|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
kategória |  |
||||||||
|
|
||||||||||
 |
 |
|
|
|
|
|
||
|
|
1. A talaj fogalma, kialakulása, a talaj, mint a bioszféra része
o A talaj: mint, önálló természeti képződmény; Dokucsajev orosz tudós tette először azt a fontos megállapítást, hogy a talajt önálló természeti képződménynek kell tekintenünk, melynek létrejöttében ún. talajképződési folyamatok játszanak szerepet
o a litoszférában elfoglalt helye alapján: a bioszféra egyik fontos, az élet szempontjából központi tényezője a Föld szilárd kérgének legfelső rétegében, a talaj az életfeltételek egyik alapja, a földi élet egyik hordozója
o a talaj-növény kölcsönhatás rendszerében: a talaj alapvető funkciója a növények számára egyidejűleg képes biztosítani a víz, levegő, és tápanyagellátást, valamint biztosítja a benne termesztett növénynek a szilárd támaszt
o fizikai-kémiai értelemben: egy 3 fázisú (szilárd, folyékony, légnemű) polidiszperz rendszer (legkülönbözőbb nagyságú részek találhatók benne), ennek értelmében, a talajban egy olyan rendszer valósul meg, melynek vannak szilárd, folyékony és légnemű részei
o Dokucsajev 5 tényező együttes hatását jelölte meg, ezen tényezők mindig együttesen jelentkeznek és befolyásolják a talajképződést: éghajlat, növényzet, alapkőzet, domborzat, a talajok kora
o Később a magyar Sigmond még 3 hatással egészítette ki ezt: mikroorganizmusok, állatvilág, az ember szerepe (antropogén hatások)
o Dokucsajev 5 tényező együttes hatását jelölte meg, ezen tényezők mindig együttesen jelentkeznek és befolyásolják a talajképződést: éghajlat, növényzet, alapkőzet, domborzat, a talajok kora
o Később a magyar Sigmond még 3 hatással egészítette ki ezt: mikroorganizmusok, állatvilág, az ember szerepe (antropogén hatások)
o Dokucsajev 5 tényező együttes hatását jelölte meg, ezen tényezők mindig együttesen jelentkeznek és befolyásolják a talajképződést: éghajlat, növényzet, alapkőzet, domborzat, a talajok kora
o Később a magyar Sigmond még 3 hatással egészítette ki ezt: mikroorganizmusok, állatvilág, az ember szerepe (antropogén hatások)
o textúradifferenciálódás: a kilúgzási folyamatok következtében a talajban rézegek különülnek el, melyek összetételükben és fizikai tulajdonságukban különböznek egymástól (a kilúgzás, a kimosódás a csapadék hatására, a sófelhalmozódás a párolgás hatására jön létre)
o A világon mindenütt a talaj dinamikáját és folyamatait 2 egymással ellentétes folyamat egyensúlya illetve ellenhatása szabja meg
o
felülről lefelé haladva: ható
kimosódási, kilúgzási folyamatok, melyek egy legelé történő anyagvándorlást,
anyagáramlási folyamatot indítanak meg, elősegítik a csapadék, az éghajlati
körülményeknek megfelelően kialakult növényzet és a növények által kiválasztott
a talaj alkatrészekre nagy behatást gyakorló kémiai anyagok, l kelátképzők (1. vízben oldható anyagok kilúgzása,
o alulról felfelé: előidézheti a talajvíz hatása a növények felszívó hatása által
o tompító hatás :a kilúgzási folyamattal szemben másik ellenhatásként jelentkezik, oka lehet az alapkőzet fizikai, kémiai állapota
A világon minden talaj 2 nagy csoportra osztható
talajvíz közvetlen behatása nélkül kialakult talajok
talajvíz közvetlen behatására kialakult talajok (hidromorf talajok)
A talajok genetikai szintje
A00 bomlatlan avarszint
A0 bomlott avarszint
A1 humuszos szint
A2 kilúgozási szint (A talajban SiO2 van)
B felhalmozási szint (A talajban SiO2 nincs)
C alapkőzet
D ágyazati kőzet
o már az ókorban is megkísérelték bizonyos szempontok alapján csoportosítani a talajokat
o az újkori mezőgazdasági fejlődésben Thaer munkássága igen jelentős, ő az ókori gyakorlati osztályozásokra támaszkodva a talajok fizikai sajátságait, a mg-i hasznosítás lehetőségeivel 1 rendszerbe foglalta össze
o a legelső talajosztályozás, mely a talajképződés tényezőit vette figyelembe Dokucsajev rendszere
o a magyar Sigmound talajosztályozási rendszerének alapja a talajkémia és talajkolloidika
o a talajtípusokban lejátszódó folyamatokat Stefanovits a következő folyamatokra osztotta:
uralkodó folyamatok: típusok kialakulásában alapvető szerepet játszó folyamtok
jellemző folyamatok: minőségi változást jelentő folyamatok a típusokban
kísérő folyamatok: a talajképződés jelegét nem változtatják meg, de szerepet játszanak benne
módosító folyamatok: a típuson belüli különbséget előidéző folyamatok
a talajtípusok zonális elhelyezkedése 3 zonalitás törvényszerűségeire alapozódik
horizontális zonalitás: a talajtípusok nagy régiói az Északi Sarktól az Egyenlítőig haladva, a szélességi körökkel párhuzamosan, az éghajlati viszonyoktól függően változnak, és meghatározott törvényszerűség alapján következnek egymás után, Eu-ban a zonalitás 2 formája ismert: atlanti és mediterrán
vertikális
maritim:
o intrazonális talajok: bizonyos zónákban, azokat követve megjelennek, de nem minden zónában fordulnak elő, pl. láp-, réti-, szikes talajok, rendzinák
o azonális talajok: szélesebb körben elterjedtek és megjelenésük a zónákhoz már nem is kapcsolódik, azoktól teljesen független, bármilyen klimatikus feltételek mellett a föld bármely részén keletkezhetnek, pl. öntéstalajok
hidromorf talajok: talajvíz közvetlen befolyására kialakult talajok (öntés-, hordalék-, láp-, réti-, szikes talajok)
az öntéstalajok kialakulására az az állandó dinamikus folyamat nyomja rá a bélyeget, mely nem engedi kialakulni a folyamatos, zavartalan talajdinamikát
nyers öntéstalajok: folyók, állóvizek mentén az állandó áradás, és elöntés következtében újra és újra lerakódott üledékből álló talajok, melyeken határozott dinamika nem tud kialakulni, a rétegek periodikusan egymásra helyezkedve elsősorban minőségüket a rétegvastagságot tekintve a vízelöntés által szabályozottak
gyengén humuszos öntéstalajok: ha az öntés, az áradás területe folyószabályozás, gátak emelése miatt már régen nem veszélyeztetett, árvízmentesített a terület, vagy magasabban fekvő öntésteraszról van szó, lassan megtelepszik a növényzet és átalakul öntéses, humuszos talajréteggé, melynek felső 20-30-es rétegében 1,5-2,0%-os humusztartalom is kialakulhat
lejtőhordalék talajok: a lejtőhordalékon kialakult talajok típusjellege és dinamikája éppúgy minduntalan megzavart, mint az öntéstalajoké; a lejtőtörmeléket a felülről lefolyó víz magával hordja és a mélyebb részeken a mélyedésekben, vagy a lejtő oldalán lerakja
o
elemi összetétel: A Föld, mint
égitest a naprendszerünk része, geoid alakú égitest, sugara 6370km; külső héja
a Föld szilárd kérge, melynek vastagsága 30-
o a külső héj vezérelemei: Si, Al; a következő héj a gömbhéj: Si, Mg (majd crofesima és nifesima övek: Cr, Fe, Ni, Si, Mg); izzó, forró belső magja az un. nife mag, mely Ni és Fe vezérelemekkel jellemezhető
o a szilárd kéreg átlagos sűrűsége: 2,65gr/cm3
o a földkéreg 3 vezéreleme az O, Si, Al
o ásványi összetétel: ásvány: a Föld szilárd kérgében előforduló homogén, rendszerint kristályos és szilárd, meghatározott kémiai összetétellel jellemezhető anyagokat, melyek a Föld szilárd kérge anyagának alapvető egységei, felépítő anyagai
o a Föld szilárd kérge különböző ásványi anyagokból áll:
földpátok, 2. olivin, piroxének, amfibolok együttes mennyisége. 3. kvarc, 4. csillámok, 5. agyagásványok
o talajképződésnél a legfontosabb ásványi anyagok kőzetek formájában jelennek meg a Föld felszínén, a kőzetek meghatározott, állandó ásványi összetételű és szövetű?? Természeti képződmények
o csoportjai: 1. magmás kőzetek (mélységi és kiömléses), 2. üledékes (törmelékes-fizikai, kémiai, szerves), 3. átalakult (metamorf)
o szöveti csoportosítás: 1. holokristályos felépítésű (mélységi kőzetek), 2. aprószemcsés, üveges szerkezetű (kiömlési kőzetek), 3. porfiros szövetű
10. Kőzetalkotó ásványok
o ásvány: a Föld szilárd kérgében előforduló homogén, rendszerint kristályos és szilárd, meghatározott kémiai összetétellel jellemezhető anyagokat, melyek a Föld szilárd kérge anyagának alapvető egységei, felépítő anyagai
o oxidok, hidroxidok, szulfidok, karbonátok, szulfátok, haloidok, foszfátok, szilikátok
11. Agyagásványok
a rétegszilikátok legfontosabb csoportja
szerepe jelentős a talajképződési és mállási folyamatokban
a kialakult agyagásványok funkciója is fontos a talajdinamikai, a növények tápanyag ellátási, a talaj vízgazdálkodási folyamataiban
a talajok kolloid (agyagos) frakciójában találhatók
megkötik a vizet, miközben duzzadnak
szerepet játszanak az ion-adszorpcióban, ioncserében, a talajok szerves anyag tartalmának adszorpciójában
növeli a talajok puffer-képességét
jelentősek a műtrágyák, vegyszerek alkalmazásában
12. Az izomorf helyettesítés és jelentősége a talajtulajdonságok kialakításában
o Az izomorf helyettesítés az agyagásványokban a következő módon következik be: az eredetileg elektrosztatikusan töltésegyensúlyban lévő rendszer megváltozik, mivel alacsonyabb vegyértékű atomok lépnek a magasabbak helyébe, ily módon az egész rendszerben 1-1 pozitív töltéscsökkenés jön létre a helyettesített rácspontokban, ami negatív töltések egyenértékű felszabadításával jár
o Az izomorf helyettesítés révén az agyagásványoknak negatív töltésük miatt kation megkötő szerepük van, ezért az egész talaj ionforgalmára és tápanyagforgalmára kihat
a vízfelvevő és megkötő képességet biztosítják
típusai: agyagásványok (-), humuszkolloidok (+, -), szeszquioxidok (+)
o A talaj kolloid részecskéi a talajoldatban vagy talajfolyamatokban különbözőképpen viselkednek
o A részecskék felépítésére jellemző, hogy a központi mag rész felületén jelentkező elektromos töltés az ellenkező előjelű töltéseket magához vonzza
o A kolloidok állapota szempontjából fontos, hogy mikor van meg a peptizáció és a koaguláció feltételei, az egyes anyagi rendszerek aprítási folyamata a diszpergálás
o A kolloidok diszpergálását és az ily módon keletkezett diszperz rész lebegését ilyen állapotban való megtartását a peptizáció segíti elő
o Koaguláció : ha a kolloidrendszerben olyan folyamatok zajlanak le, melyek az egyes részecskék összetömörödését, csoportosulását segítik
o peptizáció a koaguláció ellentétje
a talaj kolloid frakciója változatos összetételű, különböző kolloidok különböző arányban alkothatják a talaj kolloid frakcióját, felületükön töltés van, képesek megkötni a talajban mozgó ionokat, túlnyomórészt negatív töltésűek
a talajkolloidokon történő ionmegkötés jelenségeiről, a talaja közönséges leggyakrabban előforduló kationjaival kapcsolatban beszélhetünk, ezek a Ca, Mg, Na, K, H
ha a talaj nem túl savanyú, ezek a kationok túlnyomó többségben épülnek be a kolloidok felületére, savanyú talajokban előtérbe lépnek az Al, Fe ionok is, melyek a H ionnak a talajok savanyúságát adják
adszorpciós kapacitás: a talajok azon képessége, hogy kationokat képesek adszorbeálni
T: talajok adszorpciós kapacitása
S: a talajban található Ca, Mg, Na, K ionok össz. mennyiségét jelenti mg egyenértékben kifejezve 100g talajra vonatkoztatva
H: adszorbeált H (Fe, Al) ionok mennyisége mg egyenértékben 100g talajra vonatkoztatva
V%: a talaj telítettségének értéke, S/Tx100
Hazai legsavanyúbb talajok V%-a 15-100 közötti
a talajok mechanikai összetétele (fizikai féleség) azt fejezi ki, hogy milyen szemcsenagyságú frakció hány %-ban alkotja a talajt
a mechanikai összetétel fontos jellemzője a viszonylagos állandóság, befolyásolhatatlanság, az antropogén hatásoktól való függetlenség (tehát, hogy egy talaj homoktalaj, adottságnak kell tekintenünk, melyen változtatni nem tudunk)
a mechanikai összetétel állandó tulajdonság, a talajok szerkezete változó
a szerkezet kialakulás és stabilizálódás feltételei bonyolult fizikai-kémiai és kolloidkémiai folyamatokra vezethetők vissza
a talaj szerkezeti viszonyainak kialakulása, átalakulása, mesterséges kialakítása összefügg a talajok használatával, művelésével, az antropogén tényezőkkel
a talajok művelése, a művelő eszközök használata, a fokozott intenzív igénybevétel nagy mértékben és rendszerit negatív irányban hat a talajszerkezetre, rombolj azt->kerülni kell a felesleges talajművelést
szemcsenagyság szerinti összetétel = mechanikai összetétel, azt fejezi ki, hogy milyen szemcsenagyságú frakció hány %-ban alkotja a talajt
mechanikai elemekkel önmagukban nem találkozunk, ezek összeépülnek, aggregálódnak, új, nagyobb egységek keletkeznek, melyek a talajok szerkezeti elemei
a talajok művelése, a fokozott igénybevétel negatív irányban hat a talajszerkezetre, rombolj azt
a talajok fizikai félesége = a talajok osztályozása szemcseösszetétel, textúra alapján, mely lehet: laza homok, homok, homokos vályog, vályog, agyagos vályog, agyag, nehéz agyag
a talajok fizikai félesége állandó tulajdonság
a szerkezet: nem állandó tulajdonság, aggregálódás következménye
a talaj mechanikai összetételének gyakorlati megnyilvánulása a talaj fizikai állapotában az a tulajdonság, amit a talaj kötöttségének nevezünk
a talajok aktuális savanyúsága a pH értékben jut kifejezésre, a talajok pH értéke a talajok alapvető paramétere
a pH valamely közegben oly módon határozható meg, hogy az oldatban lévő H ionok koncentrációját határozzuk meg
pH értékek: 4,5: erősen savanyú, 4,5-5,5: savanyú, 5,5-6,5: gyengén savanyú, 6,5-7,5: semleges, 7,5-8,2: enyhén bázikus, 8,2-9,0: lúgos, 9, 0-: lúgos
pufferképesség: savak, lúgok közömbösítése, hatásuk tompítás, a talaj pufferképessége nagy, annál nagyobb, minél nagyobb a benne található kolloidok mennyisége
a talaj jellegzetes anyagcsoportját adják, a talaj humuszkészlete a termékenység hordozója
a ~ a talaj szerves anyagai, sötét színű, nagy molekulájú, kolloid tulajdonságú anyagok, melyek a növényi és állati maradványokból a mikroorganizmusok közreműködésével jönnek létre
csoportosítása: fulvosavak, himatomelénsavak, huminsavak, humin anyagok
a talajra nézve specifikusak: azaz a talaj összes szervesanyag-készletének mindig egy megadott hányadát (túlnyomó többségét) teszi ki
közvetlen tápanyagforrást jelentenek a növények számára, jelentős mennyiségben tartalmaznak makro-elemeket, melyek növényi tápelemek
átmenetileg, vagy időszakosan más elemeket is só alakban megkötnek
tápanyagellátás
megköthetnek felületükön adszorpcióval különböző anyagokat, valamint nagy erővel kötik meg a nehézfémeket
biológiailag aktív anyagok, serkentő hatásúak
talajtermékenységi szerep:
talajfizikai hatás a hő-, és vízgazdálkodásban
fizikai-kémiai hatás a talajszerkezet kialakulásában
közvetlen tápanyaghatás
közvetett tápanyaghatás (kelátképzés)
biológiai aktivitás
környezetvédelmi szerep
adszorpciós (fém, ion megkötés) és pufferképesség (savak, lúgok közömbösítése, hatásuk tompítása)
kelátképzés (nehézfémek megkötése)
humuszanyagok hatása a különböző szintetikus mérgező anyagok kompenzálásában és megkötésében
talajtermékenységi szerep:
talajfizikai hatás a hő-, és vízgazdálkodásban
fizikai-kémiai hatás a talajszerkezet kialakulásában
közvetlen tápanyaghatás
közvetett tápanyaghatás (kelátképzés)
biológiai aktivitás
környezetvédelmi szerep
adszorpciós (fém, ion megkötés) és pufferképesség (savak, lúgok közömbösítése, hatásuk tompítása)
kelátképzés (nehézfémek megkötése)
humuszanyagok hatása a különböző szintetikus mérgező anyagok kompenzálásában és megkötésében
A világon minden talaj 2 nagy csoportra osztható
talajvíz közvetlen behatása nélkül kialakult talajok
talajvíz közvetlen behatására kialakult talajok (hidromorf talajok)
A talajok genetikai szintje
A00 bomlatlan avarszint
A0 bomlott avarszint
A1 humuszos szint
A2 kilúgozási szint (A talajban SiO2 van)
B felhalmozási szint (A talajban SiO2 nincs)
C alapkőzet
D ágyazati kőzet
Éghajlat hatására kialakult, nem hidromorf talajok
Váztalajok: köves, sziklás, kavicsos, földes kopárok, futóhomokok, gyengén humuszos homokok
közép-, és délkelet európai barna erdőtalajok: erősen savanyú, nem podzolos, podzolos, agyagbemosódásos, pszeudoglejes, Ramann-féle, kovárványos, karbonátmaradványos, csernozjom barna erdőtalaj
sötét színű litomorf erdőtalajok: erubáz, rendzina, humusz-karbonát
csernozjom (mezőségi) talajok: kilúgzott, réti, öntés, homokos, mészlepedékes csernozjom
talajvíz befolyására kialakult, hidromorf talajok
öntéstalajok: nyers, gyengén humuszos öntéstalajok, (lejtőhordalék talajok)
szikes talajok: réti szolonyec, szoloncsákos szolonyec, szoloncsák
láptalajok: tőzeges, kotus láptalaj, kotus láptalaj
réti talajok: szolonyeces, szoloncsákos, öntés, lápos, réti talaj
21. Barna erdőtalajok
a közép és DK-Európai barna erdőtalajok főtípusa lényegében a maritim, óceáni behatásra keletkezett talajok hazai megnyilvánulási formája
hazánk barna erdőtalajai gyakorlati szempontból fontosak, mivel összterületük az összes talaj mintegy 36%-a
kedvező a gyakorlati hasznosításuk és termékenységük, de egyes típusaik talajjavításra szorulnak
típusai: erősen savanyú, nem podzolos barna erdőtalaj, podzolos barna erdőtalaj, agyagbemosódásos barna erdőtalaj, pszeudoglejes barna erdőtalaj, Ramann-féle barna erdőtalaj, kovárványos barna erdőtalaj, karbonátmaradványos barna erdőtalaj, csernozjom barna erdőtalaj
22. Kőzethatású erdőtalajok
a sötét színű erdőtalajok főtípusa onnan kapta a nevét, hogy az alapkőzet nagymértékben megszabja e talajok tulajdonságait mind a képződés, mind a talajdinamikai folyamatok, mind a hasznosítás szempontjából
erubáz talajok )AC): eruptív, bázikus kőzeteken alakulnak ki
o elsősorban bazalton, bazalt tufán és málladékon találhatók hazánkban jellegzetes erubáz talajok kisebb foltokban
o gyakorlati szempontból nincs nagy jelentősége
rendzina talajok (A|C): alapkőzete karbonátos kőzet, mészkő, dolomit
o mivel hazánkban sok a mészköves hegység, a rendzina viszonylag gyakran előforduló talajtípus
o jellemző a nagy szervesanyag felhalmozódás az A szinten, mely azt humuszban gazdaggá teszi
o a rendzinák állapotát az alapkőzetbeli tulajdonságok elsőrendűen befolyásolják, a hazai rendzinák altípusait is az alapkőzet sajátosságai szerint különítjük el: fekete, barna, vörös rendzinák
humuszkarbonát talajok (AC): 2 fő szintből állnak: humusz és karbonátos alapkőzet
o általános mezőgazdasági és kertészeti hasznosításra is egyaránt alkalmasak
o humusztartalma és humuszminősége, valamint termékenysége a legkedvezőbb a litomorf talajok között
23. Csernozjom talajok
hazánk jellegzetes talaja, a legtermékenyebb talajok közé tartozik, jellegzetessége a tipikus AC szint
az A szint humuszban rendkívül gazdag, kitűnő morzsás szerkezete van, leguniverzálisabban használható talaj
hazánk legtelítettebb talaja V=100%
a talajvíz nem befolyásolja kialakulását, és rendszerint löszön alakul ki
kilúgzott csernozjom, réti csernozjom, öntés csernozjom, homokos csernozjom, mészlepedékes csernozjom
24. Szikes talajok
hazánkban a szikes talajok viszonylag nagy területet foglalnak el, közös vonása, tulajdonsága a Na ion hatására létrejövő rendkívül rossz talajszerkezet, mely szárazon porosodó, nedvesen kenődő és vízáthatolhatatlan talajszinteket eredményez, melyek száraz időben kemény, repedezett kéreggé zsugorodnak a felszínen
réti szolonyec, szoloncsákos szolonyec, szoloncsák
25. Láptalajok
2 nagy csoportra oszthatók
fellápok: hazánkban nincsenek meg azok a klimatikus feltételek, melyek keletkezésük alapját jelentik
síklápok: a hazai láptalajok a síklápok, vagy rétlápok közé tartoznak és 2 jellegzetes típusuk van: tőzeges, kotus láptalaj, kotus láptalaj
26. Réti talajok
ez a főtípus a völgyekben, mély fekvésű területeken úgy keletkezik, hogy a talajvíz 3-4 méteren belül van a talaj felszínéhez viszonyítva, ennek folytán a réti növényzet nagy szervesanyag tömege viszonylag lassú lebomlási lehetőséggel felhalmozódik, igen fekete, humuszban gazdag, mély A szint keletkezik
az agyagtartalom sokszor elég nagy
típusai: szolonyeces réti talaj, szoloncsákos réti talaj, öntés réti talaj, lápos réti talaj, réti talaj
éghajlati tényezők hatására kialakult nem hidromorf talajok
váztalajok: ebbe a típusba tartozó talajok nem sorolhatók a határozott típusjelleggel rendelkező talajok közé, tulajdonságaikra az alkotórészek, ásványi részek nagysága és anyaga rányomja a bélyeget
típusai: köves, sziklás váztalajok, kavicsos, földes kopárok, futóhomokok, gyengén humuszos homokok
öntéstalajok: a hidromorf talajok között nem határozott típusjelleggel rendelkező főtípus
kialakulásukra az az állandó dinamikus folyamat nyomja rá a bélyeget, mely nem engedi kialakulni a folyamatos, zavartalan talajdinamikát
típusai: nyers öntéstalajok, gyengén humuszon öntéstalajok, és ehhez kapcsoljuk genetikai jellegzetessége miatt a lejtőhordalékon kialakult talajtípust is, ami bár nem talajvíz hatására alakult ki, de az öntésekhez hasonlóan víz hatására
a talaj bonyolult életjelenségek színtere, benne sokféle apró élőlény, mikroorganizmus található (baktériumok, gombák, algák)
a talajbiológia fontos tudomány, általa a talaj folyamatainak összességét megismerhetjük
a talaj biológiai aktivitása a növények tápanyag ellátottságát befolyásolja
a talajra ható biológiai tényezők
o makroflóra: szerkezet, tápanyagforgalom, humuszképződés; növényi formációk: fa, fű, réti-, láp; sok szerves maradvány, nagy biomassza tömeg
o mikroflóra: baktériumok: szervesanyag bontás, tápanyagforgalom (N, P, S, Fe), mineralizáció; sugárgombák: humifikáció; gombák: szerves anyag bontás, mikorriza kapcsolat; algák: tápanyagforgalom
o makrofauna: szerves anyag bontás, humuszképződés; férgek, puhatestűek, ízeltlábúak, ugróvillások, atkák, pókok, gerincesek; járatok készítése, ásványi és szerves anyagok keverése
o mikrofauna: protozoa: csillósok, ostorosok, gyökérlábúak (1sejtű állati szervezetek); gyökérélősködők,
mikorriza jelenség: gomba + magasabb rendű növény szimbiózisa, minden növénynél megfigyelhető
a kertészeti gyakorlatban az állókultúráknak igen nagy jelentősége van, ezért fontos ez a kapcsolat
ektotrof mikorriza: átültetés csak gyökérlabdával (sérülékenység), mert a gomba micellium kívülről körbefonja a növény gyökereit (luc, vörösfenyő, tölgy, nyír, gesztenye, bükk, fűz, kőris, hárs, rózsák)
endotrof: a gombák intercellulárisan növekednek, ez már egy erősebb kapcsolat, nem annyira sérülékeny (gyümölcsfák, ciprus, cédrus, tiszafa, juhar, jegenye, dió, citrus félék, te, kávé cserjék, kaucsukfák)
ektendotrof: a gombafonalak a gyökér felületét vonják be, de intercellulárisan is növekednek, ha a gazdanövény legyengül, a micelliumok szerepe megnő (rezgőnyárfa) szárazság esetén időszakos kapcsolat
pertitrof: laza kapcsolat, a gombafonalak a gyökér közelében vannak (szántóföldi-, zöldségnövények)
30. Talajuntság
a talaj állapota általánosan leromlik, kultúrnövényeknél is jelentkezik
az ugyanazon területe termesztett növény hozamévről évre csökken, elsősorban állókultúráknál gyakori probléma, vetésforgóban kevésbé tapasztalható
o előidézői: allelopátia: növényi anyagok kölcsönhatása
o kóros sóhatás: sófelhalmozódás, vizes talajátmosással megszűntethető
o talajlakó szervezetek egyoldalú elszaporodás, talajfertőtlenítéssel kezelhető
31. Talajfertőtlenítési eljárások
a talajban lévő kártevők, kórokozók elpusztítása
részleges fertőtlenítés: parciális sterilizáció, úgy hogy a talaj aktivitása nem szűnjön meg
hőkezelés
o talajgőzölés: lángbefúvásos talajfertőtlenítő gép, a talaj melegített fémlapon halad, alacsony hőfokon nem hatásos, magas hőfokon fennáll a túlégetés veszélye
o napmeleg, napsugarak fertőtlenítő hatása
vegyszeres eljárás
o a hasznos talajlakó szervezetek száma is csökken
o
fertőtlenítés hatása
o nő: szervesanyag tartalom, oldható N tartalom: NH4-N, savanyú talajnál oldható Mn tartalom
o csökken: baktériumok, egysejtűek, fonálférgek, gombák száma
a fertőtlenített talaj közvetlenül a fertőtlenítés után nem használható, nincs benne biológiai tevékenység, 2-3 hét után élénkül a biológiai aktivitás, megindul a mineralizáció, megnő az oldható tápanyagtartalom
allelopátia: növényi anyagok kölcsönhatásai, talaj-biokémiai folyamatban jut kifejezésre
kivédése: telepítés előtt az ültető gödörbe jó minőségű, érett istállótrágyát kell rakni, ebből stabil humuszanyag alakul ki
serkentő hatások: egyes lombos fák alatt a gyep jobban nő (hárs, juhar tölgy)
mérgező/gátló hatások: levelek: folyékony és szilárd anyagok kimosódása; gyökérváladékok: a növény saját magát is mérgezheti
fizikai:
tömörödés: a szemcsék egymáshoz tapadnak, ezáltal csökken a pórustér, a levegőtlenség miatt bekövetkező mikroszervezetek pusztulása savanyodáshoz vezet; azonos mélységű művelés mindig tömörödéshez vezet
talajfelszín lepusztulás: erózió (víz hatása)m defláció (szél hatása): a talaj felső humuszos rétege elpusztul, minél nagyobb mértékű a pusztulás, annál kisebb az esély a regenerálódásra; ált. nagyobb területeket érint
kémiai:
pH eltolódás szélsőséges irányba: savanyodás műtrágya használat révén; szikesedés pH emelkedéssel jár együtt, karbonátok felhalmozódnak, ez antropogén hatásokra, pl. mesterséges talajok használatánál következik be
sófelhalmozódás: (nem szikesedés! !!!):
talajvíz ionösszetétele
antropogén hatások: területrendezés, lecsapolás, műtrágyázás, tápoldatozás,
toxikus anyagok felhalmozódása: szervetlen szennyezők: mikroelmek, nehézfémek, radioaktív elemek; szerves szennyezők: PAH vegyületek (poli aromás hidrogén), nem bomlanak, gyorsan halmozódnak a talajban
biológiai: sokszor követi az első kettőt, a fizikai-kémiai degradáció másodlagos hatása
34. Erózió, erózió elleni védelem
erózió: víz hatására bekövetkező talajpusztulás,
kiváltó ok
csapadék (cseppnagyság, intenzitás, időtartam, hómennyiség, hóolvadás sebessége)
lejtő (meredekség, hosszúság, alak, kitettség), lejtőkategóriák: sík, vagy hullámos: 5%-ig, enyhén lejtős, lankás: 5-12%, közepesen: 12-17%, erősen: 17-25%, meredek: 25% felett-nem szabad művelni)
befolyásoló tényezők
geológiai: alapkőzet tulajdonsága (ha laza, nem annyira látványos az erózió), geológiai rétegek elhelyezkedése
talajtényezők: nedvességtartalom, vízgazdálkodás, szerkezet
növényekkel való borítottság: döntő az erózió kialakulásában (erdőírások), a zárt egységes növénytakaró védettséget biztosít (fenyőerdők)
formái
felületi rétegerózió
rejtett erózió: az elfolyósodott talajfelszín pépszerű állapotban elmozdul, a lejtőn lefelé csúszva az eróziós bázis felé halad, szemmel nem érzékelhető, a legcsapadékosabb vidékeken fordul elő
csepperózió: esőcseppek mechanikai utóhatására következik be, a talajszemcsék, morzsák robbanásszerű szétesése, szemmel nem látható
lepelerózió: a víztömeg lepelszerűen beborítja a talajfelszínt, a talajszuszpenzió erodáló hatása a víznél nagyobb talajszemcséket magával sodorja a B és C szinteken
barázdás erózió
vízmosásos: meredekebb helyeken alakul ki, ez a barázdás erózió fejlettebbe formája
síkvidéki padkásodás: kéreg szikesedés, az A szint nagyon vékony, kérgesedik, peptizálódik a nagy Na koncentráció miatt, sík, szikes területek jellegzetes talajpusztulási formája (ok: zárt növénytakaró megbomlása általában csordajárás miatt)
műszaki talajvédelem:
o sáncolás: lejtő hullámosítása, terephullámok kialakítása, szántóföldi termesztés számára könnyebben művelhető, vízvisszatartás, vízelvezetés biztosítottabb
o teraszolás: lépcsőszerűen kiképzett terasz, ahol könnyebb a termesztés; rézsű, támfal kiesik a termesztésből, gyümölcsösök, szőlők telepítése
o vízmosások megkötése: keresztgátak, tereptárgyak, betonépítmények, víznyelők, rőzsegátak, élő sövény, cserjésítés
o agronómiai talajvédelem
szintvonalas talajművelés
bakhátas művelés
erdősávok, gyepsávok beiktatása
sorközi művelés (talajtakarás, gyepesítés, mulcsanyagok talajállapotra gyakorolt hatása-O2 csere)
táblásítás
lejtőviszonyokhoz alkalmazkodó kultúrák
az erózió legkisebb, ha sűrű a természetes növénytakaró és nincs művelés, szántóföldi művelés alatt álló területen nincs mindig növényborítottság
o legkedvezőbbek: őszi kalászosok (tavaszi, nyár eleji záporoktól védett; szálas takarmányok; pillangósok)
o kedvezőtlenek: kapások (kukorica, cukorrépa, burgonya, szőlő)
művelési módok
o minimum tillage (művelés): a talaj legkisebb bolygatása, egy menetben, láncban összefogott gépsorral
o zero tillage (művelés nélkül): monokultúrákban, szármaradványok talajban hagyása, vetés-szántás forgatás nélkül, legeltetés szarvasmarhákkal
35. Defláció, defláció elleni védelem
defláció: szél hatására bekövetkező talajpusztulás
ok: szélsebesség, örvénylés
befolyásoló tényezők: deflációs terület hossza, talaj szemcseösszetétel, talaj szerkezete, felszín érdesség, talaj szervesanyag tartalma, talajfelszín nedvesség, növényborítottság
formái: szélfodrok: néhány cm-es vízfelszín hullámaihoz hasonló, szél irányára merőleges
szélbarázdák: néhány m-es megnyújtott mélyedések, szél irányával párhuzamos
homokbuckák: 12-20 m-es szintkülönbségek, buckák, dűnék, garmadák
lepelhomok: 1-
védekezés:
növények, fasorok telepítése
kulisszás művelés, alacsonyabb növényeket magasabbakkal veszünk körül
Egerszegi-féle altalajtrágyázás: a kovárványos barna erdőtalaj felépítését próbálja utánozni, a szervesanyagot több rétegben helyezik el, 20-40cm-en lefejtik, 40cm trágya+talaj+20cm trágya+talaj
Betonitos injektálás: ásványi kolloidot visznek a talajba vízágyúval, ezzel megnő az ásványi anyag tartalom a talajban
Kotus láptalajoknál: vízrendezés, vízvisszatartás, zsiliprendszer
kémiai kötési forma: egyes tápanyagok nem minden formában hozzáférhetők a növények számára, csak szabad és mozgékony formában, pl. az összes N 1-2%-a csak az NH4 és az NO3 a talajban
pH: a tápelemek oldhatósága pH függő
talajnedvesség: megszabja az oldható tápanyagok oldódási viszonyait, befolyásolja az ioncserét és ezen keresztűl szabályozza az ion-koncentráció viszonyokat
hőmérséklet: a magasabb hőmérséklet növeli a kémiai és biológiai folyamatok intenzitását egy bizonyos szintig, a fölött már kedvezőtlen a talaj kiszáradását gyorsítja
talajkolloidok: adszorpciós képességükön keresztűl:
o reverzibilis-> elősegíti a tápanyagok tartalékolását, később újra felvehetővé válhat a növény szükséglete szerint
o irreverzibilis: a tápanyag beépül az adszorpciós komplexbe és a növény számára felvehetetlenné válik
térbeli tényezők: a passzív tápanyagfelvételt biztosítják, gyökerekkel való behálózottság, diffúzió, tömegáramlás (mass-flow)
talaj-növény kölcsönhatás tényezői
o a gyökércsonk a gyökér közvetlen közelében 4 körüli pH-t hoz létre, mely tápanyag oldhatóságát segíti elő
o rizoszféra hatás: a gyökér körül 1mm-es talajrétegben a mikroorganizmusok felszaporodnak és aktívabbak- ez a növény tápanyag utánpótlását segíti elő
o priming effect: a növények szerves vegyületeket választanak ki, melyek mobilizálják a gyökér környezetében a tartalék N-t
kapacitás-intenzitás tényezői: minél nagyobb a talaj kapacitása - elnyelő képessége 1 adott tápanyaggal szemben, annál kisebb a tápanyag utánpótlás intenzitása, ezt figyelembe kell venni a műtrágyázásnál
C/N arány: C/N > 33 -> a N immobilizációs folyamatok túlsúlyba kerülnek a talajban a N mineralizációs folyamatokkal szemben-> az ásványi N egy időre eltűnik a talajból
talaj-növény kölcsönhatás tényezői
o a gyökércsonk a gyökér közvetlen közelében 4 körüli pH-t hoz létre, mely tápanyag oldhatóságát segíti elő
o rizoszféra hatás: a gyökér körül 1mm-es talajrétegben a mikroorganizmusok felszaporodnak és aktívabbak- ez a növény tápanyag utánpótlását segíti elő
o priming effect: a növények szerves vegyületeket választanak ki, melyek mobilizálják a gyökér környezetében a tartalék N-t
a N, mint makroelem a növényi tápanyagok közül alapvető fontosságú, elsőrendűen fontos a növényi test felépítésében
N elősegíti a növény zöld tömegének kialakulását
a N ellátás zavara a termés mennyiségére és minőségére egyaránt kedvezőtlen hatású
a N bőség a növényeknél laza, dús szövethez, voluminózus növényállományhoz vezet
a talajban található N készlet túlnyomó része, 98%-a a talaj szerves anyagaihoz, a humuszanyagokhoz van kötve, szervetlen formában csak 1-2% található a talajban
a N felvehetőségét befolyásoló tényezők
o N kémiai kötési formái: szervetlen N: 1-2%, szerves N: 98%
o pH hatás: 5,5pH a kedvező hatású
o hőmérséklet és nedvesség: ha valamely talajban a hőmérséklet fokozatos növekedése mellett fokozatosan növekszik a nedvességtartalom, ez a N felvehetőségére kedvezően hat
o ionok egymásra hatása: N felvételnél az ionok közvetlen kémiai kicsapásának nincs jelentősége, nincs olyan a talajoldatban található ion, mely a N bármely formájával csapadékot képezne, az ionok egymásra hatásának tényezői elsősorban az ioncsere folyamatokban, illetve az ioncserén keresztűl befolyásolják a N mozgást
o talajkolloidok mennyiségének és minőségének hatása: a N megkötése a humuszkolloidokon elsősorban ammónium ionok formájában történhet, az ammónium ionok megkötésére az agyagásványok képesek, a szeszquioxidok elsősorban a negatív töltésű NO3 ionokat köthetik meg
o térbeli tényezők: kedvező lehet a gyökerekkel való behálózottság
o talaj-növény kölcsönhatás tényezői: rizoszféra hatás: a rizoszférában uralkodó mikrobiológiai viszonyok kedvezőbbé teszik a N felvehetőség körülményeit; priming effect: révén eddig ismeretlen talaj-biokémiai folyamatok közreműködésével a gyökér körüli szervesanyagok elbontásával tetemes N mennyiség szabadul fel
o kapacitás-intenzitás tényezőinek hatása: ha valamely talajban sok az olyan adszorpciós felület, mely képes pl. az ammónium iont, vagy nitrátot megkötni, akkor ezeknek a talajoknak nagy a kapacitásuk a N tápanyaggal szemben
o C/N arány: a mérsékelt övön 17 és 33 közötti egyensúlyi állapottal jellemezhető, a talajba kerülő N tartalmú anyagok erősen beépülnek, nem mobilisak, még az is bekövetkezhet, hogy ezen anyagok felhasználják a talajban található N készlet egy részét (pentozán hatás), ha a C/N arány a17 alatt van a talajba kerülő nyers szervesanyag, szerves trágya jól érvényesülnek, mert ilyenkor viszonylag kedvező az eredeti talaj N készlete
40. Nitrogén műtrágyák
a mai N műtrágya előállítási módszerek a Haber-Bosch-féle szintézisen alapszanak, a növények a N tápanyag utánpótlást ammónium vagy nitrátsók alakjában kaphatják, és ez a legtöbbször az a kétféle forma, melyben a műtrágyák a N-t tartalmazzák
ammónium-nitrát: NH4NO3, 35%N tartalom
péti-só: NH4NO3+CaCO3, 25%N tartalom, az ammónium nitrát savanyú kémhatást idéz elő a talajba jutva, ezt vivő vagy adalékanyaggal kompenzálják, robbanásveszélyes, mészkőporral keverik,
ammónium-szulfát: 2SO4, ipari melléktermék, 21% N tartalom
ammóniumklorid: NH4Cl, ipari melléktermék, kisebb jelentőségű, 23-25%N tartalom
tömény palackos ammónia: NH3, 82%N tartalom
tömény ammóniában oldott kénpor: modern technológia, NH3+S, 15%N tartalom
karbamid: enzimatikus bomlás, hatás a kiszórás után 3-4 héttel, CO2, 46%N tartalom
golden-urea: kén-, viasz-, agyagbevonat, késleltetett hatás, CO2+S, 35+19% N tartalom
ureaform: karbamid-formaldehid kondenzáció, késleltetett hatás, 38%N tartalom
Chilei salétrom: NaNO3, 16%N tartalom
Norvég salétrom: Ca2*H2O, 12-14% N tartalom
a P műtrágyák nyersanyagai az apatitok és foszforitok, legáltalánosabb nyersanyagként ma az un. francolit típusú nyersfoszfát tekinthető
a világ foszfát műtrágya előállítása és felhasználása 3 fő termék köré csoportosul: koncentrált szuperfoszfátok, ammóniumfoszfátok, normál szuperfoszfátok
szuperfoszfát: hatóanyag P2O5: 17-18%, hazánkban kizárólag ez jelenti a foszfát műtrágyázás alapját, gipszet tartalmaz, rendkívül higroszkópos és igen savanyú, előállítása: por vagy granulátum formában
koncentrált szuperfoszfát: hatóanyag P2O5: 42-52%, előállításának módja a foszforsavas feltárás, 30% nyersfoszfát, 70% foszforsav, nem higroszkópos, nem áll össze, könnyen kezelhető
termikus foszforsav: szuperfoszforsav, elemi P előállítás, hatóanyag 14-20%
a K műtrágya bányászati termék, nem kémiai úton történik az előállítása
előállítás nyers kálisóból: a kibányászott termék 1 része további feldolgozás nélkül műtrágyaként hasznosítható, másik része megfelelő tisztítás és előkészítés után használható (frakcionált kristályosítás, flottálás, nehézközegben történő szeparálás)
kálium szulfát előállítása nyers kálisóból:
káliumnitrát előállítása: a kálisó telepek tömegesen előforduló sója a KCl olyan kálium műtrágya nyersanyag, mely legfontosabb kiinduló pontul szolgál a különböző K műtrágyák előállításánál
a talajba jutó műtrágyák a talaj jó pufferképessége ellenére kémiai változásokat hoznak létre
homoktalajoknál kedvezően alakítják a talaj automatikus kompenzáló képességét
meszes talajokra adagolt savanyú műtrágyák semmilyen hatást nem váltanak ki, de ha sokáig mésztartalmú talajt intenzíven műtrágyázunk, káros savanyodás lép fel
a műtrágyák savanyú vagy lúgos hatása a következő módon lép fel:
o műtrágyák hidrolízise: pl. az ammónium-szulfát gyenge bázisból képződik erős savval NH4NO3+HOH=NH4OH+HNO3; nagyon gyenge bázis mellett nagyon erős sav keletkezik, ezért a talajt erősen savanyítja
o a műtrágya nem hidrolizál, de savanyúvá vagy lúgossá válhat, ha a növény egyik ionját felveszi és annak jellege érvényesül pH eltolódással, pl. K-műtrágyából a növény K-ot vesz fel és H iont ad le, ez a talajban lévő anionnal erős savat képez, KCl esetén ez sósav, K2SO4 estén ezkénsav?, ezzel savanyítja a talajt
o a műtrágya közömbös, de kloridokból ioncserével - pl. szuperfoszfát gipsztartalma, amikor a Ca beépülve a H2SO4 szabaddá válik - savanyodást okoz
intenzív műtrágyázásnál ügyelni kell arra, hogy a termőképességet fenntartsuk, mert az elsavanyodás csökkenti a termékenységet
a műtrágyázás időpontjai:
N: vegetatív időszakban, virágzás kezdetén; ha a tenyészidő végéig adjuk, akkor rontja a termés minőségét és késlelteti a beérést
P: csírázás után, virágzáskor és termésérés kezdetén
K: vegetatív fejlődés folyamán és egyes növényeknél termés érésekor, különösen a cukor és keményítő felhalmozódásakor
a műtrágyázás hatására kezdetben nő a termésmennyiség, de a további műtrágyázás hatására stagnál, majd egy un, depresszió következik be, ami a termésmennyiség csökkenésével jár (adott vízmennyiség mellett)
ha a vízellátást növeljük, a depresszió előtti maximum kitolódik, és nagyobb termést is elérhetünk
ugyanakkor 1-1 tápanyag növelésével nem tudunk 1 adott határon túl termésnövekedést elérni, erre érvényes Liebig minimum törvénye: a terméseredmény növelésénél mindig a minimumban lévő tényező szab határt a terméseredményeknek
bizonyos hatóanyag mennyiségen felül a tápanyagellátás már csak a növényben levő tápanyagszintet növeli és nem a termés mennyiségét (luxus fogyasztás)
a műtrágyát nem érdemes és környezetvédelmi szempontból nem is szabad korlátlan mértékben növelni
Fe-vas: átmenet a mikro és makroelem között, befolyásolja a klorofill képződést és több enzimatikus reakciót; a legnagyobb mennyiségben fordul elő, talajbeli vegyületei: oxidok, szulfidok, szilikátok; oldhatóságát a savanyú pH elősegíti; a növényekben a vas hiánya a klorózis (növények megsárgulnak, a levelek asszimiláló képessége csökken, a termés csökött)
Mn-mangán: felvehetőségét elősegíti a talaj pH értéke, a mikroorganizmusok tevékenysége és a vízellátás, hiánya levéltrágyázással pótolható, hiánya esetén kedvezőtlen az íz és zamat anyagok összetétele
Cu-réz: elősegíti a fotoszintézist, fokozza a N megkötést, hiánya fehér foltosságot okoz, pótlása réztartalmú permetezéssel történik
Zn-cink: a termőtalaj felső rétegeiben található, a talaj magas P tartalma csökkenti felvételét, szabályozza a növények növekedését, hiánya: növekedési rendellenességek, hiánypótlás: cink tartalmú növényvédő szerekkel
Mo-molibdén: oxigénátvivő, részt vesz a nitrát redukcióban, hiánya nitrát felhalmozódással jár
B-bór: fokozza a víz és ásványi anyag felvételt, felvehetősége a pH érték emelkedésével csökken; a levélcsúcsokban halmozódik fel, ez esetenként toxikus is lehet -> levélszélek torzulnak; részt vesz a sejtfal felépítésében, szabályozza a cukor-keményítő egyensúlyt, hiánya: barna foltok, hiánypótlás: mesterséges bórtrágyázás borax-szal
Co-kobalt: fontos a növények cobalt ellátottsága, mert a táplálékláncban így jut hozzá az ember is; felvehetősége csökken a pH csökkenésével
46. Mikroelem trágyázás, levéltrágyázás
mikroelem trágyázás
a legtöbb mikroelem, mint fémes elem a talaj kolloidjain megkötődik, valamint oldatban nehezen tartható, mert oxidok formájában kicsapódik; Mo-n az első mikroelemes trágyázás bórral történt
a mikroelemek oldható sók vagy egyszerű vegyületek formájában kedvező mikroelem utánpótlást jelentenek, csak megfelelő mennyiségben lehet kivinni egy adott területre, ezt vivőanyaggal oldották meg
a mikroelem műtrágyázás kiegészítő műtrágyázási lehetőség, melyben a harmonikus tápanyagellátásra kel törekedni
a mikroelem utánpótlás gyakorlati szükségességét a növények klorózis tünetein keresztűl, azok megszűntetése révén észlelték
levéltrágyázás
levélen keresztűl oldat formájában tudja a növény a tápanyagot hasznosítani, növényvédő szerekkel együtt kijuttatható, kiegészítő tevékenység
ügyelni kell a levéltrágyázás alkalmazásánál
levélfelület, levélállás
megfelelő mennyiség és koncentráció, magas koncentráció levélperzselést okoz
a kijuttatásnál a növény/levegő ne legyen száraz, felhevült, legjobb a korareggeli kijuttatás
47. Szervesanyag-gazdálkodás, szervesanyagok hatása a talajra és a növényre
a talaj szervesanyagai a talaj termékenység hordozói (humuszanyagok)
természetes talajokban az anyag körforgásban van, a humuszanyagok stabilizálódnak, tartós szervesanyag alakul ki
művelt talajokban a megtermelt szervesanyagot elvisszük, ezzel rontjuk a talajok állapotát, a tápanyag utánpótlás hatására a tartós humuszformák csökkennek, gyors szervesanyag bomlás következik be
tápanyag utánpótlás: XIX. sz végéig: állati eredetű szervestrágya, XX. sz: műtrágyák (Liebig-Thaer vita)
a műtrágyázás humuszgyarapodást eredményez, a szervesanyagok jelentős tápanyagmennyiséget tartalmaznak, a folyamatok nehezen nyomon követhetők
szerves trágyázás ≠ szerves anyag gazdálkodással
a szervesanyag hatás a talaja és növényre:
kihat az egész talaj és növény kondícióra, szerkezetre, hő-, víz-, tápanyag gazdálkodásra
elősegíti a kedvező aggregálódást: javítja a kötött talajokat, növeli a homoktalajok kolloidtartalmát, javul ad adszorpció és pufferképesség, nő a felvehető és tartalék tápanyag tartalom
nyers szervesanyag ásványosodása: folyamatos tápanyag feltáródás, ionos formájú anyagok, mozgékony N, P, S formák keletkezése
C tartalmú anyagok bomlása: oxidáció, hő, CO2 termelés
biológiailag aktív serkentő s gátló anyagok: növényi növekedést serkentő hatás, ellenállóbb növényállomány
a kertészetekben a szerves trágyának külön jelentősége van: intenzív termelés->intenzív igénybe vétel
a szervesanyag mennyiségét növeljük, nő a tápanyag felvétel is, de egy bizonyos pont után a növény már nem bír több tápanyagot felvenni, ezért csökken a felvétel
48. Tarló- és gyökérmaradványok
szervesanyag utánpótlás forrásai
o nyers növényi maradványok: tarló + gyökérmaradványok
venyigetrágyázás, égnyesedék talajba dolgozása, zöldtrágya
o szerves trágya: istállótrágya
o komposzt
tarló és gyökérmaradványok, a növény föld feletti részének 1/8-a marad a talajban
műtrágya hatására nagyobb tömegű növényi maradványok, nagyobb tápanyag utánpótlás
a gabonafélék szalmájának bomlásakor, hemicellulóz, cellulóz bomlásánál a gombák hatására hőfejlődés történik + CO szabadul fel
a lignin lassan bomlik
49. Istállótrágyák, a trágyakezelés módja
istállótrágyák: az állati szervezet anyagcseretermékeiből alomanyaggal készült trágyaféleségek
tápanyag és szervesanyag tartalmát befolyásolja:
állati ürülék mennyisége és minősége (állat faja, életkora, takarmány összetétele, hideg trágya: kevés N, könnyen bomlik, szarvasmarha, sertés; meleg trágya: több, könnyen bomló, szervesanyag, hőt fejleszt, ló, juh, baromfi)
az alom mennyisége és minősége: befolyásolja a tápanyag hatást és a humuszképződést
alomszalma: magas K tartalom
tőzeg: kiváló tulajdonságok, védelem alatt áll
C/N arány: az alomanyag magas lignin és cellulóz tartalma, sok felesleges C
az alomanyag csökkenti az istállótrágya értékét, mert nehezebben bomlik, a lignintartalom elősegíti a humuszvegyületek kialakulását
trágyakezelés módja
szervesanyag és tápanyag veszteség elkerülése, csökkentése
humuszképződés, N veszteség csökkentése
CaSO4 leköti az NH4-et
CaCO3 segíti a humuszanyagok stabilizálódást (Ca humátok keletkeznek)
Foszfátos erjesztés-nyersfoszfátok, foszforliszt
50. Zöldtrágyázás
ha a talaj kimerült, egyes növények termesztésével újra termékennyé tehetjük
a zöldtrágyák beszántva növelik a talaj szervesanyag készletét, illetve felvehető tápanyag tartalmát
a pillangósok közvetlenül növelik a talaj N készletét, csökkentik a N veszteséget
felvehető N tartalmat azok a zöldtrágya növények adnak, melyeknek eleve magas volt a N tartalma
alkalmazása
közvetlenebb, gyorsabb út, ezért a legtöbb esetben nem tartós hatású
függ attól, hogy milyen összetételű a növény a bemunkáláskor
a fiatal növény gyorsan bomló N-ben, tápanyagban gazdag
az idős növény növeli a humusztartalmat, csökkenti az oldható N-t
zöldtrágya növények
savanyú talajok: csillagfürt
meszes talajok: somkór
homokos és szikes talajok: napraforgó (mechanikai hatás, humuszkészlet növelés, nagy cellulóz és lignin tartalom)
szervesanyag utánpótlás egyéb forrásai
tarló és gyökérmaradványok, a növény föld feletti részének 1/8-a marad a talajban; cellulóz, hemicellulóz, lignin, N, P, K, mikroelemek
venyige trágyázás, ágnyesedék talajba dolgozása: megfelelően aprítva tartós humusztartalom növelő, lassan bomlik, nagy a lignin tartalma, erózió megfékezésére is jó
kertészeti talajhasználat: gyümölcs és szőlőültetvényeken, lejtős, erodált területeken talajtakarással javul a tápanyag és vízgazdálkodás
51. Komposztálás
komposztálás: irányított, gyorsított humuszgyártás
cél: jó minőségű, stabil humuszanyagok előállítása, a helyesen kezelt komposzt jó minőségű humuszanyagot tartalmaz, szolgáltat, tárol
folyamatai
1.beépítési fázis 1-3 hét: komposzt halmot készítünk, amiben rézegezve helyezzük el a szervesanyagot tartalmazó növényi részeket és ásványi anyagokat
3.5 nap elteltével élénk bakteriális tevékenység indul meg, hőmérséklet megemelkedik a komposzt halom belsejében (50-60oC), ekkor történik a komposzt higienizálása, elpusztulnak a káros mikroszervezetek, magvak, gyommagvak, lebomlanak, a cukrok, keményítő, fehérje
2. átalakulási fázis 3-7 hét: gombák kezdik átjárni az anyagot, lebomlik a lignin és a cellulóz, a fehérjék nitráttá alakulnak, hőmérséklet csökken; a mikor a komposzt halom összeseik vége a 2. fázisnak
3. felépítési fázis 8-12 hét: férgek, apró állatok, ezerlábúak, ugróvillások, légylárvák, atkák veszik át a szerepet, megtörténik a szerves és ásványi részek keveredése, az anyag lassanként megfeketedik
a friss komposzt a növények számára még nem viselhető el, mert nagy mennyiségben tartalmaz beépítetlen ásványi anyagot, ez vízelbontást okoz
4. stabilizációs és érési fázis 13-20 hét: a komposztot elhagyják a férgek, a giliszták fellazítják, keverik
folyamatos az átmenet az érési fázisba, végbemegy a humuszképződés és mineralizáció, az érett komposzt tápanyagot raktároz
ne tegyünk bele: út menti fű, lomb a szennyezettség miatt, beteg növény, allelopátiás növényi részek
dió és fenyőlevelet jól felaprítva bele lehet tenni, a komposztálás folyamatát 1%-os N műtrágyával gyorsítani lehet, ha sok a fás rész benne
52. Mesterséges talajok és közegek fogalma, tulajdonságaik
épített környezetünk talajai
talajról akkor beszélünk, ha van talaj-növény kölcsönhatás
az emberi tevékenységek a talaj tulajdonságainak megváltozásához vezetnek
művelés - iparosodás - városiasodás
vidék-, városfejlesztés, tájrendezés
a növényházakban mesterséges termesztő közeg van
mesterséges talajok, földkeverékek: iparilag gyártott, ellenőrzött egységes földkeverékek, a talajhoz hasonlóan összetett anyagok
szerves: tőzeg, lápföld, lombföld, trágyaféleségek
szervetlen: homok, vályog, agyag
biológiai aktivitás növelésére: komposzt
1939-Nagy.Britannia első standard földkeverék-John Inn's Compost, összetétel: 7 rész vályog, 3 rész tőzeg, 2 rész homok
1967-Mo- tőzegalapú földkeverékek, többféle tőzeg, tőzegszármazék van benne, ásványi komponensek (homok, vályog) és komposzt
a tőzeg bányászott anyag, lápos, mocsaras vidékeken
Florasca, Vegasca termékcsalád, pH-ban különböznek: A: savanyú, B: semleges, C: enyhén lúgos
- 5-10ezer éves, a holocén időszakban alakult ki
- Duna árterületén fekszik
- talajképző közetei: meszes, durva szemcsés (kavicsos) homok - Pleisztocénban lösz, Pliocénban homok
- nem széllel, hanem vízzel (Duna) szállított hordalékból kialakult hidromorf talajok - réti és lápi talajok
MENETE:
I. Előzetes tájékozódás:
Természeti viszonyok felmérése:
Földrajzi helyzet: természetföldrajzi adottságok, tájmonográfiák
Geológiai felépítés: talajképző kőzet, kőzetek elhelyezkedése
Domborzati tényezők: kitettség, erózió, defláció
Hidrológiai viszonyok: talajvíz, rétegvizek
Meteorológiai adatok: hőmérséklet, csapadék
Természetes növények: zonalitás, indikátor növények
Talajviszonyokra vonatkozó térképanyag
Gazdasági, üzemi viszonyok megismerése (helyi embertől)
II. A terület bejárása:
Térképvázlat készítése
- A talajszelvények helyének kijelölése
III. Helyszíni talajvizsgálat:
- Fizikai tulajdonságok
- Kémiai tulajdonságok
- Egyéb megfigyelések
- Mintavétel
TALAJSZELVÉNY-GÖDÖR:
Méretei (általános, de nem kötelező):
Mélység:
130-
Szélesség:
80-
Hosszúság:
A napsugárnak mindig a szelvényre kell esni a színek pontos felismerése miatt - déli fekvés!
A szelvény egyszerű megközelítéséhez "lépcsőt" kell kialakítani
MINTAVÉTEL:
Minden
genetikai szintből, de minimum
A címkére rá kell írni a mintavevő nevét, a mintavétel helyét, dátumát és a mélységet!
5-10ezer éves, a holocén időszakban alakult ki
Duna árterületén fekszik
talajképző közetei: meszes, durva szemcsés (kavicsos) homok - Pleisztocénban lösz, Pliocénban homok
nem széllel, hanem vízzel (Duna) szállított hordalékból kialakult hidromorf talajok - réti és lápi talajok
Találat: 8381
