online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Folyók felszínformalasa

földrajz

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
A Tiszai Vegyi Kombinat Környezetvédelmi politikaja
A Föld szerkezete és a közetburok jellemzése
A vulkanossag: a vulkani működés típusai, a vulkanossag területi eloszlasa, vulkani kőzet és ércképződés
Boldogkővaralja
Földrajzi felfedezések és gazdasagi, tarsadalmi következményei
 
 

Folyók felszínformálása

Folyó: 100-1000 km hosszú, 100-150 E km2 vízgyűjtő területű vízfolyások összessége.

Folyam: 1000-2500 km hosszú, 150 E – 1 M km2 vízgyűjtő területű vízfolyások összefoglaló neve.

Folyórendszer: egy folyóvá vagy folyammá egyesülő vízfolyások 121h76b együttese.

A folyók a földfelszín legfőbb alakítói, felszínformáló tevékenységük pusztításból, szállításból, felhalmozásból áll.

A folyók munkavégzése függ a vízhozamtól, a meder esésétől, az áramlás ebességétől. A folyó a felszínformálást hordalékával végzi, a folyókban áramló víz mozgási energiája révén képes megtámadni a meder aljzatát, oldalát, és onnan hordalékot termel.

Hordalék: vízfolyások által szállított kőzet-, illetve ásványtörmelék és málladék.
Hordalékok csoportosítása szemcsenagyság alapján: iszap, homok, kavics. A hordalék mérete a folyók vízgyűjtő területét felépítő kőzetektől és a terület éghajlatától függ.
A hordalék mozgatása: lebegtetés, görgetés, ugráltatás, vízben oldva szállítás. A hordalék szállítása függ a víz sebességétől, a vízhozamtól.


A folyók felszínformálását bevágódó, feltöltő, oldalazó szakasz jellemzi. A folyók szakaszjellege a forrástól a torkolatig többször is változik.

I.                    Bevágódó szakaszjelleg (felső szakasz): nagy lejtésű, azaz nagy Renief-energiájú területeken, hegységekben, emelkedő térszíneken jellemző. A folyó hordalékszállító képessége (=munkaképesség) nagyobb, mint amennyi a hordalék elszállításához kell. A folyók egyre mélyülő völgyet képeznek. A völgymélyítés (mélyítő erózió) részfolyamatai: hordalékszállítás, mederkoptatás, görgetegaprózás.

A mélyítő erózió függ a meder kőzetanyagától. A bevágódó völgy keresztmetszetét a kőzet minősége szabja meg. A bevágódó folyók V keresztmetszetű völgyet alakítanak ki.
Ezek jellemző vált.:

-          Szurdok

-          Hasadékvölgy

-          Sikátorvölgy (=szűk, mély, meredekfalú, kemény kőzetbe vágódó völgy)

-          Kanyon: vízszintesen települt kemény és puhább kőzeteket feltáró völgyek (pl. USA-ban)

II.                 Oldalazó szakaszjelleg (középső szakasz): mérsékelt lejtésű területekre jellemző. A folyó hordalékszállító ereje éppen akkora, mint amennyi a hordalék elszállításához kell. Az ilyen folyó kanyarog, ennek oka, hogy meg kel ismernie a sodorvonalát.

Sodorvonal: a leggyorsabban haladó víztömeg vonala, a legnagyobb hordalékszállítás e vonal mentén történik. A pusztítást, a feltöltést a sodorvonal helye határozza meg.
A meder bármilyen egyenetlensége a sodorvonalat valamelyik parthoz téríti el, amelyik ezt a túlsó part felé lendíti vissza. Ez a folyamat többször megismétlődik, mivel a folyó hordalékszállító ereje a sodorvonal mentén a legnagyobb. Azokról a helyekről, ahol a parthoz ütközik a folyó, elhord valamennyit a partból. Az ellentétes oldalon, amely távolabb van a sodorvonaltól, hordalék rakódik le => folyókanyarulatok alakulnak. A kanyar homorú oldalán a folyó mélyít, üst keletkezik. A kanyar domború oldalán a folyó feltölt, öv-zátony keletkezik. A folyó ártere mindkét oldalon szélesedik. A túlfejlődött kanyarulatokat a folyó átvághatja, ilyenkor holtág (=meander, morotvató) keletkezik. (pl. Törökországban a Menderes-folyó)



III.               Feltöltő szakaszjelleg (alsó szakasz): kislejtésű területek jellemzője. A folyó hordalékszállító ereje kisebb, mint amennyi a hordalék elszállításához kellene. A hordalékot lerakja, ebből zátonyok, szigetek képződnek, ezek pedig elágazásra késztetik a folyót.

A hegységekből, emelkedett térszínekből a síkságokra átlépő folyó esése és hordalékszállító ereje csökken, hordalékát lerakja, ebből pedig legyezőszerűen elterülő hordalékkúp keletkezik. A hegyi patakok törmelékkúpot építenek.

A süllyedő területeken áthaladó folyók feltöltenek, folyami alföldek keletkeznek. Ezek évmilliós feltöltőmunka eredményei, 2000-3000 m vastag törmelék lerakódása.

Folyóteraszok: a folyó két oldalán lépcsőzetesen egymás fölött elhelyezkedő párkányok.

A lassú éghajlat-ingadozás, illetve a vízgyűjtőterületet érő szerkezeti mozgások a szakaszjelleg megváltozásával, teraszok kialakulásával járnak. A teraszok többszörös szakaszjelleg-változás eredményei.

Kialakulásuk:

Ø      Ha a folyó munkavégző képessége nő, bevágódik. A munkavégző képesség akkor emelkedik, ha a vízgyűjtőterület nő, vagy pedig az éghajlat nedvesedik.

Ø      Ha a folyó munkavégző képessége csökken, kanyarog. Ez akkor következik be, ha a vízgyűjtőterület süllyed, vagy az éghajlat szárazabbá válik.

A kanyargás során az elhagyott folyóvölgyekből csak egyes részek maradnak meg. Ezek a völgysíkmaradványok, vagyis a teraszok.

A bevágódás és a völgyszélesedés ismétlődésével több terasz képződik. Pl. Duna mentén

Találat: 2777