szereptávolítás: Goffman írta le, a szerepet viselö függetleníteni igyekszik magát a szerepben elöírt viselkedéstöl.Ä Személyiség és szerep kapcsolata: a hagyományos elemzés a szinkron szerepstruktúrára korlátozódik, és a személyiség aktuális állapotát is az egyidejüség szerint kezeli.

4.

V. A szerepek elsajátítása, szerep-internalizáció:

A szociális viselkedés és attitüdök elsajátításának leírása. A G.H.Mead-i szerep-internalizációs koncepcióból az individuális elem müködése több irányba is kifejleszthetö.

-Az internalizált szerep beépül az énbe, a személy énidentitásának, önazonosságának részévé válik.

-Pszichológiai szempontból a társas- /szociális interakcióban az egyén fontos része az identitás

Az identitást két oldalról határozhatjuk meg:                    Társak az egyént elhelyezik a társadalmi kategóriák egyikébe.

                                                                                      Az egyén önmagát azonosítja valamilyen szociális terminussal.

-Szimbolikus interakcionista megközelítés: átdolgozták a státusz és pozíció fogalmát. (Goffman)

Stone: A szociális identitás, mint a személyhez kapcsolódó bármely szociális objektiváció. (Pl.:név)

- A szerep helyhez kötött, ezt mozgósítja a szociális helyzeti identitás.

- A szituatív vagy személyi jellemzöknek a társadalom kisebb vagy nagyobb csoportjai által minösített szimbolikus értéke van, ezek alapján kategóriák képezhetök; a kategóriákkal azonosított személyektöl pedig meghatározott viselkedés várható el. Pl.:a név annak az egytagú kategóriának a szimbóluma, amelynek egyetlen eleme a név birtokosa.

- A különbözö szerepek internalizáltsági foka eltérö lehet; a fontosságuk is más lehet az egyén számára. Felerösödnek a szereppel kapcsolatos személyiségvonások is.

- A mindennapi interakciókban a partner viselkedését nemcsak az aktor helyzetnek megfelelö pozícióidentitása, hanem az aktor „egész” szociális identitása határozza meg.

- A partnerben lezajló folyamatot szerepintegrációnak, a helyzetben kialakuló szerepet internalizált szerepnek nevezzük.

w Feltételezzük, hogy a partner szerepintegrációja olyan kognitív folyamat, amely két, egymástól független mozzanatot tartalmaz:

1.      Az aktor pozícióidentitásának és személyes objektivációjának észlelése alapján a partner létrehozza az aktor egységes kognitív reprezentációját. (=cselekvö személy képe)

2.      A kép elemeihez rendelt viselkedési szabályokból kell egységes szerepet szerveznie, amit ezután saját viselkedésével tükröz a cselekvö személynek.

-Az interakciós identitás „kétoldalú meghatározása értelmében az aktornak is integrálnia kell önmagában azokat a szociális kategóriákat, amelyekkel az adott helyzetben azonosnak érzi önmagát, vagyis énképét valamilyen módon „aktualizálnia” kell.

- Ahogyan a szociális szerepek (életkor, nem, család, hivatás) bekerülnek az énképbe, az énidentitás szerves részét alkotják, a szociális identitás más elemei és a hozzájuk kapcsolódó szerepek is az énidentitás részévé válnak.

5.


: 2599