Relációs adatbáziskezelö nyelvek

Az 1970-es évektöl kezdve számos nyelvet dolgoztak ki a relációs adatbázisok kezelésére, azonban sokáig egyik sem tudott népszerüvé válni. 636g67g A személyi számítógépek megjelenésével azonban változott a helyzet. 1982-ben az Ashton-Tate cég létrehozta személyi számítógépekre a dBASE II. , majd 1984-ben a dBASE III. relációs adatbáziskezelö nyelveket, melyek gyorsan elterjedtek a PC-s felhasználók körében. Ezek a nyelvek azonban még nem teljesen valósították meg a relációalgebra müveleteit.

1982-ben az IBM kifejlesztette az elsö sikeres nagygépes relációs adatbáziskezelö nyelvet, majd 1983-ban megjelentette a DB2 nagygépes adatbáziskezelö rendszert, amely az SQL (Structured Query Language) lekérdezö nyelvre alapult, amely már teljesen a relációalgebrai müveleteket alkalmazta. Ennek alapján az Amerikai Szabványügyi Hivatal szabványosította az SQL nyelvet (STANDARD SQL) és azóta számos SQL alapú adatbáziskezelö rendszert fejlesztettek ki (pl. INGRES, ORACLE).

Azonban a dBASE változatlanul népszerü maradt, újabb változatai kerültek piacra, a dBASE III+, A dBASE IV - amely SQL alapú - valamint a CLIPPER nyelv, amely dBASE III alapú adatbázis-kezelö rendszer, de szemben a dBASE nyelvekkel, amelyek interpreterek, a CLIPPER fordítóprogrammal rendelkezö fejlesztö eszköz.

A késöbbiekben a személyi számítógépeken elterjedt számos relációs adatbáziskezelö közül a dBASE III adatbáziskezelövel és a hozzá tartozó adatbáziskezelö nyelvvel, valamint az SQL alapú ORACLE-lel és GUPTA-val fogunk megismerkedni