online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia Pszichiátria Pszichológia Szociológia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Ismeretelméleti alternatívak: RACIONALIZMUS

filozófia

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
A filozófia egyik alapkérdésére adott valasz
Filozófia és az ideológia viszonya
A Magyar Philosophiai Szemle Repertóriuma
Ismeretelméleti alternatívak: RACIONALIZMUS
 
 

Ismeretelméleti alternatívák: RACIONALIZMUS

Igaz ismeretekhez csak a gondolkodás juttat, a tapasztalástól függetlenül.

PLATÓN:

a világot úgy magyarázta, hogy az elsődleges az ideák világa, ahol a szépség, jóság, ... stb eszmék laknak. Ezek az ideák a másodlagos, tárgyi világban többé-kevésbé vannak jelen Þ minden tárgy tartalmaz többet-kevesebbet az ideákból.

     Megkettőzi a világot a tökéletes létezés birodalma, míg a tárgyi világ a tökéletlen.

     Pl.: Barlanghasonlat

     Anamnézis - visszaemlékezés: (az ideák világában)

     Ha a tanulás alapja a visszaemlékezés, akkor nem más, mint olyan tudás felidézése, amit már tudtunk, csak elfelejtettük. Az ideák világában már találkoztunk vele.

     Tanulás nem más, mint a már megismert dolgok felidézése. Az ideális igazság tapasztalati úton nem ismerhető meg!

     Kérdve-kifejező módszer: kérdésekkel rávezetés arra, amit tanítani akar.

     Ellenérvek: fölöslegen a világot megkettőzni (Arisztotelész szerint). Az ideák benne vannak a tárgyakban, dolgokban, hiszen nincs egy külön hely az ideáknak.

     Összegzés: A visszaemlékezsé a megismerés fogalmának része, de csak visszaemlékezéssel nem lehet igaz ismeretekhez jutni.

Megismerés = megvilágosodás

CICERO: Az eszmék fényt sugároznak ki.

AUGUSZTINUSZ: Isten szava olyan fény, amely az embert megvilágosítja. Ez a fény a megigazoláshoz, megismeréshez nélkülözhetetlen. Az örök igazsághoz csak Isten általi megvilágosodással lehet jutni.

Ellenérvek:

*     ha nincs tudás, a nem tudásnak nincs megvilágosító ereje.

*     az embernek van heurisztikus képessége (rádöbbenés, ráismerés), ez csak akkor fordul elő, ha kellően sok ismeretük van.

*     ha az igazságnak kisugárzó értéke lenne, akkor könnyedén megismernénk a dolgokat. A világban a hazugságokat hamarabb elhiszik.

Velünk születnek az eszmék

DESCARTES: módszeres kétely, mindenben kételkedni kell. Ami nem világos ismeret és nem jól megkülönböztethető, azt el kell vetni. Az érzéki alapú ismeretek bizonytalanok, csak eszmei lehet az, ami teljesen biztos.

Az ember egy racionális cogito: létező eszes lény.

A kételkedések eredményeként arra jutott, hogy cogito ego sum.

A matematikai és erkölcsi alaptételeket magunkkal hozzuk.

LOCKE:  A kisgyermekekben is ugyanúgy megvannak azok a dolgok, amik a felnőttekben.

LEIBNIZ: Eszmék nem születnek velünk, hacsak nem az értelem maga. Ha az értelem mindenkinek egyformán születésekor van, akkor miért van az, hogy az emberek különböző nyelven beszélnek?

CHOMSKY: az emberi gyermek a magasfokú logikai rendszer végrehajtásának a képességével születik, genetikailag adott a nyelvtan elsajátításának bonyolult rendszere Þ beszéd készsége, nyelvtan elsajátításának lehetőségét teszik lehetővé a velünk született agyi pályák.

KANT ismeretelmélete

A priori:                 a tapasztalatot megelőzően, függetlenül.

A posteriori:          a tapasztalásból származó, követő ismeret.

ˇ      Minden hattyú fehér, az a posteriori.

ˇ      Mindennek oka van, az a priori, mert a tapasztalatokból nem jutunk el oda.

Lehetségesek-e a  priori szintetikus ítéletek?

Lehetséges-e filozófia?

Lehetséges-e tudomány?

Filozófia csak akkor lehet, ha a priori.

                                        Érzékelés                         Értelem                                  Ész

                                                                     (intellektus, verstand)               (ratio, vermuft)


DING                                  TÉR                                                 Eszmék:

AN                                                                                         1. Feltétlen egységes lélek

SICH                                                                                      2. Világ

                                                          IDŐ                                                                                    3. Isten

                                                                                                                  NEM BIZONYÍTHATÓAKÞ



                                                                                                                  ANTIÓMIÁK           

                                  Szemléleti formák               1. Megmaradás                   - véges, végtelen világ

2.   Okság                                  - Isten van/nincs

3.   Kölcsönhatás                       - szabadság-szükségszerűség

Ding An Sich: magán való dolog, megismeréstől független dolog.

Ez az érzékszerveinken keresztül bejut a megismerő tudatba.

Értelem: (verstand / intellektus)

A Ding an Sich tér és idő nélküli a priori formák. A megismerés során mi rendezzük tér és idő szerint a tapasztalatokat.

Az értelemnek is vannak a priori kategóriái.  12 db van belőle, ezek velünk születtek. Ismereteinket ezekkel a kategóriákkal el tudjuk rendezni, így létezhet természettudomány, matematika.

Az észnek nincsenek kategóriái, csak eszméi. A filozófiák egymásnak ellentmondó állításokat fogalmaznak meg.

ANTINÓMIA: megoldhatatlan ellentmondás.

Kant: eddig a gondolkodásunkat akartuk hozzáigazítani a valósághoz, mostantól azonban a valósághoz kell hozzáigazítani a gondolkodásunkat.

A Ding an sich - számunkra megismerhetetlen, hiszen csak kategóriákon keresztül szemlélhetjük.

Megismerés mint lényeglátás

HUSSERL: A tárgyak, dolgok két részből állnak: felszín és lényeg.

                                    Felszín                              A hiteles megismerésnek a jelenségtől a         lényeg   jelenség                 lényegig kell eljutnia. Ez a lényeglátás.

                 Mély

                                                                            Szerinte: a lényeg az ideális lét egysége,

                                                                            és nem az érzékiből elvont a általános            fogalom.

A lényeglátás segítségével a tapasztalatból jutunk el a dolgok lényegéhez. A lényeglátás nem más, mint intellektuális szemlélet, intuíció eredménye.

Ellenvetés:

*     ha tapasztalatilag nem vizsgálható felül, akkor nem tudomány

*     intuíció révén csak korábbi előítéleteinket rávetítjük a dolgok lényegére.

*     sötétbe nézünk az intuíció segítségével.

Kritikai racionalizmus

POPPER: falzifikáció = hamisság bizonyítása

*     minden ismeretet felül kell vizsgálnunk

*     verifikálni nem lehet a törvényeket induktív módon

*     általános állítást visszavezetjük részekre, a részeket vizsgálom igazság-hamisság szerint. Ha egy is hamis, elvetem az állítást.

Összefoglalás:

Megismerés mint visszaemléke-zés

Velünk született eszmék tana

Kanti a priorizmus

Kritikai racionalizmus

Megismerés mint megvi-lágosodás

Lényeglátás tana

           DOGMATIZMUS            TUDÁSUNK HELYES IS,          SZKEPTICIZMUS

                                                               MEG NEM IS

        (kinyilatkoztatásban nem              (tévedésünket korrigál-             (mindenben kételkedni

                kételkedünk)                                     juk)                                         kell)

Találat: 1754