online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia Pszichiátria Pszichológia Szociológia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Ismeretelméleti alternatívak: EMPIRIZMUS

filozófia

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Filozófia és az ideológia viszonya
A Magyar Philosophiai Szemle Repertóriuma
Ismeretelméleti alternatívak: RACIONALIZMUS
FRIEDRICH NIETZSCHE Emberi – túlsagosan is emberi (aforizmak)
Lételmélet (antológia) lehetséges valaszok
Ismeretelméleti alternatívak: EMPIRIZMUS
 
 

Ismeretelméleti alternatívák: EMPIRIZMUS

 

Ismeretelmélet (gnoszeológia vagy episztemológia) = megismeréssel foglalkozó filozófiai tanításokkal foglalkozik.

n    Mik az ismereteink fundamentumai? (fundamnetum)

n    Igaz-e, hogy a megismerés a kételkedéssel kezdődik?

n    Minden ismeretünk forrása-e a tapasztalat?

A megismerés régi problémája az embe 929h72j riségnek. Két nagy álláspont van:

1.) A megismerés alapja a tapasztalat. Igaz ismeretekhez tapasztalással lehet eljutni. Érzések, érzetek az alapelemek, a tudás ezekből az alapelvekből épül fel.

2.) Racionalizmus: ráció = ész, gondolkodás. A tapasztalataink átvernek, becsapnak, ezért alapos ismeretekhez csak gondolkodás útján jutunk el. Az ész, a logika, a gondolkodás szerepe a fontos.

Ezek ellenmondásos állásfoglalások. Az ókorban jelenik meg F. BACON képviselésével az empirizmus.

A racionalizmus pedig DESCARTES és KANT képviseletében.

EMPIRIZMUS:

 

          Ismeretelméleti                         KÖZÉP                                     Ismeretelméleti

          realizmus                                                                                    idealizmus

           naiv realizmus                           - analitikus filozófia                     - logikai pozitivizmus

           reprezentatív realizmus                                                               - klasszikus pozitivizmus

           józan ész realizmus                                                                     - szubjektív idealizmus

Ismeretelméleti realizmus: rajtunk kívül vannak tárgya, dolgok. A megismeréskor ezekről másolatot készítünk a tudatunkban.

Ismeretelméleti idealizmus: csak érzések, érzetek, tények vannak, ezekből alakított eszmék vannak, és a fejünkön kívül levő világról nem tudunk semmit. A világ hatásai a fejünkben lévő határainál húzódik.

Közép: átvezetés a kettő között.

Naiv realizmus: azt tapasztaljuk, ami van, ami ténylegesen létezik. Ha én látom a papírt, akkor biztos, hogy a Pista papírlapot lát.

Feltételezi a tárgy létezését rajtunk kívül. Erről kapunk információkat az érzékszerveinken keresztül, és ezek 100%-ig megfelelnek a tárgynak. A világ pontosan olyan, amilyennek tapasztaljuk.

Miért hívjuk naivnak?

Mert hiányzik belőle az önkritika mozzanata. Nem lép ki ebből a szituációból, és nem is tesz fel kérdéseket. Egyből elhiszi a dolgokat, tudományos kísérleteknek nem teszi alá. Jóhiszeműen alkot véleményt. Az érzékszerveink biztos, hogy 100%-osan mutatják a képet. Az érzéki csalódástól védtelen, valóságnak fogja fel.

Reprezentatív realizmus: képviselője J. LOCKE. Születésünkkor a tudatunk tiszta tábla = tabula rasa, amelyet a tapasztalat firkál össze, ír be. A külső tárgyakról érkező benyomások másolódnak erre a lapra. Þ A tudatunkban lenyomatokat képezünk, ezek reprezentálják a tárgyat. Ábrázol, mutat. Az elme ezeket tudja törölni, tárolni, variálni.

Kétféle eszméket, reprezentánsokat kell megkülönböztetni, az egyik az alak, nagyság, vagyis a tárgyak elsődleges tulajdonságai. A másodlagos tulajdonságok, pl.: szín, illat, íz Þ Fejünkben keltett tulajdonságok.

„A cukor akkor édes, ha nyaljuk!”



Létrehozza a dualizmust: vannak tárgyak és a róluk alkotott eszmék, ezek két különböző tartomány. Szenzualizmus = érzékelés, megismerés alapja.

Ellenvetés: az érzéki csalódások ellen ez sem véd meg. A lenyomat az térfüggő, mást mutat a fejünkben. Fantázia és alkotó képzelet: pl. kitalációk (sellők, sci-fi)

Józan ész realizmus: XX. sz.-i felfogás, az ismereteink fundamentumait a köznapi gondolkodásban kell keresnünk. Az egyszerű emberek hamisítatlan gondolkodásában találjuk meg az alapvető ismereteket. MOORE és WITTGENSTEIN voltak a képviselők. Descartes-féle filozófia ellen irányult. Ez már tudományos alapon történik.

Ellenvetés: a józan ész állításai egyszerű, triviális dolgokra vonatkoznak. Az általánosabb, több dologra vonatkozóan ilyen módon nem bizonyítható. A tudomány nem igazán tudja hasznosítani. A bizonyosság az előnyben részesítés. Nem ad választ arra, hogy a nyelvileg megfogalmazott szellemi szféra és az anyagi szféra közötti kölcsönhatás hogyan áll. A nyelv nem homogén, ezért nem lehet a világ dolgait csak a köznyelvvel leírni.

Analitikus filozófia: a nyelvi formák elemzésével foglalkozik. A problémák a nem helyes nyelvi ismeretekből erednek, ezért el kezdik elemezni a természetes nyelveket Þ kiderült, hogy a természetes nyelv a szakkifejezéseket rosszul alkalmazta.

WITTGENSTEIN és RUSSELL foglalkozott vele, hogy a félreérthetőséeket kiküszöböljék a nyelvből Þ szimbolikus logikát használtak.

ß

Kiderült, hogy nem valósítható meg. A nyelvtudomány nem tudja megoldani a filozófiai problémákat. Mesterséges nyelvek természetes nyelv nélkül nem alkothatók.

Szimbolikus idealizmus:

Képviselője BERKELEY püspök. A világ a megismerő ember tudatán kívül nem létezik. Világ nincs, világnézet van a fejünkben. Amit érzünk, észlelünk, az a fejünkben van. Þ a fejünkön kívül nincs semmi.

HUME: a fejünkön kívüli tárgyi világ létezését nem tudjuk eldönteni.

Azért szubjektív idealizmus, mert a tudás, a tapasztalat, az egyes ember tudatában létezik. Ez idealizmus, mert a világ dolgait érzeteknek tekinti. A világ határa érzeteink, tapasztalataink határainál húzódik.

Ellenvetés: egyetlen cáfolata a tapasztalat.

Klasszikus pozitivizmus:

Képviselője A. COMTE. A megismerés forrása a megfigyelés. Megfigyeléssel pozitív tényekhez jutunk. A megfigyelhető pozitív tények összessége a VILÁG. A pozitív tények nem mások, mint érzetek, érzések. Ezek a tények a fejünkben lévőek. El kell utasítani a tényeken kívüli világot, szerinte csak a benyomások világa létezik. Þ NINCS DUALIZMUS.

A tényeket a megfigyelők figyelik meg. Csak a tényekre vonatkozó kijelentések értékese, értelmesek. Pl.: matematika, logika kijelentései. Ezek analitikus kijelentések. Nem értelmezhetők a szintetikus kijelentések. Pl.: 7 + 5 = 12, mert a 12 többféleképpen is előállítható.

A filozófiai, teológiai állítások nem vezethetőek vissza alap dolgokra.

Logikai pozitívizmus:

A két ok között jött létre. Próbálja a tudományos törvények és a logika eszközeit összehangolni, hogy visszavezethető legyen.

VERIFIKÁCIÓ - visszaigazolás. Általános tételeket hogyan lehet visszavezetni.

(konfirmáció: megerősítés)

Lényegében szubjektív idealizmus, tagadja a külső világot. A ma megismert tények az idő múlásával változnak. A tények nem adottak.

A megismerés tárgya a természet (emberi kérdésfeltevés általi természet).

Találat: 2190