online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Árvíz pszichés hatasai

földrajz

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Földrajzi jellemzés
A vulkanossag: a vulkani működés típusai, a vulkanossag területi eloszlasa, vulkani kőzet és ércképződés
Földrajzi felfedezések és gazdasagi, tarsadalmi következményei
Globalis felmelegedés
Agromet fogalmak
Banyaszat
Banyaművelési módszerek
 
 

Árvíz pszichés hatásai

dolgozat


            A bevezető képsorokban a 2000. évi Tiszai árvíz egyik falujában készített képekkel kívánom rövid dolgozatomat kezdeni, ahol is látszik, hogy pár óra alatt a község egyik központi épülete, temploma, hogyan válik a természet erejének áldozatául.

Bevezetés

            Jelen dolgozatomban, sajátosan az árvíz során jelentkező pszichés hatásokkal kívánok foglakozni és eltekintek az általánosan megfogalmazható pszichikai következményektől, melyek az alábbiak a teljesség igénye nélkül:

  • fokozott felelősség
  • feladatok gyakori ismétlése
  • időkényszer
  • egészségkárosodás, balesetveszély lehetősége
  • egyidejű, eltérően szocializálódott emberekkel, csoportokkal való foglakozás
  • fokozott konfliktusveszéllyel járó szituációk kezelése
  • gyakori kényszerszünet, illetve tartós éber készenlét szükségessége,
  • stb.

Árvízi helyzet kialakulása, annak pszichikai hatásai

            Egyre jellemzőbb az országban a hirtelen felhőszakadás és annak hatására fellépő víz és sár elöntések, vízbetörések, épületkárok. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a Kárpát medencében elterülő országunk, a környező országokban fakadó felszíni vizek gyűjtő területe, az ott kialakuló árvizek hatása nálunk várhatóan fokozottan érvényesül. Lényeges és egyre szükségszerűbbé válik az árvizek minél hamarabb történő előrejelzése, mely részben már meg is valósul, pl. a Duna, Ausztria által , illetve Tisza Ukrajna által történő monitoringozása.

           

            A legpontosabb előrejelzés ellenére is bekövetkezhet az esetleg teljesen váratlan veszélyhelyzet, illetve katasztrófa kialakulása, melynek egyik, az emberekben megnyilvánuló jellemzője, a fulladásos haláltól való félelem és az ösztönös pánikszerű menekülés.

            Téli időszakban, jeges ár esetén még a jól úszók többsége számára is a biztos pusztulást jelent a sikertelen menekülés.

            Az árvíz sajátossága, hogy nagy területeken egyszerre jelent veszélyt az emberi életre és az anyagi javak teljes vertikumára. Veszélyezteti az emberek egész életen keresztül megszerzett vagyonát, termőföldet, épületet, járműveket, állatállományt, ezért a veszély tudata, a kilátástalanság, a reménytelenség érzését állandósítja.

            Általában az árvízveszély kitelepítéssel jár együtt, ilyenkor a víz fenyegetése és a környezetből való erőszakos kiszakítás hatásai összeadódnak és fokozzák a káros pszichikai hatásokat. Árvíz esetén, mivel az nagyobb területeket foglal el, nagyobb pszichés nyomást jelenthet, hogy az emberek befogadására a rokonok képtelenek.

            A menekülési útvonalakon való közlekedés lehetetlenné válik, vagy az csak más ország irányába történhet (pl. Tisza felső szakasza esetében Ukrajna)



            Sajátos jelenség árvíznél, hogy - főleg az idősebb emberek - még a közvetlen életveszély ellenére sem akarják otthonukat elhagyni, sokszor erőszakkal kell őket kimenteni.

Saját tapasztalatból (2000, Tiszai árvíz), a lakosok jelentős része, akik a Tiszától 3-4 km-re laktak, nem érzékelték már a közvetlen veszélyt, nem lehetett meggyőzni őket, hogy lakóhelyüket hagyják el, mivel az adott terület a folyó megemelkedett vízszintje alatt 15-20-re van, továbbá féltették állataikat, vagyonukat.

            Árvíz esetében a váratlanság az, ami nagyobb mértékben válthat ki nem kívánatos lelki hatásokat.

            Általában csendes folyóinkon az árhullámok előre jelezhetők, felkészülhetnek az érintettek. Nagyobb gondot jelenthet egy felhőszakadás utáni elöntéses veszélyhelyzet kialakulása, mikor ezt nem lehet elmondani.

            Sajátos pszichés helyzetet teremt a pl. a helyi önkormányzati vezetők részére, hogy hozzátartozóikat, anyagi javaikat az árvíz ugyanúgy veszélyezteti, mint a településen élőket. Ez pszichikai csapdahelyzetet eredményezhet a vezetőnél a kétirányú kötelezettség teljesítésének megoldatlansága.

            A lakosság részére jelentős pszichés terhelést jelent az ár levonulása után a pusztulás látványa (romok, állati hullák, szenny stb.), mely sokkoló lehet.

            Lényeges momentum az adott cél lakosság specifikus tájékoztatása, felkészítése, melynek során szükséges figyelembe venni a „fogadó” –k kulturális szintjét is.

            A kialakult, vagy kialakulható árvízi helyzet kezelését várhatóan pozitívan befolyásolja, ha a lakosság felkészítése időben, rendszeresen megtörténik, melynek során egyértelművé válnak a védekezéssel kapcsolatos szabályok, lehetőségek, és a védelem főbb jellemzői. Indokolt, hogy ismertetésre kerüljön, hogyha a katasztrófa mégis bekövetkezik, milyen segítséget nyújt az állam, az önkormányzat, a biztosító. Ezzel csökkenthető a túlzott félelem, szorongás, a kilátástalanság érzését.

            A káros lelki hatások kivédésében kulcsszerepe van a terület önkormányzatának, ugyanis a tervezés időszakában a tájékoztatás, felkészülés lehetőségeinek kihasználásával egy tudatilag felkészült, a támogatást érző, a segítség, az újrakezdés lehetőségeit ismerő lakosság fog szembeszállni a pusztító árral. Megjegyzem, hogy a lakosság folyamatos tájékoztatása szükséges, mely három fő szakaszra bontható, a megelőzési, a reagálási és a helyreállítási időszakra, melyek különböző feladatokat tartalmaznak.

            Célszerű a lakosság tájékoztató anyagának kidolgozásába bevonni pszichológus szakembereket. A lakossági tájékoztatás fő súlypontjainak tekinthető, azok szakmai tartalma, a megfogalmazás módja, valamint közlés módszere. Lényeges, hogy momentumként jelentkezzen a veszély tudatosítása. Szükséges, hogy védelmi tapasztalattal rendelkező, rutint szerzett vezetők bevonásra kerüljenek.

            Szükséges, hogy a bekövetkezett események során az irányítás, a munka szervezése elsősorban ne diktatórikus eszközökkel, hanem lélektani, pedagógiai módszerekkel történjen. Saját példából merítve, hatásosnak volt ítélhető, hogy a polgármesterek kérésére, megsegítésükre az OKF személyi és technikai segítséget biztosított.

           

            Szükséges, hogy a védelmi szervezetek képviselői, vezetői folyamatos kontaktusban legyenek a lakossággal, kommunikáljanak sokat az emberekkel, mindezt közvetlen módszerekkel meleg hangnemben. A felállított információs irodáknak igen pozitív hatása lehet, mert itt lehet tájékozódni a hozzátartozókról, a hátrahagyott vagyontárgyak, ingatlanok sorsáról.

            Különösen fontos a menekülésben korlátozott személyek (betegek, idősek, terhes nők, kisgyermekeke) adatainak tartózkodási helyének pontos nyilvántartása.

            A falusi lakosságnál lényeges hangulati szempont lehet az állatállomány kimenekítésének, ellátásának megszervezése, valamint lehetőség az ezzel kapcsolatos informálódásra.

            Szükséges a mentést vezetőknek a korábbi tapasztalatok és a népesség jellemzői alapján, a pszichikai hatások előzetes felmérésének figyelembe vételével történő felkészítése.



           

            A sajátos viszonyok és az érintett nagy tömegek miatt fontos, hogy elsősorban azok közül kerüljenek ki a vezetők, akik már bizonyították hasonló helyzetben alkalmasságukat.

            Számolni kell az emberek fokozott pszichikai reakcióira, mert általában hirtelen bekövetkező, olyan hatásokról van szó, melyek eddig – legalábbis katasztrofális méretekben – nem veszélyeztették a lakosságot.

            Jelen esetben, az árvíz esetén, a tanulmányok alapján javasolt:

  • rémhírek, téves információk terjedésének megelőzése, korrekt haladéktalan tájékoztatással,
  • törvénysértések (kiürített területeken lopások) megelőzése, annak bekövetkezése setén gyorsított eljárás lefolytatása
  • spontán tömegmozgások megszüntetésének kezelése
  • pozitív jövőkép erősítése
  • tömeg kialakulásának megakadályozása
  • emberek tétlenségének kezelése
  • szuggesztív, magabiztos, tapasztalattal rendelkező vezetők kijelölése
  • pánik kialakulásának elkerülése (ha nincs közvetlen veszély nem szabad túlzott intézkedéseket hozni, pl. szirénázás)
  • vezetők lakossággal történő személyes kontaktusának erősítése

            Érdemes megjegyezni, hogy a Mátrakeresztes lakossága körében kérdőíves felmérés történt 2006. júniusában, a feltett 10 kérdésre a település 87 felnőtt lakosa válaszolt. A kutatás eredményéből kicseng, hogy a lakosság lényegesnek tartja a tájékoztatást, ugyanakkor szükséges a lakosság részére a helyi, célzott ismeretek elmélyítése, a veszélyhelyzetre történő, folyamatos információ frissítés, a helyi tájékoztatás jó volt, a médiák tájékoztató hírforrásait jónak tartották, a lakosság veszélyhelyzeti riasztásának megoldottságát viszont nem, szükségesnek tartanák gyakorlatok végrehajtását, a kommunikációnak érthetőbbnek kellene lennie, igénylik a több információt a település veszélyeztetettségére vonatkozóan.

Összegzés:

            A felhasznált irodalmak, kutatási eredmények alapján, azt a következtetést vonom le, hogy az emberek, anyagi javak megóvása érdekében folytatott munka egyik leglényegesebb eleme, a védelem technikai feltételein túlmenően, a prevenció, a lakosság szakszerű, a lehető legtöbb körülményt figyelembe vevő folyamatos, érthető tájékoztatása, az emberek védekezésre történő „ráhangolása”, a szervezett tevékenység biztosítása.

Irodalom:

Nováky Béla: Az éghajlatváltozás hatása a vízgazdálkodásra Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszék

Dr.Zellei Gábor: Katasztrófapszichológia, CEDIT

Dr. Bolgár Judit: OASYS tanulmány

Felkészülés a klímaváltozásra:  környezet kockázat–társadalom Katasztrófavédelem    NKFP6 – 00079 / 2005. számú kutatás


: 1490